Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-08-05 / 31. szám

1906. augusztus 5. N Y I R V I D É K 4

6-ik szám. 5 „Aki önmagát legyőzte, az legnagyobb ellenségét győzte le." — A világos, érett értelem, sem túlkapó haragra, sem gyűlölségre vagy éppen bosszúállásra nem vetemedik, s bármilyen értelmes okos embernek ismerünk is valakit, mig ily tévedésekre hajlik, addig bizonyosak lehetünk, hogy lelkülete nem elég erős, tehát az ember nem eléggé tökéletes. Nagy szellemi erő és jellem teljesen kizárják a bosszúállást, mert erre rendszerint csak az erőtlenebb alacsony lelkületü emberek vete nednek. A nagy lélek és az oroszlán soha sem bosszullo. A gyenge, gyarló emberekről mondja Madách: „Mert fél az erőstől titkosan a gyenge, Maga gyarlóságát teszi mindig szembe, Gondja vadul virraszt a derekabb társon; Ki ártani tudna, nem hiszi ne ártson." Nézeteink és cselekedeteink kiindulási pontjának csak egy kapuja és sikátora van, mely a tökéletesseg egyenes vonalába vezet, t. i. az igazvalo megismerésének nyomán az értelem meggyőződésére alapított méltánylás ; mert ha az igazság és lelkiismeret határát csak egyetlen egy lépéssel túllépjük, nem tudjuk, hol fogunk megállapodni. Az értelem tisztasága, a morális érzet, szellemünknek önmagábani s a mindenséghez való viszonyában fenallo haimoniaja lenyegében egy és ugyanaz, csak elnevezésben különbőznek egymástól. Az iskolák helyes berendezése s a politikai intézmények tehát nagy mértékben befolynak a tiszta erkölcs és tiszta értelem fejlesztésere. Azon emberek, kik maguk rendszerint mesterkélt tekervényes utakon járnak, nem akarják elhinni, hogy az egyszerű dolgok, termeszeli igazsagok oly tiszták, igazak és egyszerűek lehetnek, mint külszinben mutatkoznak; ezek a természet újjmutatását semmibe sem veszik, sajat énjük elbizakodott bölcsességét akarják uralomra ültetni a természeti igazságok felett. Így az uralkodók, a hatalmasak, befolyassal birók, ritkán veszik figyelembe, hogy valamint a politikai, ugy a társadalmi élet berendezésében is leghelyesebb és célravezetőbb, mert legtermészetesebb szokott lenni, ami alólról aramlatképen fölfelé törekszik, — mig ellenben ami fülűiről lefelé, bár jóakarolag celoztatik, az töob, vagy kevesebb gyarloságot, igaztalansagot, méltatlanságot hord méhében. Sokkal böicsebb dolog tehát a nép, a népmilliók szociális bajait komolyan tanulmányozni s azoknak a természetjogon alapuló szociális törekveseit irányítani, helyes mederbe terelni s tulzasaitól megtisztítva diadalra juttatni, mint azoknak gátat vetni, mert ez utóbbi csak ideig-óráig sikerülhet, mivel az egyszer megszületett eszme utat tor magának a legerősebb torlaszokon keresztül is de akkor aztán a számító értelem te,etesét nélkülöző, vadul hömpölygő s sziláján rohano ar nemcsak a torlaszokat sodorja el, hanem elpusztítja es megsemmisíti azokat is, kik a torlaszokat emeltek. Azok, kik az emberi tarsasagot kerülik: ezt vagy azért teszik, mivel hiányos nevelesük érzeléoen, szegletessegi iket, fogyatkozásaikat elárulni rettegnek, vagy azért, mivel lelkük komoly hangulata szigorú tárgyak tanulmányozásába mélyed; — vagy végre azért, mivel az udvariasság korlátai, a szokások sajatsagos ferdesegei s az emberek által felöltött szineskedés, korlatokat elviselni nem igen hajlandó szellemüknek terhére van. A inai kor ferdeségei köze tartozik a többi közt a tettetes, szintskedes, például jo ki pet vágni akkor is, amikor kedely allapotunk ellenkezőleg van hangolva, vagy sima, mosoiygo, örvendő tekintetei vetni arra, akinek látásán \agy közelségén pedig bizony ben^őleg örvendeni okunk nem igen van. Hugy miért ne leuetne az ilyen ellentet ssegeka a civilizáció szokasai közül kuüszöbölni, iészemről nem vagyok képes átlátni. Az emberek nagyobb része a szokások rebja, még pedig annyiia, hogy sokan például csak veszélyt látnak az újitasban, az áltáluk komolyan fél nem fogható ei edelisegben pedig nevetségest. Ezen egyenek saját fenjük szük valujaba annyira belemélyednek, s felfogásuknak- c'y kicsiny látköre van, hogy önmagukon kívül — mint a tormába eselt fereg — alacsony légkörükből sem kilátni, sem kivagyódni nm tudnak, nem kepesek. Ezekről mondja Madách halhatatlan művében: „Nézd ott a sast, mely felhők közt kóvályg, Nézd e vakondot földet túrva lenn, Mindkettőt más-más láthatár övedzi," Kisvárda, 1906. Rédl Ferenc. Giardinetto. A hétről alig van mit tallózni. Elsején megkezdődött a vad csirkék üldözése. Azóta reggel, este hangos a kornyék a pu^karopogástól. Sok a nimród az utóbbi idouen. Amt örvendetes tény ugyan — de nem adok neki 2 esztendőt, hogy nem lesz vadállomány a halárban. Ne lessek félre erteni - nem kilövik — csak elriasztják. ! * * * Nincs kacsa a Császárszálláson. Nem tapasztalatból csak hallomasbol mondjuk ! Ne is fáradjatok ki vadász kollegák a Szelkora, meg a Kerektóra, kár a kocsi pénzért! Ez persze csak azoknak szol, akik fogadott alkalmatossagön igyekeznek a Császárrá. Sokat gondolkoztam, hogy hát hova lettek a tóról a kacsak. Ki nem lőttek ! Voltak, ez bizonyos. A napokban aztán nyitjára jöltem a dolognak: Húzás után, gondos emberek, lezárták a m zei tohoz vezető uton a sorompót! Factum! A helybeli uri vadásztársaság feloszlott. Néhány tagja kiberelte továbbra is az erdőt. A többi vadászterületet, az egész Nyíregyháza határát most Hugyecz Fal bérli, az uj vadasztarsulat részere, a mely az idén alaku.t meg. Az uj társulat 3 elnököt választott u m llagyecz Falt, Sájben Andrást, és ifj. Orbán Károlyt. Történt pedig a télen, Ingy Hugyecz és S-jben egv szép reggelen, beszánkázták az egesz orosi vadászterületet és 12 drb. szép nyúllal tértek haza, nagy bosszuságara az orosi területet bérlő vadászoknak. Ám a titok kipattant, a két lesipuskást feljelentettek, a kiket a tilosban való vadászásért most jogérvényesen el is itélt az Alispán úr. Ennek azután a törvény szerinti következménye az, ho^y a két elnök 3 évre eltiltatik a vadászattól, vagyis 3 évig nem kapnak vadászjegyet. És igy már értem, hogy miért választottak a társulat élére annak idején három elnököt ! ! * * * Nagyon meleg napok járnak. De irigylem azokat, akik akár hol — csak nem iithon — vannak. Nem csekélység ilyen meleg időben dolgozni. — hanem én tudok ennél még borzasztóbbat. Tessék elolvasni ezt a verset : ! Krónika. Festi rigmusok. Ah végre, végre kaptam én is Egy szürke levelet, Régóta várom izgatottan. S most. hogy megérkezett, Nagyon kínosan meglepett. Azt hittem, ily kis pontra, mint én, Nem gondol senki rég, S hogy rólam, — minthogy e hazának Polgára van elég, Mindenki megfeledkezzék. De nem ! csalódlam ! Innen volt hát Egy gondos, drága fő, Mely mindig számon tarta engem, S gondol reám ki ő ? Hát az adófelügyelő. Évekre nyúló zord időkben Szivében éltem én, S nem birt onnét kitépni semmi E roppant földtekén, Se zord éj, se tündefény. És mily előzékeny, mi kedves! Mily bájjal invitál, Azt irja, hogy rögvest siessek, Mert ő epedve vár Három esztendő óta már. Szent Isten! Három éve lenne Már, hogy nem láttam őt ? Megyek megyek, futok rohanvást, Láthatni mielőbb A jó adótelügyelőt. De mégse! Nem! Nem jó ilyenkor^ Ha az ember szalad, A viszontlátás gyönyörétói, E roppant suly alatt, A szívem — félek — meghasad Fenő. Megjelent a .Nagykálló és vidéke" szépirodalmi rovatában mult hó ü9-én. * * * Vártuk, vártuk — oly nehezen vártuk . . . Azután megcsinálták — testet öltött mindnyájunk forró óhajtása, álmainknak álmr: az uszoda. Azután aztán vigan lubickoltunk benne, s lerázva a föld pirat, testünk és véle a lelkünk is megfrissült, megújhodott. De hajh! ez a mi boldogságunk sem tarthat ölökké Az olt hagyott por gyül, gyűl, összegyűl — iszap, piszok lesz belőle, egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy malacokká vedlünk, pocsolyában uszkálunk. Mígnem az orrunk megunja a bűzt, s oda kívánjuk az uszoda bersndezőjet, ahol a citrom virul: Szent tisztaság ! Mikor jön el a te országod ? Komolyan szólva: A vármegye alispinja felmerült panaszok folytán utasitotia a város polgármesterét, hogy a Júlia gőzmalom r.-társaságot, mint a fürdő tulajdonosat kötelezze arra, hogy az uszoda vizét hetenként legalább egyszi r teljesen leeressze és a medencét ki tisztíts r, n.ég pedig hatósági személy jelenlétében. TANÜGY. Értesítés a nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium kóréból. 1. Felvétel. Az 1906—7-ik tanévre a főgimnázium III—VlII-ik osztályaiba szeptember hó 1., 3. és 4-ik napjain vétetnek fel a tanulók es pedig az előző osztály sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány alapján. Az V-ik osztályba lépő tanuló szülője vagy gyámja a fölvételnél köteles kijelenteni, hogy belépő fia, illetőleg gyámoltja, a görög nyelvet fogja-e tanulni, vagy az ezt helyettesítő tanfolyamba véteti föl fiát. A beiratást augusztus hó 30 és 31 én a pótló- és javító-vizsgálat előzi meg. Az első felvétel alkalmával a tanuló személyesen köteles megjelenni és pedig a szülő, vagy ennek helyettese kíséretében ; bemutatja iskolai-, születési- és himlőelleni ujraoltási bizonyítványát. 2. Iskolai fizetések. A fölvételnél minden tanuló 4 korona fölvételi dijat fizet, melynek fizetése alól senki sem menthető fel. Fizet továbbá minden tanuló.- gimnáziumi alapra 2, országos nyugdijalapra 6, könyvtárra 1 — 1 koronát; ezen felül még az ev. ref. és izraelita tanulók 6 — 6 koronát vallástanitási dij cimen fizetnek. Az évi tandíj 60 korona. Ez összeg fele a beiratáskor, másik fele február hó l-ső napján előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. 3. Elengedés Azon „jeles", vagy legalabb mindenből „jó" osztályzattal biro szegény tanulók, kik tandíjelengedesben kívánnak részesülni, ez iránt való kérvényeiket, kellően felszerelve, a főgimnázium kormányzó tanác-ához címezve, augusztus ho 15-ig az igazgatolioz nyújtsák be. Később beadott folyamodást tekintetbe nem veszünk. Az első osztályba lépő tanuló tandíj elengedésre igényt nem tarthat. 4. Magántanulók. D czember 31-ig a felvehetést igazoló okmányok birtokában magántanulók bármikor jelentkezhetnek ; ezentúl azonban csak a felettes hatóságnál történt bejelentés és engedély alapján. A felvételnél minden tanuló gimnáziumi alap és tandijrés/let címén 3-\ a nyugdíj-alapra 6, könyvtárra 1—1 koronát fizet. Ezen 39 korona a beiratás alkalmával előre fizetendő. Vizsgálati dij 80 korona; vallástani vizsgálat dija a keresztyén tanuloknál 6 — 6, az izraelitáknál 10—Í0 korona fejenként. 5 Tápintézet. A tápintézetbe vallásfelekezet! kü • löribség nélkül vesszük fel a tanulókat. Tisztességes ebéd és vacsora dija egész évre 130 korona, mely összeg két részletben előre fizetendő Mészáros Ferencz főgimn. tanár, lápintézeti felügytlőnél, (ephorus.) A fápintézeti dij egy részének elengedéseért ugyancsak augusztus 15-ig lehet folyamodni. 6. Javító- és pótló érettségi vizsgálatok. Ezen vizsgálatok a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületben megállapított rend szerint ez évben a mi tanintézetünkben fognak megtartatni. Felhívom mindazokat, kik pótlólag egész érettségi vizsgát síándékoznak tenni, hogy nálam folyó évi aug. hó 25-ig bezárólag, előzetesen jelentkezzenek; tartózkodási helyüket pontosan tudassák, s okmányaikat 20 korona vizsgálati diijal együtt — jelentkezés alkalmával küldjek be. Az írásbeli pótló érettségi vizsgálat szeptember hj 10., 11. és 12 ik napjain történik. A szóbeli vizfgálat, valamint egyes tantárgyakból két hó múlva teendő javító vizsgálatra utasított malurandu ok vizsgálata, a felsőbb tanhatósággal törlént legújabb megállapodás szerint, szeptember hó 13 dikan (tizenharmadikán) reggel kezdődik. Egyéb felvilágosítást — kívánatra — szívesen nyújtok. 7. Zeneoktatás. A tanártestület javaslatára a kormányzótanács engedélyével, Santroch Alajos főgimn. ének- és zenetanitó ugy a vonós hangszerekben, mint a cimbalom- és zongorán nyújt oktatást. A korminyzótanács által megállapított dijak ezek: havonkint vonóshangszereken való tanításért 2—2 kor., cimbalom- és zongora tanításért 4—4 kor., mely összeget a zene- és daloskörnek felügyeletével megbízott tanár szedi be a jelentkezők és résztvevőktől. A zeneoktatás menetére a tanártestület ügyel fel; a tanulók az év végén nyilvános vizsgálatot tesznek. Néhány tehetséges, a zene iránt hajlammal biró szegény tanuló ingyen oktatásban részesül ; ez iránt az illetők nálam jelentkezzenek. Nyíregyháza, 1906. évi augusztus hóban. Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató. A taníttató szülők figyelmébe! Polgári fiúiskola Nyíregyházán. Megnyilik szeptember 1-én. Nyíregyházán a folyó évi szeptember hó I-én, ha kellő számú tanuló jelentkezik, polgári fiúiskola fog megnyittatni. Az iskola magán jellegű lesz s igazgatója Kardos István oki. polgári iskolai tanár fog lenni. Az iskola helyiségét az előkészítő idő rövidsége miatt az első évben a ref. egyház iskolája szívességből fogja szolgáltatni. Egyelőre az I. osztály nyiltatik meg s évről-évre fokozatosan nyilik meg a többi osztály is. De azért, ha tán a II. osztályra is kellő szá-im tanuló jelzntkeznék, intézkedés történne ezen osztálv megnyílására is. A tandíj különbség nélkül mindenki számára 60 korona, melyet két egyenlő reszben kell kifizetni, (szept. és febr. 1-én.) A 60 kor. tandíjban minden többi iskolai fizetés benfoglaltatik. Felvilágosításokat az igazgató helyeit alólirott ad mindennap délelőtt. Ugyanő fogadja el egyelőre a kötelező jelentke?őket is. Jelentkezni lehet folyó évi au

c'. hó 7-ig bezárólag. Felkérek tehát minden szülőt, aki gyermekeit ez iskolába óhajtja járatni, hogy aug. 7 ig okvetlenül jelentse be nálam kötelező szándókát, mert az iskola csak akkor fog megnyittatni, ha a jelentke'/és igazolja, hogy ilyen iskola Nyíregyházán csakugyan életkepes és igy szükséges. Megjegyzem, hogy az iskola, ha tényl?g megnyitható lesz kötelezettséget vállal a maga részéről, hogy a nyilvánossági jogot már az előttünk állo isk. évre is megszerzi. Nyíregyháza, 1906. jul. 28. Dr. Bartók Jenő, ref. lelkész. Értesítés. A nagykállói gimnáziumi tanulókat fegélyező egyesület a jövő tanévben is fog jó dőmenetelü, szegénysorsú tanulót segélyezni. A kik ezen jótéteményt élvezni kívánják azok a legutóbbi iskolai bizonyítványnyal és szegénységi bizonyitványnyal felszerelt, a „Segély-egylet" elnökségéhez címzett kérvényüket a helybeli gimn. igazgatósághoz folyó hó végéig nyújtsák be. Nagykálló, 1906. augusztus 3-án. Lévay Sándor, Goldberger Sámuel, egyl. eln

ök

. egyl. titkár. A „Nyírvidék" Közönségéhez! Nyii egyházán idáig „Héttői Hírlap" címmel megjelent újság a nevét „Nyírvidéki Hirlap"-ra változtatta. Kérjük a Nyírvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olvasóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények, hirdetések, közlemények, tudósítások megcimzé SÓnél a „Nyírvidék" címre a legnagyobb figyelmet lorditani szíveskedjenek, nehogy a nekünk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyírvidók" Nyíregyháza.) A „NYÍRVIDÉK" szerkesztősége Telefon 139.