Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-09-16 / 37. szám

% 1906. szeptember 23. N Y I R V I D É K 38-ik szám. 5 gármester elnökölt, Szesztay László a Nyiregyházavidéki kisvasutak üzletvezetője ismeriette a létesítendő kisvasút !ervét A vasút Nyíregyházán a Városház-téren ágaznék ki a nyíregyháza—d'>mbrádi vonalból és I'azony, Sénvö, Télh, Ibrony, Rimocsaháza, Lukod, Pelneháza és Karász községek irintésével vezetne Gyulaházáig. A mintegy 4 ' kilométer bosszú vonal épilési költségei 8üÓ —ÜOOOOO koronát tennének ki. Akik a helyi viszonyokat ismerik, ennek a kisvasúinak igen nagy jövőt jósolnak, amely a befektetés kö'tségeít bőven jöveililmeztetné. Terineszelesen csak ugy, In nem a régi vici náliá módjára, törzsrészvényekkel és elsőbbségi részvényekkel, hanem ha egynemű részvényekkel szereztetnék be a létesilés tökéjét és ha mint keskeny vágányu vasút, az építése kevésbe kerülne Az éld kelUégi értekezlet elhatározta, hogy a vasút létesítése erdekében kellő tájékoztató értesítés dolgoztassák ki és ku dessék szét az ill. tő községekbe, amelyből mindenki megismerhesse n keskeny vágányu rendszer és a motoros űzi m előnyeit a rendes nyomtávolságú vicinális vasutak feléli. A nyíregyháza—domrádi kisvasút buj—bülsai szárnyvonalanak építése ügyében a héten tarlolták a g> üléseiket az érdekelt kö/.ségek és Nyíregyháza varos. Nyíregyháza város képviselőiestül te 30000, Buj 20000, B'rcel a 4000 koronái tevő niagánjeg)zéseken kivül 26000, Gáva a 6000 koronát tevő maganjegyzéseken kivül 54000, Vencsellő C0000, B.lsa 20000 koronái szavaztak meg. Ekként a vasút építése biztosítva lévén, az az igen forgalmasnak ígérkező szárnyvonal minden va ószinüség szerint már a jövő év őszére elkészül és a forgalomnak ál adható lesz. — Érettségi vizsgálatok. A helybeli ág. h ev. főgymnasiumban csülörtök, péntek és s;ombaton tartattak meg a javító és potéieltsógi vizsgálatok. Teljes éreitségi viszgálatot tett 20, kik közül 3 az írásbeli alapján 1 évre visszavettelett. Egy lanuló az Írásbeli után viszszalépett s igy szóbeli oretis'gi vizsgálatra l> bocsáttatott. Jó érett lett 1. Érett 8. Javítóra utasiUalott 5. Visszavette! e't 1 évre 2. Javito vizsgálaton te: t 31, kik közül 6. a decemberben tartandó javitóvizsgálatra utasíttatott. — Lemondás. Dr. Mezössy Béla földmivelésügyi államtitkár a vármegyei közigazgatási bi/.ottságban viselt tagságától, földmivelésügyi államtitkárrá történt kinevezése alkalmából leköszönt. — Nyilvános nyugta és köszönet Az orosi ev. ref. egyház templomának építésére ujabban adakoztak: Erdélyi Farkas gyüjtőivén: Klár Andor 50 kor. Barzó Mihály 2500 tégla 7o kor. értekben Várallyai Ferencz 10 kor. Klár Gusztáv 10 kor. Ritli Gyula 2 kor. MarossyBertalan 1 kor. Trak Géza 1 kor. (ujabb adominy) Füzesséry József 1 kor. Plauka István I kor, N. N. 1 kor. N. N. 1 kor. Mandel Dezső 10 kor. Grausz Samu 5 kor Kelemen György 10 kor. Szilágyi Karoly 5 kor. Kozák István 4 korona, (második adomány) Orosz Ignácz 4 kor. Kálay Jenőn: 20 kor. Szalacliy Sándor 20 kor. Kállay Ubul 10 kor. Leveleki Géza 8 kor. Török András 8 kor. (második a adomány) Kun Mátyás 5 kor. Burger Pál 10 kor Harstein Gyula 20 kor. Az itt kimutatott adományok összege a 2500 tégla áraival együtt 287 kor. Az előbb nyugtázott 1828 kor. 13 fillérrel összevéve az eddig begyült ősszeg, 2115 kor. 13 fill. A kegyes adományokat egyhazunk nevében megköszönve, az adakozókra Isten áldásait kérve vagyok Oroson 1900 szept 15. Molnár Ferencz ev. ref. lelkész. — Uj telefon állomás. A demecseri távbeszélő állomás e hó G-án megnyílt s átadatolt a közhasznalatnak. — Lelkész választás. Folyó hó 9-én a geszterédi ev. ref. egyház egyhangú meghivás úlján Bálint János jákói h. lelkészt valasztotla meg rendes lelkészül. — A köz és kádfürdő tegnap e hó 15-én megnyílt. Hat hétig volt zárva átalakítások és javítások miatt és most nagyobbrészt újonnan felszerelve és berendezve áll ismét a közönség rendelkezésére. — A (lebrcczenl m. kir. gazdasági tanintézet akadémiai rangra emelése. A debreczeni m. kir. gazdasági tanintézel alig néhány rnpja akad mia rangra emeltetett. Hosszú, negyven éves sikeres működés után méllán meg is érdemelte. Ezen uj intézkedes is, mint sok más fontos gazdasági kérdés megoldasa, dr. Darányi Ignácz v. b. t. t. földmivelésügyi Miniszter Ur nevéhez fűződik, illetőleg neki köszönheti gyors megoldását. Ezen ujjá szervezés következtében, uj szervezeti rend és fegyelmi szabályzatot nyert, melyek már az 1906/907-ik tanévvel (f. év okt. 1. jével) részben érvényesülni fognak. Ezen szabály/at értelmében a gazdasngi akadémiára közép-iskolai érettségi bizonyítvány alapján lehel beiratkozni. A tanfolyam miként a magyaióvárí akadémián itt is három ev. Az eLő év főleg gyakorlati irányú, mig II. ik és III. ik évfolyamok az elméleti kiképzés mellett gyakoriali ú'mutatásokkal vannak összekötve. A beiratkozás mint eddig is ugy ezután is oktober l-lől 8. ig tart. A beiratkozás szenvlyes megjelenés és bemutatott érettségi és születesi bizonyítvány alapján eszközöltetik. A beiratkozási díj 10 korona, tandíj félévre 40 korona. Átmeneti intézkedésképpen még ez évben (1900/907. ik tanévben; VII oszt. vagy nem jeles bizonyitványnyal biro kereskedelmi iskolát végzettek is felvetetnek, de csak azon esetben, ha éretségi (reál vagy gyimnázuim) bizon\ítványnyal rendelkezők az akadémia létszámát be nem töltenék. Ilyenek felvétele csak miniszteri engedélylyel s ilyenek oklevél helyeit az akadémia elvegzése után csak is "Végbizonyítványt, kaphatnak. Szii.tén csak átmenetileg vagyis csak az 1906/907 ik tanévre megengedtetik, hogy azok kik valamely gazdaságban egy évi gyakorlatot szereztek, mindjárt II. ik évre vétetnek fel. Jövő évlől kezdéidőleg azonban a gyakorlatban szerzett egy évi praxis figyelembe nem jön, s csak is I. évre vehető fel. az egyébként minden szükséges okmanynyal rendelkező hallgató. A debreczeni akadémiával kapcsolatban konviklus is van, hol a hallgatók kosztot szobákat, villanyvilágítással és teljes ellátassal együtt havonkint 40 koronáért kaphatnak. Egyebekben az akadémia igazgatósága az érdeklődőknek szívesen ad bővebb felvilágosítást. — Betörés. Márton Ármin gőzmalom tulajdonos vasuti-ulcai lakásának irodáját ismeretlen tettesek e hó 1 1 re virradóra feltörték s onnan egy vadász fegyvert, egy vadász-laskát, 6 személyre való ezüst evő eszközt, 2 darab forgó pisztolyt I ölt-ínyek kel. 1*0 darab különfele finom szivart s vagy 350 koronát elvittek. Ugyancsak akkor éjjel a teltesek megpróbáltak a Propperféle cementgyár irodájába is behatolni Azulán a Klár Lnjcs faraktárába törtek be, de onnan nem vittek el semmit. A nyomokból az tűnik ki, hogy a tetlesek kóbor cigányok voltak. E hó 14-re virradóra Fekele Gábor ref. egyházfi lakásának pidlásáról ismeretlen teltes az összes feherrnmüt és felső ruhá . a ni oda szárítás végeU volt kiürítve ellopta. A lopásokat kóbor cigányok követlék el, mert 1 i-ről l:>-re virradóra is, a cigányok több helyült be akartak lórni, de idejekorán észrevették őket. — Bodó Zoltán l'eslő művész képkiállitásáról a legnagyobb elismeréssel emlékezünk meg. Az aniDiciózus fiatal művész 40- 5') képből álló gyűjteményét mulatta be a közönségnek és ez ulon is felkéli mindazokat, a kik vt le porlraitjöket megfestetni óhajtják, hogy ez irányban nienlül előbb intézkedjenek, mert a fiatal műves/. október vi gen visszatér ismét Páiisba. — A két legnagyobb ékszerész cz g a D bte(zenben 30 ev ola fenálló Blatt L

;pót és 24 éve fenál o Löfkovits czég egyesült a most Lölkovils Artliúr czége alatt vezettetik. Ki óriási választékból megbízhatóan és jutányosán ohajl menyasszonyi ékszert ezüstből slb. vásárolni n , ugodlan foidulhal Lölkovits ékszerészh z Debreczenben. 329 3 — 1 S/.crencsétlcnül járt színész A debreceni színtársulat egyik tagjavai Ternyei Lajossal baleset történt a minap éjszika. Mikor Ternyei hazaért Fölér, 8. szám alalti lakására, a sötétben félrelépett és a lépcsőről oly szerencsétlenül zuhant le, hogy a jobb [lába eltört. Jajveszekelését meghallották a Iiázbeliek és bevitték a lakásába. Az orvos gipsz.be kötötte a sérült lábat. Ternyei felépülése 4—5 hétig fog tartani, ügy, hogy nem is léphet föl a színi évad elejen. — A mi jól ízlik, az a szervezetnek rendesen hisznosabb, mint a vhszate'sző i ü dolgok, különösen gyógyszerek. A „Scolt íé e Emuisió" feltétlenül jó izü, könnyen emészthető összeállitasa a csukamáj-olajnak, melyet gyermekek is előszeretettel vesznek. Kapható a gyógyszertárakban. €§atat Ami megváltja a világot. A „vörös zászló"-hoz címzett korcsma ablakaiból piszkossárga fény rezeg ki az éjszakába. A három hatalmas kandeláberhez hasonló petróleumlámpa fénye ez, áthatva a bor és pálinkagőzzel kevert dohányfüsttel, mely a felső, nyitott ablakokon özönben tódul ki. A piros vászoníüggönyökön keresztül messziről is látni lehet a bent ülők duhaj mozdulatait, aki prdig oly bátor, hogy közelebb is mer húzódni az ablakhoz, az kiveheti a zűrzavaros kiabálások közül is a rekedt torkokból krákogásszerflpn felhangzó jelszót: — Éjen a világot megváltó szociáldemokrácia! Sztrájktanya ez! A felsége^ munkásnép irlj.i idebent állítólag a vagyonos osztályt, tényleg pedig a szesz és dohányjövedék alá tartozó cikkek mindenféle faját s éliet eszméket, melyek tartalmáról fogalma sincs, s éltet embereket, kiknek értékéről még kevésbbé van fogalma. E'.eknek pedig, már tudniillik a vezéreknek, ugyancsak nehéz sorsuk van ma. Rekedtté kell orditaniok magukat, csakhogy fenntarUák valahogy a már lanyhulni kezdő lelkesedést. Hja, könnyű v >lt a régi jó időkben! Csak egyszer, egyetlenegyszer kiáltotta le a vezér, a nép keserves verejtékével szerzett emeletes palotája erkélyéről: Éljen az általános választói jog! —s harcba vihette volna az egész tömeget, de ma sajnos, az általános választói jogot a kormány is felvette prograinm jába s szegény vezérkeknek nincs többé mit orditaniok. De meg nem is ér semmit a kiabálás, mikor a gyomor áll elő s az követe'i jogát. A sztrájk hatodik napja már, a sztrájkpénztár üres, és semmi eredmény. A reménykedés mindenütt csappanni kezd. Ezelőtt két nappal még sztrájktörőnek, árulónak bélyegezték azt, ki éhező gyermekeire hivatkozva nem akart előfizetni a Népszavára s nem volt hajlandó 40 fillérért megvenni a „Le a tőkével!" című negy oldalas fejtegetést. S ma bizony már szerte hangoztatják, hogy a betűtől nem |i het jóllakni. Sokakban csakis az tartja már a lelket, hogy Baltazár Gergely közöttük van. Valamivel ma-asabbrendü munkás, mint a többi, de okos, értelmes, higgadt, min denekfelelt p* dig becsületes és jószívű embernek tartja a munkasok között mindenki. Amíg ő itt van, addig nincs veszely. Szavát ugyan nem igen hallják, nn rt a vezérek fogták körül a drága zsákmányt, hogy valahogy el ne szaladhasson. Most is kapacitálni próbálják, szóljon egy pár buzdító szót a néphez, de ő csak megcsóválja izmos tenyerébe lehajtott komoiy fejét. — Nem tesz. m. Bajtársi szeretetből közöttük vagyok, de hogy ámítsam őket oly dolgokkal, melyek bekövelkezlét magam sem remélem, arra seui lelkem nem visz, sem érdekem nem kényszerit. A kolomposok legtöbbje jónak látta nagyot hallgatni e vádra, de valamelyik szemrehányóan megjegyezte: — Te nem tartasz igazán velünk, ellenségünk vagy. Baltazár szúron szeme közé nézett a közbeszólónak : — Ugy van, nem tartok veletek. En munkáslársaiiné vagyok egészen. Javukra vágyom, bajukban osztozom. Ha rajtam áll, most nem lopná itt a napot, s nem rontaná tüdejét ez a temérdek munkaerő, hanem dolgo ni kedvvel, örömmel embertársai s a maga jóvollá a. s azután gondtalanul élvezné boldog családi körben a munka jutalmát, a pihenést. De eljöttetek ti, hogy e könnyen hivő emberekben ismeretlen s elérhetetlen vágyakat keltve, őket saját hasznotokra kizsákmányoljátok. Igazad van, nem tar ok veletek, ellenségtek vagyok, gyűlöllek, utállak benneteket. Felállt s távozni készült. A tömegen nyugtalanság vesz erőt, mely csak akkor szűnik meg, midőn kijelenti Baltazár, hogy már későn van, leánykájához siet. De ekkor is valami tompa morgás h.mgzik a teremben. * * * Baltazár keserűséget es örömet érzett egyszerre, midőn szédülő fejet az eji szél hideg lehellete megcsapta. Kesétüs.get, ha a jövőre gondolt, s öiömit, hogy szabadulhatott e körből, melyhez a bajtársi együttérzésen kívül semmi más köie'ék nem fű/.te. Ő okos, talán állásához k pest túlokos s mindenekfelelt gondolkozó ember voll. S mint ilyen a szocializmust már magában véve is helytelenítette. Nem tudia elképze ni, miként lehessen egyenlővé tenni az emberekel, mikor csak ket ember sincs a világon egyenlő. Az emberiség mind g küídölt és mindig is fog küzdeni bizonyos célokért, bizonyos eszmékért, mert hisz a küzdés az emberi élet lényege ; a küzdés nélküli élet csak vegetáció. Egyesek töbh, mások kevesebb sikert érnek el a küzdelemben. Igy mindenkor lesznek az emberek között külöm segek. A h sonlók egymással összetirt inak. S igy mindig lesznek társadalmi osztályok. S ez a következtess oly egyszerű, oly világos volt előtle, hogy el se tudta képzelni, miként n m latja be valaki, hogy az egyenlőség rgy soh i meg n m valósítható téveszme, s az emberiség örök sorsa a kúlombíóg. De ha el is fogadta a szociálizmus elveit nc-m mint világmegvál ókat, han m mint egy társadalmi osztalynak az örök küzdelemben va;ó részvélelie alkilinas opportunus eszközeit, akkor is visszaborz dt egyen-s lelke a szirájk gondola ától. A munkásosztály legajasabb fegyverén. k tarlotta ezt, mely elgazol szerződés , el becsű letel, el közérdeket, s mely szinte azt provokálja, hogy a munkaadok ellenszerül a bér fizetését tagadják meg. S a m llett a sztrájk árt a munkaadónak, art legtöbbször a közönségnek, árt pedig legfőképpen magának a munkásságnak, mert erejét gyengili, lelsét demoralizálja. A munkásság csak ugy szerezhet jogokat, ha van ereje, hogy becsületes uton szer. zze meg azokat. . . . S midőn lakásának küszöbe elé ért, m>g egyszer arra gondolt, nem jobb volna e a helyes útra terve, munkába állani. De rögtön megállapodott abban, hogy neki a bajtársi együttérzés m gis csak legelső kö telessége. Aztán zörgetett az ajtón. * * * Egy al g tizenöt éves lányka nyitott ajtót. Biltazar leánykája, egy gyönyörű szép szőke, okos és jószívű teremtés, ki egyedül maradt meg családjából hogy felvidítsa napjait. Nem csoda hát, hogy forrón szerelik egjmást. Az apának most is első gondja, hogy megölelje, megcsókolja gyermekét. De az önkéntelenül ís összeborzad, olyan különös ez a csók, ez az ölelés. Félve tekint atyjára. — Talán el vagy faradva apuskám. Feküdj le no, már az ágyadal is nv gveü ttem. Ugy-e rossz hírt hoztál ? Az öreg int fejével, ő pedig odaül mellé, átöleli s vigasztalni kezdi. Nem gondolja el, milyen különös, hogy ő, a gyönge kis leányka, vigasztalja azt a nagy, azt az erős, azt a komoly embert. Nem is bírja sokáig. Hangja megcsuklik s majd zekogásba ful. Csak ekkor eszmél fel az atya, s most már ő kezdi vigasztalni: — No ugyan, csak nem fogsz sirni, te kis bohó. . Egy kis baj — majd elmúlik. Hiszen tudod — tudod van még egy kis pénzünk félretéve s a jókat mindig megsegíti a jó Isten . . . Erre a vigasztalásra aztán annyira megnyugodott a kis lany, hogy el is aludt. Baltazár még támasztotta karjaival vagy egy félóráig gondokkal telt fejét. * * * De bizony a Természet örök törvényei még a jók kedvéért sem változhatnak meg. Akinek a nehéí gond és tépelődések megzavarták idegrendszerét, annak betegnek kell lennie. Ez a szabály. Baltazár sem lehetett kivétel. Már másnap sem tudott felkelni s azontúl még több napig nyomta az ágyat. De szerencsére nem lett volna nagyobb baja s már idestova újra erőhöz kapott volna, ha egy fájdalmas hír vi=sza nem dönti őt betegségébe. Eljött a Krimicsau. A munkások kenytelenek voltak eredmény nélkül abbahagyni a sztrájkol, s közülök többel, igy Baltazáit is, kim k betolyasát a munkasokra jól ismertek, kizárták a munkából s beírtak a feketekönyvbe. Egész jövője lönkre volt teve. S nem akadt senki, aki pártjára álljon. A szlrájkvezérek pedig árulónak tartoltak, ki fóoka annak, hogy a munkasok követelései célt nem értek. A szegeny uiunkásnép pedig mit tehetett egyebet, elhitte e vádakat. Ez az utóbbi is nagyon fajt neki. Lázas álmai voltak s azokban magát megálkozta s társai megrontójanak nevezte. Betegsege folyton súlyosbodott. Kis leánya pedig ápolta őt fáradtságot nem ismerve, odaadoan. A félretett pénz ugyan eltogyott, de ő kapott valami kis munkát a szomszédok jóvoltából s úgy szerezte be a gyógyszereket. Ám a patikának nagy gyomra van. Szomorúan látta a kis lany, hogy ez igy nem mehet sokáig. Mikor pedig az orvos másnap kijelentette, hogy a beteg eleiben imradásához nincs remény, ha csak a legdrágább orvosságokat, finom borokat és más erősítőket nem kaphat, akkor csoda, hogy a kis lány szíve szét nem repedt a fajdalomtól. Nem tudta mit tegyen. Eszm • eszme után keringett a fejében . . . mig egyszer csak . . . hah ! majdnem elájult attól, amit gondolt . . N->m, nem, nem ezerszer is nem, nem lehet ... El, el tőlem. De az eszme nem hagyta nyugodni. Fejében járt nappal, éjjel, nem marad el egy percre sem. S midőn azián az orvos mind komolyabb és komolyabb arccal