Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-09-16 / 37. szám

1906. szeptember 16. NYIRVIDÉK 37-ik szám. 3 férfiú a borban keresett ha nem is talált mindég a mostoha sors feletti vigasztalást s e téren egy valóságos minden esetre egészségtelen — verseny fejlődött ki. Másnap — egy vasárnapi napon — "a fekete ká­vénál ülünk, amikor az inas bejelenti K — la zsidó vá­lyogvetőt. . — „Küld be" mondja Emánuel bátyám. S bejön egy nagy, alázatos, sovány, magas alak, tetőtől-talpig feketébe öltözve. Mivel szolgálhatok? — Kérem a vályog ki van vetve, kérném annak átvételét és kifizetését. — Hát nem mondtam meg kendnek, hogy mint tennap jöjjön számolni ? — Instállom alásan tennap nekem ünnepem volt nem jöhettem. — Hát ma meg nekem van sábeszem — mehet dolgára. A vén zsidó elment dolgára és 10 év múlva megvette Emánuel bátyámnak 1000 holdas Biri birtokát. Hiába! A vályogvetés jó üzlet. Kállay András. Néhány szó a Sóstó jövőjéről. ív. Ha egy U betűvel több lenne nevem en, Józsua próféta lennék, de hál igy nem vagyok az, sem pedig csalhatatlan római pápa, tehát nem arrogálhatom azt, hogy irkafirkám szentírásnak tekintessék ; de az elmondott körülmények megérdemlik azt, hogy mielőtt a város magát tetemes adósságokba mártaná, győződjék meg arról, hogy a Sóstó vizének szik-ó taitama ap dóban van-e. vagy pedig állandó kiapadhat!..n sziksó banya táplálja. Valamely viz oldottsó-tartalmának meghatározá-a gyermekjáték számba megy. Egy város fej'ődéseben két-három év nem számit. Ne ugorjék tehát a város vaktában a Sóstóba, mert könnyen belefúlhat a befektetett tőke, meg pedig annál inkább, mentül kevesebb viz van benne. Tessék a tónak sziksó-tartalmát pár évig sűrűn megbatáro tatni és ha azt tapasztalják, hogy a sziksó­tartalom nem, vagy csak kevéssé apad, csináljanak be­lőle gyógyfürdőt, de addig ne dobják a város vagyoná­nak, még elég tekintélyes maradványait kockára. Minden fürdő gyógyfürdő, m^g ha a bőrt erősen ingerlő sziksó sincsen benne, részint azért mert a tiszta­ságot szolgálja, a mi nélkül egészseg alig képzelhető, részint pedig azért, mert kisérlelek által bebizonyiiott és senki által kétségbe nem vont tény az, hogy bármely vizbi n történt fürdésnek napján az ember legfontosabb kiváldsztó, tehát kóros anyagokat is kiküszöbölő szerve — a vese és a testünket fedő bőr — fokozott tevé­kenységre ösztönöztél ik. Azt hiszem, h< gy városunknak egy olyan polgára sem akad, a ki ellenezné a Sóstónak gyógyfürdővé való fejlesztését, ha ehez a kellő feltételek meglennének, a miről azonban c.-ak pár év múlva győződhetnénk meg. De ha gyógyfürdőt nem lélesithetnenk is, szüksé­günk van egy szórakozó üdülő fürdőhelyre, ^zóval egy olyan népkertre, mely a tarsadalom minden rétegének igényeit lehetőleg olcsón kielégíti. Azok sorába tartozom, akik ezen célokra a Sóstót tartják legalkalmasabbnak, kivált azon esetben, ha az „Icipicivici" gyarló ereje és ezzel kapcsolatosan szál­lító képessége is odafokozlatnék, hogy minden jelent­kező hering felférjen. Vasárnapokon, ünnepnapokon, nagyobb összejövetelek akaimával mis menetrendét kellene kicomponálni. Mi emberek is csiripolunk mint a verebek, de külömbözünk tőlük abbm. hogy mi nein homokban, hanem vízben szeretünk fürödni. Ha tehát a Sóstón fürdőt akarunk létesíteni, első sorban nem szállodáról, gyógyteremről meg Isten tudja miről, hanem vízről kell gondoskodnunk, ami azonban nyáron alig van, pedig I át csak ilyenkor van a fürdő­nek kelete. Ugy hallik, hogy csekély 11000 korona kiadással egy nagyobb kaliberű, mélyebb fúratu kutlal szándékoz­nak a Sistónak kellő mennyiségű vizet biztosítani. Ez igen szép álom, de aligha válik valósággá, mig egy vizet áteresztő réteges kőzetet valamely óriási mély­ségben nem találnak, a mi eddig még 900 méterny mélységben sem akadt. Kállay Andrásnak fóispansága alatt a közegészség javilásának céljából vármegyénkben sok mélyfuratu kut létesült. Most már alig van község, a melyben több ilyenek ne volnának. A kutak csövének átmérője 3—5 centiméter. Kérésemre körorvos barataim megtették azt, hogy személyesen ellenőrizték, hogy szakadatlan munkával egy kut m nnyi vizet ad egy óra alatt. A legnagyobb víz­mennyiség tizenhat hektoliter volt, de kísérlet nem tör­tént arra nézve, hogy a kut 24 órai szivattyúzása alatt is óránként adna-e 16 hektolitert. Arra nézve nem történt kísérlet, hogy egy tízszer nagyobb átmérőjű csőből lizszer annyi, tehát 160 hektó liter vizet lehetne kicsikarni. Azt hiszem, hogy nem lehet, mert a Nyir alatt tenger nincs, csak a videknek magasabb pontjairól igen gyéren ide szivárgó vizeire számithatunk. Ha van Nyíregyháza városának lutrizásra szánt pénze, hát fúrjon a tervezett sóstói kútba 11000 koro nát és ha ez a fürdőnek elegendő vizet szolgáltat, azon esetben létesítsen egy tisztálkodásra szolgáló fürdőt. Sziksós vizet nem kap. Hiszen egyetlen mély furatu kútban — már pedig sok száz kútnak vizét vizsgáltam — sem talállunk sziksónak nyomainál többet. A geologiai viszonyokon semmiféle mérnöki tudo­mány vagy képviselőtestületi hatarozat változtatni nem fog, pedig ezen viszonyokkal ugyancsak számolni kell, mert zsebbe vágó dolog. Ha már épen fúrni aka nak, hát fúrjanak, de mindenek előtte egy szerényebb ivóvizet szolgáltató mély furatu kutat, mert a Sóstón lehet ugyan jó nyiri vinkót savanyu vizet kapni, de jó ivóvizet csak némileg olyan formán, mint Ferencz Józ-ef ó Felsége, a kinek — bár hol van is — Schönbrunnból szállítják az ivóvizet. Ha már éppen vizről szólok, — amit utálok, — megemlítem, hogy ösmerem a bikszádi, szolyvai, parádi, borszéki, suliguli és a világnak legtöbb ásványvizét, de az égv! nyes szénsav tartalmú vizeknek királya a Mária­völgyi forrás. Hosszura nyúlt életem alatt sok savanyuvizes üveg­ből húztam ki a dugót, de olyat egvik sem pukkant, mint a Máriavölgyi. Legdúsabb szénsav tartalma a renyhe gyomornak leghathatósabb korbácsa es nyiri borunkkal a legüdítőbb élvezet. Egy óriási hibája van csupán, t. i. az, hogy a forrasnak tulaj Ionosa által reclamot csapni, azt tartván, hogy jó bornak nem kell cégér. Visszatérve az előbbi thémára, tiszta munka az, hogy víz nélkül fürdőt képzelni nem lehet. Mielőtt léhát a Sóstóba — mint fürdőbe na­gyobb befektetést tennénk, meg kell győződni azon alapfeltételnek beválásáról, hogy a tervezett 11000 ko­ronás kút biztosítani fogja-e az igenyelt víz mennyiséget vagy ne» ? Csak ezen kérdisnek tisztázása ulán mernék na­gyobb befekt tésekei kockáztatni. Fülheggyel úgy hallottam, hogy a víziszonyban szenvedett Nyirvizszabályozó társulat kezd szomjiszony­ban szenvedni, mert most már nem hogy nem esik alulról eső, tehát a földárjának réme már eltűnt, hanem az iszákos föld nyeli a vizet, hogy az angyalok nem tudnak eleget produkálni és most már azon törik a fejüket mig egészen be nem lört — hogy jó lenne gátló zsili­peket alkalmazni, hogy a szántóföldekké vált területek­nek hátránya nélkül a tavaszi vizeket felduzzasszák addig, mig a tilaj meg nem szítta magái annyira, hogy a nyári szárazságok alatt kellő mennyiségű vizet a növények gyökerének táplálására meg nem kapta, mert hiszen a cukor is csak addig szippanija fel a fekete kávét, mig a findzsa nem üres. A nyiri findzsa pedig most már ugyancsak kezd üiesedni. A Nyírnek feleslegessé vált vizei a szabályozás ulán ömlöttek, most már csak szivárognak ; de a hó­olvadás után még is van annyi hírmondó, hogy fel­duzzasztással a Sóstónak régi területét sziniteni lehetne, szükség szerint talán talán évenkint többször is. Ezen pár száz koronába kerülő munka sikerte­lenségének eseten vetemednék egy 11000 koronába kerü;ő kútnak fúrásához. Önként értetődik, hogy a Sóstónak tehát a város­nak érdekében is igyekezni kellene meggátolni azt, hogy az Igricibe szenyvizek ne boc-áttassanak. Nem tudom, de ugy hallottam, hogy a Sóslón egy 40 szobás szállodának épitése lenne tervbe véve. Ez csak azon esetben lenne helyes, ha a Sóstót gyógyfürdővé lehetne felfújni, ami pedig biz'ositott víz és sziksó mennyiség nélkül nem képzelhető. Ezen kérdésnek eldöntése nélkül ne ugorjunk szállodaféle nagyobb beruházásokba, addig, mig el nem dől az, hogy lehet e a Sóstót gyógyfürdőnek tekinteni ; mert ha nem, azon eselben a szobákat, leg­feljebb nyíregyházi nyaralók fognák csak benép jsiteni. Az eddigi tapasztalatok szerint pedig a mai szobák sem telnek meg. Ha én rajtam állana — amint pedig hát nem áll — egyelőre a Sóstót csak üdülő, szórakozó és népkertté alakítanám át, még pedig részben a „Népkert"-nek elnevezett de nem nepkerl egyrészének értékesítésével. Az a vasút közeieben levő „Nepki rt" nem nép­kert, mert abba nép nem jár, csupán csak vasárnapon­kint egy sereg huszár közlegény a megfelelő számu Dulcineákkal, holdvilágtalan éjszakákon pedig sarkantyús és repedt sarkú geilicék búgnak. EmberKerülőknek is megfelelő búvóhely, de nem Népkert. Népkert csak az lehet, ahol a nép a maga szóra­kozását megtalálja. Hinta, par.oráma, ringlispíl, paprika jancsi, kuglizó, korcsma nélkül népkert nem képzelhető. Ez a tizenkét katasztrális holdnyi területű Népkert­nek elkeresztelt terület nem népkert, csak gerlice kert, ahol legfeljebb csak életunottak töprengenek az öngyil­kosság felett. Sokszor sétáltam rajta végig azért, hogy néhány lépéssel előbb juthassak a vasúti állomáshoz, de bizony soha sem akadtam ottan magam szőrű emberekre. Mondják némelyek, hogy szükség van parkokra, még ha senki sem sétál is bennük. Hal ez igaz Párisban, Londonban és Szalmadon, de ez az axióma Nyíregyházára c<ak akkor válnék be, ha a városháza és a vármegyeháza előtti tér már úgy volna parkírozva, ahogy nincs. Pompás lucernás földnek ösmerlem. Értékesileni kellene legalább is felét házhelyekre. Ebből lehetne tetemes összeget a Sóstónak eme­lésére dobni, adósság csinálás nélkül. Ha sikerülne a ,Sóstó gyógyfürdő" téveszméjéből kivetkőzni, a felesleges Népkert egy részén >k értékosilé­séből lehetne a Sóstón egy helyiséget létesíteni, amely mint táncterem, esetleges bankejt-terem stb. az igénye­ket kielégítené, a mellékhelyiségek hozzáértésével. Gondoljuk m<g a dolgot, mert a befektetni szán­dékolt tőke pótadónkat tetemesen fogná emelni. Ne sutor ultra crepidam. Nyíregyháza, 1906. szeptember 13. Dr. Jósa András. Az iskolai zászlóaljak. Minden korszak fegyverével jól tudott bánni a ma­gyar, mert gyermekkorában oktatva lett rá. Ennek az oktatásnak rég elejtett fonalát veszi át s újítja föl az iskola akkor, ha az iskolai zászlóaljakat szervezi. A szer­vezés példáját a kecskeméti tanítók mutatták. S e példa vonzó ereje nem maradt el. A kitűzött cél az, hogy népiskolai tanulóink testi és erkölcsi nevelése erős kapcsolatba kerüljön a hazaszere­tet és honvédelem erényeire való neveléssel. A mozgalom szükségességének bizonyítására tekintélyi érvül Szemere Miklós eme szavait idézi az író : „A nemzeteket nagy rázkódtatások vagy szerencsétlenségek szokták észre té­ríteni. Mikor a török megverte Görögországot, a görögök akkor látták, hogy seregük lőni semmit se tud. Azonnal behozták az ifjúsági céllövészetet.' Fölemlíti a búrok nagy tűzfegyelmét, mely az angoloknak oly szomorú tanulsá­gul szolgált; továbbá azt, hogy az iskola mindenre tanit, csak a liazav, delemre nem. A bú-, svájci, olasz, tiroli, németországi, angol 10 éves korában kezdi s mint meg­lett férfi is folyton gyakorolja magát a céllövészetben, mig hazánkban a szentlőrinci lövöházban gyakoroljak magukat a polgárok. A japánok a mások s nem saját elvérzésükből vonjak le a tanulságot. Haladnak a korral, ismerik annak követelményeit, mig a magyar elbizako­dottságát közmondasba szorítja : tud a magyar lőni, csak puska kell a kezébe. Az iró két k rdést vet föl s igyekszik rá felelni: 1. Nem lesznek-e majd sűrűbbek a fegyverrel okozott szerencsétlenségek, ha már a gyermek kezébe is legyvert adunk? 2. A cellövészet nem vezet e a madarak irtására? Az előbbire akként felel, hogy nemcsak olyan gyer­meknek, hanem olyan felnőttnek sem való a fegyver, aki nem ért hozzá. Tanítsuk meg a gyermeket, adjunk alkalmat a felnőttnek is a megtanulásra s elmaradnak a szerencsétlenségek, mint ezt Svájc peldaja mutatja, illetve a katonaságnál kiképzeltek igazolhatjuk. A másik kérdésre Svájc és Németország példájával felel, hol széiteben lathalni mesterséges fészekodukat, madáretetőket. Kerekes igazgató rendkívül terjedelmes fejtegetése­inek dióhéjba szorítása után áttérek az iskolai zászlóaljak szervezésére. Beiratáskor egyszersmind a zászlóaljba is belép minden beiratkozott. A legelső tornataniláskor megmagyarázzák a célt s aztán a tanulók alkalmas része besoroztatik. Egy-egy osztály tanulói egy századot ké­peznek, 6 osztály növendék pedig egy zaszlóaljat. (Kis községekben, tanyákon csak századok vannak.) A szazad parancsnoka az o-ztály tanitó. A zaszloalj parancsnoka az igazgató; ezred parancsnok a központi igazgató. (Az előbbi iga'gató alatt — a kecskeméti viszonyok szerint — a kerületi igazgatót kell ér.eni.) A tornatanitás meg­kezdése előtti ünnepélyen a magyar zászló alatt foga­dalmat tesznek a növendékek : hogy kiki magát olyan em­berré iparkodik kikepezni, aki hizank lölviragoztatására, védelmere kiválóan alkalmas. Ugyancsak ez ünnepélyen kéri az egyik tanitó a szülők segítő jobbját a hazasze­retetre va'o nevelésben. Az iskolai ünnepély részei: 1. Himnusz. 2. A tanitó lelkesítő beszéde a gyermekek- és szü­lőkhöz. 3. A tanulók fogadalma a magyar zászló alatt. 4. Szózat. 5. Díszfelvonulás. A tanitó segitő társai az ügyesebb tanulók kik, mint altisztek szerepelnek az osztályok magassága sze­rint 1. 2. 3. csillaggal. Egyenruha nem föltétlen szük­séges, csak a zászlóaljak és századoknik a kalapszalagra varrt számozott Lmgombbal való ilyetén megjelölése Va = első zászlóalj, második század, slb. Fegyelmi vétségeket a zászlóalj-biróság birál, mely­nek tag.ai: az igazgató, 2 tanitó és 2 tanuló. Fegyelmirétséget képez a hazafias erények elleni vétség, lopás, testi sértés, rút beszédek, káromkodás, madarak vagy más állatok pusztítása, kínzása, hazugság, a cellövészeti óvszabályok ismételt elmulasztása. Büntetések: megintés, bezárás, altisztirang elvesz­tése, a zászlóaljból való ideiglenes vagy végleges kizárás. Tekintellel a céllövészet komoly voltára, a parancs­nokoknak — tanítóknak — sok és komoly kötelességeket kell elvállalniok. Egy iskolai század szervezésére szükséges az e célt szolgáló utasitás megszerzése. Felszerelésére pedig: célzási minták álló és mozgat­ható alakban, iránygép lámasztekkal s egyébb célzási keszülekek (kanál, céllap, ellenőrző készülék), kolyófogó­vul és védőfalakkal ellatolt lőtér, 2 drb céllövő fegyver, fapuskák a fegyverfogáshoz, 6. mm. eles golyok, lőjegyzek, jelzőzászlók, vas céltábla ugró alikkal, biztonsági zsinó­rok, célmulatók, frgyelm ztelő táblácskák, jelzősi, stb., továbbá fegyvertisziiló szerek. Az iskolai zászlóaljak célját szolgáló torna tananyag az I. osztályban a következő : sorakozás, állás, meneteles ütenyezés nélkül, fejgyakorlatok, láb-, kez-, törzsgyakor­lalok. Tornajátékok: Künn a bárány benn a farkas. Vércse játék. Kivágósdi A róka és a tyúk. A sánta róka. A II. osztály már fapuskával is gyakorlatozik s a torna játékban a labda játék a fő. III. osztályban: meneteles, irányjelölés, rendgyakorlatok, fegyverrészek ismertetése, célzási gyakorlatok s ezek ovo- és rendszabályai szere­pelnek. A IV. osztálytol kezdve a céllövészet elmeiele mellett annak gyakorlata is mindinkább kidomborodik a katonai erényekre való oktatással együtt s bővül <> táv­becsléssel. A löutasitást Máry Gyula 38. gy. e. hadnagya dolgozta ki az iskolai zaszlóaljuk reszére. Ugyancsak ő mutatja be rajzokban a szemlellető eszközöket s vége­zetül megírja a céllövésieti óvó- és rendszabályokat, mely­ből egy-egy kiszemelt pontot bemutatok. Az 1. rész az általanos, a II. a különleges óvintézkedéseket foglalja magába. Az I. rész 1. §. szól a lőtér és lőszerek elké­szítéséről. A 2. §. a felvonulás és a szerep kiosztására ad szabályokat. A 3. §. a töltény jegyző, lőlap kezelő, hüvely szedő, a jelző, a zsinórőr kötelességeit adja elő : A szereplök kötelességei cím alatt. 4. §. A lövés megkez­dése: — 1. A lövéshez csak egy felszólított gyermek lép a lőtérre s a fegyver háta mögé all. 2. A töltények átszámolva ; a többi töltények feltétlenül zár alá helyezendók. 3. A lövés közben a tanítóknak a lövő tanulótól eltávozni szigorúan tilos. Minden túzszünetnél a tanitó sajátkezüleg távolítja el a fegyverből a töltényt s a lövő egy lépésnyire a fegyver háta mögé lep. Az 5. §. mely a fegyverkezelésére ád rend- és óvó szabályokat es a 6. §. mely a folyosóknak, tantermeknek és a lőtéren kivül tartózkodóknak biztosításáról szól, mindmegannyi garanták a kételyek és aggodalmak elosz­latására. A II. rész a különleges óvintézkedésekben a kecs­keméti iskolák localis viszonyaira nézve nyújt szabályok it

Next

/
Oldalképek
Tartalom