Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

4 39-ik szám. NYÍR VIDÉK 1906. szeptember 30. idézett végrehajtási rendelet értelmében a mustba vagy a borba, úgyszintén a már kész kierjedt törköly borba vizet keverni, bármi csekély mennyiségben is, feltétlenül tilos, továbbá, hogy tilos a természetes bornak törkölyborral vagy gyümölcsborral való összekeverése (összeházasítása) is. A viz használata csak a törkölybor készítésénél van megengedve, de ott is csak az idézett végrehajtási rendeletben körülirt korlátozással. Figyelmeztetendők továbbá az érdekeltek arra is, hogy aki a tiltott módon készített vagy kezelt bort forgalomba hozza, vagy eladja, az az 1893: XXIII. t.-c. értelmében 600 K-ig (Hatszáz koronáig) terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, aki pedig a bort maga vizezi, vagy más tiltott anyaggal keveri, vagy a természetes bort törkölyborral vagy gyümölcsborral összekeveri, az, mint mesterséges bor készítője 2 hónapig terjedhető elzárással és ezen felül még 600 (Hatszáz) koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik s ezen kivül az illetőktől a tiltott modon készített vagy kezelt bor még el is koboztathatik. Darányi, s. k. Lapunk e száma, utolsó lévén az évnegyedben, kérjük a lejárt előfizetések szíves megújítását. A „Nyírvidék" Közönségéhez! Nyíregyházán ezelőtt „Héttői Hirlap" címmel megjelent újság a nevét „Nyírvidéki Hirlap"-ra változtatta. Kérjük a Nyírvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olvasóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények; hirdetések, közlemények, tudósítások megcimZÓsónél a „Nyírvidék" címre a legnagyobb figyelmet íorditani szíveskedjenek, nehogy a nekünk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyírvidók" Nyíregyháza.) A „NYÍRVIDÉK" szerkesztősége. Telefon 139. ÚJDONSÁGOK Telefon szám 139. Rákóczy hamvainak hazahozatala. Nemzeti szabadságunk nagy hősének, II. Rákóczy Ferencz fejedelmünknek s bujdosó társainak idegen főidben, Konstantinápolyban nyugvó hamvait a jövő október hó végén szállítják haza Magyarországra s helyezik el a kassai dómban. Az egész magyar nemzet szívének egy ugyanazzal az összedobbanásával várja és fogadja majd nagy szabadsághősünk, dicső fejedelmünk s hű harcosainak hamvait, s a harangok zúgásában, mely porladt tetemeiket a haza földén való utjokban kisérni fogja, a nemzet lelke szólal meg és a kiirthatatlan vágy, a nemzeti szabadság után. Az ünneplésből Szabolcsvármegye közönsége is kiveszi a maga részét. Főispánunk, gróf Vay Gábor e célból október hó 1-én d. e. 10 órára rendkívüli közgyűlést hívott össze, Mikecz Dezső alispán pedig Kassára utazott, hogy az ott ma — 30-án — tartandó értekezleten részt vegyen. Az alispán még aznap este hazautazik s a hétfői közgyűlésen jelentést fog tenni a kassai értekezlet megállapodásai felől s ezekhez képest fog a törvényhatóság az ünnepélyen való résztvétele iránt határozni. A hazaszállítás programmja a következő: Rákóczy hamvaiért egy öttagú bizottság megy Konstantinápolyba. Fölmerült az a terv, hogy a hamvakért a főrendiháznak és a képviselőháznak egy nagyszámú küldöttsége menjen Konstantinápolyba. Illetékes helyen azonban m-ig c£ak figyelembe se vehetik ezt a kívánságot, mert keresztülvihetetlen. Tudni kell ugyanis, hogy a törököknél vallási hagyomány, hogy a halottak nyugalmát nem szabad megbolygatni s ez a hit olyan fanatikus tűzzel él minden törökben, hogy valósággal a nép dühét provokálná az, aki nyíltan merne holttesteket egyik helyről a másikra vinni. Hiszen akik még emlékeznek, azok tudni fogják, hogy Rákóczy fejedelem hamvait éjszakának idején szállították Rodostóból Konstantinápolyba Thaly Kálmán és társai, akiknek életbiztonságára még éjszaka is nagyszámú őrség vigyázott. Éppen ezért a szultán kifejezetten kikötötte magának azt, hogy a hamvakat minden feltűnés nélkül szállítsák el. Ehhez képest a programmban azt állapították meg, hogy csak egy öttagú küldöttség megy Konstantinápolyba a szent hamvakért. A küldöttség tagjai ugyanazok lesznek, akik annak idején Rodostóból szállították át Konstantinápolyba, jelesen Thaly Kálmán orsz. képviselő, a jeles történetíró, Fraknói Vilmos püspök, Thallóczy Lajos külügyi osztályfőnök, Forster Gyula báró, a műemlékek országos bizottságának elnöke és Török Aurél, a jeles antropológus, aki annak idején a koponyaméreteket végezte. Ez a bizottság a hamvakat hajón szállítja Konstantinápolyból Gonstanzába, ahonnan a román államvasutak két funebrális kocsiján szállítják Orsováig. Itt már várni fogja a hamvakat a főrendiháznak öt, a képvise őháznak tíz és a tv.-hatóságoknak két-két tagból álló küldöttsége, valamint a kormánynak két tagia. Orsovától a magyar államvasutak külön vonatján szállítják a hamvakat. A vonat csak Temesvárott és Szegeden fog megállani egy-egy órára Ez október 27-én fog megtörténni s a hamvak október 28-án reggel érkeznek Budapestre a nyugoti pályaudvarra. Itt természetesen fényesen fel lesz díszítve a pályaudvar. Fejedelmi pompával és lényes ünnepségek keretében Rákóczy fejedelem maradványait a budai Mátyás-templomba, Thökölyét pedig a Deák-téri evangelikus templomba szállítják és ravatalra teszik. Este visszaszállítják a pályaudvarra, ahonnan 6 órakor tovább indul a vonat. Néhány megállás lesz s a hamvakat nem — mint eredetileg tervezték — Szikszón, hanem Sátoraljaújhelyen keresztül szállítják Kassára, ahol a temetés a hadsereg részvételével nagy pompával megy végbe. A véglegesen megállapított programmot ma adják ki, a fentiek csak nagyjában érintik a diszes temetést. * * * A vármegye állandó választmánya e hó 29 én délelőtt 10 órakor gróf Vay Gábor főispán elnöklete alatt tartott ülésén a vármegye részvételére nézve kimondotta, hogy az ünnepélyekben feltétlenül résztvenni kíván. A módozatokra nézve a megállapodás a következő : 1. A menetet a kassai vasúti indóháztól egy — a vármegye színeibe öltözött apród — gróf Vay László, főispánunk fia — vezeti lóháton; a lovat két gyalogos hajdú vezeti Az apród, kezében kék-fehér párnán a Rákóczy sarcophagján elhelyezendő ezüst koronát visz. 2. Ezután következik három tárogatós gyalog, kurucz korbeli öltözetben, még pedig Bakay és két társa. 3. Ezt követi négy harsonás lóháton, a vármegye színeiben. 4. A vármegye lovas uri bandériuma gróf Vay Gábor főispán vezetésével; tőle jobbra Lipthay Béla a vármegye zászlójával, balra gróf Vay Miklós kurucz zászlóval. A bandériumot két oldalt a vármegyei hajdúk csoportja fehér lovon kiséri, s a menetet bezárja lóháton a várnagy. A bandériumban mintegy 30-an vesznek részt. 5. A lovas menetet követi a vármegye küldöttsége Mikecz Dezső alispán vezetése alatt, esetleg fogatokon, — ha pedig ez a helyi viszonyok szerint nem lenne kivihető, gyalog. A küldöttség vezetője Mikecz Dezső alispán fogja az ezüst koronát a sarcophagon elhelyezni. Tervbe van továbbá véve, hogy ha a vármegyei küldöttségnek fogatokon való bevonulása lehetséges lesz, a szintén megalakított hölgy küldöttség tagjai, ugyan e fogatokon vesznek részt a menetben. A hölgy küldöttség vezetője Vay Gáborné grófné a Zrínyi Ilona hamvait magában foglaló sarcophagra koszorút helyez. A programmnak ilyetén megállapítása az alispánnak a kassai értekezletről a hétfői közgyűlésen teendő jelentése szerint esetleg módosulást szenvedhet. — Október 6 Nyíregyháza város hazafias közönsége az idén is kegyelettel üli meg az aradi 13 vértani halálának évfordulóját. — Főszolgabírói hivatalok megvizsgálása. Mikecz Dezső alispán, Fejér Imre t. főügyész kíséretében e hó 25-én megvizsgálta a nyirbogdányi járás főszolgabírói hivatalának ügy- és pénzkezelését. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 28-án délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes képviselőtestületi közgyűlést tartott. — Kirendelés. Dr. Sarvay János törvényszéki bírót az igazságügy miniszter a helybeli törvényszék területére vizsgáló bírónak kirendelte. — Az adókivető bizottságok által első fokon megállapított adók ellen benyújtott felebbezések elbírálása céljából Szabolcsvármegye területére alakított adófelszólamlási bizottság október 4 ik napján kezdi meg működését a pénzügyi palotában. A bizottság elnöke Martinyi József nyugalmazott főgimn. igazgató, rendes tagjai Prok Gyula dr. elnökhelyettes, Kovács Győző pénzintézeti igazgató, Bleuer Lajos földbirtokos és Ruzsonyi Pál kereskedő. A bizottság előadói: a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra, továbbá Kisvárda községre s a nyírbátori adóhivatali kerületre dr. Lipovníczky István pü. titkár, Nyíregyháza városra és a nagykállói adóhivatali kerületre Kiss Gábor pü. s. titkár, a kisvárdai adóhivatali kerületre Liptay Ede pü. s. titkár, a tiszalöki kerületre Medveczky János pü. fogalmazó, a nyíregyházi kerülethez tartozó községekre Liptay Ede pü. .-. titkár és Medveczky János pü. fogalmazó. — Geduly Henrik ág. h. ev. lelkészt nagy kitüntetés érte, ugyanis a legutóbb tartott egyházmegyei közgyűlés egyhangúlag egyházmegyei főjegyzővé választotta. — A debreczeni ügyvédek Nyíregyházán. A debreczeni ügyvédi kamarát, min

f annak idején jeleztük, meghívta a nyíregyházi ügyvédi kar. A kamara elnöksége szívesen fogadta a meghívást és e hó 23-án reggel nyolc órakor a kamara következő tagjai rándultak át Nyíregyházára: Mirk Endre elnök, Szilágyi Imre alelnök, dr. Megyery Pal titkár, továbbá: dr. Tüdős János, dr. Kálmánchelyi Mór, N igy Sándor, dr. Kovács József, dr. Dóczy Emil, dr. Tervey Tamás, dr. Szüts Géza es dr. Olchváry László. A vonat délelőtt kevéssel 10 óra előtt robogott be a nyíregyházi állomásra, ahol Fehér Imre, dr. Prok Gyula, dr. Korányi Endre, dr. Murányi László és dr Kovács Miklós váriák a kamara küldöttségét. A szívélyes üdvözlések után kocsikon mentek be a városba, ahol a Ko rona szállodában villásreggeli volt A nyíregyházi dalárda küldöttsége itt felkereste Márk Endre kamarai elnököt, mint a kamara disztagját és dr. Szabó László ügyvéd, alelnök melegen üdvözölte. Márk Endre válasza nagy lelkesedést keltett a dalegylet tagjai között s ismételten zajosan megéljenezték. A debreczeni ügyvédekkel együtt a kamarai választmány két szolnoki tagja Kerekes Géza és dr Karczag Salamon is a nyíregyházi kartársak látogatói között voltak. Vendégeink Márk Endre kamarai elnökkel élökün látogatást tettek Megyery Géza kúriai biró törvényszéki elnökuel, Mikecz Dezső alispánnál dr. Meskó László orsz. gyűlési képviselőnél és Májerszky Béla polgármesternél. A tisztelgő küldöttség távozása után a debreceni ügyvédi kamara tagjai a kisvasutra ültek és a szives vendéglátó nyiregyházaiakkal együtt a Sóstóra rándultak ki, ahol Lendvai Kálmán, a Bikaszálloda volt bérlője pompás ebédet tálált fel. Az ebéd alatt sok és szellemes pohárköszöntő hangzott el. A Sóstón rendezett társas ebéden vendégeinken, továbbá a vendéglátó nyíregyházi ügyvédek legtöbbjein s az ügyvédjelölteken kivül résztvettek: Megyery Géza a kir. törvényszék elnöke, Mikecz Dezső alispán, dr. Jó-a András, Kovács István kir. táblabíró, Kiss József kir. járásbiró, Májerszky Béla polgármester, Somogyi Gyula kir. tanácsos, dr. Kovách Elek kir. közjegyzők, Péchy Gyula vm. árvaszéki ülnök, dr. Konthy Gyula v. orvosfőnök, dr. Virányi Dezső és Toroczkay Gyula kir. albirák.' Az illustris társaság kitűnő kedélyhangulatban a debreceni vonat indulása szerinti legutolsó percig volt együtt, s azzal a meggyőződéssel oszlott szét, hogy a nyíregyházi ügyvédek kezdemenyezéséből csak jótékony hatás származhat nem csupán a szűkebb jogászi, de az általános humanitárius érdekekre is. Estefele utaztak vissza Nyíregyházára s onnan Debrecenbe az ügyvédi kamara tagjai. — Rákóczi nyugvóhelye A Kassai dom kriptájában, ahol Rákóczi hamvai fognak nyugodni, már felállították a márvány szarkofágot. A szarkofág felirata a következő : „Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc, Magyarország és Erdély fejedelme, meghalt 1735 ápr. 8-án Rodostóban; az ő hőslelkü anyja Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc, utóbb Thököly Imréné meghalt 1703 febr. 18-án Nikodémiában és fia Rákóczi József, meghalt 1738 november 10-én Gsernavodán: kiket nemzetünk balsorsa számkivetésbe juttatott. Számkivetésüknek I. Ferenc József apostoli királyunk vetett véget, ki drága poraikat a nemzet határtalan örömére visszahozatta és a haza szent földjén helyeztette örök nyugalomra 1906 évben. — „Az ő dicső emlékük erősítse az utódok hazaszeretetét" — Eljegyzés. Tolcsvai Mezőssy Gusztáv és neje Lévai Koczogh Zsuzsánna örömmel tudatják, hogy Anna leányokat thurapataki és komjathnai Thuránszlcy Tihamér eljegyezte. Gégény, 1906. szeptember havában. Hasonló jelentést adott ki a vőlegény családja is. — Zilahy Gyula színtársulata e hó 27-én kezdte meg működését Debrecenben még pedig premierrel. A „Koldus gróf* Ascher Leo uj operettjét mutatták be a szezon első újdonságának, melyet a közönség osztatlan tetszéssel fogadott. — A debreceniek különben is, most nagyon meg vannak elégedve Zi'ahy újjászervezett társulataval, mely tényt örömmel je • lezzük a nyíregyházi színházi közönségnek is. — Váltó — szivaros doboz tetején. Még 1871 évben történt Nagykálióban, hogy egy társaság, névszerint dr. Jósa András, Kállay János, Kállay Viktor és Erdőhegyi Barna a fölött vitatkoztak, hogy vajon a váltó érvényes-e, ha nem ,papiroson van kiállítva. Végre fogadás történt dr. Jósa András és Kállay János között. Hogy a fogadás autentikusan eldöntethessék, kiállítottak egy szivaros doboz felső lapján szabályszerűen egy 10 forintról szóló váltót, ragasztottak rá 5 krajcáros bélyeget s aláírták azt, mint elfogadó Kállay János, mint kibocsátó Kállay Viktor s mint forgató Erdőhegyi Barna főszolgabíró. Ezt a váltót aztán dr. Jósa András beperesitette. A per megjárta mind a három birói fórumot. A kir. tszék megítélte a váltót, a kir. tábla ellenben kimondta, hogy a d< szkalapra írott váltó ilyennek nem tekinthető, mig végre a kúria kimondotta, hogy a váltó érvényesseget az, hogy nem papíron van kiállítva, nem alterálja. A fogadás tehát a dr. Jósa András javára dőlt el. Az érdekes váltó most került elő a nyíregyházi kir. törvényszék poros aktái közül, ahol most kiselejtezés van folyamatban. — Nyv. kv. megyeháztéri állomás épülete. A Nyv. kv. legutóbbi igazgatósági gyűlésén elhatározták hogy a megyeház téren egy diszes, nagyobbszabásu váró helyiséget állítanak fel, az utazó közönség kényelmére. Az építkezéshez kérték a város anyagi támogatását is. A legutóbb tartott képviseleti gyűlés aztán meg is szavazott 1500 koronát avval a kikötéssel, hogy a váró helyiséggel kapcsolatosan egy teljesen modern nyilvános illemhely is állíttassák fel. — Bíbor Olga Budapesten kitűnően befejezvén tanulmányait Bécsbe ment a József főherceg védnöksége alatt álló conservatóriumba. A conservatórium kebelébe lépni szándékozótól egy felvételi vizsgát kívánnak, amely korántsem formalismus, hanem a növendék tehetségének valóságos tüzpróbája. E tüzpróbát Bibor Olga oly fényesen kiállotta, hogy a bizottság rögtön magasabb osztályba méltatta. — A sóstófürdőt tekintettel a kedvezőtlen hideg időre bezárlák. — A kivándorlásról. £ vármegye alispánjának az okt. 9-iki közgyűlés elé terjesztendő jelentéséből vesszük át a következő sorokat: A kivándorlás terén a legkisebb javulás sem mutatkozik, és semmi jel sincsen aria nézve, hogy lakosságunknak, eme az utóbbi években oly nagy arányokat öltött mozgalma csak némileg is csökkenne, a népesség különösen a munkabírók fogyatkozása és az ezzel járó számos, különösen közigazgatási hátrányok meg mindig fenyegetnek. Megfoghatatlan, hogy nehézkes, otthonát megszokott népünk minő könnyűséggel szánja reá magát a kivándorlásra, szakítva eddigi életmódjával, elszakadva családtól, rokontól, és bucsut véve madárdilos, ákácos kis falujától, tul a tengeren, a kétes távolban, az Amerikai gyárvárosok ködös tömegében keresi sorsának javulását, jobbrafordulását, meggazdagodásról, gondtalan, könnyű megélhetésről álmodozva, mely álmokból rendesen nagyon is hirtelen megjön a szomorú felébredés. Útlevélért folyamodott a folyó év első feleben 3182 egyén, (a mai napig 4124 a Szerk.) visszautasítva lett 101 folyamodó, kiadatott útlevél 3081 darab, útlevéllel kivándorolt 2^58 egyén, útlevél nélkül 116, összesen 2374. Járásonként: a nagykállóiból 352, nyírbátoriból 434, dadai-felsőből 324, dadai-alsóból 277, tiszaiból 241, nyir'bogdányíból 203, a kisvárdaiból 451. Visszatért ezen idő alatt 438 kivándorolt. A kivándorlók részben magokkal hoztak, részben haza küldöttek ezen fél év alatt 1.088,000 koronán felül, azonban ezen összeg még nem teljes, mivel több postahivatal a szükséges adatok beszolgáltatását megtagadta. Nagyobb összegű pénz éikezett Oros, Kemecse, Mezőladány, Bezdéd, Thuzsér, Laskod, Dombrád, Veresmart, Hugyaj, Napkor, Nyiradony, Gyulaj, Nyirbakta, Ibrány, Viss, Gáva, Tiszapolgár, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszadada községekben, 12—15000 koronán felül egy-egy község-