Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-15 / 28. szám

1906. julius 15. nem csigázható törekvésünket a jövő nemzedék javára oly művesziesen értékesíteni, — noha farads ígunk jutalmat csúpán becsületes törekvésünk gyümölcsében, önzetlen munkánk sikerében és eredményében találjuk, hogy az eredmény nekünk mindennél becsesebb és kedvesebb. Igaz, hogy emez igazságokat csak a tapasztalatokban gazdag es már hosszabb idő óta működő tanitó hirdetheti jogosan, mert a kezdő tanitó ifjú korában lévén, múltja m-g nincs, fan'aziája rendesen a himes jövőben kalandoz, szive telve a maga és jövője iránti teljes bizalommal; célja, reményei, vágyai, meg azok az ábrándozás tarka köveiből épitett csillogo légvárak mindmind a jövőhöz fűzik gondolalait, de aztán bizony mihamar felismeri tevutját, nehéz bolyongását. Magam is igy voltam. Midőn erre a göröngyös pályára léptem ezer meg ezer gondolat, még ennél is több terv, csupa hév, buzgalom, vasakarat töltötte el lelkemet. Egy tengernyi ékességgel pompázó hatalmas légvárat láttam a magasba törni és mily boldog voltam, mikor a vár trónusán ülő személyben a magam képmására ismertem. Hogy mi mindent érezte.11 akkor, azt igazán csak kezdő tudja nngmondani. Becseppentem egy gyermekországba, melynek egyedüli kormányzója én vagyok. Kis király vagyok, mert nincs nemzet e világon,'mely urához oly hiven ragaszkodnék, mint a gyermek tanítójához; és nincs nemzet e földön, mely urának minden mozdulatát ugy ellesné, mint a gyermek a tanítóét. Az iskola leghüebben tükrözteti vissza a tanitó jellemét, szeretetét és egyéniségét. Minden gyermekben meg van a vágy nagyobbá lenni és e vágya kielégítése végett példákhoz ragaszkodik; a példaadók között pedig a tanítót becsüli legnagyobbra. Mit tanítójától lát-hall, akár az iskolában, akár az iskolán kivül, mindazt jónak, helyesnek látja. Igy tehát nem kis feladat az, mit egy tanitó magára vállal; s mig az alkalmazottat ugy szólván csak felebbvalója ellenőrzi, addig a tanitó bizonyos mértékben számot adni tartozik minden szülőnek. A tanitó törekvése nemcsak oda irányul, hogy száz-meg százféle véleményt, bírálatot, — melynek alá van vetve, — kielégítsen, hanem neki pontosságban, szorgalomban, modorban is utat kell mutatnia a népnek. Az utcán, a templomban és mindenütt ezer meg ezer szem kiséri őt. Hogy kedves collegaim elvakultnak ne tartsanak, egy-két rövid szóval a társadalomról is megemlékezem. A megélhetés szempontjából minden embernek szükségletei vannak. Hogy az ember szükségleteit fedezhesse: munka után kell látnia; a természet törvényei szerint pedig minden munka az erők egyesülésére vezet. Igy tehát az embernek egymásra szükségük van és e szükség teremti az emberi társadalmat. Ezek alapján el sem képzelhetem, hogy mi módon taníthat valaki sikeresen, ha a társadalomban soha sem mutatkozik és iskoláján kivül elzárkózva magába vonul. Ily módon tanítani lehet bár, de nevelni semmi esetre sem ; mivelhogy ezt a szülőkkel karöltve kell végeznünk, hiszen a közmondás is azt mondja: „A hány haz annyi szokás." Ezt az igazságot szem előtt tartva, a tanítónak ismernie kell a gyermekek szüleit és azok szokásait. Ha a tanitó mindezekkel alaposan megismerkedett, csak akkor lehet szó a nevelésről. S valamint nem adhatnak minden betegnek egyféle orvosságot, ugy a tanitó sem büntethet minden gyermeket egyforma mértékkel, mert a jobban nevelt gyermeknek a dorgálás is elég, mig a romlottnak szigorú fenyítés kell. Hogy tehát gyönge csemeteit a tanitó célszerűen nevelhesse, őket az életre kellően előkészíthesse, okvetlen ismernie kell a gyermek otthoni nevelkedését es a család szokásait, mert ha ezt nem teszi, minden fáradsága kárba veszett. Akárhányszor megtörténhetik, hogy egy ellévesztett fenyítés a gyermekben dacot szül, tanítóját gyűlölni kezdi és hóhérjának tekinti. A munka, a kereskedés, a forgalom, a tudomány, a művészet, összejövetelek, ezek mind erkölcsi jelenségek a tanítóra nezve. S ha nem is éppen ezek gyakorlását értem, hanem mindenesetre ezek megismerését, mert minden ember egy bizonyos munkát tart a maga feladatának és ebben az iranyban fejti ki a maga tehetségeit. Igy tehát, ha a tanito a szülő foglalkozását megismeri, már nagyot könnyített feladatan, mert egyfelől tudja, hogy mily súlyt fektet a szülő gyermeke nevelésére, másfelől a saját hatáskörében is egyengette azt az utat, mely irányban a nevelést eszközölni fogja. Igaz ugyan, hogy mig e téren a tanitó gazdag tapasztalatokat szerez magának, sok keserű percei lesznek, de az igazi paedagogus mindig szem előtt tartja bölcs Salamon mondatát: ,A hanyag ember vérrokona a pusztítás mesterének." A lelkiismeretes tanitó az útjába gördülő akadályokat legyőzni igyekszik, mivelhogy hazaszeretetéről csakis munkássága által tehet legjobban tanúbizonyságot. Kisvárda. Kohn Illés. TANÜGY. Értesítés. A tiszai ágostai hitvallású evangelikus egyházkerület eperjesi Collegiumának jogakadémiáján az 1906—1907. tanév I. felére a beiratások 1906. szeptember 1-től 12-ig eszközlendők; az előadások szeptember 16 án veszik kezdelüket. Utólagos felvételnek szeptember 13—15. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedélylyel lehet helye. A kik jogi tanulmányaikat csak most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyítványt, a kik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leckekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szeptember l-től ló-ig terjed. A felévi tandij 50 korona. Evangelikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók általában részesülhetnek a Gollegium kebeleben fennálló, újonnan épitett s kényelmesen felszerelt tápintézst kedvezményeiben; ebéd- és vacsoráért az első félévben szeptember N Y I R V I D É K l-től december végéig 60 korona, csak ebédért 34 kor. fizetendő. Az arra érdemesek igényt tarthatnak a Gollegium által évenkint kiosztani szokott ösztöndijakra; valamint a szegénysorsuak tandíjmentességre, tápintézeti dij elengedésre s a jelentékeny alaptőkével rendelkező .Jogász segély-egylet" támogatására számithatnak. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a collegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére áll. A szünidőben mindennemű felvilágosításokkal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakdémia igazgatósága. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi Collegiumának jogakadémiáján, — a hazai ág. hitv. vallásfelekezet ez egyetlen ilynemű tanintézetén — az 1905—1906. tanév alatt a következő tanárok működtek: dr. Mikler Károly dékán, dr. Flórián Károly, dr. Horovitz Simon, dr. E. Nagy Olivér, dr. Obetkó Dezső, dr. Raffay Ferenc, dr. Szlávik Mátyás (rendes tanárok), dr. Ereky István (rkiv. tanár), dr. Horovitz Imre, dr. Máriássy Béla, dr. Szlehlo János (magántanarok). Az I-ső félevben 27 tantárgy 96 hetiorában; a II ik félévben pedig 33 tantargy 105 hetiórában adatott elő. Az 1905—1906. tanévben a jogakadémián összesen 274 hallgató volt beirva, ugy, hogy a hallgatósag létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között a legelsők közé emelkedett. A hallgatók között volt I. éves 87, II. éves 67, III. eves 56, IV. éves 53, tanfolyam hallgatása nélkül miniszteri engedélylyel vizsgázó 11. A tanév alatt 33 joghallgató nyert végbizonyítványt. A tanév folyamán 74 első alapvizsgálat, 120 második alapvizsgálat, 16 államtudományi és 6 jogtudományi allamvizsgálat tartatott. Kitüntetessel tették az I. alapvizsgát Dede Lijos és Dorner Emil, a II. alapvizsgat Brájer Márton, Nehiba Jenő, Ondrejovics Kálmán, Sziklay Béla, Tóth Miklós és Weisz Károly; államtudományi és jogtudományi államvizsgát senki. Több joghallgató reszesült ösztöndijban, a segélyegylet támogatásában, tandíj - és tápintézeti-dij elengedésében stb. Ezen a cimen a joghallgatók által élvezett kedvezmények összege a mult tanév alatt meghaladta a 9000 koronát. Az akadémiai ifjúság egyesületei: a jogásztestület, segélyegylet, turista-egylet és vivóegylet, élénk működést fejtettek ki. Mindezekről részletesebb adatok a Collegium „Értesitő"-jében olvashatók, melyet a Jogakadémia igazgatósága 20 fill. levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos. Eperjesen, 1906. junius havában, a Jogakadémia Igazgatósága. Szaboicsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A debreceni m. kir. állami méntelep eperjesi, debreceni, turjaremetei, rimaszombati, szatmárnémeti-i és jászberényi teleposztályainál elhelyezett katonai legénység és ménállomány részére 1906. november l-től 1907. október 30-ig szükséges élelmi, — takarmánycikkek és tűzifa biztosítása céljából, f, 1906. évi augusztus hó 1-én, d. e. 10 órakor írásbeli zárt ajánlati árlejtés fog a telep számvevő irodájában Debrecenben megtartatni. A szükségleti cikkek jegyzéke, valamint az árlejtésre vonatkozó feltételek egyesületünk titkári hivatalában megtekinthetők. Kérelem a „Nyírvidék" Közönségéhez! Nyíregyházán icláig „Héttői Hírlap" címmel megjelent újság a nevét „Nyírvidéki Hirlap"-ra változtatta. Kérjük a Nyírvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olvasóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények, hirdetések, közlemények, tudósítások Itiegcimzésénél a „Nyirvidék" címre a legnagyobb figyelmet fordítani szíveskedjenek, nehogy a nekünk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyírvidék" Nyíregyháza.) A „NYÍRVIDÉK" szerkesztősége. Telefon 139. flflír Fölkérjük lapunk előfizetőit, hogy a félév alkalmából lejárt előfizetéseiket m egujitani sziveske djenek. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — A vármegye közútjai. Közismeretü dolog az a mostoha bánásmód, amelylye' az előző m. kir. kormányok Szabolcsvármegyével szemben viseltettek. Mostoha gyermeki mivoltunkat semmi sem mutatja jobban, mint az a helyzet, hogy a vármegye csaknem 500 kilométernyi ú'hálózatából egyetlen egy kilométer sincs állami kezelés alatt, aminek a természetes konzekvenciája az, hogy a vármegye közutainak nagy költséggel járó fentartását teljesen a maga erejéből kénytelen teljesíteni. Az uj — alkotmányos kormány úgy látszik segíteni fog elődjeinek rosszindulatú mulasztásán. Erre vall Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszternek a vármegye közönségéhez intézett s e hó 13-dikán ide érkezett leirata, amelyben a többek között a következőkről értesíti a vármegye közönségét: ,Ami pedig a másodsorban idézett határozatában említett közutak államosítása iránti kérését illeti, e tekintetben megnyugtathatom a közönséget, hogy az ujabbi államosítási programúinak legközelebbi megállapításánál különös figyelemmel leszek arra, hogy annak a visszás állapotnak, mely szerint a vármegye területén 28-ik szám. 5 állami közút nincs, vége vettessék s országos jelentőségű közútjainak az állami közutak hálózatába való fölvételével a vármegyének ez iránti jogosult igényei a legteljesebb mértékben kielégítést nyerjenek." Egy másik leiratában meg is jelöli a kereskedelmi miniszter azokat a közútakat, melyeknek az újabb útállamositási programmba való fölvétele kilátásba helyeztetett. Ez utak a kővetkezők: 1. a debrecen—nyirbátor—vásárosnaményi; 2. a hajdunánás—tiszalök—tiszaeszlár—rakamaz— tokaji; 3. a debrecen—nyíregyháza—csapi közutak. A vármegye h. alispánja, hálás köszönetét fejezvén ki a kereskedelmi miniszternek a vármegye közönsége nevében kilátásba helyezett támogatásáért, megújította egyszersmind a vármegye közönségének azt a kérelmét, hogy az állami kezelésbe veendő fent megnevezett utak közé a tokaj —nyíregyháza—nyírbátori közút is fölvétessék. — Az alkotmánypárt megalakulása. A szabolcsvármegyei alkotiuánypárt e hó 11-én d. u. 6 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését, Vay kdám grof elnöklete alatt. Diszelnökül me^választatott Desseuffy Aurél gróf, a párt elnökéül pedig Vay Ádám gróf. Választottak ezen kivül egy 5 tagu szervező és 20 tagu végrehajtó bizottságot. Wekerle Sándor miniszterelnököt, Andrássy Gyula gróf belügyminisztert és Széli Kálmán orsz. pártelnököt táviratilag üdvözölték. — Képviseleti gyűlés. Tegnapelőtt, péntek délután 3 órára rendkívüli képviseleti közgyűlést hívott össze Bogár Lajos h. polgármester, a mely iránt elég nagy érdeklődés mutatkozott. A tárgysorozat eleje egy pár törvényhatósági jóváhagyó határozat bemutatásat foglalja magában, — vege pedig szabadság-kérvények sorozata. A honvéd-huszárezred kérvényei, a melyben öntöző lajt beszerzését kéri, hamar elutasítja a képviselet, ellenben a Rózsa-utcai lakosok jogos és méltányos kérését teljesítve, elrendeli az utca csatornázását. Idáig csendben, rendben, nyugodtan ment a tárgyalás. Most azonban, az Erzsébet-ligetben a sóstói ut mentén villa-telkek kiosztására vonatkozó pénzügyi és építkezési szakosztályi és tanácsi javaslat tárgyalása, teljesen két táborra osztotta a képviseletet. A többség elfogadja a tanácsi javaslatot, a mely szerint nem oszt ki villatelkeket az Erzsébet-liget mentén. Kiosztandó villa-telkek helyéül a Sóstó-fürdő környékét jelMi ki. Ezzel szemben a kisebbség képviseletében Geduly llenrik, Garay Kálmán dr., Leffler Sámnel, Porubszky Pál, a tanács javaslata ellen érvel és szónokol, föltétlenül keri a villahelyek kiosztását. A tanács javaslatát Prok Gyula dr., Ferlicska Rudolf, Kovách Elek dr., Bállá Jenő és Tornay István támogatták, felszollalásaikkal. A zajossá és élesse vált vita berekesztése, illetőleg a szavazás előtt, Vadáss Leó dr., módosítani kívánta a javaslatot akként, hogy a villa-telkek ne csak korlátolt számban és ne csak az Erzsébet-liget mentén, de a sóstói ut baloldalán végig, egész a Sóstóig korlátlan számban osztassanak ki és ez esetben ő is a villa-telkek kiosztása mellett szavaz, mert mig ha csak az Erzsébet-ligetben osztanak ki 19 család részére villa-helyet, addig a kérdés csak egyesek érdekét képezi, ellenben ha a telkek korlátlan számban osztatnak ki — hozzájuthat több, nem csak gazdag ember. A csaknem másfél órai heves vitának a szavazás vetett végett, a mely szerint 35 szavazattal 10 ellenében a tanács javaslatát fogadva el, villa-telkeket csak a Sóstón fognak kiosztani. Jóval 5 ora után került tárgyalásra a tárgysorozat második fontos pontja a sósléi építkezés. Mindnyájan tudjuk, érezzük ennek a kérdésnek a fontos és sürgős voltát. Nem is tárgyalják soká az ügyet, hanem szabadkezet engednek a tanácsnak, hogy a terveket és költségvetést sürgősen elkészítve, terjessze azt elfogadás végett a képviselet elé. Ez ulán jött volna a szabadság idők engedelyezése, a mit azonban már nem várt meg a képviselet, hanem sietett a tikkasztó melegü díszteremből ki, a szabad levegőre. — A gyűlés felhat órakor ért véget. — Visszaemlékezések. Kállay Andrásnak a „Nyírvidék"-ben e cim alatt megindított cikksorozatát — minthogy Kállay András úr fürdőre utazott, lapunk augusztus 12-diki számában fogjuk folytatni. — Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató öt heti tartózkodásra folyó hó 14-én a Tátrába utazik. Távolléte alatt az igazgatói teendőket Moravszlcy Ferencz főgimn. rendes tanár látja el s naponként 9—11-ig áll a közönség rendelkezésére. — Kemecse Kossuthnál. Kemecse község képviseletében Kállay Leopolddal élükön 12 tagu küldöttség járt Kossuth Ferencznél e hó 11-én, hogy vásártartási engedélyt kérjenek Kemecse részére. — A pénzügyigazgatóság köréből. Sáray Sándor állami vegrehajtót a kolozsvári tudomány-egyetemen az államtudományok doktorává avatták. A m. kir. pénzügyminiszter Mikecz András nyíregyházi díjtalan pénzügyi számgyakornokot a szekszárdi ni. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez segélydijas szamgyakomokká nevezte ki. — Bírósági személyzet változás. A napokban vett értesülésünk szerint a debreceni kir. Ítélőtábla elnöke felterjesztést tett az igazságügy-minisztériumnál, hogy a nagykállói járásbíróság szemelyzete egy bíróval és egy írnokkal apasztassék. Ez intézkedés nyomán a közvélemény nyomása alatt egy beadott indítvány kapcsán Nagykállo képviselőtestülete a napokban ülést tartott, mely alkalommal egyhangúlag állást foglalt ezen intézkedés megtétele ellen, tekintettel arra, hogy a bíróság nagy ügyforgalmát a megmaradandó személyzet ellátni nem tudná, erőfeszítés es gyors munka dacára sem. — 30 napos hús. A városi műjéggyár hűtő-kamarájában. Prok Pál helybeli mészáros juniusban egy fél marhát h lyezett el. Mikor a hús 30 napig állott a hűtőben, Prok Pal az esetet bejelentette a polgármesternek és kérte, hogy a hús megvizsgálásához egy bizottság hivassék össze. A bizottság, amely Bogár Lajos h. polgármester elnöklete alatt, Oltványi Ödön tanácsos, Dr. Konthy Gyula orvos főnök, Siklósi István főmérnök,