Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-15 / 28. szám

m 1906. julius 15. N Y I R V I D É K 28-ik szára. 3 mint rendes osztálytanító lett kinevezve, ennek következtében október elején elhagyta nevelői állasát és azóta mai napig ugyanezen iskola különböző osztályaiban kitartó buzgalommal s odaadu lelkesedéssel szolgálta a nevelés-oktatás ügyet. Mint a kertészkedés iránt hajlammil viseltető taniíó — melyet boldogult atyjától örökölt — ez irányban is kepezni óhajtván m igát. pályázat utján 187 ! -ben felvétetett a debreceni gazdasági tanfolyamra és azt jeles eredménynyel végezte. Ott szerzett tapasztalatai alapján, mint ügyes és szenvedélyes kerlé-z, mindaddig mig szemei meg nem romlottak faiskoláját példányszerűen kezeite és nem egyszer nyerte ki dicséretéi a 70-es évek vegén Lukács országos faiskolai felügyelőnek, ki akkor a községi fii k >iákat vármegyénk területen s igy Nyíregyházán is több ízben meglátogatta. Mint faiskoláját kiváló eredmenynyel k' zelő tanitó az allam részéről 100 frt jutalomban is részesült. A kerteszet iránti kedvel reám ki iskolánknál vele 30 év eta legjobb karlársi szeretet- és egyetértésben működöm 'S László Janus akkori tanitó-társunkra ki ma egri lőe^} háznifgyei segfd!arifelügyelő ugyszólva leánk eiőszukolta, mert akkor mi még mint ifjú emberek, másban kellemesebb szórakozást talaltunk, de mivel iskolánk belszervezeti szabálya értelmében a tanulókat belenként kétszer kertészeti gyakorlatokra a faiskolákba kellett vezetnünk, ott az ő utasítása szerint elsajátítottuk a fanemesités különböző fogásait s igy a gazdaságtan ez ágából a mit tudunk nem annyira a képző ntézetnek mint inkább Szabó Endre mesterünknek köszönhetjük. Rendes osztálytaniIói minőségén kivüi 1872-től 1883-ig a város altal fenntartott községi ismétlő iskolánál; majd lt83-tól mai napig a városi allamil :g segélyezett alsó fokú iparos tanonciskolánál is alkalmazva volt, mint a nyíregyházi tanítok tes

1 ületének egyik kiváló tagja. Iskolai tevékenységevel nemcsak elöljárói és a közvetlenül érdekelt szülők megelégedését vívta ki magának de egyház főhatósága részéről erdemeinek elismereseül mint jeles tanitó többször jutalomban is részesült. Iskolán kivül az egyesületi tevékenység terén szintén az elsők között talaljuk őt. Mint rótn. kath. tanito tagja az egri főegyházmegyei tanító-egyesületnek, hol elóbb a nyiregyhá/i később a rakamaz—nyíregyházi egyházkerületi tanitókörben fejtette ki tevekenysegét mint rendes tag, majd mint alelnök, később hosszú időn át mint pénztárnok. Jól tudván azt, hogy az egy pályán működők egyesülésebői nemcsak az ügyre háramlik haszon, hanem az egyesek is erőt, kitartást merítenek abból, 187ő-ben ott talaljuk őt, a Szabolcsvármegyei Tanito-egyesület szervezésenek munkásai között, kik vele együtt a hivatalos egy.sülelek mellett vármegyénk tanítóit a közös érdek szolgálatára egy táborba óhajtotlák egyesíteni. Ő tehát ezen egyesületnek egyik alapitója, ki hacsak belegseg, vagy más rendkívüli körülmeny nem gátolta minden gyűlésén megjelent. 1878 ig mint aljegyzője, 1878-tol lö8l-ig főjegyzője, 1 b8y-től pedig 1905 év végéig, mint buzgó pénztárnoka. Ezeken kivül tagja még az országos kath. segélyalapnak, az Eötvös-alap országos tanitoi segély-egyesülelnek és a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nyiregy • házi járáskörében alakított önsegélyzőegyesületneK. Az iskolában és az iskolán kívül a tanitóegyesületi életben tanúsított eme odaadó munkássága mellett reszt vett ő minden oly mozgalomban, mely e város közügyeinek irányítását, társadalmi életének fejlesztését célúi tűzte, a dalegyletben, népnevelési egyesületben, városi és róm. kath. iskolaszékben — ez utóbbiban 27 even át mint jegyző; polgártársai bizalma folylán 24 év ola a képviselőtestületben; tudása és odaado buzgoságaval mindenkor arra törekedett, hogy a közügynek hasznot tehessen s ezzel a tanítói nevnek tiszteletet és közbecsülest szerezzen. Családot 1870. év május 15-én alapított, nőül vette Spisák Antal, Irina leányát. Boldog házasságukat az Isten negy gyermekkel áldotta meg: Ilonka, Mária, Margit es Andor, kik közül csak Ilonka maradt eleiben s igy szeretetük egész teljességet egyetlen leányukra áraszthattak. Ámde teljes bo!dog=aguknak az alldolt jo lelkű édes anya 1902. ev januári -én bekövetkezett hirtelen halála véget vetett. LesujtóUg hatott e váratlan csapas apára és leányra tgyarant, kik mindketten őrzó angyalukat vesztettek a uoldogultban. A pótolhatatlan veszteség érzetében igazi mély vallásosságuk mehett az arvau maradt leány ides apjanak gyöngéd szereteleben; az özvegyen maradt férj pedig egyetlen gyermeke őnlelaldozo hü es szeretett teljes gondoza;áuan lelik vigasztalásukat. Ünnepelt karlársurik a tanítói nehéz közszolgálatban igy töltött ti a mai nappal 4l évet, mely hosszú idő folyamán munkásságával, szorgalmával és igyekezetével felemelkedett azon magaslatra, ahol minden Hivatással biró néptanítónak állania kellene. Mint tanito az iskolában, mint ember az eletben, úgy élt, hogy életevei és tevekenységével nemcsak önmaga, de tanuo tarsai tekintélyének emelesen is buzgón faradozott. Ezeket kívántam róla bár halvány vonásokban közölni, lelkesüljünk példáján melto ő arra, ki egy azok közül, milyeneknek lenni kellene mindnyájunknak. És most kedves ön g barátom midőn kifaradva a nehéz munkatói jol imgerdennlt nyugalomba vonulsz ugy magam mint a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nevében őszinte szívvel kívánom, hogy egesz-égben, megelégedésben kedves leányod boldogitasára s mindannyiunk örömére akik téged hiven szerettünk s jövőben is szeretni fogunk a mindenható Isten soka — igen soká éltessen !! Orsovszky Gyula. Giardinetto. Fogadtunk, hogy ha egy 3—4 tagból álló társaság van együtt, 5 perc alatt föllétlenül szőnyegre kerül a kis vasút targyalása. E'.t mondtam én — és megnyertem a fogadást. Dehát soha sem suk, soha sem elég a szapulás, sőt mi több: falra hányt borsó. Majd má.-kép lesz jövőre! A moslani hibás menetrendeta lapasztalat, a gyakorlat, a szükség szülte, új, praktikus fogja felváltani, amit én ugy vélek helyesen megoldani, hogy közlekedjen reggel 5 órától este ll-ig minden felórában egy mótor a Sóstó és a város között! Még egy kicsit nyöszörögjünk a nyiszorgoról. A MÁV. kitérő állomásnál varó utas egy pr.miliv, de a cel. ak teljesen megfelelő disznóól közelségét élvezheti (akarva n< m akarva). Jol esik a szemnek látni (remelem a Főkapitány úrnak is — de azt hiszem főleg Hercznek) mint gyarapodnak a kedves malacok disznókká a polgári vendeglő zsiros moslékján. Az igaz ugyan, hogy jó szaga a motornak sincs ! A pénteki képviselet a villa telkek kiosztásán veszekedett. A vita teljesen tárgyilagos volt, mert a kiknek már van villájok a sóstói-út jobb oldalán, borzasztóan kardoskodtak a villa kiosztás ellen. „Rengeteg a szúnyog és a rovar is az erdőben" még ilyen érvek is hallatszottak — de csak a baloldalon! A Só-tó kibővítéséről is szó volt a képviseletben. Mikor a to vizbőségének biztosítását tárgyalták, a zöld asztal végéről közbeszól az ismert valaki: „ha nem elég a viz, pótolják kúlvizzel — úgy is csak hóbort az, hogy a sóstói fürdőnek gyógybalása van !" Lehet, hogy aza bácsi nemc-ak nem „szaval" meg semmit, de nem is fürdik meg soha — elvből. A honvéd laktanya részére öntöző lajt beszerzését kérték ! Minek az, mondja valaki. A városnak kettő van és még sem használja — a laktanyában is csak addig locsolódkodhatnának mig lajtjuk nincs. És a képviselet megtagadta a lajt beszerzését. Hús vizsgálat is volt a héten a jéggyárban. Kisült, nemcsak a harminc napos bélszin, de az is, hogy a hús „aufgelegt" sokkal finomabb, élvezhetőbb, mint friss állapotban. Az is bebizonyult azonban, hogy a 30 napos hús élvezete után a bizottság nagyobbrészt másnapos. A fürdő évad beálltával nincs hivatalosan aláirt név amely előtt a h. belü ne díszelegne. Amint halljuk hivatkozással a közigazgatás egyszerűsítésére, kérvény benyújtásán dolgoznak a h. tisztviselők, hogy a felesleges és munka szaporító h. betűt egyszerűen elhagyhatnák. Ám lássák — a fürdőzők ! Ez a figyelmeztetés, hogy „Vigyázz, hí jön a vonal"! egyike a legnagyobb sértéseknek a mult hét óta, a mikor egy jámbor szamarat agyongázolt a Nyv. Kv. a Kossulh-utcán. A szamár szamar úgy látszik .laikus" volt - nem ismerte még a kisvasutat és nem igyekezett elloholni a kis szörnyeteg elől és ott is lelte rögtöni halalát. A marosvásárhelyi rendőralkapitányt lelőtte a feleségének a szerelőji. A büntető igazság ilélőszéke elé kerül az ügy s a bírák feladatat fogja majd képezni, hogy kiderítsék ki a büntetendő. A gyilkos megmenekül, hiszen életét megvédelmezendő fogott fegyvert s talán majd mint mondja, elteszi az asszonyt. A férj meghal, esetleg meggyógyul s leéli élete hatra lévő részét. És az egesz dolgot, miutáu olyan nagy port vert fel, elfelejti a közönség. Feleiesbe riugy, mig egy hasonló eset, más szereplőkkel, kimenetellel, elő nem adja magát. És elő fogja magát adni, meit mióta a világ fennáll, gyenge volt az asszony. Hajdan a hazasságtöro asszonyt üldözte a törvény szigora, megbelyegezték, a varosból kiűzték sőt ki is vegeztek s ma ezek uralkodnak a társadalom fölött. A férfiak körülrajongjak őke', a nők a tisztelet egy nemével tekintenek rajuk, mert van is abban valami érdekes, ha valaki megcsalja a férjét. A szegeny férjet, aki rendszerint nem lat tovább az orránál s ha eselktleg meg is észrevenn valamit, lelövik büntetlenül. Nem lehetne az asszonynak az a főbüszkesege, hogy ő szereti a férjet s nem vágyik tul a család kicsiny körén? Felfogják-e használni a jóra valaha a nős azt a varázst, mely lényükön végig ömlik, azt a halaimat, melylyel a férfiak fölött birnak? .... Egy-ket művész lerándult virosunkba, hogy egy élvezetes estét, szerezzenek a rafl'rtő és műpártoló közönségnek és szereztek egy élvezetes estet — önmaguknak. Mert a műpárloló közönség nem pártolta őket. Nem kell nekünk semmi, ami magyar, ami a mienk, az hitvány, semmi, — az a szép, ami idegen. Buffalo szelte jár az országban s összeszedi a pénzt, de ami művészeink nem boldogulnak. Igaz, nem szabad a külföld elől elzárkózni, — de ha van pénzünk arra, hogy $z idegent ségitsünk, legyen ami vérünknek is. Újjászülető vármegyék. (yi) Az alkotmáuyuuk védelmében lefolytatott nagyszerű nemzeti küzdelem szenvedései első sorban a törvényhatóságokat érték, de övék a küzdelem sikere s a nemzet elismerése is. Ezt, az elismerést igazi értékekre váltaui s a küzdelem folyamán szerzett tapasztalatokat és tanulságokat felhasználva a vármegyéket iga'án az alkotmány védőbástyáivá épiteni sürgős kötelessége a törvényhozásnak Mert kiderült a nemzeti ellenállás viszontagságai nyomán, hogy a vármegyék autouomiája annyira körülnyirbált^ annyira törékeny, az 1867. óta folytatott centralizáció aunyira elszedte tőlük az alkotmányvédelem tulajdouképeni fegyvereit, hogy e,zt a s-ok száz éves hi atásukat mai szervezetük mellett csak féligmeddig, fél sikerrel teljesithetik Az 1870: XLII., 1S76: VI., 18S6: XXI.. 1890: I.. 1891: XXXIII, 1901 : XVII. és 1902: III. törvénycikkek a közigazgatás reformjának örve alatt mind az autonomia fokozatos elsorvasz

: ására s a központi kormányhatalom növelésére irányuló törekvés jegyében születtek. A most lefolyt válságnak kellett közbejönni, felnyitni a oemzet szemét s megállítani útjában a végzetes folyamatot, melynek egyes állomásait a fent felsorolt §-ok jelzik. A törvényhatóságok már most egymás után foglalkoznak a vármegyei önkormányzat megerősítésének, kiterjesztésének kérdésével s a vármegyék alkotmány védő szerepének az eddigieknél biztosabb alapokra fektetésével. Ha jól emlékszünk Kolozsvár város hozott először egy ilyen irányú javaslatot s felirt annak törvénybe iktatása mellett az országgyűléshez. Ez a tervezet azonbau inkább általánosságokban mozgott s nem jelölte meg részletről részletre a törvényhatóságok mai szervezetein eszközlendő változtatásokat. Szabolcsvármegye közönsége a májusi közgyűlésen egy küldöttséget választott azzal a megbizatással, hogy a törvényhatóságok, illetve a vármegyék szervezetén az alkosmányvédelem szempontjából s ükséges módosításokra nézve tegyen javaslatot a közgyűlésnek. A javaslatot, melyet alább egész terjedelmében közlünk, a junius 30-iki közgyűlés elfogadta s felirt annak törvénybe iktatása mellett a törvényhozáshoz. Nem célunk itt a vármegye által szükségesnek tartott törvénypótlásokat comentálui, vagy a terv«zet részletes birálgatásába bocsátkozni. Ami annak az alkotmány védelemre vonatkozó részét illeti, az úgyszólván teljes jelölése a szervezeti törvények hiányainak s az ez irányban szükséges reformoknak. A közgyűlés, illetve törvényhatósági képviselőtestűlet hatáskörének kiterjesztése, a kormány ellenőrzési és beavatkozási jogának s a főispáni jogkörnek szűkebb korlátok közé szoritása, a tervezet szerint ugy vitetik keresztül, hogy a jövőre lehetetlenné teszi azokat a visszaéléseket, melyekkel egy inparlainentális, alkotmányellenes kormánya mai állapotok mellett vérig zaklathatja és üldözheti a kötelességüket teljesítő törvényhatóságokat. Ha ezután alkotmány védelemre kerül a sor, a törvényhatóságok ne csak a magyar közjog szellemére, de félre nem magyarázható betűire is hivatkozhassanak. Kár, hogy a tervezet az alkotmány védelem illetve az autonomia megerősítésének kérdését a közigazgatás általános reformjából kikapcsolva, az utóbbinak hatalmas komplekszumából csak egyes tételeket érint, ez irányban csak apróbb módosításokat javasol, holott a kettő, az autonomia megerősítése s a közigazgatás reformja egymástól úgyszólván elválaszthatatlan s csak kapcsolatosan oldható meg Nem kellett volna az időt és fáradságot sajnálni, s ha már a bizottság az utóbbi kérdésbe is belekóstolt itt ott, végezett volna e tekintetben is teljes és végleges muukát. Értékes s a feldolgozásra érdemes anyagot nyújtott volna vele a törvényhozásnak, mely ezeket a kérdéseket minden valószínűség szerint együtt, szoros szervi összefüggésükben fogja megoldani. A felirat intézkedő része következőleg szól: 1880: XXI. t.-csikk A küldöttség okulva a legközelebbi mult szomorú tapasztalatain, s kizárni óhajtván azt, hogy a törvényhatóság önkormányzati joga egy törvénytelen kormány kiküldölte állal indokolatlanul fölfüggesztessék, s igy a közönség törvényes jogainak gyakorlásában megakadályoztassák s gálát aicarván vetni azon merőben törvénytelen hatáskörnek, m lylyel ezen kormány küldöltek felruházva lettek, a iörvény 3. és 4. §-át a következő ponttal kipótolni javasolja: 3. §• „A törvényhatósági önkormányzatot, ha ennek szüksége felmerülne, csakis a törvényhozás intézkedése függesztheti fel."