Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-01 / 26. szám

4. 1906. julius 15. NYIRVIDÉK 28-ik szám. melyről a szülők, vagy szűlnhelyettesek az igazgató­tanácsnak a növendék (elvételét elrendelő válaszában idején értesülnek. Végül megjegyeztetik, hogy azon tanulók, akik folyamodásuk alkalmával a létszám belelése miatt az internátusba fel nem vétettek, de a helybeli gimnázium­ban végzik tanulmányaikat, évközken helyüresedés esetén az internátusba felvehetők lesznek. Továbbá az inter­nálusban a fent jelzett étrend szerinti ebédet és vacsorát kaphatnak a városban elszállásolt lanulók is havi 16 koronáért, mely célból jelentkezni lehet s/.eptember l_4-i i í Jancsó Géza internátusi igazgatónál akár a gimnáziumb >n, akár az inlernálusban. Kelt Nagy kálióban, 1!'06. évi junius hó 7-én. Az internátus igazgatótanácsa. Kérelem a „Nyírvidék" Közönségéhez! Nyíl egyházán icláig ,,Héttői Hírlap" címmel megjelent újság a nevét „Nyírvidéki Hírlap"-ra változtatta. Kérjük a Nyírvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olva­sóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények, hirdetések, közlemények, tudósítások megcimzé­sénél a „Nyírvidék" címre a legnagyobb ügyei­met fordítani szíveskedjenek, nehogy a ne­künk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyírvidék" Nyíregyháza.) A „NYÍRVIDÉK" szerkesztősége. ÚJDONSÁGOK. J JÖBA ELEK j Mély fájdalommal értesítjük a „Nyirvidék" olvasóit, hogy lapunk kiadótulajdonosa: Jóba Elek nyomdatulajdonos e hó 26-án, élete 63-ik évében meghalt. Huszonhét évvel ezelőtt alapította meg nyomdáját Jóba Elek Nyiregyhá, án s ugyan ekkor indult meg a „Nyirvidék," mely rövid idö alatt a legnagyobb terjedelmű vidéki lappá nőtte ki magát s hivatalos közlönyévé lett Szabolcsvármegyének, a gazdasági, általános tanitó-egyesületnek és a szabolcsvármegyei községi és körjegyzők-egyesületének. Jóba Elek halála a magyar nyomdász-ipar nagy veszteségét jelenti. Főgimnáziumi tanul­mányok után lépett e pályára s a Franklin­társulat budapesti nagy nyomdájábau képezve ki magát igazi szakemberré, előbb ott lett a könyvkiadó-osz 1 ály művezetője, majd Nyíregy­házán nyitotta meg nyomdaintézetét. Vasszorgalom, puritán becsületesség, hiva­tásának mélységes szeretete voltak főerényei s a családjáért való minden áldozatrakészség, annak szentelve egész élete minden munkás­ságát. Halálát hosszas, kinos betegség előzte meg. melyből nem volt gyógyulás Az emésztő kór­ság elpusztitotta vaserejét s az erőteljes férfi végső kimerültségben e hő 26-án, szerető csa­ladjától körülvéve, kiszenvedett. Akik munkatársai voltunk: a Nyirvidék szerkesztőségének tagjai, nyomdájának személy­zete : szinte tagjai voltunk e családnak, a sze­retet és tisztelet erős kötelékeivel fűződve egymáshoz. Ezt a köteléket most elszakította a kér­lelhetetlen halál, de nem semmisitette meg, mert nem semmisítheti meg a rá való szere­tet és tiszteletteljes hálás emlékezést, melyet borostyán örökzöldjeként ápolunk sirja felett. Jóba Elek elhunytáról a mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adla ki: Özv. Jóba Elekné szül. Bkuer Ziza mint feleség, Elek, Éva, férjével, Nagy Elekkel és kis leányukkal Irén­kével, László, Ilona, Berta inint gyermekei, Amália, Juliska, József, Teréz, Sándor, Balázs mint testvérei fájdalommal tudatják, hogy a szerelő férj, a jó apa, após, nagyapa és testver Jóba Eléli e hó 26-án este 7 órakor, élete 63-ik, boldog házassága 26-ik evében hosz­szú es kinos szenvedés után meghalt. Hült tetemei az ev. ret'. vallás szertartása szerint e hó 28 án délelőtt 10 órakor fognak az Orosi-utca 21. sz. halottas házból a vasúti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nyír­egyháza, 1906. evi junius hó 2tí-án. Örök marad em­lékezete közöltünk! A nyomda-személyzele külön gyászjelentésen fe­jezte ki főnöke elhányta felett érzett mély gyászát. A gyászjelentés a következő: Fájdalommal megtelt szívvel tudatjuk, szeretett főnökünknek Jóba Elek nyomdatulajdonos úrnak folyó hó 26-án este 7 órakor történt gyászos elhunytát. Nyír­egyháza, 1906. junius 27. Öiök marad emlékezete kö­zöttünk! A nyomda személyzete. Jóba Elek temetése e hó 28-dikán d. e. 10 óra­kor ment végbe az orosi utcai gyászházból, nagy rész­vet mellett. A koszorúkkal boiitott koporsó felett dr. Bartók Jenő ev. ref. lelkész mondott imát s tartott gyászbeszédet, amely után a gyászoló c-alád és részt­vevő közönség a vasúti uti temetőbe kisérte ki a kihűlt hamvakat, ahol — ima utári — a család temetkező helyén azok öröknyu,:a>lt>m.-a helyeztettek. Emléke áldott lesz közöltünk! — A vármegye rendkívüli közgyűlése. Sza­bolcsvármegye törvényhatósága e hó 30-dikán, d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, Vay Gábor gróf főispán elnöklete alatt. A közgyűlés legnevezetesebb tárgya a )l-ik pont volt: küldöttségi jelentés egyes h.ualyban levő törvényeinknek, az ország alkotmányá­nak es alkotmányos jogainak megvédése érdekében le­endő módosítása iránt. A határozatot lapunk legköze­lebbi szamában közölni fogjuk. A közgyűlésen Vay Gábor gr. főispán kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a törvényhatóság k. t tagjának Buday Gyulának és Király Józsefnek elhunytáról, kiknek lialaia felett érzett részvétének jegyzőkönyvben adott kifejezést a közgyűlés. Bejelentette továbbá a főispán úr őméltósága dr. Mezőssy Bélának földmivelésügyi államtitkárra történt kinevezését. A közgyűlés, a főispán úr indítványára elhalározla, hogy dr. Mezőssy Bélához üdvözlő Íratott intéz. Tudatta még a főispán úr, hogy Kállay Ubul Csikvarmegye főispánjává neveztetett ki Az installáción vármegyénket a következők fogják képviselni: Kállay András vezetése alatt, dr. Kállay Rudolf, Kállay Emil, dr. Kállay Tamás, Kauzsay Tibor, Kun Mátyás, Oko­licsányi Lajos és Okolicsányi Dezső. A főispán ur tiszteletbeli alügyészekké kinevezte dr. Murányi Lászlót és dr. Szcsztay Zoltánt-, a dr. Pi­líssy István lemondása folytán megüresedett alügyészi állásra pedig dr. Elek Imrét helyettesítette. Dobos László végzett jogász fizetés nélküli közig, gyakornokká nevez­tetett ki. ' — A beregszászi főispáni installáción, mely e hó 2G-án ment végbe, vármegyénket Vay Gábor gróf főispán vezetése alatt, gróf Vay Ádám, Liptay Béla Kállay Frigyes és baró Horváth Ferencz képviseltek. A b. igtatás után tartott kőzebéd"n Vay Gábor gróf főispán a következő, óriási hatást keltett pohárköszöntőt mon­dotta : Sokszor hallottan) gúnyos mosoly kíséretében vic­celődni bécsi mostoha testvéreinket a felelt, hogy a magyaroknak külön Istene, meg külön földgömbje van. Pedig PZ mégis usy van ! Általában elismert geográfiái fogalom ugyanis, hogy a földrészeket egymástól a tenger, az országokat és a szárazföld egyes részeit pedig a folyók választják el egy­mástól. Ezen világszerte megállapított geográfiai fogalom­mal azonban homlokegyenest ellenkezőleg teremtett Magyarországon a magyarok Istene egy oly folyót, mely­ből Ivölcsty a nemzet Himnuszát merítette, mert itt fakad drága hazánk északnyugati határán, s mielőtt e hon szent földét csak egy ölnyire is elhagyna, ott inkább belé szakad a déli haláron a nagy Dunába, mintegy öiök időkön túl őserővel hirdetve a magyaroknak: „áld­jon vagy verjen sors keze, iíl élned, halnod kell.' 1 Ez a folyó nem választja el a menlében fikvő tá­jakat és azoknak népeit a földrajzi tudomány tanai sze­rint, hanem — mert minden más folyótól eltérően a magyarok Islene teremtette, azért hogy a magyarok­nak külön földgömbje legyen, lángoló hazaszeretetből, testvéri egyetértésben lüzi össze mindazokat, kik valaln szőke vizet itták. E folyónak medencéje képezte hajdan a nagy Rákóczi híres kurucbirodalmat s e folyam-hálózatnak népessége fogott azóla is mindig egy szívvel, egy leiek­kel fegyvert, ha veszélyben forgott a magyar szabadság. És ez természetes, mert már maramarosi bérceink között e folyam vizebm fürdik meg a lusznyák gyer­mek, hogy ifjú szivenek érzelmeit beléje olvasztva el­küldje a nagy rói.aságra, ahol azok viszhangra találnak a magyar fiu szivében. Ez a folyó hozza le az északkeleti határról tutajon az oláhot, hogy megbarátkoztassa őt az alföld napbar­nított révészével. Ennek habjaiba fojtják a mélyen felé­jük hajló szomorú füzek a magyar nemzet bánatát, ennek hullámai fejezik ki Tiszavirágzáskor széles jóned­vünkel, midőn fölött ük a juliusi nap felhőtlen égen délre áll, ez a magyar dicsőség apotheosisa. Minket, Szabolcsiakat s e folyó fűz testvéri sze­retettel Bereg vármegyéhez, ahova ez alkalommal is a szőke Tisza ezüstös ösvénye vezetett el bennünket. Mint magyar Lohengrinek tulipános csolnakon jöt­tünk, melybe hattju helyett daru madár volt befogva, hogy felköszöntsük Bereg vármegye közönségét és ennek uj iőispánját most, mikor a testvér vármegyében is újra felragyogott a magyar szabadság napja, hogy a magyarok Istenének kegyelméből ismét bearanyozza a magyar földgömb e legszebb tájékát. Elhoztuk magunkkal a túlpartról a Nyírség legszebb akácvirágát, melynek illata „magyar szabadság". Mint kapcsot kebletekre tü zük, szívből kívánva, hogy a ma­gyal ok Istene velünk e kapcsolatban tűrhetetlenül — sokáig ellesse Bereg vármegye közönségét és ainak fő­ispánját. — A felső-szabolcsi tiszai társulat folyó hó 27-én tartolfa meg Nemethy Józref műszaki tanácsos elnöklete mellett r. k. közgyűlését. Az ezen gyűlést megelőzött véleményező b. gyűlés megbízásából Kállay András üdvözölie Darányi földmivelésí minisztert és Mezőssy államtitkárt; Megyery Géza pedig az elnöklő műszaki tanácsost. Kállay András a társulati aulonomia visszaállítása mellett foglalt állást, már az előző érdekeltségi értekez­leten gróf Vay Gábor elnökséget hangoztatva, — míg a túlnyomó löbb.-ég a min. biztosi inlézmény fenntar­tását követelte. Mezőssy Gusztáv inditványara pedig feliratot inlez a közgyűlés a miniszterhez, hogy minisz­teri biztosul grof Vay Gábor neveztessék ki. Csak egy a bökkenő ; s ez az, hogy Vay Gábor minden vonatkozásban elvi híve az autonómiának s hogy ő személyesen erdekeit tagja a társulatnak. ügy halljuk különben miszerint, ha ezen az őssze­féihetellenségi indokon agyakorlat szerencsésen túl esett volna is, Vay Gábor gróf kijelentette, hogy a miniszteri biztosi fizetésnek elfogadásától meg éppen nagyon tá­vol all. Ha ez így van, úgy még kevésbbé értjük a dolgot s indokát annak, hogy miért nem fogadhatná el Vay Gábor gróf inkább a társulat elnökséget. Díjtalan min. biztosnak lenni csak azért, hogy a táisulat autonom szervei, a választmány és a közgyűlés ne működhessenek, nem ideális és nem gyakorlati meg­oldása a dolognak. K. A. — Vay Ádám síremléke. I. Rákócy Ferenc hű­séges udvari marsalljának: kuiuc Vay Ádámnak holt­teste immár itthon nyugszik az édes szülőföldben. A kormány hozatta haza Dancígból s a szabolcsmegyei Vajan temették el megható ünnepséggel. Ezenkívül a kormány díszes enileket is állíttat a viléz generális nyugvóhelye fölé. Az emlék elkészítésével Holló Barna­bas jeles szobrászművészt bízták meg, aki elkészült an­nak mintájával, melyét a mult héten tekintettek meg a kormány megbízattak A minta a bírálóknak nagyon megtetszett s a művészt megbízták a végleges kivitellel. A siremlék hatalmas terméskőből faragott obeliszk lesz, tetején kiterjesztett szárnyú turulmadárral. Elől Vay Ádám domborművű mellképe lesz, a hátulsó síkban pedig a danckaí emléktáblát helyezik el. Az obeliszk aljában egy haldoklo kuruc vitéz végső erőfeszítéssel szorítja kebléhez a harci lobogót, amivel a művész gyönyörűen szimbolizálja a nagy kurucnak, Vay Ádám­nak hazájához való hűséges ragaszkodását. A siremlék részeit bronzba öntik s őszre teljesen elkészül, amikor Vaján nagy ünnepélyességgel fogják felavatni. — Lelkészválasztás. Abauj-Tor navármegye Alsó­kemencze község hívei Iírusz József nyíregyházi ág. h. ev. segédlelkészt lelkipásztorukká választották. — Miniszteri köszönet. Grof Apponyi Albert vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter grof Dessewffy Denes es grof Dessewffy Béla királytelki nagybirtokosnak kö­szönetét nyilvánította azon nemes cselekedetükért, amely­lyel Királytelken saját költségükön egy uj népiskolát állították lel. — Adókivetés Siabolcs vármegyében. A költ­ségvetés nélküli állapot elmultával i mmár megkezdik működésüket az adókivető bizottságok is, hogy megál­lapítsák az 1905-7 évi III. osztályú kereseti adót s a nyilvános számadasra kötelezett vallalatok adóját. Szabolcsvarmegyében julius hó 2-án kezd k meg a tárgyalásokat, a pénzügyminiszter és az alispán által kinevezett bizuUságok, melyeknek száma a kir. adóhiva­tali kerületekhez mérten öt lesz. A bizottságok tagjait s működésük idejét a követ­kezőkben ismertetjük : A nyíregyházi adókivető bizottság : Sütő József ügyvéd, elnök. Dudinszky Gyula, ügyvéd, nyug. törvényszéki bíró, Suranyi István kereskedő, Géczi Ádám földbirtokos, nyug. jegyző, Barzó Mihály birtckos rendes tagok. Schlichter Gyula birtokos, lingel Adolf asztalos, Stoller Ferenc, mézeskalácsos és Dr. Szabó László ügyvéd, póttagok Nyíregyháza város adózóinak III oszt. ker adóját julius 2.-tól julius 26-ig tárgyalják Kiss Gábor pénzügy segédtitkár előadása mellett. A nyír egyházi kir. adóhivatal kerületéhez tartozó többi községek tárgyalásai julius 27 - tői augusztus hó 21-ig lesznek. Előadó: Liptay Ede pénzügyi fogalmazó. A nagykállói adókivető bizottság: Lévay Sándor ügy ved, elnök. Koczogh Ferencz ügyvéd, Kertész István nagybérlő, Bleu ;r Béla földbérlő és Kauzsay Tibor bir­tokos rendes tagok. Morvay Ignác z löldbeilő, Bory Gyula kereskedő, Szenimiklóssy Sándor birtokos és Be­reczky József ácsiparos póttagok. A tárgyalások augusz­tus 6-tól augusz'us 18 ig tartanak. Előadó: Kiss Gábor pénzügyi segédlitkár. A kisvardai adókivető bizottság: Szalánczy Bertalan birtokos, elnök. Dianer Gyula nagyDérl ő, Reizman Her­mán fakere-kedő, Erőss György birtokos, Halad Mór takarékpt. igazgató rend's tagok. Neviczky János birto­kos, dr. Szmrecsányi László ügyvéd, Kovács Lijos ügy­véd és Nozdroviczky György birtokos póttagok. A tár­gyalás Kisvárdi községre nézve julius 5-től julius 18-ig lesz. Előadó: Dr. Lip.miiczky István pénzügyi t'tkár. A keiületbeli községekre nézve padig julius 19-től agusz­tus 3-ig, Liptay Ede pénzügyi segéd titkár előadása mellett. A nyírbátori adókivető bizottság: Bogáthy József bírlokos, elnök. Mandel Dezső r. t. vezérigazgató, Szton­hár István kereskedő, Deme Ignácz ügy véd és Szikszay József ügyvéd rendes tagok. Goldman Ármin kereskedő, dr. Fiikor Lijos orvos, dr. Róth Izsó ügyvéd és Zsin­dely János birtokos póttagok. A Lárgyalas julius 23 tói aguszlus 3-ig tart. Előadó: Dr. Lipovniczky István pü. titkár. A tiszalöki adókivető bizotság: Bagdy Imre ügyvéd elnök. Szomjas Gusztáv birtokos, Rab József gyógysze­rész, dr. Horváth Géza orvos és Dömötör György r. k. pL'bános rendes tagok. Neuw.rth Jónás fakereskedő, Halmi Sándor gazdalkodó, Reichman Izidor kereskedő és L'ssauer Ignácz tak. pénztári igazgató póttagok. A tárgyalás tartama julius 2-tól julius 16-ig. Előadó: Medveczky János pénzügyi fogaim izó. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adóját a fenti bizottságok és mindenütt dr. Lipovniczky István pénzügyi titkár referálása mellett a következő határidőben tárgyalják : A nyíregyházi kerületre nézve aguszlus hó 8-án, a nagykálióira augusztus hó 6-án, a kisvárdaira julius hó 18-án, a nyírbátorira augusztus hó 2-án és a tisza­löki kerületre nézve pedig julius hó 2-án. — Nyilvános köszönet- Sokak kíváncsiságát vél­jük kielégíthetni, midőn közöljük, hogy azon igen finom izl-sre valló, remek kézi aranyhímzésű, 2000 korona értékű egyházi díszruházalot, m 'ly városunkban a leg­közelebb mult umapi ünnepélyen oly általános megle­petést' és fellünést kellelt, Samass.i József bibornok ér­sek úr Űeminencziája ajandékoz'a a helybeli rk. temp­lomnak, mely fejedelmi ajandékért Öeminencziájának itt a nyilvánosság terén is hálás szívvel mond köszönetet a templom ez idő szerinli gondozója. Petrovits Gyula apát, esp plébános. — (x.vás/,rovat. özv. Juhász Kálmánné szül. Osválli Ida mint anyja, Dienes Józsefné szül. Juhász Anna, Oberlánder Sárdorné szül. Juhász Margit, Ostermuth

Next

/
Oldalképek
Tartalom