Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-02-11 / 6. szám

1906. február 11. N Y I R V I D É K 6-ik szára 3. hányadát befizetik, mig az üzem tovább vitelének, valamint a beruházási tőke amortizalionalis költségeit a gőzeke által végzendő szántásnak holdanként és mélység szerint előre megállapítandó ára fedezi. Ezen, vagyis a szántás bére a szervezkedők intentiójálól föltéve különböző lehet; nevezetesen : ha ugyanis a közóliaj az volna, hogy a befektetett tóke mielőbb kifizethető legyen s ennek terhei nélkül a bérszántás mielőbb jutányosabbá tétessék, úgy mindeneseire az első néh my évre, — vagyis mig a beszerzési tőle teljes kiegyenlítést nyer, — a szántás bérét magasabb összegbe n kell megállapítani. Ha azonban nem ezen emiitett s n:zitom szerint helyesebb célt tűzi az érdekeltség maga elé, hanem a kezdettől fogva mérsékeltebb áru szántás mellett a beruházkodás terheit tovább viselni kívánja, — amely eset i ézetem szerint végeredményében költségesebb, — úgy a szántás bére már a megindulástól kezdve alacsonyabbra vehető, sőt esetleg évenkint utólag is megállapilhitó. Ugy az eddig jelentkezők, mint általában az érdeklődők többször kifejezték azon aggályaikat, miszerint a foganatosítandó szántás sorrendjének megállapítása tekintetében nehézségek fognak felmerülni. Noha én sem tartom ezen eshétőséget teljesen kizártnak, különösen akkor, ha tekintetbe veszem, hogy gazdaink egyelőre csaknem kizárólagosan a dohány és répa-, elvétve egyikmásik talán a kenderföldjét kivánja csak gőzekével szántatni; mégis biztos remenyem van arra, hogy egyrészt a több évekre is előre megállapítható méltányxis és igazságos sorrenddel, valamint gazdakózönségünknek ezen előbb említett egyoldalútól eltérőleg változó igénye, végül maguk a gazdák alkalmazkodása és berendezkedése folytán minden érdtk egyaránt kielégítést fog nyerni. Bár voltaképpen ezek már a szervezkedésnek részletkérdései, mégis szükségét láttam ezeket annyival is inkább érinteni, hogy a t. érdeklődők esetleg nagyobb tájékozottsággal nyilváníthassák érdekeik által előirt nézelüket. Az eddig hivatalomhoz beérkezett jelentkezők 3550 magyar hold évenkénti szántást jegyeztek, amely m nynyiság már is 2 gőzeke-felszerelés teljes munkaképességét veszi igénybe. A jelentkező gazdaságok egy része Szabolcsvármegyének Nyíregyházától keletre. — a másik része nyugatra fekvő részire volna egy-egy érdekcsoportba összponlosilható. Minthogy azonban egyrészt ezen két csoport mindegyike így még mindig nagy körzetre terjed ki, — ami az egyes szervezet üzleti működéseit kedvezőtlenül befolyásolja, — mivel továbbá arról is meg vagyok győződve, hogy ezen körzetekben még mindig vannak eddig nem jelenlkezett gazdaságok, melyek ezen szervezetbe belépni kívánnak, végül mivel ujabb, különösen tömegesebb jelentkezések esetén az érdekeltséget okszerűbben, sőt esetleg több csoportba is volna módunk összevonni: ismetelten fölkérem mindazon gazdatársainkat, kik a gőzeke szántásnak gazdasági működésük körét illetőleg híveik, hogy az évenként szántandómagyar holdakban kifejezett terület, — s az illető gazdaság megjelölésével egyesülelünk titkári hivatalánál mielőbb jelentkezni szíveskedjenek. Ezen jelentkezéssel senki sem vállal semmi fele'ősséget s bennünket mégis az érdekeltség helyes tájékoztatásával a szervezés nehéz munkájában hathatósan támogat. Szikszay Sándor, gazd. egyleti titkár. Leheveredtünk egy illatos széna-boglya tövébe s mély alomba szenderedtünk. Egyszerre rémes ordítozás riaszt fel álmaimból. Talpra ugrom s rémültén lálom, hogy a szénaboglya hatalmas langtengerré változott át s szerencsétlen társaim is lángokban állnak. E látvány teljesen megzavarta gyermekeszemet. Rettenetes sírásra fakadva, elkezdtem futni hazafele. Otthon aztán elbújtam a park egy félreeső zugába s keservesen sírtam. Szüleim kik már-már kétségbeestek eltűnésemen, össze-vissza kerestettek. Hosszas keresés u'án rámtalált egy öreg kertészünk s rögtön aggódó szüleim elé vitt. A mama, mikor meglátott, össze-vissza csókolt örömében. Később aztán szigorú arccal elém állt a papa s kikérdezgetett az eset felől. Töredelmesen bevallottam neki inindendt, bár gycrekésszel nem gondoltam, hogy a tüzet az eldobott cigaretta okozta. Apám felvilágosított s egyúttal alaposan lehordott s megtiltotta, hogy a parkon kívül menjek s egyáltalában, hogy a fiukkal barátkozzam Később hallottam, hogy szerencsétlen tarsaim közül három olt égett s csak egyet sikerült nagynehezen megmenteni az élet számára. Ez melyen elszomorított. Napokig nem volt kedvem semmihez, még a játékról is megfeledkeztem s folyton csak megégett tarsaim képe lebegett szemem előtt. Későbben megvigasztalódtam s kezdem elfelejteni az esetet, de ez időtől nagy változáson mentem keresztül. Mig azelőtt folyton fiuk társaságában dévaj játékok közt töltöttem időmet s valósággal ellenszenvet éreztem a lányok s a sálon iránt, ezentúl apám tilalma folytán, de meg saját öntudatlan lei ki vonzalmamat követve, folyton a lányok közt tartózkodtam. Tetszett nekem finomabb játekmodoruk s jól esett, ha néha-néha összecsókoltak. Ez időtől fogva a salonban is gyakran látható voltam s a hölgyek elkényeztetett kedvencévé váltam. (Folyt, köv.) ' i n^JT A kisvasutról. A „Nyiregyházavidéki kisvasutak" nyíregyháza— dombrádi vonala a személyforgalomnaK a napokban atadatik. Idősz'iünek találjuk, hogy olvasóinkat a megnyitás előtt tájékoztassuk néhány tudnivalóról. A személydíjszabást a következő táblázat tűnteti fel : Forgalom Táv. kim. Vonalszakasz Menetdíj X. | III. kocsiosztályban. Helyi lorgalom i. 2u tillér. 10 fillér. * » 2. 32 „ 16 „ Szomszédos forg. 1—10 1. 40 „ 20 „ Távolsági forg. 1-2' I. 60 , 30 „ » 9 1-30 11. 80 „ 40 , * * 1-50 III. 100 „ 50 „ Amint ebből a táblázatból látható, a személyforgalom hirotn csoportba van beosztva: helyi, szomszédos és távolsági forgalom csoportjába. A helyi forgalomban 2 vonalszakasz (zóna), a szomszédos forgalomban 1 vonalszakasz és a távolsági forgalomban három vonalszaKasz van megállapítva. A kocsikban csak két osztály lesz, I és 111. osztály. Az e'.ső osztályban a viteldíj kétannyi, mint a harmadik osztályban. A jegykezelésnél ez a körülmeny azt az egyszerűsít. 'St eredményezi, hogy külön I. osztályra szóló jegyek nem lesznek, hanem az első osztályban utazók 2 drb harmadosztályú jegyet kapnak. Négy éven aluli gyermekek, ha külön helyet nem foglalnak el, díjmentesen utazhatnak. Az összes állomások es megállóhelyekre vonatkozólag a vonalszakaszok beosztását természetesen ehelyütt nem közölhetjük. Nyíregyházára vonatkozólag a vonalszakaszok megállapítása a következő : 1. A város belterülete, a központi állomástól a városmajorig a helyi forgalom első vonalszakaszába van beosztva. Itt a viteldíj, és pedig a helyimeneteket teljesítő kocsiknak mind a két osztályában egyaránt 10 fill., akár az egész vonalszakaszon, akár ennek bármelyik részén. 2. A város belterületétől az Erzsébet királyné liget végéig terjed a helyi forgalom 2-ik vonalszakasza, amelyen a viteldíj a helyimeneteket teljesítő kocsik bármelyik osztályában 1 6 fillér. 3. A város belterületétől a Sóstó fürdőig, továbbá a sóstói szőlőtelepig és a kótaji szőlő állomásig terjed a szomszédos 'forgalom vonalszakasza, amelyen a menetdíj a fen'ebbi táblázat szerint az I. osztályon 40 fillér, a III. osztályon 20 fillér. A többi állomások a következő táblázatban vannak feltűntetve : Cf^. VonalMenetdíj ra Hova? szakasz I. in. a 3= Hova? szakasz kocsiosztályban Kótaj I. 60 fill. 30 fill. Kist anya 1. » ff i> n — Nagytanya . . . V ff 1i » -C Groák tanya .... »• * ff ff n sBuj állomás .... 11. 8U fill. 40 fill. Buj megálló .... 11. » » ff ff N László tanya .... 11. ff ff v » -SS Ibrány II. n n ff ff JS Rétközi kendergyár. . U. ff n ff n Nagyhalász .... II. » » n fi il Neszehíd Hl. 100 fill. 50 fill. ® Érhát tanya .... III. * » * * Kétérköz tanya . . . 111. » n » » — Telek tanya .... 111. » * i» a Karkalom 111. D n n * Baraczkos ül. D ff lí » Bárányház III. v n » n 111. n » JI n Bérletjegyek négyfélék lesznek, úgymint 3, 6, 9 és 12 hónapra szólók. A bérlet jegyek árát a következő táblázat tünteti fel : Mely forgalmi viszonylatban l Bérlct-jes y árak Mely forgalmi viszonylatban l 3 6 9 || 12 hónapra koronában Mely forgalmi viszonylatban l I. III I. |1II 1 IIII I 111. Mely forgalmi viszonylatban l kocsiosztályokban Helyi forgalom 1. •20 12 36 2* 48 30 58 36 2. 26 18 42 26 56 35 68 4< Szomszédos forgalom 30 20 18 30 64 40 78 4b Távolsági I. vonalszakasz 32 20 60 38 80 50 98 60 II. 38 24 70 42 90 58 110 70 , III50 34 90 50 116 72 146 100 A bérletjegyekhez arcképet kell csatolni és a kiállításért 2 korona dijat kell fizetni. A podgyász szállítás díjtételei a következők : 1 — 25 kg. szállítási díja darabonként 20 fillér. 26—50 „ 50 „ 51 —! 00 „ „ , „ 1 korona. A kisvasút külön személyvonatokat is indít, ha azok Nyíregyházán legalább 6 órával, más állomáson pedig legalább egy nappal előbb megrendeltetnek s azt a forgalmi viszonyok megengedik. A külön vonaton szállítandó szem.'Iyekén a rendes díjak fizetendők, összesen azonban legalább 20 korona. Este 9 órától reggel 5 óráig terjedő idő alatt az éjjeli pályafelügyeletért kilométerenként külön 1 korona dij fizetendő. A teheráruk szállításának díjtételeire természetszerűleg nem terjeszkedhetünk ki. A díjszabást tartalmazó fűzet, amely úgy a személyek és podgyász szállításának, valamint a teheráruk szállításának díjtételeit és az ezekre vonatkozó egyéb tudnivalókat tartalmazza, 1 koronáért; az általános és részletes üzleti szabályokat és tudnivalókat tartalmazó fűzet pedig 1 kor. 20 fillérért a központi állomáson és a Jakobovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjében kaphatók. Egy kis kirándulás Németországba. Hol is hagytam el? Ha jól emlékezem (inint már többször is másutt), úgy utoljára Münchenben feneklettem meg, a festőművészek, vagy magukat azoknak tartóknak Mekkájában, amely város biblio-glypto és másféle ócska és uj thékdklcal ugyancsak ki tesz magáért. Miután minden jónak, rossznak végenek kell szakadni, sőt a mai lap szerint Tisza István is, a kit én ezelőtt 25-30 evvel csak mint Pistát ösmertem azt mondotta a politikai helyzetre, hogy világteremtés óta minden háború békével végződött, hát én is inegelég delien, békevei lomoltam Salzburg' felé, még pedig gyorsvonattal, nem pedig ugy gyalogszerrel, mint azt mintegy 50 év előtt medicus Koromban Bécstől Ischlen át Salzburgig télvíz idején színházi latcsővel oldalamon, borjúval hátamon, nagy bottal kezemben vándorlegény módjára megtettem, da meg is tihettem, nnrt hiszen akkor még legény voltam, a kapuba kiáltottam, egyet-kettőt kurjantottam stb. De bizony most már a hamut is mamunak mondom. Most már nem kutyagolok, hanem legfeljebb Mamukámmal, kedves életempárjával szeretnék kölcsönösen mosolyogni, ha ugyan az az eszthétika követelményeinek megfelelően történheinék. De hát már itt-ott lézeng a szájban a harminckettő közül egy-kettő, a melyek nélkül a mosolygás egy kissé, de nem nagyon kissé grimaszhoz hasonlít. Tempi passati ! Na de vigasztal az, hogy felső Ausztriában és Salzburg vidékén ugy akkor valamint ma is a fiatalság is ilyen módon mosolyog, mert alig akad egy leányzó vagy menyecske aki másként tudna mosolyogni, mivel felső metsző fogaik elpusztulnak, amin csak ugy lehetne segíteni, ha néhány száz Rigó Jancsit telepítenének oda, ami nem is olyan buta beszéd, mint amilyennek látszik, mert hiszen a mult szazad hatvanas éveiben, tehát nem a pagodlis, fejbolintgato korszakban, hanem a mikor a vármegye közgyűlésén nagy tekintélyű, eszű, vagyonú, szónoki képessegü vezéralakok, mint Kállay Ödön, Kallay Emánuel, id. Binis Sámuel, Somossy Ignác, Gencsy Károly, Mészáros Dániel stb. a gyűlés első napján csaknem kizárólag az alispáni jelentéshez szólottak hozzá és amikor Komjáthy Béla is kezdette szónoki szárnyait csattogtatni, tehát ezen nem formális, hanem igazi, reális, autonom közgyűlés egyikén, amelyen én is jelen voltam, az alispán többek között azt is jelentette, hogv Nyirbakta vidékéről alig lehetett a satnyaság miatt ujjoncokat kapni a nagyhatalom fenntartására, tehát hazánk üdvére is besorozni. Erre a baktai járásorvos, néhai Braun Fülöp a legkomolyabban azt indítványozta, hogy kéressék fel a kormány arra, hogy Baktára és vidékere faj felfrissítés céljából néhány század svalizsér szállásoltassék el, amely indítványra a szavazás nagy hahotából állott. Nehogy Braun Fülöpöt fogjak, nem mertem Salzburgban némileg hasonló indítványt kockáztatni. Decemberben locs-pocs időben egy vándorló kovács legénynyel cammogva Lambachból Gmunden felé a hózivalaros ködös légkörből előtűnik a gmundeni vagy Traun tónak főékessege, a fenyőfákkal benőtt „Traunstein." A tónak másik végén pedig a kopár Dachstein. Az „A" betűt hosszura nyújtva, kérdem az utas cimborámtól. „Ist das der Traunstein?" „Erre nagyot röhögve, azt válaszolja, ho»y „Was plauscheus detn." (Mit fecseg) „Téz ka stoán, Téz íz a Berg, Der Dachstein. Téz íz virkli a stoán." (Ez nem kő, hanem hegy. A Dachstein, az a kő.) Megokosodva ballagtunk tovább. Gmundent kiélvezve, másnap reggel tovább indultam Ischl felé. Bőrig ázva, álfazva, fáradtan, csalakosan belértem egy útszéli korcsmába egy kis pihenés végett. A jóképű, de önként érthető'eg metsző fogak hiányával ékeskedő fiaial korcsmárosné előtt megállva, kalapomat levettem, hogy az izzadtságot homlokomról letörölhessem. Hogy potyára le ne üljek, egy pohár snapszot kértem. Furcsán nézhettem ki, mert letette elébem a pohár snapszot és két fényes pengő krajcárt, mondván : „In Gottes Namen." (Isten nevében.) Restelettem a dolgot és mondtam, hogy nem kolduló, hanem diák mesterember vagyok és csak kedvtelésből utazom. No hallja ilyen időszakban és ilyen zimankós időben osloDa mulatságot választolt magának. A két krajcárt vissza vetle, de a snapsz árát nem fogadta el, sőt még egy zsemle féle kis czipót is tett elébem, amiben a sónik még csak nyoma sem volt. Arra a kérdésemre, hogy itt. ahol a sósvizbe mindenki akár belefúlhat, ha kedve tartja, miért nem sózzák meg a kenyeiet ? azzal felelt, hogy azon a vidékén kenyérfélét nem otthon sütnek, hanem a péktől hordják, akinek a sózás pénzébe kerülne. Azon időben a „Salzkammergut"-ban a kincstártol évenkén

1 minden felnőtt ember 12, és minden kiskorú 6 font sót kapott ingyen. Sózza meg otthon mindenki tetszése szerint kenyerét. Dönthetetlenül helyes argumentum. Mellékesem megjegyzem, hogy azért látogattam meg téli időben ezen csaknem páratlanul gyönyörű vidéket, mert már előzőleg nyáron is rándultam ki oda. Mint az éremnek, ezen vidéknek is óhajtottam revers-jét látni. Ma már aligha tenném. Salzburgban rövidre szabott időm miatt csak egy napot tölthetvén, kétfelé kellett volna magamat vágni, hogy a muzeumot is megláthassam, — melyet 9 órakor nyitnak meg és amely muzeumnak igazgatója egy tudós kisasszony— és az Európában legregényesebb „Kőnigsseé"ben is gyönyörködhessem, a hova szinte reggel 9 órakor indul a város közepéből egy a mienkhez hasonló kis vonat Drachenlochig; — (körülbelől fele utig) — a melyet csak azért nem építenek ki tovább, hogy a fiakkereknek keresete ne csorbuljon. Nem csömörlöttem meg az eddig élvezett muzeumoktól ; de ezeket egy kissé megelégelvén, de meg reménykedvén is más muzeumoknak is megláthatására, a Kőnigsseéi kirándulást választottam, a mit meg sem bántam. Omnibusunk Drachenlochtól a csoda szép fekvésű Berchtesgaden mellett döcögött Kőnigsseé-ig. Vasárnap lévén, nem csodálkoztam azon, hogy a köznép ünnepi ruhába öltözve sürgött - forgott; csupán