Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-31 / 13. szám

13-ik szám. N Y I R V I D É K A József Királyi Herceg Szanatóriumának nyíregyházi bizottsága. A tüdővész elleni küzdelemre a mult év folyamin Budapesten József kir herceg védnöksége alatt nug alakult .József Királyi Herceg Szanatórium" e hó 8 án Nyíregyházán is megalakította bizottságát. A központ kiküldöttének : Almássy Lajosnak kevés fáradtságába került, hogy városunk társadalmának minden jóért s nemesírt lelke.-edni tudó hölgy tagjait összehozza s szervezze annak a legszebb sociális törekvésnek, mely a tüdővész. által megtámadott szegénysorsu népnek gyógyíttatását, segélyezését laitja szem előtt. A bizottság már tisztikarai is megválasztotta, hogy eként működését mielőbb megkezdhesse, segítő kezének jótékony hatását mii lőbb éreztesse, a betegség áltat szükségbe sodortnál s annak családjánál. Elnök ieit: gróf Vay Gáborné. Társelnök : dr. Kovách Elekné. Alelnökök : Geduly Henrikné és Burger Pálné. Orvos: dr. Mikecz Miklós. Pénztárnok: Ruzsonvi Pál. Ellenőr: dr. Fráter Ernő. Jegyző : Trak Géza. A bizottsági tagok száma nagy arányban növekszik s bizonyára rövid idő alatt egy oly erős egyesül tet találunk városunkban, mely képes lesz orvosolni mindazon bajokat, melyek a különben is szegény nep köreiben a betegség okozta nyomorban találják forrásukat. E bajok orvoslására minden eszközt megragad, minden mndot kihasznál e nemes célú egyesület. A szegénysorsu betegeket a családi körből gyógyitóhazakba küldi, az otthon maradiakat s'gélyben részesíti. Gyógysegélyi ket o zt ki. Ambulatoriumot állit fel. A legintenzívebb működést kifejtő orvosoknak s tanítóknak elismerő jutalmakat oszt. Felveszi a küzdelmet az alkoholizmus ellen, mint a lüdő betegség egyik főokozója ellen. Általában felöleli a tüdő betegség csapásai enyhítésének, védekezésének, az óvó intézkedéseknek minden tenni valóját. E sok oldalú, s tetemes kiadással járó törekvések megvalósítása azonban a város társadalmái.ak áldozat készsége nélkül sok gátat talál. Nem azért tesszük e kijelentést, mintha kevés reménnyel viseltetnénk ez uj egyesület életképessége filől. A ki ismeri váro?unk társídalmi életét, kétkedés nem támadhat benne ez iránt. Csupán a figyelm t kivántuK felhívni azokban, kik még e gyermekkorban levő eg-yjsület megalakulláról eddig tudomást nem vettek. Mi bízvást reméljük, hogy az emberbaráti szereteten alapuló nemes cél mihamarabb összehozza társadalmunk illetékes tényező.t a nagy és szép munkára ! Okatootáiai levél. VIII. Kedves barátom ! Nagyon meg fogsz lepődni ha elmondom, mit műveltem legutóbbi levelem megszerkesztése óta. Felcsaptam okatootáiainak, megszereztem a honpolgári jogot a legrövidebb úton. Előkelő barátaim s a már ismételten emiitett nyájas bennszülött elismerték, hogy ugy beszélek okatootáiai nyelven, mint akármelyik ezeréves családfával dicsekvő bennszülött, hogy az idegen származásnak nyoma sincsen rajtam Ennek okából ünnepélyes fogadási tettem, hogy okotootáiai leszek és maradok, mig a nyúlból nem lesz jáger, krinolinból hózentráger s most már mint bennszülött intézem hozzád soraimat, amit főleg azért bátorkodom hangsúlyozni, hogy a tőlem megrajzolandó okatootáiai közállapotok felett valahogy kacagni ne merj, mert velem gyűlik meg a bajod s az igazi okatootáiai rettenetes mikor haragszik, mint ahogy haragudott nemrégiben az egész nemzet Ausztráliára. Barátom 1 Nem olyan pitye-potya, tedd-ide teddoba nép ám az okatootáiai Két esztendővel ezelőtt háborút izent Ausztráliának, valóságos háborút, ami a rendes háborúktól csakis annyiban különbözik, hogy nem aktiv, passiv jellegű volt Ez azonban okatootáiai logika szerint a dolog elvi jelentőségén mit sem változtat, már pedig Okatootáia elsőrendű elv-állam s mint olyan elvileg teljesen független és souverain ugy befelé, mint kifelé s hogy államiságának elvi lényege valahogyan csorbát ne szenvedhessen ezen elvek többszörösen be vannak cikkelyezve különböző törvényekbe, melyeket az ausztráliai szultán esküvel erősített meg. Köztudomású az is, hogy az elvek legnagyobb veszedelme az egyéni önzés, ezért Okatootáia a külföld előtt nem holmi nagyköveteknek nevezett egyénekkel, hanem elvi nyilatkozatokkal képviselteti magát, melyek egy-egy külföldi újságíróval intervue alakjában közöltetnek valahányszor Ausztrália és Okatootáia között elvi eltérések mutatkoznak Igaz. hogy a külföld még annyira műveletlen, hogy a tiszta elvi álláspontot se felfogni, se méltányolni nem tudja s ezért Okatootáiát holmi ausztráliai gyarmatnak nézi, de viszont mi okatootáiaiak elvi magaslatainkról tudatlanoknak és tájékozatlanoknak bélyegezhetjük az egész külföldet Legutóbb például oly elvi diadalokat ültünk, hogy csuda. Meg is ittuk már az áldomását. Közgazdasági dolgokról volt szó. Ausztrália és Okatootáia miniszterei gyönyörű elvi csatákat vívtak a vitás kérdések körül Hogy jobban megértsed, miről volt szó, képletesen fejtem ki előtted a két ország között évek óta fennálló gazdasági viszonyt Ugy képzeld, hogy mind a két oszágnak van egyegy nagy telt olajoshordója, meg egy-egy üres hordója, melyek a két ország határán át csövekkel vannak összekötve és pedig egyik ország üres hordója a másik ország telt hordójával. Az volt azonban a baj, hogy eddig az a cső, mely Okatootáia telt hordóját Ausztrália üreshordójával kapcsolía össze, sokkal vastagabb, mint a másik, ugy hogy a mi olajos hordónk veszedelmes apadásnak indult, mig az üres hordónkba alig hogy átszivárgott valami Ausztrália hordójából. Megijedve a nemzeti elszegényedés fenyegető veszedelmeitől, voltak sokan, akik a hordók összekötő 1907. március 31. 3 csöveit egyszerűen kiakarták lökni s a rohamosan apadó hordó nyílását teljesen beakarták dugni Ebből keletkezett a nagy elvi háború, melyre előbb céloztam Mivel azonban megdönthetetlen elvi igazságnak tartják Okatootáiában, hogy a legnyomorúságosabb béke is többet ér egy igazi háború minden dicsőségénél és diadalainál, megkezdődtek a békés tárgyalások. Mi, okatootáiak, eredetileg azt akartuk, hogy Ausztrália, ha már a közlekedő csövek eltávolításába belenyugodni nem akar. ugy nevezett paritás címén csináljuk a csöveket egyforma vastagságuakra, hogy a további kölcsönösségből egyik félnek se származzék kára Ausztrália ebbe se ment bele Már-már azt hittük, hogy komoly háborúra kerül a dolog, mikor Ausztrália állami férfiaí. kik, becsületükre légyen mondva sokkal jobban ismerik Okatootáiát, mint a többi külföldi államok politikusai, nagy áldozatra szánták el magukat a béke érdekében Kijelentették teljes loyalitással és őszinteséggel, hogy a két csőnek elvileg egyforma átméré.ünek kellene lennie, kijelentették továbbá, hogy Okatootáia elvileg teljesen szabadon rendelkezhetnék olajos hordajával, hogy Okatootáia elvileg ura Kínának a két Indiának, Köves- és Boldog-Arábiának. meg az egész Jordánvölgynek s hogy ők, már mint Ausztrália állam férfiai, mind eme elvi jelentőségű deklarációkért nem kívánnak semmi mást, mint azt a csékélységet, hogy a hordóés csőrendszer eddigi mivoltán változtatás ne történjék. Természetes, hogy Okatootáia vezérpolitikusai vérszemet kapva Ausztrália engedékenységén, még mindig nem akarták beadni derekukat, mig végre Ausztrália rászánta magát a döntö lépésre. Kijelentette, hogy a föld Isten kalapja s Okatootáia bokréta rajta, hogy csak Okatootáiának süt a nap, hogy Okatootáia ha kivándorlóinak az Újvilág már nem adna helyet, teljesen szabad kezet nyer a Mars bolygó gyarmatosítása tekintetében Eme positiv eredmények, fölöslegessé tették a további ellenállást A béke meg van kötve, a béke szent- , Vannak ugyan turbulens elemek, melyek most arról beszélnek, hogy megettük a békát, csak azt nem tudjuk miért. De hát uram Isten! A béke kedvéért békát nyelni talán szégyen lett volna a hellének pogány hőskorában. a mai világban lő a béke. béke mindenütt, az égben és a föld fölött. A háborús hireket még tartsuk fénrí egyelőre I örzei specuíatiók alapjául, de háborút ne csináljunk, az már nem a mi idegeinknek való; s mért ne kerülnök mindazt, amitől idegeink irtóznak? Szervusz ! Boldog ünnepeket. Ölel hived: Elw Tamás. Késő bánat. Ugy halljuk, ugy olvassuk, hogy még nagyon sok araló munkás van aratási szerződés nélkül. Makacsul állják a szakszervezetek határozatát. Nem kötnek szerződést és nem engedne'i azon követelésekből, melyeket helyettük mások cirkalmaztak ki. De azt is tudjuk, olvassuk, hogy nagyon sok munkaadó már biztosította aratását. Szer/ődést kötöttek már munkásokkal, más vidékről v dó emberekkel, akik jobbnak látják a kevesebb;!, de biztosi, mint a reménybeli — bizonytalant. Hát akik könnyen veszik a munkásnép sorsát és nem melyednek bele a beállható nagyon, de n igyon szomoiu következményekbe, azok igy gondolkodhatnak : — Mindenki saját szerencséjének kovácsa. Joga van valakinek dolgozni akarni, vagy nem akarni. Minden embernek adott a jó Isten eszet. Használja fel, hogy jol megbírálhassa a maga sorsát, jövendőjét. Aki munka nélkül marad, magára vessen. Jól van jól, igy — mondjuk — kívülről nézve a dolgot, igazság vagyon ez Ítélkezésben. De még sem ugy áll a dolog. Mert az embernek r.ern csak rideg esze van, mellyel szárazon ítél. Van szive, érzelme is, mely aggódó részvéttel fordul a félrevezetett munkás nep felé é* részvéttel latolgatja : — Mi lesz azokkal a munkások-al, akik talán nem is egészm önhibájukból munka nélkül maradnak. Mert, hogy ilyen munká-ok temerdeken lesznek, több, mint bizonyos. Ki fog raj uk segíteni? Ki lesz a felelős, hogy ép és egészséges embeek, kiknek egész vagyonuk tisztán munkaerejükben f-kszik, kenyér nélkül maradnak. Minden jóérzésű polgárnak azon kell örülni, ha a megelégedés általános a n p körében. Ha társadalmunk mindi n tagja boldo ul. Ha meg van a mindennapi kenyere. Az elegedellenség felkavarja a társadalmat, melynek hullámverései édes mindnyájunkat fájdalmasan erinthet Es ez az elégedetlenség már most kezdi a szikrakat elvetni a családi tűzhelyeken. Neküik érte-üléseink vannik, hogy ott a munkások tűzhelyein sajnálatos benső harcok dúlnak A bizonytalanság és aggódó kétség harcai. Az asszonyok, az anyák könyes szemekkel kérle lk, puhítják az embereket, a férfiakat, ho,'y ne hagyják őke a vak bizonytalanaág körmei közt. Azok á jó lelkek sirva kérik igen az embereket, ne hagyják el, ne engedjék másoknak az otthoni munkát, melyet más években csendes meg difsal. becsületesen elvegeztek. Nekünk értesüléseink vannak, hogy maguk az emberek, az aratási szerződés m gkötésétöl taitózkodó munkások titokban közeledtek és közelednek is egyes munkaadókhoz. De nem mernek szint vallani. Felnek, taftanak egyes vakmerőbb táisaiktól. a hamisan felfogott és magyarázott — adott szótól. Hát hol van itt a munka szabadsága? Hat hol van itt az ember függetlensége? Szabad e ilyeneknek történni ? És miben bíznak azok a munkások, kik még ma is makacsul vonakodnak az aratási szerződést megkötni ? A gazdákban már nem bizakodhatnak. Azok is szervezkedtek. Azok is védik maguk. A napról-napra való példa mu'atja, hogy segítenek magukon, ahogyan tudnak. Az erőszakra számítanak? Veszélyes fegyver, melylyel önmagukat tehetik tönkre. Mire jó az az eröszan? Hogy szelet vetvén, vihart arassanak. Az igazságszolgáltatás nyomon követi majd minden legkisebb törvénytelen lépésüket. Mi hasznuk lesz belőle? Nekik és családjuknak ? Akik e térre léptek a múltban, azok keservesen valljak be, hogy bániák, nagyon bánják — amit tettek. Késó biinat! A késő bánat nagy okulás. De nem kenyér. Az elvesztettet nem pótolhatja vissza. Csak az elet további útjára ad tanulságot. Ezt gondoljak meg azon munkások, kik még ma is tartózkodnak, makacskodnak az aratási szerződés megkötese dolgában. Az állatok és madarak védelme. „Az állatok kímélésére és védésére szoktassuk a gyermeket s majd erkölcsi finomodásának elemét találja meg al'lian az ember." (Királyi PÚI.) A fenti cím alatt a „Nyirvidék" és a .Szabolcs" 9-ik számában közölt cikkem meglalalta az utat, visszhangra talált azok szivében, akik a természetnek néma szenvedőit — értem ezek alatt az állatokat, madarakat és növényeket — ntmesak saját céljaikra felhasználni, hanem azok iránt érezni is tudnak. A nemesen érző sziv visszhangját találtam meg abban a szépen megirott közleményben, amellyel az iró a .Nyirvidék"-ben az általam felvetett eszmét meg bővebben fejtegette. Kérem tovabbra is figyelmét szives és lámogatasat. Kiterjeszkedett a fák védelmére is. A n darak véd'jlmezésének termeszetes következése a fák védelme. A midőn a madarakról tanítunk ki kell terjeszkednünk a fák ültetésére, apolasára, a sétatereken, népkertekben levő bokrok, fak megoltalmazására, mert hiszen ezek adnak otthont a madaraknak. Az állatvédő egyesület megalkotása nálunk a kezdet, kezdtén áll. Sok a tenni való. De ha még egy néhány oly lelkes barátja — mint ismeretlen cikkíró ur — a néma szenvedőknek, felemeli szavát, az úttörők sorába áll, úgy bizonyára az eredmény nem fog elmaradni. Az állatvédő egyesület útján a társadalom, a hatóság, karöltve az iskolával sokat tehet a panaszkodni nem tudó állati k, madarak és fák érdekében. Cikkíró úrral — aki ú^y látszik ismeri az iskola beléletét — teljesen egyet eit-k abban is, hogy e téren a legnagyobb fel idat itt is a tanítóságra var. Az iskola veteményes kertje az életben előforduló minden nemes mozgalomnak. E veteményes kert gondozója, őrzője a tanitó. Miként a képzelt, értelmes, munkálkodni szerelő kertész kertjéből nem burján, Inneni szép virágok, nemes Iák kerülnek ki, azonképeu az állását szerető, hivatásos tanitó is értelmes, erkölcsös, munkás, jőszivü, nemesen gondolkodó nemzedékel ad át az életnek. A tanítónak a tanításon kivül kiváló gondol kell foiditania a gyirmek lelkének müvelésére, szivenek nemi sitésére. E végből ismernie kell a gyermek testi szervezetét, gondolatvilágát, környezetéi, családját. Ennek kiismeréséhez szerezze meg minden tanitó azt a titkos kulcsot, amely lyel a gyermek szivéhez legjobban hozzáférhetünk. E titkos kulcs, bátran kimondhatom : ,a szeretet". A szeretet játszik vezérszerepet az ember éle'ében annak születésétől haláláig. Szeretettel veszi körül a jó anya, apa gyermekét. Féltő gonddal ápolják. Szeretet veszi körül a kis gyermeket otthonában. A szeretet levegőjében nő fel A kunyhótól a palotáig a gyermek otthonában kisebbnagyobb mertékben szeretettel találkozik. Szeretetlel vonzódik a vőlegény menyasszonyához. Szeretet'el veszi kőiül az ősz nagyapa, nagyanya unokáit. Szeri tő gyermekek, szerető rokonok veszik körül a munkában iffáradt, az évek súlya alatt jobbletie szenderült apa es anya koporsóját. Szeretettel találkozunk az állatok világában is. A ki megfigyelés tárgyává tette az állatok, a madarak életét, bizonyára nem kerülte el figyelmét azon odaadó ragaszkodás, szeretet, arnelylyel a rokon állatok, mad. rak egymás iránt viseltetnek. A keiesztény vallásnak is alapja: ,,a szeretet." Ha az iskolaba került G éves gyermek ott is szeretettel találkozik, ott is a csjlidi édes t tllion levegője vi szí körül, ha latja, hogy tanítójában nemcsak szerető atyjának, anyjának helyettesét, de bölcs oktatót is kapott, aki szeretettel igyekízik ismereteit gyarapítani ; bizonyára az ilyen tanitó nemes, magasztos munkát végez. Szerető tzivvel biró, az iskola és tanítója iránt hálával eltelt növendékeket bocsát ki az életbe. De mily nagy azon gyermeknek csalódása, aki belépve az iskolába, ott az otthonában élvezeit szeretetet nem találja. A szerelő édes atya, anya, helyet egy szigorú, szoborszerű alakot talál, aki az ő gyermekded szivét, egyszeiü gondolkodásmódját meg nem érti. Ez eselb'n a tanitó munkája is gépileges. Gépembereket nevel, akik kényszerűségből tanulnak, de szivh lenek, érzéketlenek maradnak minden nemes és jó iránt. Kilépve az ébtbe háládatlanok az iskola és tanitó iránt. Vezérelje a lani'ót mindm egyes tantárgy tanításánál a szerelel. Igyekezzék a gyermek szivéhez férni. Ne csak a feladott leckéket kérdezzük tőlük, hanem tanit.ís előtt, óraközökben ereszkedjünk velők beszélgetésbe. Kérdezősködjünk tőlük szü'eik, testvéreik, o thonuk f-löl. E állal bizalmasakká tesszük őket magunk iránt. Olvasási óra alatt olvastassunk növendékeinkkel felváltva az állatok, madarak es növényekről. Magunk is olvas-unk fel nekik ál atmeséket, elbeszeléseket az állatok, fak világából. „A gyermek értelmi fejletts^genek megfilelő kis történetek nemcsak az állatvédelem tzolgálatában állanak, hanem gyöngédségre és szeretetre is tanítanak s igyi keznek kiirtani a durvaságra való hajlamot." Hívjuk fel a gyermekek figyelmét az allatokkal való jo banásmódra. Ismertessük meg velők a hasz nos és kártékony madarakat Hívjuk fel figyelmüket a madarak, az állatok, fák védelmére. A fészekrouibolas káros voltára. Tanullassunk be velők állatokról, madarakról, növényekről szóló verseket. Felsőbb osztályok-