Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-01 / 26. szám

1906. julius 1. N Y I R Y I D É K 26-ik szám. 3 vándorolt ki tőlünk ainerikába. mint ahány gyermek szü'etett! Nem isszonyu ez ! ? Nem-e kell megborzadnunk a jövőtől! ? S mig Amerika vérünket szipolyozza, addig Európának ipara pénzünket rab.jlja el! Nem megszégyenítő ez az állapot ? Nem kell-e ökölbe szoritnunk kezünket, vak dühhel zúiván szét mindazt, mi e szégyenletes helyzetben lekötve tart. És még sem! Zúzni törni még a műveletlen tömegnek sem szabad, annal kevésbbé neküi.k, mert mi nem rombolni, mi ppitem akarunk ! Szépet teremteni pedig csak a józanul gondolkozó ember tud, építeni, alkotni pedig csak az erős akarat! Gondolkozzunk tehát józanul és teremisünk erős akarattal! S ha vérünk forr, nézzük, m>g a számokat, majd lehűtik azok vérünk lázas lüktetését. Mit is mond csak a statisztikai hivatal évkönyve 1904 évi f irgalmunkról. Ragadjunk ki néhány adatot! Az ulohó négy év alatt átlag 1212 milliót fizettünk ki évente a külföldről behozott iparcikkekért. S minő csig big, ringy-rongy árukért. íme: Papiros szivarszipkáért fizettünk évente 1057000 koronát. Levélpapirosért 3000000 koronát. Nyakra valókert 3770000 koronát. Női kalapokért 2100000 koronát. Mi több : sódarért 2944000 koronát. Itt a mezőgazdaság hazájában és vasbányákban dúslakodó országban, kaszáért és kapáért 459000 koi onát. Cserép-edényért 1072500 koronát. Bőrárukért 21800000 koronát. Ruhaneműért, s a textilipar gyártmínyaiért 448000('(0 koronát. De izelilői ek talán elég ennyi is, a rideg, könyörtelen számokból. De e számok csak akkor lesznek igazán ijesztők, ha meggondoljuk, hogy mind olyan cikket vásárlunk a külföldről, melyeknek beUő becsük nincsen, hanem eriékessé csakis a reá fordított munka tevé. Mi tehát iiim a lárgy anyagát váltjuk meg, hanem a munkabért kell kamatos-kamatostól megfizetnünk az idegenben élö iparosoknak. Mi örök értéket adunk piilanatnyi becscsel bíró árukért, vagyis hitványságokra vesztegeljük nehezen szerzett vagyonunkat. S n-mcsak ezt tesszük, de idegen munkásnak adván a pénzt, megfosztjuk töle az ilthonunkban sínylődő jóravaló iparosainkat, pedig ha a gazda ezeknek juttatná a kifizetett ö-szegeket, az iparosok viszont az ő nyers terményeit fogyasztanák nagyobb mertékben s a munka is szaporodván, honfitársaink nem mennének Amerikába, hanem itthon maradnának, itthon fogyasztanának, mi viszont a gazdát ösztönözné nagyobb jövedelmező munkásságra, s függetlenné tenné őt a küllőid kényes, megbízhatatlan piacaitól. Lam tUztelt Hölgyeim és Uraim ! Minő egészséges körforgást teremtluitnení er'os akarattal! Ennek az. egészséges köiforgasnak közvetítője a kereskedelem. I^y kapcsolodik egybe a gazda az iparos és a kereskedő érdeke. E három elemnek egyetértő munkássága mentheti meg csak e hasát! S hogy ezt előmozdítsuk, mi most a gyöngebbek segítségére sietünk az ipar védelmére, de oly óvatossággal, hogy a másik kettőnek erdekeit, legkisebb vonatkozasuküa se sértsük. Mert mi nem hasznalunk hangzatos frázisokat, sem bojkottot nem hirdetünk. Mi csak védekezünk, megvédjük a zsengj csirát, hogy termő, Ízletes gyüíuölcöt hozó fává nöjjön. A bojkott csak gazdáink piacát rontaná, s egyetlen bevételi forrásunknak ilynemű apasztása éppen őrületes esztelenség volna. De éppen annyira kárhozlalando a kereskedelem érdekeinek a veszélyeztetése is. Ezért mi nem követeljük tőlük, hogy eddig feutartolt összekóttiteseiket megszakítsak. Nem, csak azt kívánjuk, hogy üzletükben a magyar ipar használható, jó és olcsó termékeinek is helyt adjanak, szármasásuknak igaz megjelölése mellett. Mert iparosaink méltán panaszkodnak, hogy a fogyasztó közönt-égliez ni m férkőzhetnek, utjokban állván az idegen arut pártoló s ann ik előnyt nyujto kereskedelem. A kereskedő viszont azt állítja, s gyakran jogosan, hogy a magyar ipar selejtest es drágán termel. — Mi mindkettő érdekét védjük, mert a „Magyar Védő-Egyesület-'-nek Kelve, hogy nem nyújt senkinek almizsnat, s ezért a selejtes munkát sem pártoljuk, hanem a jó ismétlem a kizarolag jó es igazán használható hazai munkát védehnnzzük, de ezt aztan védjük a végletekig! Dc hogy ennek sikere legyen, mondjuk ki és legyünk fogadalmai, hogy jövőre mindabból az arubol, amit a magyar löldön is gyártanak, csak a hazai származású árut vesszük meg! S ujabban szerzett ereklyém, a Vay grófnő leveléből eme biztató szavakat idézem : „Szives sorait nagy hálával vettem — és egyúttal köszönetemet fejezem ki az iránt, — hogy a nyíregyházi kereskedőkkel öszzeköttetésbe lépni szives lesz. Csupa lelkes emberek ezek, akik csak azt várják, hogy útbaigazítsa őket valaki és megtesznek mindent!" Nos kereskedő Urak, fogadják be üzleteikbe a jó és használható magyar árut és síázezrek találnak bőven munkát e hazaban. És most. — bár tudom, hogy untatom — Önökhöz kell fordulnom tisztelt llölgyeim! Mert munkánk sikere kizárólag Önöktől lugg. A magyar ember eszménye a nő ! Elődeink lovagias teltekkel bizonyítgatták ugyan hodolatukat, de mégis a;t mondottan, „Mulier Ucet in eclesia", — jő magyarán: .Asszony hdlgass a te neved". Mi, talan nem tőlünk lándzsái paris viaskodásban az Önök szalagját viselvén, de annál jobban tiszteljük a nő akaratát, s annál nagyobbra Decsüljük házunk őrangyalát, gjermekein.í édes anyjit. S nemcsak tiszteljük, de a ház küszöbét átlépve, mindenben meghajlunk az Önök akarata előtt. S a magyar nő épen tzert, messze kimagaslik a többi npmzetek asszonynépe fölött. Kimagaslik, különösen a honszereleniben! A magyar nő hazaszeretetét, évszázados szenvedéseink közben hullatott könnyek árja növelte nagyra ! Ezért szentebb, ezért mélyebb a magyar nő Írószereim", mint a más nemzetek leányaié. Ezt tudva fordulunk mi ebben a hazafias ügyben is bizalommal Önökhöz, s kérve-kérjük, ne bocsássanak be házukba mást, mint a magyar földnek és iparának termékeit. Tegyek meg, hölgyeim, követeljek a kereskedőtől, hogy tartson magyar árut, biztosítom, hogy lessz ! Ne vásároljanak más üzletben, mint ahol a védőtábla látható ! Meglátják, mi kapnak magyar keztyüt, magyar illatszert, szappant, kefét, krelont, posztót, ma.d később selymet, vasárut, ékszert és igy tovább. A kereskedő kezdje me? egy cikknek a pártolásával, majd meglátja, miként szüli a kereslet a kínálatot Ez utóbbiról mi gondoskodunk, valamint arról is, hogy megtévesztés, visszaélés ne legyen, védő jegyünkkel igazolván az árucikk származását. Mindez nem kiván áldozatot, sem fáradtságot csak egy kis makacskodást. Ebben pedig Önök kedves hölgyeim nagy mesterek ! Előre tehát! Háztájuk magyaros berendezésével kényszerítsék a kereskedőt és segítsék föl a vergődő magyar ipart ! És ha ezt megteszik Önök hölgyeim, lesz még vig.'ág e hazában. Pénzünk itlhon marad, polgárságunk vagyonosodni fog, s gazdáink meggazdagodnak. A munkás élet terjeszti a józan életet, edzi a testet és lelket, emeli a nemzeti művelődés fokát es az ennek nyomában fakadó jólét szelídíti az erkölcsöket, megszűnik a nemzetköziség, az anarkhia, s a vallás, s erkölcsi nevelés termékeny talajra talál. Sajnálattal láttuk, hogy itt Szabolcsvármegyében is a muakát kerülők utopistikus álma a magán vagyonnak eltörlését célzó mozgalmak már kiléptek az elmélet szürke ködéből, de a mi népünk nem munkátlan, szeret dolgozni, igaz barátja tehát az, ki munkaadással vonja el a népei, a társadalmi rendet felforgató eszméktől. Népünk nem fel a dologtól, de retteg a megélhetésnek bizonytalanságától, ezért mi nemcsak kenyeret, de biztos otthont kívánunk nekik hazánk földjén teremteni. Hölgyeim és Uraim! Teljesítsék az igaz magyar ember szent hivatását, hogy miként e varmegye szülötte hires, költőjük, Bessenyei, a szellemi élet központjának: a magyar tudományos akadémiának megteremtője volt, akent legyenek Önök Magyarország anyagi megerősödésének szilárd támaszai ! Úgy legyen!! Giardinetto. A felvételi vizsga. Most már ketten hozzászóltak. És igazsága van Szabónak, igazsága van Síposnak is, de a legnagyobb igazsága van az igazgatónak és illetve a lanári testületnek. Igazsága van Szabónak abban, hogy ez nem jogos (akárki is vitatja jogosságát), de igazsága van Síposnak, hogy célszerű. (Persze most a függetlenségiek is a nyelvkérdésben a célszerűség puha talajara ereszkednek. Hiszen csak vegyük a gégenyi esetet. Akármint is áll a dolog, de a tanító legalább ket hónapig, lakását Gegényből ha nem is jószántából, más helyre tevén át, nem taníthatott. Megtörténik ez más helyen több időre is (persze más okból, helyváltoztatás stb,) s bizony aztin a tanulok hibáján kivül nem részesülhetnek megfelelő oktatásban. Ki van zárva, hogy azon a felvételin valami „kis érettséginek" lennenek kitéve a kis fiuk az előttük ismeretlen uraklól, ki van zárva, hogy ez a vizsga, valami zsarnokság szüleménye volna. Azt hiszem mindenki belátja, hogy a tanárok, akik egész éven át kifaradnak a tanításban, nem egyenes édekből csinálják e mindenesetre fárasztó munkát. Hogy ezt megtehessék, a tanügy és^a hazairanti nagy lelkesedésnek kell bennük lakni. Az igazgató és a tanarok ideális lelkesedéssel fogják fel hivatásukat s amint általánossagban, a lanügy iránti lángoló szeretet vezeti őket még ezen kez demenyezésben is, különösen pedig előttük lebeg, hogy a helyi főtaniutézet nívóját minél jobban emeljék És meit a tulkapást az ő egyénisegük kizárja, újításukat gáncs ne érje ! * Az idő megválasztása erre a viszgára aztán megint más kerdes. Mert bizonyítvánnyal lehet jelentkezni csak. És 27 én, honnan vegye például a helybeli rótn. kath. iskolába járó gyerek a bizonyítványt, mikor ő csak 28-án vizsgázik, és 29-én kapja ki a bizonyítványt? De talán majd ezen is lesz segítve. (Illetve mire e lap megjelenik, már segítve is van). Gyulaházy. TANÜGY. M. kir. földmivelésügyi minisztertől. Pályázati hirdetmény. A gödöllői m. kir. állami méhészeti gazdaságban a f. évben szeptember hó 15 én megkezdődő két éves méhészmunkás tanfolyamra palyázat hirdet etik. Fel fog vétetni hat oly egyén, kik 16 ik életévüket betöhötték, de 35-ik életévüket még tul nem haladták. A felvételt kérő és egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványokat a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez (Budapest, V. Országház-tér II.) folyo evi julius 31-ig a következő okmányokkal felszerelve kell benyújtani: 1. Keresztievei. 2. Az eh-mi népiskola négy osztályának elvégzéséről szóló bizonyítvány. 3. Hiteles bizonyítvány arról, hogy folyamodó valamely mező , kert-, szőlő-, vagy erdőgazdaságban, mint segédmunkás, vagy mint egyeb alkalmazott legalább egy évet gyakorlatilag töltötl s használhatóságanak s megbizhatóságanak tanujelet adta. A földmives, vagy kertmunkás iskolát végzettek előnyben részesülnek. 4. Azoinak, kik szülői gondozás alitt nem állanak, kifogástalan magaviseletükről tanúskodó községi bizonyítványt, azoknak pedig, kik szülői vagy gyámi gondozás alatt állanak, az említett községi bizonyítványon kivül méy a szülőik, esetleg gyámjuk oiy beleegyező nyilatkozatát is kell mellékelniök, mely az illetőnek a tanfolyamra való belépését megengedi. 5. Csatolandó továbbá az ép, egészséges és munkára edzett testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány a himlőoltási bizonyitványnyal együtt. 6. A hadköteles sorban lévők részéről szükséges annak feltüntetése, hogy a katonai szolgálat teljesítésének ideje a gazgaságban töltendő két év tartamával nem esik össze. Előnyben részesülnek azok. kik hadkötelezettségüknek már eleget tettek. A tanfolyamra felveendő egyérek a telepen szabad lakást és államköltségen teljes llátást kapnak. A hallgatók betegség esetén ingyenes orvosi segélyben e

s gyógyszerben re=zesü:nek. A szükséges könyveket, írószereket, a gyakorlati munkákhoz megkívántató felszí reléseket, szerszámokat és eszközöket a tanulók használatra a gazdaságban kapják. Ezeken kivül évenkint minden növendék 6<> korona ruha pénzben is részesül oly módon, hogy a szükséges ruházatról ezen ősszeg erejéig a gazdaság vezetője gondoskodik. Nyíregyháza. 1906. junius 21. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelösége. Pályázati hirdetés a nagykálloi m. kir. állami gimnázium internátusában betöltendő helyekre. A nagykálloi m. kir. állami gimnázium tanulói számára létesített nagykallói internátusban a jövő 1900,7. tanévre 55 tanuló fog a lentebb részletezett feltételek mellett felvétetni. A növendékek az internátus területén lakó internátusi igazgató felügyelete alatt allanak, hazafias, vallásos és lelkiismeretes nevelésben részesüln k és az internátusi napirend és szervezeti szabályok pontos betartásával végzik tanulmányaikat. A növendékek teljes ellátásban részesülnek, mely: lakás, élelmezés, fűtés, világítás, mosás és — ruha és lábbeli tisztításon kivül — kiszolgálásból áll. A nappali foglalkozások és tanulmanyok végzésére két nagy tanuló terem, az éjjeli nyugvásra négy kényelmes hálóterem és az étkezésre egy tágas ebédlőterem van a növendékek számára célszerű bútorzattal teljesen felszerelve. A növendékek egészségére kiváló gond van fordítva, amennyiben a tanuláson kivül eső szabad időközöket naponként az internátus tágas és kényelmes udvarán, annak dúsan befásitott árnyas helyein szalad testmozgással tölthetik el. Orvosról is gondoskodva van, aki a növendékeket minden két hétben meglátogatja, egészségi állapotukat megvizsgálja és az esetleg megbetegedett tanulókat ugyanott az internátusban e célra készen álló két beteg szobában gyógykezeli. Az élelmezés a következő: Reggelire tej és egy zsemle. Ebédre leves, hus részint mártással, részint körözettel, főzelék és kenyér. Ozsonnara 1 zsemle. Vacsorára hetenként kétszer főzelek rátéttel, kétszer főtt tészta, kétszer pecsenye, egyszer töltött káposzta. A növendékek részint teljes, részint kedvezményes dijat fizetnek. A köztartás teljes díja a tanév 10 hónapjára 250 korona, a kedvezményes díj pedig 160 korona. A díjak negyedévenként, vagy az igazgató tanácsnak a szülők, vagy szülőhelyettesek által írásban előre kikért engedélyével havonként a megfelelő hónap 3-ig mindenkor elő.e fizetendők Nagykállóban, Jancsó Géza internálu-i igazgatónál akár a gimnáziumban, akár az internátusban, a szü ők vagy szülőhelyettesek által akár személyesen, akár pósta utján. Ugyancsak itt fizetendő le a tanév elején orvosi kezelés, valamint gyógyszertári költségek fejében minden növendek után fejenként 6 korona és evőeszközök kasználatáért 1 korona az egész tanévre. Megjegyzendő, hogy a 250 koronás helyre 43 tanuló, ellenben 160 koronás kedvezmenyes helyre csak oly 12 tanuló fog felvétetni, akik szegénységüket hatóságilag igazolják és legalább jó középiskolai osztályzatú és jó viseletről tanúskodó iskolai bizonyítványt mutatnak fel. A felvételt kérő folyamodvány a szülők, vagy szülőhelyetlesek által a nagykallói m. kir. állami gimn. internátus igazgató tanácsához címezve f. évi augusztus l-ig küldendő be. E folyamodványhoz melléklendők : 1. a születési bizonyítvány; 2. a felveendő növendék egészséges voltál igazoló hatósági orvosi bizonyítvány ; 3. ujraoltá-i bizonyítvány ; 4. a tanulmányi előmenetelről tanúskodó utolsó iskolai bizonyítvány ; 5. a szülők polgári állását, családi állapotát és vagyoni viszonyait feltüntető hatósági bizonyítvány. 6. a növendékek által behozandó összes felszerelésekről két példányban kiállított és a szülők, vagy szülőhelyettesek által aláirt leltár ; 7. kötelezvény a szülők vagy szülőhelyettesektől arról, hogy az intézet szabályzatának, amennyiben az őket is illeti alávetik magukat. E kötelezvény minta a folyamodvány beérkezése után fog az igazgatótanács által a szülők vagy szülőhelyetteseknek megküidetni. Minden felvett tanuló tartozik magával hozni: 6 drb inget, 3 drb hálóinget, 6 drb lábravalót, 6 drb kapcát, vagy harisnyát, 6 drb zsebkendőt, 6 drb törülközőt, 1 drb párnát, 1 drb paplant, vagy dunnái, vagy pokrócol, 3 drb ágylepedőt, 3 drb paplanlepedőt, vagy dunnahajat, 3 drb párnahajat, 6 drb asztalkendőt, 1 rendbeli ruha- és csizmakefél, 1 fésűt, 1 hajkefét, 1 kézi tükröt, 1 ágy teritöt, 1 szalmazsákot, 1 p.r éjjeli cipőt, továbbá legalább két öltözet ruhát, egy felső kaöátot és ket pár lábbelit. A fehérnemüek és ágyhuzatok minden e£yes darabjára feltűnő helyen a felvett növendéknek /fíem a neve, hanem csak azon számjegy varrandó ki,/vagy Írandó fel jelzőtintával, melyet a növendék a te/vételnél kap s s / } ! J