Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-29 / 30. szám

V 1906. julius 29

. Én bizton állithatom, hogy ott, hol a kis jövedelmeket, vagy épen az existentialis létminimumot sújtja, nem az adókivető bizottsig, hanem a rosz adómorál, vatry legalibb is a kis emberük, sőt a középsorsu polgárság adóügyekben való 1 agyfoku j iratlansága Adótörvényeink adtak az adóztatásra tisztességes alapot: a bevallást. Mindenki maga vallja be polgári becsületszavával erősítve saját jövedelmét s e bevallás alapján részesül az adóteherben. De ugyan mit tehet az adókivető bizottság az egyesek érdekében akkor, midőn a vallomísi íveknek a jövedelemre vonatkozo rovatai legnagyobbrészt kitöltetlenül érkeznek vissza, s ő a törvény rrleimében kénytelen egy oly (bizonyára igen sokszor megbízhatatlan) alaphoz, az u. n. minimális alaphoz nyúlni, mely korlátokat szab eléje, melynek legalsó fokát figyelmen kivül nem hagyhatja? S ugyan mit szólnának azok, kik az adókivető bizottságot .bokros érdemek" szerzésére irányuló tevékenységgel vádoljak, ha egyszer betekintve a jegyzőkönyve a következő sorokat clvasnák onnan : „A bizottság, bár adóköteles fél bevallást nem adott, annak szűkös megélheiési viszonyait jó! ismerve, a törvény által alapul veendőnek rendelt minimális alap legalsó fokozatától is eltekint s az adót alacsonyabb összegben állapítja meg.?" S mit szólanának, ha látnák, hogy maga a kincstári képviselő is, a megállapitas mé,lányos voltát belátva inkább üzlethelyiségre számítja a lakásbér szinte képtelen hanyadat, csakhogy ne legyen kénytelen a határozatot a m nimáhs alap legalsó tokának figyelmen kivül hagyása miatt megfelebbezni ? Vájjon ezek volnának az úgynevezett .bokros érdemek" szerzésére alkalmas eszközöd ? De különben is tévedés volna azt hinni, hogy a kisemberek, kisiparosok, kiskereskedők adójára esik ez a 3'5%-os emelkedés. Az ő adójukat a bizottság, ahol csak tehette, meghagyta a uiult évi alapon, sőt indokolt esetekben lejebb is szállította. A kincstári képviselő is velük szemben gyakorolt legtöbb engedekenységet. Emelkedett igenis az ado a termeny, szesz, fa s általaban nagykereskedőknél, gyáiosoknál, vállalkozóknál s kisebb mértékben az ügyvédeknél. De a bizottságot ezen adóemelésekért nem érheti gáncs, mert ezek célja azon óriási aránytalansagok megszüntetése volt, auiely köztük és a többi 111. oszt. -ker. adóköteles felek közölt fennállott. Az ő panaszaikkal szemben elég hivatkoznom Wekerle Sándor pénzügyminiszterre, ki a képviselőház f. évi julius 24-iki ülésen a következőket mondolia: Seuíi sem álli'.j i, hogy az adókivetésnél nem humánusán jártunk el. Az adóemelések a nagyobb jövedelmekre nehezednek, amelyeket bizvast mondhatjuk, meg így is kevés adó terhel a kis jövedelmekhez képest. Mindnyájunk elő'.L eszmény gyanánt a progiessiv adózás eszméje lebeg. Az eszmény teljes megvalósulástól uiég messze vagyunk, de cíak dicserendő az az adókivető bizottság, mely a kis existenciák kímélésével s a nagyobbak fokozatosan erősebb megadóz

;atásával a kivétel útját egyengeti. Azok pedig, kik oly nagyon méltatlankodnak^ dondoljanak csak arra, vájjon kisebb lesz-e adóterhük, ha majd valóva lesz az ideál. Kiss Pál, az adókiv. bizottság jegyzője. Kétségbeesetten ragadott tollat az ifjú, s a következő lajdaluias hangú választ küldötte el: .Budapest, 18.)9. junius 10. Keservesen megsiratott angyalom ! A jó Istenre és szerelmünkre kérlek, könyörgöm, esedezem, jöjj vissza, mert veszedelemben forog szerelmünk, sírba száll a boldogságunk, ha Petervarott maradsz. Tévútra akarnak vezetni. Oly helyre vittek, hol rútul vissza akarnak élni tudatlanságoddal, hol megrabolják lelki nyugalmadat, hol a pokol és karhozat, a bün es romlás ütötte fel undorító tanyajat! Margit, edes Margit, jöjj vissza, m nekülj! gyorsan, míg nem Késő. Itthon szegény atyád tart karokk ,1 fogad. Jöjj, jöjj, számolom a perceket, amelyeket még távol kell töltened tőlem. Remegve, epedve vár a sorsod felett kétségbeesett Kálmán.' * * * Napok multak . . . A napokból hetek leltek . . . Már lassan kit hónap mult el, s még csak egy sornyi válasz sem jött Margittól. Kálmánt a megőrülés fenyegette. Végre nem állhatta meg tovább s egy utolsó, kétségbeesett hangú levelet küldött el Pélervárra. E levél igy hangzott: .Budapest, 1899. aug. 15. Margit 1 Nem átkozlak, csak figyelmeztetni akarlak esküdre, figyelmeztetni azt kra az elmúlt szép időkre, amikor engem, boldogtalant, édes szavaiddal és ígéreteiddel elcsábítottál, megvakítottál! Csak két hónapja még, hogy esküt, nagy esküt rebegtél karjaimban s már valaszra sem méltatod soraimat. Margit! nem félsz-e, hogy hamis esküdért, hazug szavaidért egykor majd iszonyúan fog sújtani az Isten büntető hatalma. Mert hazug volt minden szavad ! Te engedtél a csábító szavaknak, elfeledtél engem és odadobtad magad a bün fertőjébe! N Y I R V I D É K Giardinetto. A mult vasárnap óta a Sóstóra kifele menő motorok megállanak a MÁV sóstói állomásánál. Visszafelé jövet azonban nem áll meg, m rt ha megállana, nem tudna elindulni a lejtőn, az utasok segítsége nélkül. Ajánljuk, hogy az új megállóhelyet, „Hunyady megálló"-nak kereszteljék el. » * * Panasz van a .dübörögve robogó' MÁV. ra is! A kiívárda felől este érkező vonat egészen a nagylaktanyáig viszi ki az utasokat. Onnan azután tessék vissza gyalogolni. Akárhányszor mire bekutyagol a szegény utas. semmiféle jármű nincs, amely a városba bevihetné A mult héten nekem sikerült egy .konflist" megcsípnem ; diadalmasan masztam f-1 a rozoga, Noe idejéből való bárkára. Mire a piacra ériünk elmúlt 9 óra, 5 perccel. Leszállva, a kocsisnak (gavallér akartam lenni) 1 koronát csúsztattam a markaba, (a tarifa 80 fillér). A helyett, hogy megköszönte volna a kis hamis, dupla viteldíjat követelt rajtam, mert 9 óra elmúlt s én éjjeli tarifát tartozom fizetni.! ! * * * A .Nagykálló és vidéke" c. hetilapból vettük át szóról szóra a következőket: Készülőben. Mint hírlik, Mándok község előkellő sége között akció indult meg egy ottani hetilap megindítása körül. Szerény véleményünk szerint nem nagy jö^őt jósolunk a lap életfentartásához, már csak azért sem, mivel sem járásbírósága, sem telekkönyvi hivatala nincs Mándok községnek. * * * Ezt meg a rosz nyelvek beszélik! De azért igaz. A mull heten történt az uszodában, — hogy hölgyek hasz nalták az uszodát — azt mondanunk sem kell - fénykép fi lveteleket csinált egy katonaliszt, (civilben, mentségére, vagy mentségükre legyen mondva) az úszómester, mások szerint a hölgyek beleegyezésével! A képen különféle hölgyek különfele posituraban lathatófc. A rendőrség a képeket elkobozta és betiltotta, hogy a lemezekről új képeket készilhessenek ! Sic! * * * Ismét ollózás ! Hogy honnan most már nem n héz kitalálni : Megbokrosodott mén. Bleuer Béla kállósemjéni birtokosnak cselédje tegnap vásárolni jött be Nayykállóba egy fekete mén lovon. A mén mikor leszállt róla a kocsis a piacon, már akkor annyira makrancoskodott, hogy — bár többen próbálták alig tudták azt megfekezni, úgy, hogy az mintegy negyed óráig meg a járókelők testi épségét is veszélyeztette Majd mikor nagy fékesés után a kocsis ismét reá ült azt földhöz teritette s el-zaludt. * * * A vásárosnaményi helyiérdekühöz van e«y pár szavam. Komoly, ezt előre bocsátom Közvetlen a „Nyíregyháza Vásártér" állomás mellett, ahol a sínpár a Kallóba vezető utat keresztül szeli, nincs sorompó feiáliitva. A napokban történt meg velem, hagy éppen akkor jóttem arra egy berkoc-in, amidőn a délutáni vonat az úttesten keresztül haladt. A kocsis elbámészkodott, egy kicsit, magam is elgondolkoztam, ugy hogy csak azt vettük észre, hogy a kávé daráló szörnyeteg közvetlen mellettünk van, anélkül, hogy elfüttyentette volna magát, vagy az őr ott állott volna az u'at keresztező síneken. Látni pedig úgy az őrháztól, mint az út kanyarula'ától per absolu e lehetetlen, úgy, hogy csak gebénknek köszönhetjük, — amely egy gyeplő rántásra át vitt a síneken — hogy csúnya halált nem haltunk. Ajánljuk vagy egy sorompó, vagy egy őr felállítását az illetékes OOO figyelméb— Eső után késő a köpönyeg ! Intézkedést kérünk. Hat csak felrengj benne! De ha egyszer végkép elmerülsz, jusson eszedbe, hogy a hamis eskü nem marad megboszulatlan ! Most pedig Isten veled. Boldogságot kíván az attól örökre megfosztott Kálmán." * * * Ez a levél is váhszolatlan maradt. Kálmánt veszedelmes láz kezdé emészteni. Kom ilyan megbetegedett. Nem volt nyugta, maradása sehol. Helyről helyre kergették iszonyú lelki fájdalmai. Az orvosok utazást ajánlottak neki. S ekkor rettenetes elhatározás fogamzott meg agyaban ! El Pétervárra ! leszámolni! bosszút állani ! rettenetes bosszút állani! Éjjel nappal utazott. Holt faradtan érkezett meg Pétervárra. Bérkocsiba ült és Margiték lakásához hajtatott. Eszeveszetten rohant fel a lépcsőkön s idegesen nyomta meg a csengetyüt. Komoly arcú cselédleány nyitott ajtót. Kálmán holtsápadtan, borzasztóan felindulva rohant a szoba felé, honnan hangokat hallóit. S a küszöbön aztán hirtelen m'gállt . . . Mintha gyökeret vert volna a lába . . . I-zonyu, szíveltépő jelenet tárult eléje. Egy holtsápadt leány feküdt az ágyban. Csak nagy nehezen lehetett benne az egykori szép, viruló Margitra ismerni. Ráborulva zokogott az anya és nővér . . . — Én drága letört virágom, siránkozott keservesen az anya, átkozd el a te ro-sz anyadat ... én öltelek meg . . . Kálmán hű vo t ho'.zád . . . en fogtam el leveleit ... én kenyszent.-ttelek rosszra ... én erőszakoltalak, hogy la cilj, dalolj, amikor s egény szívecskéd vérzett a fnjdilomtól . . . Kálmín eszméletlenül I'rült el a szoba küszöbén . . . * * * 30-ik szám. 3 Igazis ! Üres a város! Fürdőzik mindenki, alig van egy par h. és t. ember idehaza. De akik itthon vannak azok is lürdenek, a ki kap kádat a Sóstón, akinek úgy tetszik az uszodában. Mert hit ilyen is van már Nyíregyházán és még jó is, meri hallom dicsérni — sőt rzú gút"! — Azt tudjuk, hogy a fürdésre a legkellemesebb a napon állott víz hőmérséklete. Nohát ez — legalább reszben — ami uszodánknál is meg van, mert annak a vize is igen sokat állott már a napon ! Egyszer már azonban teljesen le is csapolták ! TANÜGY. A tanittató szülők figyelmébe!! Polgári fiúiskola Nyiregyházán. Megnyilik szeptember 1 én. Nyíregyházán a f évi szeptember hó 1-én, ha kellő számú tanuló jelentkezik, polgári fiúiskola fog megnyittatni. Az iskola magán jellegű lesz s igazgalója Kardos István oki. polgári iskolai tanár fog lenni. Az iskola helyiseget az előkészítő idő rövidsége miatt az első évben a ref. egyház iskolaja szi\ességből fogja szolgáltatni. Egyelőre az I. osztály nyittatik meg s évről-évre fokozatosan nyílik meg a többi osztály is. De azért, ha tán a II. osztályra is kellő számú tai ulo jelentkeznék, intézkedés történne ezen osztály megnyitására is. A tandíj külömbség nélkül mindenei számára 60 korona, melyet két egyenlő részben kell kifizetni, (szept. es febr. 1-én) A 60 kor. tandíjban minden többi iskolai fizetés tienfoglahalik. Felvilágosításokat az igazgaló helyett alólirott ad mindennap delelőtt. Ugyanő fogadja el egyelőie a kötelező jelentkezőket is. Jelentkezni lehet f. évi aug. ho 7 ig bezárólag. Felkérek tehát minden szülőt, aki gyermekeit ez iskolába óhajtja járatni, hogy aug. 7-ig okvetlenül jelentse be nálam kötelező szándékát, mert az iskola c=ak akkor fog megnyiltatni, ha a jelentkezes igazolja, hogy ilyen iskola Nyíregyházán csakugyan eletkepes es igy szükséges. Megjegyzem, hogy az iskola, ha tényleg megnyitható lesz, kötelezettséget vallal a maga részéről, hogy a nyilvánossági jogot már az elöltünk álló isk. évre is megszerzi. Nyíregyháza, 190U. jul. 28. Dr. Bartók Jeuő, ref. lelkész. A közs. és körjegyzők egyesületének közleményei. A szabolcsvármegyei községi es körjegyzők egylete folyo év augusztus hó 19. napjanak délelőtt lO.orakor Nyíregyházán a Varmegyehaza kistermeben évi rendes köz- s ezt megelőzőleg 9 orakor tartandó választmányi gyűlési tarl, a következj tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztés. 2 Lemondás folytán megürült egyleti jegyzői állásnak választás átjáni betöltése. 3 Mult evi szamadas felülvizsgálása. 4. Jövő evi kö.tségelőiranyzat targyalasa. 5 Mezősy Bela földmivelésügyi államtitkár ui 0méltósága köszönő levelének bemutatása a hozza inlezett hazafias üdvözlés alkalmából. 6 Országos Központi Egylet és „Erzsébet" Árvaház uj alapszabalytervezeiének tárgyalasa. Langyos esti szellő özönlött be a nyitott ablakon. Margit forro ajkaira szállott, enyhítvén a lá^at, mely emészte a szép leányt, kire a megtört liliom meséje nagyon is ráiltett . . . S most egyszerre beszédre nyílt halvány ajaka: — Te vagy édes, ki engem hívsz? Te vagy, igen, felismerlek ! — Emlékszel-e, midőn oly végtelenül boldog vollam karjaidban . . . midőn egymás mellett ültünk szótlanul . . . csak csókjaink beszeltek . . . csak szíveink dobban ak ... ah, a szívnek dobogását túl nem zengi semmi! . . . — Aztán elhagytalak . . . Orcám rózsái elhervadtak, ajkaim pírja eli.lant, a vagy, a banat megtörtek. — Ugyebár, nemsokara viszontlátlak; ugyebár, nemsokára ismét csokolsz engemet, akkor én is újra feleLdek; az elrepült pir ajkaimra ujbol visszaszáll; akkor nem siratlak töbDé, nem bánkódom utánad . . . és szíveink kelyhe ismét egymasba önli illatat . . . es ismét csókoluní és szeretünk . . . • • * Szíveli epesztő zokogás rezgé át a hajlékot, megzavarva a szoba halotti csendjét, mint a kisértet jajkiáltása, mely nem bir nyugalomra térni, mert lelkiismerete üzi m g ott is, hol masokra mar a megbocsátás szentseges üdve var . . . Margit feiemelte szép fejét a párnákról és anyját vigasztalni kezdte: — Ne snj, jo anyacskam, nemsoivaia ismét ép és egészsege: lesz.-K. O.y jól erzem magam, mintha a menyek enyh tő italát vettem volna be. Aludlam és oly édesén almodtam. Álmombam őt lattam magam előtt: felém, utánam nyujta k.rjnt. 0 anyám, nézd, most is iti áll előliem ; nézd, mint integet, mosolyog . . . Melle hörgött. Visszahanyatlott. Tévelygő tekintetéből költözni kezdett a lelek . . . A halál ang) ala ott lebegett sötét szárnyaival a kis szobában, melynek komor csendjét csak a bűnös anya feljajdulásai törték meg olykor-olykor. Margit hű volt .... Hű szíve megtört . . . Haldoklott szegény . . . Asmadai.