Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-11-11 / 45. szám

2 45-ik szám. NYIRVIDÉK 1906. november 11. Ki is fejtettünk annak megfékezésére minden tőlünk kitelhetüt; a társulatnak s a választmánynak minden tagja a Lónyay csatorna s a Tiszatöltésen, dolgozva éjjel-nappal, s én mint a társulat elnöke, hol itt, hol ott. Rettegésben az egész Tiszavölgy; s mivel töltéseink fél méterrel alacsonyabbak voltak, mint más társulatoké, egészen alapos volt az a feltevés, hogy a felső szabolcsi ártér áldozatul esik, s e réven szabadul meg a többi társulat. Az ár mindenütt szinelt a töltés koronájával, sőt több ezer méter hosszban 1—3 sukk magas nyúlgátakat hevenyésztünk az ár ellen, szóval kifejtettünk olyan tevékenységet, aminőt társulat még soha. S ennek be is következett az óhajtott eredménye ; addig, amig csaknem az összes társulatok területét elöntötte a Tiszának szenynyes árja, mi szerencsésen megmentettük árterületünket. Az országgyűlés felelősségre vonta a f. műv. ministert s áldozatot követelt. A kérdés megoldása nehézségekbe ütközött. A beregi társulatnál korm. biztos volt; a Bodrogközinek az élén gróf Majláth József, az alsó szabolcsinak gróf Déssewffy Aurél Ezeket tehát nem lehetett kikezdeni; igy került aztán a sor a f.-szab társulatra, amelyet hogy az országgyűlésnek áldozat legyen bemutatható, a miniszter autonómiájától fosztott meg. íme egy aggályosan érdekes példa arra, hogy egy rosszul informált kormány minő képtelenségekre vetemedhetik. * * * Ugyan ez évben kibéreltük egynehányan Ungmegyében a kőbléri vadászterületet. A vadásztársulat tagjai voltak: Ibrányi Zsigmond, Hrabovszky Rudolf és Guidó, Zoltán János, Kállay Albert, Jármy Miklós, Jármy Andor, Angyalossy Pali, Erdőhegyi Barna, és én. Állandó vendégünk Kende Pál, akinek erdőterületén a vadászlak épült fel. Ennek a tágas és kényelmes faháznak a költségvetését és tervét én csináltam meg. s Kende Pali vállalkozott mint közellakó a háznak felépítésére. A rá következett évi vadászat alkalmával a kiadások elszámolása jővén szóba, az ügyhöz illő komolysággal kértem fel Pál barátomat az építkezési kiadások bemutatására. Ebben a jegyzékben előfordult a többek között egy tétel 400 szál deszkáról, amelyekből azonban csak 200 szálat találtam beépítve, s igy a tételt megnehézményeztem. A különbözet megokolásán fáradozott Pál barátom elfoglalt merev álláspontommal szemben, a mi aztán kissé elmérgesedett válasz és viszonválaszra nyújtott alkalmat, — mikor látom, hogy Albert rokonom a kandalló előtti szalmazsákon hasalván csak ugy rázkódik a kitöréssel fenyegö elfojtott kaczagástól; majd a hátára fordul és egész komolysággal igy szól: — Édes Andris, nem a merev számok és a jogi szempontok itt a mérvadók, hanem a méltányosság. És én Pál barátunkat sokkal jobban ismerem, sem minthogy feltételezhetném róla, hogy közvetítő indítványomat el nem fogadná. Indítványom az, miszerint kérjük fel Palit, hogy a nem szállított deszkáknak a fuvarját engedje el. Ezen méltányos alapon aztán barátságos megegyezés jött létre. A tiszaszentmártoni góttemplom, kérdéséhez. Jól esett a Njírvidéknek mai számában, Sütő József kedves barátomnak észrevételeit olvasni azon rögtönzött közleményre, mely a tiszaszentmártoni ev. lef. templomra vonatkozott. Az ilyen tárgyilagos reflexiók nem lehangolók, de buzditók culturális kérdéseknek mentül gyakoribb szellőztetésére. Én is olvastam Foltin János egri kanonoknak a zásü apatságról irt, kiválóan jeles és terjedelmes művét. Olvastam Szabolcsváimegye monographiáját is, hiszen a földrajzi, geologiai és ősörténelmi rész az én gyarló tollamból került. Kanonok nem vagyok, tehát fejem sem lehet káptalan és nem tarthatom fejemben mind azt, amit 72 éves koromig olvastam. Eszi m ágában sem volt a tiszaszentmártoni templomnak okmányokon alapuló törlénelmevel foglalkozni. Soraim között azonban ki lehetett olvasni azt, hogy a tiszaszentmártoni templomot Szent Istvánhoz közel eső időben épüllnek tartom és hogy a község Szent Márton tiszteletére épült templomtól lett elkeresztelve, nem pedig a XVI—XVII ik században, amikor a mai templomot emelték. Csak azt mondottam, hogy az Árpádkori — félkői ü szentéllyel záródó — templom alapfalainak nyomai a halom tetejének felszínén nem észlelhetők és hogy ezm templom a XVI ik századnak végén, vagy a XVIl-iknek elején a nyirbálori templom mintájára épült és hogy itten épen ugy mint Nyírbátorban a minoriták vagy franci-kánu^ok vegezték az egyházi teendőket, a mely egyházi rendek assisi Szt. Ferencnek köszönik keletkezésüket. Eddig tehát nincsen közöltünk semmi nézet eltérés. Csak az világlik ki, hogy én csupán a közs>gnek elnevezéséből es az em'ékezetemből vontam le következtetéseket. Sütő József kedves cimborám pedig csak a csücskét mutatja azon okiratoknak, melyek a kérdést bővebben világithatnak meg. Eddig tisztában vagyunk egymással De most jön a japán-orosz harc és háború. Az atyám hallotta nagyapámtól, aki Békésvármegyének tiz évig, Szabolcsvarmegyének pedig 50 évig volt köztiszteletben olló főorvosa, hogy élt itt a XVIII. szazadnak második feleben egy hadaró-beszédü tekintélyes uri ember, aki dühbe borult, ha nem értették meg azt, hogy „Encspregencs", azt jelenti, hogy Encsencs, Piricse, Gebe, Pele, Gecse, Gencs. Ilyen forma stenogiaphiai beszédet hallott egyszer Böszörményi Kornél őskori barátom is Bakta vidékén egy paraszt embertől, amit csak sejtelmesen lehet papirra vetni, de élőszóval híven lehet elmondani. „Kugrott baklestan a kocsmából, kúszta a gubujjbol a fütyköst és úgy fübütte, hogy mingyesett." hodalmi migyar nyelvi n pedig ez így hangzik : „Kiugrott Baktay István a korcsmából, kihúzta a guba ujjából a fütyköst és ugy főbe ütötte, hogy mindjárt leesett." Egy magyar pincér képtelen márként beszélni, mint .Ásszá", „Kémássa", ami azt jelenti, hogy „Alázatos szolgája", meg hogy „Kérem alaziiosan". Hat azon a tiszasz> ntmártoni koporsóban talált bronz emlék éremnek e^yik lapján olasz nyelven ez van irva San Francesco. O R P N. Ezt a négy betűt én úgy érlelmeztem, hogy Orta és Portiuncula, mert Szent Fen.nc főképen csak ezen két helyen szerepelt. Jósa Bandival szemben Sütő Jóska pedig azt állítja, hogy ez a négy betű Ora pronobist jelent. Neki is, nekem is igazságunk lehet; ami azonban csak akkor fog eldőlni, ha Szt. Ferenc vagy az érem készítő fel fog támadni. Addig mindketten tüielemmel várunk, de hogy el ne unjuk magunkat, béküljünk ki egy quaterka nyíri vinkó meüett. Nyíregyháza, 1906. november 4. Dr. Jósa András. YAY ÁDÁM. E hó 15-én végleges nyugvó helyére helyezzük e' szülötte földén Vaján, Rákóczi vitéz generálisát, Vay Ádámot. Nagv, országos jelentőségű ünnepség keretében fog végbemenni a hős vezér, a fejedelméhez haláláig hű s őt számkivetésbe követő és ott elhalt nagy hazafi temetése, Danzigból már ez év jun. 20-án hazahozott hamvainak a családi sírboltból az államköltségen emelt díszes manzo'eumba való átvitele s elhelyezése. Az ünnepen résztvesz a kormány, a főrendiház, a képviselőház, a meghívott vármegyék küldöttei s Szabolcsvármegye közönsége. Hogy a kormány részéről kik jönnek el, biztosan még nem tudni, ugy hirlik azonban, hogy Welcerle Sándor miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf belügyminiszter és Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter lesznek jelen a kormány részéről. A főrendiház és képviselőház küldöttségileg lesz a temetésen képviselve. A mpghivott törvényhatóságok részéről résztvételüket idáig bejelentették már: Zemplénvármegye, képviselve Dókus Gyula alispán, Bernáth Béla és Poloczky Dezső orsz. képviselők, Kovács Gábor, Bernáth Aladár Ib. főjegyző, Dókus László, ifj. Meczner Gyula és Gortvay Aladár főszolgabirák által. Sárosváimegyét dr. Pillér Dezső főszolgabíró, Bor sodvármegyét Kubik Béla főispán, Tarnay Gyula alispán, Melczer Géza és Bárczay László fogiák képviselni. Beregvárme^ye Patay András főispán vezetése alatt küldi képviselőit. Képviselve lesznek továbbá a Nyiregyházán székelő összes autonom és állami hatóságok, testületek, intézetek slbi. Az ünnepség hivatalosan megállapított sorrendje a következő : I. A Budapestről érkező vendégeket a folyó évi november hó 15-én éjjel külön vonat fogja Nyiregyhá zára szállítani. Az e tekintetben szükséges felvilágosítások a m. kir. Miniszterelnökségtől kérendők. II. A m. kir. kormány és tőrvényhozás tagjait a Nyíregyházára történt mrgérkezéskor a vármegye főispánja togja a vármegyei tisztviselői kar és Nyíregyháza város polgármesterének élén fogadni. III. A Budapestről érkező külön vonaton kivül Nyíregyházáról a f. ho I5-en reggel 8 órakor még egy külön vonat fog az ünnepség színhelyére Vajára indíttatni, a melyen való részvétel a vármegye alispánjához a f. hó 10-ig bejelentendő. A külön vonatra a jegyek a nyíregyházi állomás pénztáránál váltandok meg IV. A külön vonatoknak a vajai állomásia történt megérkezése után a következő díszmenet alakul: 1. A menet élén halad Liptay Béla a vármegye zászlajával és két a vármegye színébe öltözött csatlóssal. 2. Utána következik a várnagy vezetése mellett 4 a vármegye színébe öltözött harsonás és 8 díszhuszár négjes sorokban. 3. Ezt követi gróf Vay Miklós, Vay László kuruc brigadéros dandárának zászlajával, s két Vay színekbe öltözött csatlóssal. 4. Gróf Vay R zső apród az ország címerével. 5. Gróf Vay László apród Szabolcsvármegye címerevel. 6. Ifjabb gróf Vay Ádám apród a Vay család ősi címerével. 7. Vaja és Zsolcza községek, Munkács város, Békés, Máramaros és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye küldöttsége. 8. A koporsó díszőriége. 9. A m. kir. kormány tagjai. 10. A törvényhozás mindkét házának tagjai. 11. A vármegyék és városok valamint egyes tes tületek küldöttsége. A Vay család tagjai. 13. Szabolcsvármegye törvén'hatósági bizottságának tagjai. 14. Szabolcsvármegye egyes járásainak és Nyíregyháza r. t. városnak népies küldöttsége járási főszolgabiráik, illetve a város polgármesterének vezetése alatt. 15. Végül az ünnepre megjelent nagyközönség. V. Az ünnepi menet a vajai Vay család sírboltjához megérkezve, a nyíregyházi dalárda éneklese közben a hamvakít tartalmazó koporsó kivétetik, ravatalra helyeztetik, s a díszőrség elfoglalja helyét és kardot ránt. VI Nagyt. Görömbey Péter ev. ref. esperes ünnepi beszédet tart. VII. Az ünnepi beszéd befejezte után a hamvakat tartalmazó koporsót a Vay család és a törvényhatóság bizottság tagjai felváltva, a községben épült dí-zsírhoz viszik. VIII. A megérkezés ulán a hamvakat tartalmazó koporsó újból ravatalra helyeztetik, s a m. kir. kormány kijelölt tagja a hamvakat és díszsírt a vármegye alispánjának megőrzés végett átaríj >, s azt a vármegye alispánj i be-z d kiséreteben átveszi, ugyanakkor arra a várm.'Kye közönsége nevében koszorút helyez. IX. A koszorú elhelyezése után a Vay család nevében báró Vay Elemér mond emlékbeszédet. X. A vajai ev. ref. egyház lelkésze imát mond XI. A koporsó a nyíregyházi dalárda én< ke m lleit a sírboltba helyeztetik. Ennek megtörténtével az ünnepség véget ér, s az ünneplő közönség a rendelkezésre álló fogatokon a vasúti állomáshoz juthat, ahonnan a különvonatok azonnal Nyíregyházára fognak indittalni. A menetnek a vajai vasúti állomásról és a c.aládi sírbolttól való megindul •ísát, valamint az ünnepseg befejezését 3—3 ágyúlövés fogja jelezni. * * * Szabolcsvármegye hölgyeihez ! Szabolcsvármegye közönsége a f. hó 15-én Vaján nagy ünnepet ül. Ezen napon fogja a haza szabadságának és függetlenségének érdekében folytatott nagy és nemes küzdelem egyik kiváló — idegenben elhunyt — alakjának porrá vált részeit, csaknem két évszázad eltelte után e haza szent földében véglegesen elhelyezni. Ezen ünnepnek méltónak kell lenni Szabolcsvármegyéhez, mely a szabadságért folytatott küzdelemnek mindig az első sorában állott. Ez okból Szabolcsvármegye hölgy közönségéhez fordulunk, kérve őket, hogy virágikat a nemzeti hős ravatalára Vajára, az ottani rendező bizottság kezeihez eljuttatni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1906. november 8. A helyi rendező-bizottság. Tudnivalók 1. November hó 15 én reggel Csaptól Nyíregyházáig kivételes vonat indíttatik, m ly Kisvárdálól a szerda és szombat reggeli vásári vonatok menetrendje szerint reggel 6 óra '25 perckor érkezik Nyíregyházára. E vonat az összes állomásokon megáll, hogy a Vajára utazó ünneplő közönséget az egész vonalon fölvehesse. 2. Nyíregyházáról Vajára 15-én reggel 8 órakor színién kivételes vonat indul. E vonatra a jegyek az állomásokon Vajára és vissza váltandók meg. A vonat az összes állomásokon megáll. Az alispán a kereskedelmi minisztert táviratilag kérte, hogy ez alkalomra adja meg ugyanazt a kedvezményt, mint a kassai temetés alkalmából. Válasz a kérelemre még nem érkezett s igy a közönség — ha megadja a miniszter a kedvezményt, erről a napokban a budapesti lapokban szerezhet tájékozást. 3 A Nyíregyházáról—Vajára indítandó kivételes vonathoz étkező kocsik is lesznek csatolva. E/.enkivül Hoffmann Adolf nyíregyházi kereskedő Vaján két hideg buflfet fog felállilani, egyet a községben, egyet pedig a vasúti állomáson. 4. Az ünnep napján a rend fen tartására, Sipos Béla vm. főjegyző vezetése alatt rendező bizotlság fog felügyelni, melynek tagjai Rózsa Béla, Vajda Dezső és Vay Peter vmegyei tisztviselők, kik az ünneplő közönség rendelkezésére állva, készséggel megadnak e inden felvilágosítást. Giardinetto. Még a „Régi dolgok"-ban emlékezett meg Kallay András úr Czikó János volt szabolcsmegyei lisztviselőről. Ez a Czikó azzal indokolta meg Kállay előtt Szigelre kincstári alügyésznek történt elmenetelet, hogy „öcsém elfelejtkeztél a szabad lopásról." Nem tudom, hogy mikor lörtent ez a Kállóbol elmenetel, nős volt-e mar akkor Cziko, vagy épen valami ismeretség, vagy épen az a bizonyos ranglétra (amelyen ugyan egy lépést sem tett felfelé szegény Czikó) vezette el Czikot, hanem az bizonyos, hogy ahoz a „szabad lopáshoz" nem volt ragadós a keze. Ne tessék felreértení. Tudom én azt, hogy Czikó azt a kifejezést nem komolyan értette, sőt nyilvánvalóan tréfa alá rejlett egy bizonyára komoly okot és ez már nyilvánvaló abból is, hogy egy Kállay András nem volt volna barátságban kétes jellemű emberrel s nem gondolna keg. elettel most is rá. Csupán azért irom ezt, mert en is ismertem ezt a nagy bajusszal jaró kis embert. Három fiának egyike Pista, aki egyedül haladta meg félfejjel apja magassagát s igy némileg megközelítette a középtermetüeket, valahol itt a szomszédban (Hadház vagy Nánás) volt egy ideig rendőrkapitány. (Most debrec.eni jarásbiró.) Azt a feleségi és gyermeki szeretetet, amivel körülövezték övéi ezt a tréfás öreget, példának lehetne állítani. A szabad természetet nagy.n szerette az öreg s hogy l.kpénzéből is megtakarítson, kint lakott Sziget város kü városán kivül. Volt ott kis háza, de nagy kertje — bérben. S neje és gyermekei, hogy az öregnek jó kedvet csináljanak, ni m győzték dicsérni a központtol 8/* órányira fekvő hely kiessé

0'ét, annyira, hogy végre az öreg is elhitte, hogy még novembertől áprilisig is valódi elvezet gyermekeinek a ki- és bejárás. Nem látta, hogy felóra kell szegeny fiuknak a sár letakaritására. Mint szegény ember, de közbecsült ember halt meg. Ezer és ezer ember kiséite ki koporsoját igiz részvéttel. * * * Egy megyebeli uradalomban a mult nyáron, egyik fiatal bérest nem tudom milyen korú ökör, legyet hajtván, szarvával homlokon ulött. A liatal paraszt fájdalmában, mi lelhetvén tőle, káromkodott. E káiomY,[)\\m ImokH i » \t á n ,/ í 1 S/uáy Jtaí ípilőimslttr és költségvetést UILoUIl K e h L1 l Nyíregyháza, Kallók 45. =