Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-14 / 15. szám

XXVIII évfolyam. T5. sízám. Nyíregyháza, 1907. április hú 14. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. GHey^eSenik hetankéri egyszer vasárnapon. Eló'n^etéci feltételek: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre á Egyes szám ára 20 lillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hazaárulók és szociáldemokraták egy táborban, Nyíregyháza város kezd lenni ide s lova abban az értelemben is, hogy számolnunk kell az innen-onnan jött, ideig-óráig itt élősködő, átvonuló — mert társadalmi erkölcseinél Ingva fészekrakásra tehetetlen elemekkel, akik vasárna­ponként csudálatosképen való vörös nyakkendős szociáldemokraták. Csinálják a szl rajkókat, népgyűléseznek, Budapestről szerződtetett aranyláncos vezér szó­nokok hnnda-bandáin lelkesednek, megfizetik bu­sásan az élvezetei, s mikor a vezérszónok úr — díszkísérettel kivonulva — elutazik, neki buzdul­nak, agyba-főbe verik, aki dolgozni mer és — — boldogan ellepik és teleköpködik a vá­rosháza előtti korzó aszfaltját. Helyes; — — — bár mi azt hisszük, hogy a sok elbolondítoü ember közölt akad olyan is, aki nem csak a mai világrendet köp­ködi le olt a korzón, hanem köpködi kifele a tüdejét is. Ajánlanánk azért, hogy a halóság ilyei: szocial deinokrala köpködő gyülekezések és ácsorgások után dezinficiáltassa a korzó asz­faltot. Állítólag azonban vannak szociáldemokraták már a falukban is, a tanyákon is, a majorsá­gokban is. Ezekéi Kristófi'y csinálta s Mailáth József gróf, az u. n. agrár szocializmusnak ki­váló ösmerője, 100,0()0-re teszi számukat Ma­gyarországon. "Csekély"szám a 4 - 5 IfnHÍSíT^T íotcITiuvelő munkásnép nagy tömegében, de jelentős azért, mert szaporodik, nő a nemtörődésnek. a lusta­ság lehetlenségének abban a szürkeségében, amely­lyel látjuk, nézzük ennek a fenének a terje­dését.. Hogy az u. n. s/.ociál-demokrácia se Istent, se hazái nem ismer, azt tudjuk. A 11 u ÍL Gyűlölték egymást Gyűlölték egymást mindaketten, — O .<• zörnyü volt e gyűlölet Kitértek egymásnak szüntelen S úgy tettek, mint ki mást szeret Mindkettő el is hitte végül K gyűlölet határtalan . . . Az ifjú — házasodni készül, A lánynak vőlegénye van . . . Ks eljővén a nászi nagy nap, Hirdették ők, mi boldogok. De lenn az ördögök kacagtak S könnyeztek fönn az angyalok . . . S.amolámti (li/ula. Oda vágyom Odri vágyom, hol délnek parij.it mossa A kékszemű hatalmas Óceán : Hol tarka lepke fürd' a napsugárban S meleg arany esőár hull reám. Oda vágyom, hol kedvesét a pásztor F.pedő dallal hivja boldogan ; Ahol kristály-patak a fenyvesek mélyéből, A völgybe le, csörtetve elrohan. Oda vágyom, hol a halálos orkán A Számum szántja Afrika porát : Ahol oázban friss erőhöz jutva, A vándor víg kedclylyel megy tovább Oda vágyom, hol Ganges habja mormol S a I limalaja ezüst fényben áll; Hol lépteink nyomán a cobra szisszen K.s dsungcl sűrűjében tigris jár. Oda vágyom, ahol halotti dalát Bús szóval énekli az indián ; Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint liO lillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 lil., minden további 4 lil. Vaslag betűvel szedett kétszeresen számit. De tudnunk kell azt is. hogy a mi magyar népünk ipy nem tuilj i azl. A pesti gazemberek, kik ügynökeikéi járaliik ill titokban a mi né­pünk közöli : a föld ígéretével bolondulják el őkel s tömik meg e^en a réven a saját zse­beikel. Papoknak, .laniUJknak. jegyzőknek s akik még vannak birtokosok, hogy befolyásukat érvé­nyesíteni tudják, szénibe' kell állaniok ezzel a maszlag hintéssel Nyissák föl a száméi ennek a szerencsétlen megtéveszteti népnek hogy lásson. Hogy tudja meg, micsoda gazemberek azok, akik neki üd­vöt. ígérnek. * a * * A magyar országgyűlésnek egy tagja, Vajda Sándor orsz. képviselő, a képviselőház keddi ülé­sén, beszéde közben felolvasott egy verset, amely igy szól: A magyarok. Gézengúz nép rálátni kezdet óta Azt sem tudjátok, honnan jöttetele, Csák annyi áll. hogy ennek a hazának Adáz ördögivé h tietek. T/s átkos század óta élősködtök Mint vérszomjas poloskák e. hazán És sokat fürt, de semmit sem felejtett Mert „csine mintye' a román. Oh, rabló csorda ! Egyedül e honlian Te tönkrementéi volna szaporán, llisz török testvéred ellen ki védett ? A hii. oláh Hunyadi csupán. És azóta kérlccdel vele kevélyen, J)e né/iét szidod gyáván s ostobán, Rég tűri mindezt, de el ne felejtsd ám, Hogy „czine mintye* a román! Megunván a magyar fajt szaporitni. S üditni másnak elfajult vérét, A román nép is feleszmélő végre S felismerc tulajdon nemzetét,. Azóta már hiába kiabáltok, S gyalázzátok e népet magyarán, Mert büszke őseire s származását Most „czine mintye" a román ! lliába hős honvédek Janku ellen, Hiába hós tyukászok vittanak, Turini szent Kossuth s Hatvani végre, Esküszegéshez folyamodtanak. Esküseegést bőszült meg Janka népe, Eskiiszcgést bőszült meg a mokány, Mert békés nép, de védelmezi joyát És: „czine mintye" a román! Hiába minden, minden ... el fogsz veszni Jogtipró ázsiai söpredék ! Hiába alkudozol Istenedddel, Ilogy: „őseid jövőd megbünhödék.* Ok saját vétkükért bűnhődtek akkor. Te vétkezel e. század hajnalán, És feltámasztod botorul a boszut, Mert: „czine mintye" a román ! Erre az orcátlanságra felzudult. az egész ország! Csak a szociál-demokraták nem. Hiva­talos fő újságjuk, a „Népszava", amit szabadon árulnak szerte Magyarországon, Nyíregyházán is az utcákon, a képviselőház megtorló intézkedé­sére a kővetkezőt irta : Amit a hazafias képviselő urak ma a nemzetisé­giekkel szemben a Házban elkövettek, az enyhén szólva koniiszság ! Az alávaló, ripők, brutális terrorizmusnak az a féktelensége, amelyet ott egy óriási többség egy elenyésző maroknyi kisebbséggel ma űzött, más jelzőt még akkor sem érdemelne, ha a nagy fölliáborodiís teljesen jo­gosult lett volna. Akkor sem, ha az illető nemzetiségi kép viselő tényleg főbenjáró bűnt követett volna el. Akkor sem ha az a vers, amelynek fölolvasását kifogásolták, ezerszer súlyosabb volna, mint amilyen. Nem pedig azért, mert annak a képviselőnek joga volt azon beszéd elmondására, azon vers felolvasására, miután az elnök félbe nem sza­kította s joga van követelni, hogy elmondott beszéde szó­szerint a naplóba iktassék. Ezt a két jogot csak ae ra­bolhatja el tőle, aki magának a képviselői immunitásnak, a parlamenti szóllásszabadságnak és a parlamenti heszé­i deli sérthetetlenségének is ellene támad. I Hol a Niágra ordit harsogva Ks kondor vijjog fenn a Siérán. Oda vágyom, ahol erizantem illat, Zeng át bércet és himes völgyeket, Ahol az ébredő tűzisten csókdos, Mandulaszem ":, csendes szüzeket. . . . Tovább, tovább ! . . . Tájat ne lássak újra, Ahcl rohanó léptem elhaladt ! Tovább, tovább! .. Ne lássak emberarcot Soha, mely egyszer etem akad'. Ma csábit, ingerel úz őrült hajsza, A végsőkig feszitelt küzdelem . . . Ks majd mikor senki fia se várja, Krőtlenül elejtem fegyverem ! . . . Asmadai. A Bessenyei-Kör estélye. A filharmonikusok. Kijöttek, elmentek, és ezzel befejeződött a Bessmyei kun esték idei cyclusa. Az a sóhaj, amelylyel e/.L eonstaláljuk, visszapijlantásr.i késztel. Annyi szépet, annyi magasztosai hallottunk, annyi remekművet, annyi előkelő miivészt ismertünk meg, főleg és kiválólag a zeneművészet terén, a mennyit csak nynjtani lehet, a mennyit esak elbírunk. A megismert hangszerek kiilön­félesége, bár mind az egyet, a zenét szolgálja, rám mégis ugy hat. oly változatos hangulatot ébreszt, mint a hogy különféle a festőművészet változatos jellegű caractere, vagy a hogy az építőművészet más-más zsánere képes a kedélyre, az érzelemre hatni. Az élesen különváló zem't szolgáltatja: az ének. a hegedű, a zon­gora és a zenekar. - Ugy hat az ének közvetlenségével, melegségével, mint a cscndéletkép. vagy a tájkép ; mint a minő a családi liás, ;i nemes ízlésű falusi uri lak. A hegedű pedig olyan, mint az ideális nő alak a képen, mint az allegorikus, vagy a vallási tárgyú festmény; vagy a minő a villa a ló parton, vagy a hegyes vidé­ken. Ellenben a zongora a mozgalmas életképhez, nagy jelenethez, avagy a stylszerű bérpalotához lesz hasonló, mely a fényt, a meleg otthont, a csendes" tragoediát és a nyomort egyaránt magában foglalhatja. A mi a nagy zenekart illeti, rám ugy hat, mint a nagyszabású törté­nelmi vagy csatakép, számos alakjával, külömböző táj­részleteivel, a hol a szirtfok nyíló virágai és pillangói mellett a véres tragoediák, a méla hangulat mellett az ágyúdörej borzalma is megfér. Ugy hat rám, mint a monumentális építészeti remek, a nagy bazilika, a collosseum, az Alhambra, — csodálom a főt, mely azt ki­találta, bámulom a művezetőt, a ki mindenkit szerepe heiyes betöltésére kényszerit, a ki ügyelni tud a szob­rász, festész, faragó stb. munkáira, holott ezek müvei egyenként is művészi értékűek. Ez a zeneköltészet re­meke. Ezt élvezhettük, az ország vidéki városai közül egyedül mi, immár másodszor. A zenekari előadásnál elvész az előadó egyénisége : nem látjuk, nem halljuk az egyeseket, egyforma művészi értéke van mindegyiknek, a triangulától. a dobtól, fel a fúvókon keresztül a hegedükig és le a hárfákon át a nagy gordonig. Itt csak a zenemű és a vezető egyén jö­het számba. Természetesen, a Mozart: G moll symphoni'ja volt a íilmarmonikus est központja. Itt — bocsánat egy kis elmélkedésért. Nálunk a vidéken a nagy zeneszer­zőknek esak zongora, vagy hármas-négyes-ötös kamara zene müveit van alkalmunk ismerni. Ezekből pedig Mo­zart úgy tűnik fel, mint a graeiositas. a dallamosság, könnyedség, átlátszóság, gyöngéd és finom érzelmek zeneköltője. 0 a zene rococoja, ellentétben Beethovennel. a kinél az erő. az emberi nagyobb érzelmek, mély phi­lösophikus gondolatok, szenvedélyek, viharok képezik a jellemző anyagot, annyira, hogy (eltekintve ifjúkori. Haydn szerű quartettjeitől) még akkor is, midőn (azt hiszem VI. simphoniájában) a természetet, a pásztor­életet festi, oly vihart, mennydörgést és villámot rajzol, hogy — borzalmas. Nem tudom, hisz nem vagyok zene­tudós, foglalkozott-e valaki azzal: minő befolyást gya­korollak a politikai és társadalmi viszonyok, a nagy történeti események a zeneköltészetre'? Pedig oly kézen tekvö, hogy Mozart költészete a hajporos, finom, szen­vedélynélküli, gyöngéd és lágy előkelő élet levegőjéből való, mig Beethoven megnyilatkozása idején már az emberi jogok küzdelme, majd a nagy francia forrada­lom és a Napoleon népszabadságok és népalkotmányok létesítésével járó csodás korszaka zajlott le. Bartsch Ottóné divatszalonja Nyíregyháza, Széchényi-tér 3. sz. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy a tavaszi es MODELL KALAPOK megérkeztek, melyek mielőbbi szíves nyári megtekintését kérem. o27_5_2 •I

Next

/
Oldalképek
Tartalom