Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-08-05 / 31. szám

1906. augusztus 5

. A Magyar Védő Egyesület Szabolcsmegyei Osztályának közleményei. Kérelem Nyíregyháza, város kereskedőihez. Csodálatosképen kicsiny érdeklődés mutatkozik a ker. skedők körűben a magyar ipar pái tolása és terjesztese végett megindult mozgalom iránt. Minlha csak a nagy nyári hősé,; hatna ernyesztőleg a hazafi is felbuzdulásra is ; vagy mintha a régi világ nemtörődömsége elevenednék meg újra : a julius 15-én kimondott elvhez való ragaszkodást kereskedőink körében igen kis mértékben lapa-ztaljuk. Amennyire leverőleg hat ez az igaz ügy iránt buzgó s annak előhaladását szivükön viselő honfiakra, épen olyan árnyékot vet azokra, akiknek kötelességük volna minél sűrűbben a kibontott zászló körül tömörülni, s azt a mindenfelől ftltolakodó akadalyok között és dacára is diadalra jutlatri. Három hét lilt el — s ez alatt a három hosszú hét aiatt Nyíregyháza város 200 kereskedője közül csak hatan (6-an) lát ák eddig szükségét annak, hogy az értekezlet hatarozatát tetté érleljek, hogy külsőleg, láthatólag, ellenőrizhetőleg is csatlakozzanak, s munkánkban résztvegyenek. Nem akarunk mi recriminálni. Akik nem érzik magukban az erőt, hogy magukat programmunkhoz tartva — a hazának annyi áldozatot hozzanak, hogy lehetőség szerint magyar árut is hozzanak forgalomba — azokhoz mi nem szólu;ik De szólunk azokhoz, akik már elhatározták, hogy védő táblát kérnek. A közönséget értesitei.i kell arról, hol szerezhet be magyar ipaicikket, s nekünk is tájékozódnunk kell, kiknek a lészére rendeljük meg a központtól a védőtáblákat. Minden nap egy nap — s minden elveszett nap célunk elérésének hátráltatója. Azért ismételten kérjük Nyíregyháza város kereskedőit, hogy a védő-tábla kérelmi ivet aláirva hozzánk hivatalos helyiségünkben (Vármegyeháza déli sarok) lehetőleg még a hét folyamán beszolgáltatni szíveskedjenek. Hazafias üdvözlettel: A M. V. E. Szabolcsvármegyci Osztályának Elnöksége. Az egyesülettől a folyó ho 4-ig védő-táblát kérlek : Eisler Karoly, Hoffmann Adolf, Lenhoin I., Preiser Bertalan, Rosenthal Gyula, Surányi István és Ungár Lipót cégek. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. 1. A biharmegyei gazdasági egyesület az .0. M. G E.-vel, továbbá a Magyar Szöllősgazdák Országos Egyesületével és a Baromfi tenyésztők Országos Egyesülelével karöltve Nagyváradon 1906. Szept. 15—23ig kiállítást rendez és pedig gép, eszköz, vetőmag, műtrágya, baromfi, országos, — a többi, mint: élő állatok s állati termékek, szöllő, bor és gyümölcs, házi és mezőgazdasági ipar, erdészet és vadászat — megyei jelleggel. Ugyanez alkalommal tartja a Magyar Szöllősgazdák Országos egyesülete 16 es 17-en a III országos Szöllészeti és borászati kongresszust, valamint a Gazdasági Egyesületek Országos Scövetsége az atabbi targysoro zaltal az országos gazdagyülést: 1. nap szept. 18-án D. e. 9 órakor: Mailath József jjróf előadása: ,a gazdatársadalom sociális teladatai." D. e. 10 órakor: Des Echevolles Kruspér Sindor előadása „a cselédtörvény módosítása" D. e. 11 órakor: Keller Gyula előadása: „a mezőgazdasági házi ipar." 2. nap. szept. 19-én: D e. 9 órakor: Rubinek Gyula előadása: „a mezőgazdasági érdekképviselet." De e. 10 órakor: Erős Rezső előadása: „az erdőtörvény végrehajtási utasításának inodositása." Az országos gazdagyülésen résztvevők 3 korona tagságdijat fizetnek, mely összeg legkesőDb szept. 10-ig a gazdagyülés rendező bizottságának tBiharmegyei Gazdasagi Egyesület pénztára :) lefizetendő, miről az illetők tagsagi igazoló jegyet kapnak. Kisgazdák részére a tagdíj 2 korona. A gazdagyü'ésen resztvevö tagok tanácskozási és szavazati joggal birnak s igényt tarthatnak a ga,dagyü lési tagok reszere kiezközlendő vasúti utazasi kedvezményekre, az összes gazdagyülési kiadvanyokat a tag sági dij fejében ingyen kapjak, végül a gazdagyülési tagsági igazolo jegy két napra a Biharmegyei Gazdasági Egyesület által rendezendő mezőgazdasági kiállitásra belépő jegyül szolgál. A resztvenni szándékozók kéretnek ebbeli szándékukat a csoporos utazas czéljából egyesületünknek is bejelenteni. '2. A Borsodmegyi Gizdasági Egyesület f. évi aug. 23-án Miskolcon IX országos sőrárpavásárját rendezi. A vá-ár részletes programmja egyesületünk titkári hivatalaban megtekinthető s ugyanitt bejelentesi ivek is kaphatók. A pócsi csuda. A pócsi Mária-kép szeméből (szelid kék szemek azok) az Ur lP05-ik esztendejében Karácsony havának 3-ik napján délután 4 órakor két könycsepp szivárgott elő s végig futott a Szűz Anya halvány és szenvedő arcán. Ha okot keresünk e csöndes könyezésre, találhatunk reá eleget az emberfiának sok nyomorúságát, küszködését, napról-napra megujuló martiriumát szemlélve. A két könycsepp ennyiben aktuális volt, nem kevésbbé az, mint valaha. A felette és miatta támadt kis kavarodás, némi hirlapi zaj és huzavona pedig természetes velejárója manapság mindennek, ami az embereket külső, vagy belső vonatkozásainál fogya csak valamennyire is érinti. De istenem, egy kicsit mégis halad a világ, változnak az idők és velük jó magunk. N Y I R V I D É K Még csak húsz esztendővel ezelőtt is országos felekezeti hajba kapás keletkezett volna két ilyen könycsepp miatt, — most minden erőltetés dacára is helyiérdekű eseménynyé zsugorodott össze a máriapócsi csuda. A tengelyt-akasztó homokjáról is hires község határain túl alig-alig mozgatta meg a lelkeket a két könycsepp híre. Közönynyel fogadták azok is akik azt hiszik, hogy hisznek, azok is, akik szentül megvannak győződve róla, hogy ők hitetlenek. A különösebben érdekeltek pedig mindent elkövettek, hogy e könyezésből, mely a Szűz Anyának igazán magán ügye volt, közügyet csináljanak s nagy nyilvánosság, emberek ezreinek lázas érdeklődése mellett közjegyzői hitelességgel állapították meg, hogy Máriapócson csakugyan csuda történt vala. Szertartásos tanuhallgatások rendeződtek. Jegyzőkönyvbe vették a komoly és szent életű szerzetes atyák hitben eros confessióit, a legöregebb máriapócsi paraszt asszonyok jámbor siránkozását, a helybeli patikus, a körorvos, s kell-e még több a hitetleneknek: az aljárásbiró vallomását is. Mind, mind amellett szólt, Dr. Mikita Sándor ur székesegyházi őr kanonok, az egyházi jog és egyháztörténelem tanárának szavaival élve, hogy az Úr Máriapócson csakugyan kiöntötte a maga irgalmának teljességét. Ki ne irigyelné ezek után az előrelátó pócsiakat, akiknek a XVIII. századbeli piktor különben művészi érték nélkül való munkájával ennyire sikerült helyhez kötniök az Ur kegyelmének megnyilatkozását. A jegyzőkönyveket különben a tanúvallomásokkal s a csudának ezekből levont s tételekbe foglalt megállapításával felterjesztették püspöki jóváhagyás alá, s ezzel ellátva most külön füzetben is kiadták a könyvnyomtatás dicsőségére. Kezeinkhez jutott e füzetnek egy példánya s megtudtuk belőle, hogy ezzel még nincs vége a dolognak. A pócsi paraszt asszonyok, a körorvos, a patikus és az aljárásbiró által szolgáltatott emberi bizonyítékokon kívül, az isteni közreműködés kétségbevonhatatlan igazolására „isteni bizonyítékokra", még ujabb csodákra van szükség. Az ügyet tehát midaddig, mig a Szűz Anya még .legalább kétszer nem könnyezik, nem terjesztik fel Rómába az apostoli szentszék elé. A pócsi zárda tisztes főnöke pedig megbízatott, hogy a jövőben történendő csudákat esetről-esetre ellenőrizze s azokról jelentést tegyen. Ujabb csudákra van tehát kilátás s mi bizonyosak vagyunk benne, hogy ezek rövidesen el fognak következni. Biztosak vagyunk a felől is, hogy az apostoli szentszék örömmel üti rá majd a pecsétet a máriapócsi könycseppek hitelességére. S ezek után merjen még valaki kételkedni, hogy történhetnek csudák. De hál'istennek bizonyítékokkal kell már agyon támogatni őket, mig Urunk Jézus Krisztuséit püspöki és pápai jóváhagyás nélkül is szívesen hittük. Bizonyos az is, hogy a jámbor orosz parasztok ezután még nagyobb tömegben fogják felkeresni nyári hőség idején a pócsi tempiomot. Napszúrás, bélhurut, a hőségtől, a lelki és fizikai elcsigázottságtól kapott mindenféle nyavalya még jobban fogja látogatni őket s a Szűz anyának elég oka lesz rá, hogy az emberi elmaradottság és lelki nyomorúság ilyen tömegén sirva-sirván könnyeket hullasson. Dr. Mikita Sándor prépost-kanonok, mint a vizsgáló-bizottság elnöke, a vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet és a vizsgálaton kivüli vallomásokat Firczák Gyula, megyés püspök Ő Excelentiájának, a következő hsero levél kapcsán terjesztette be, mely szóról-szora igy hangzik: „Nagyméltóságú és Főtisztei .ndő Püspök Ur, Krisztusban nagykegyes-égú Uram és Atyám ! Mély tisztelettel jelentem, hogy NagYmíltóságodnak mult 19<>5. évi december 9-ről kelt 825b. számu főpásztor) intézkedése folytán Mária Pócson a vizsgálatot a Szűz Anya kegyképének könyezése tárgyában folyó évi januar 11., 12. es 13. napján megta tottam. A kiküldött bizottság egyházi tagjai a vizsgálaton buzgón segédkeztek nekem, a politikai hatóság meghívott közegei ellenben a vizsgalaton nem is jelentek meg. Megjelent a vizsgalaton a latin szert, klérus sorábol dr. Jordán Karoly, cz. apat, szaniszlói plébános, ki a jegyzőkönyvet is, mint vendeg aláirta. E vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet es a vizsgálaton kivüli vallomásokat ide /. alatt mellekelve mely alázattal beterjesztem. Szabad legyen azonban e Vizsgalatról ezúttal meg a következőket megjegyeznem. Alulírott a valóság kiderítése végett a viz-galat.t ket iranyban foganatosítottam, vagyis a kegykep kónyezese negatív és posiliv adatokkal bizonyittattam. E célból kihallgattam a vizsgálaton 3 szakértőt és 59 szemtanút, vizsgálaton kívül pedig 15 sz'mtanu nyilatkozott. 1. Mindenekelőtt inegjejyzem, hogy a kegykepet az Ikonosztazionról levétettem s azt a templom kompén 3 szakértővel, u. m.: Elkért László, vegyludor, budapesti egyetemi tanársegéd, Wirtzleld Jenő oki. gyogyszeresz és dr. Balkányi Ernő körorvos által vegyi es physikai szempontból megvizsgáltattam. E vizsgalat ulan p.dig e 3 szakértő eskü alatt azt constatalta, . ogy a kegykepen lik avagy idegen anyag nem talatható fel, vagyis itt mesterséges csodáról szó sem lehet. Dd ezenkívül erzekt csalódást sem tudtam itt megallapitani, mert hiszen a kihallgatott tanuk a kegyképet közvetlenül neztek meg, vallomásaikban pedig egymásnak e'lent nem mondanak. A ki nem hdlgatotl, circa 150 tanú vallasos meggyőződéséről pedig január l2-én este G órakor szereztem magamnak tudomást; ekkor ugyanis a kegytemplomban akathiszt sz beszéddel végeztetett, a mely aj'alossag alatt a kegytemplom zsúfolásig megleli hívekkel, a meghatottság és a siras pedig általános volt. De paralerakodásról sem lehet itt szó és p dig : a) azért nem, mert ha a templom párája rakódott volna te, akkor az mas képeken vagy a kegykep más helyűn is iathato lett volna, már pedig a könye<és larlama alatt a kegykep nündnkor száraz, voít; b) azért sem, mert a kegykep üveg alatt zárva áll, e körülmény folytan pedig a para31-ik szám. 5 lerakodásnak nem bent, de kint az üvegen kellett volna töi tennie, már pedig e külső üveg is mindenkor száraz volt. Végre e kép faanyagának benső izzadásáról s< m lehet szó, a) mert a kegykép faanyaga circa .00 éves és távol áll a nedvesség mindenféle felszívásától; b) mert a kiizzadott termeszetes nedvess g lek a kegykép felszínén némi nyomokat kellelt voln i hátrahagynia, már pedig ilyen nyomokat megállapítani nem lehetett; c) mert a kegykép, ha izzadott volna, izzadhatott volna az orr, száj, fül vagy a kép más helyein is ; azon körülményt. hogy a k' gykép esik a sz. meken izzadott, föltéve, ha ugyan izzadhatott, dr. Bilkanyi körorvos már a természeli rendben is .rendkívüli és gondviselésszerűi" mozzanatnak minősítette. Szóval a „hivő tudomány" e kegykep könyezésénél is képes megállapítani a természetlölötti jelleget, a „hitetlen tudomány" álokoskodásaíra ellenben a kath. egyház mit sem ad, mert az efíele tudomány nem épit, de rombol. II. A mi e kegykép könyezésének természetfeletti jellegét illeti, azt a tanuk vallomásából következő adatok igazoljak: a) Egy fára feslett kép arcza a szemekből könyeket hullat b) E könyhullatás a mi egyházi naptárunk szerint in Vigília festi Praescntalionis B. M. Virginis veszi kezdetét é£ tart usque ad festum S. Nicolai Eppi Mynnsis, — azaz deczemüer 3-án délután 1 órakor a vecsernye után kezdődik és deczember 19-én délben megszűnik; aztán deczember 30. és 31 éri újból látható, tart tehát 19 napon át. c) E 19 napon át tartó könyhullatás kezdete, tartama és végére nézve a tanuk vallomásai közül a következőket ajánlom nasyotib figyelemre : Tóth Miklósné (55. sz. a ), C'.akó Miria (4l ), özv. Czapár János (57 ), Koleszár János (11.), Csillám Mihály (73), Hrács Mihály (36.), Andrikó Mihály (44 ), Förster Károly (10.), Gavris Kelemen (9.) és Zubriczky Tivadar (2.) — d) A könyhullatás hol nagyobbodik, hol kisebbedik, legintenzívebb deczember 5-én, 9-én, 16-án és 18-án, a mikor a kegyképen a Szűz. Anya bal szeme is könnyezik, a mit a következő tanuk igazolnak: Prodán P.ipp Maria (18. sz. a.), Petróczy János (19.), Demeter Sándor (46.,), Dudás Mihály tanko (31.), Gurály Rozália (68.), Jobbágy Anna (53 ), Jevcsak Zsuzsanna (67.) és Szemán Mária (15 ), — e) A könyhullatás tartama alatt a Szűz Anya arc:a elváltozik, barnás fekete lesz, szemfehérsége pedig piros, deczember 19. és 31-én pedig az arcz megtisztul (lásd Bacsóka Z-uzsi (23), Subecz Julianna (51.) és Karczub Endre (62) — f) A könyek kristálytiszták és csillogók. — Végre g) már a praesump io is e könyezés természetfeletti jellege mellett szól, mert e kép már egyszer, — 1715. aug. 1., 2. és 5-én, — könyezett; a különbség a két könyezés kőzött csak az, hogy 17 5 evben az „ílelus es lacrymilio" volt, most 1905. évben pedig csak „lacrymatio". Az en véleményem is az, hogy az Ur Míria-Pócson kiöntötte a maga irgalma bőségét. A kiküldött bizottság pedig a „Zárszó"-ban elismeri annak természetfeletti jellegét. Ezek utan azon alázatos kérelemmel is járulok Nattyméltósagodhoz, hogy a m llékelt bizonyítékok alapján e kegykép könyezésénak vizsgálati jegyzőkönyvet jóváhagyni és azt annak végére rávezetni méltoztas>ék. Hasonlokep n cselekedett .715. evbsn b. e. gróf Eudrődy Gábor, egri pü.-pök. III. Ziradékul legyen szabad még a következő előterjesztést tennem. Ugyanis az a sok adat, mely az ide •/. alatt mellékelt jegyzőkönyvben össze van gyűjtve, mgybecsü ugyan, de azért csak „emberi bizonyíték". Hogy azonban e könyezésnél az isteni közreműködés kétségbevonhatatlanul be legyen igazolva, szükség van „isteni bizonyítékra" is, azaz csodákra. Az én előterjesztésem tehát az, hogy ezen ügy Romába az Apostoli Szentszékhez addig ne küldessék föl, mig Mária-Pócson legalább kél csoda nem történik; addig várakozni kell. Ezen várakozási időtartam alatt pedig a következő előkészületi intezkedé ek volnának megteendők : 1. Az 1715. évi augusztus 1., 2. és 5-iki könyezés vizsgálati jegyző könyve b. e. gróf Erdődy Gábor egri püspök jóváhagyásával kikérendő az egri érseki hatóságtól hitelesített másolatban. — 2. Elrendelendő, hogy a mult 1905. év deczember havában történt könyezés vizsgálati jegyzőkönyve fordíttassák le latin nyelvre az Apostoli Szentszékhez való felterjesztés céljából. — 3. Zubriczky Tivadar, in.-pócsi monostorfőnök és lelkész, elkötelezendő, hogy jövőben a történi csodákat esetről-esetre jelentse be az egyházmegyei kormánynál megvizsgálás és jóváhagyás vegeit. Igénytelen jelentésemet a Zsoltáros eme szavaival fejezem be : „Misericordias Domini in aeternum cantabo." Zsolt. 88, 2.) Nagy méltóságodnak a Krisztusban legkisebb fia: Dr Mikii a Sándor munkácsi székesegyházi őrkanonok stb. ÚJDONSÁGOK. Telefon szam 139. — Az uj alkotmány biztosíték. A megyei és városi törvényhatóságok egy része kimondotta, hogy a törvényhatóság rendkívüli közgyűlését az alispán, vagy a polgármester akkor is összehivhalja. ha a főispáni szék be v in töltve. Ezt a belügyminiszter jóvá is hagyta, csak azt kötötte ki, hogy ilyen esetbea a közgyűlés összehívása tekintélyes számu bizottsági tag indítványára történjék. Volt olyan törvényhatóság is, mely az ilyen eshetőségekre még külön elnök választási jogot is akait statuálni, ezt azonban már a miniszter nem hagyta jóva. — A Srtstó fürdő fejlesztése kerdésében a képviselőtestület pénzügyi szakosztálya pénteken délután ismét ülést tartott, melyen Májers'ky Bcla, polgármester felkérésé folytán részt vettek Szeszich Lajo*. a Nyírvizszabályozó társulat igazgató-főmérnöke. Kálnay Zoltán, mérnök, Vajay István, államépitészeti hivatali fonók és Pazár István, földmivelésügyi miniszleri kir. segedmernök is. A tanácskozás főtárgyat a to vizének helyreállítása és a fürdő varhato fogyasztásához képes' szükséges vízmennyiség biztosítása kepezte. A jelen volt szakértők egybehangzó véleménye szerint a tó helyreállítására, ille ve egy mintegy 15 hol Inyi Jterütetü tó létesítésére háioui m"d allana a város rendelkezésére. Az egyik szerint zsilipekkel kellene felduzzasztani . tófenék mellett elvezető csatorna végét s igy árasztani el a tó medencéjét. A másik módozat szerint, ha a csatorna telduz-