Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-03-11 / 10. szám

1906. február 25. N Y I R V I D É K 8-ik szám 3. Ez. a vizsgálat lehet igen jóhiszemű urak dolga; de komolynak nein komoly. Mert az nem bizonyít semmit, hogy a képen folyadék-csöppeket látott mindenki. Az kellett volna kutatn : hogyan kerültek oda csöppek? És miféle folyadékból valók? Szinte szálló igévé lett már, amit annyiszor írok : ne bolondozunk, tekintetes haza! Most azonban komolyan mondom : ez egyszer bolondozunk, tekintetes haza ! Hát legyük fel, hogy egy fára festett olaj-kép szeméből könny pereg. Aki ezt annyira hiszi, hogy a tubományos vizsgálat elől sem zárkózik cl, annak meg kell mondania hogy tulajdonképen mit akar a tudományos vizsgálattal bizonyítani ? Azt-e, hogy az a nedvesség emberi könny ; vagy hogy csak tiszta víz avagy egyéb. Ez elől a kérdés elől,kérem,nem szabid kitérni. Tessík nyíltan kijelenteni: miféle folyadéknak kell a szentképek könnyének lennie ? Hí igazi kö ínynek, akkor a chemiai vizsgálat talál benne H

2 O-n kívül sót, fehérjét, stb.; mikroskópium alatt pedig látszanak a könny útjaiból levált sejtek is. Vagy, a pócsi könny más összetélelü? Ha igen akkor tessék megmondani: milyen ? Kérjük a képletet. Avagy nem könny az a könny ? Csak viz? H it akkor mifele viz?Esőviz ? Kútvíz ? Tengervíz? Valami ásványvíz? Suliguli ? Borszéki ? Hunyadi János ? Vagy ha víz sem, miféle folyadék? Ezek a bohó kérdések tüstént komolyakká válnak, mikor tgy chemikus-taggal is díszes vizsgáló bizottság nem lud felelni rájok. Nem pedig azért' mert nem foglalkozott velők, holott egyéb dolga sem volt. Mert az nem nevezhető fizikai és chemiai vizsgálatnak, amit a jegyzőkönyv annak mond

9 hogy az egyetemi asszisztens, az orvos meg a patikárus konstatálta, hogy a képen lék vagy idegen anyag nincs és páralerakodásról se lehet szó. A kérdés az volt: mi volt a képen és hogyan került oda? Aki erre nem felelt, meghátrált a kérdés elől és a magyar tudomáuyosságot a világ előtt szégyenbe keverle. M rt az ilyen eljárás a babona szolgálata. A j gyzókönyvben és a közölt Esli levélben emlilelt, a vizsgálatot teljesítő vegyész erre a következőleg válaszol: A szerdai E ti levélre vonitkozólag dr. Ekkert László egyetemi tanársegéd, aki az ominozus vizsgálatnál a chémiai vizsgálatot teljesítette, felkert bennünket alábbi észrevetelei közlésére. Annál szivesebben teszünk eleget kérésének, mert hisz az Esti levél okfejtését teljesen beigazolja, midőn elismeri, hogy a köny vegyi elemezés tárgyát nem képezte, de nem is képezhette, mert könynek a képen — mikor ő látta — nyoma s m volt. A levél itt következik: Igen tisztelt szerkesztő úr ! Jóllehet, vagy épen azért, mivel b. Iapj\ f. hó 7-iki számában megjelent Esli levél általam is igen tisztelt irója csekélységemet meg nem nevezte, méltóztassék megengedni, hogy a pócsi Szűz Mária-képről megemlékező Esti levél reám vonatkozó részeire a szükséges felvilágosításokkal szolgálj ik A kép, a kihallgalo'.l tanuk vallomása szerint 1905. december havában napokon át könyezett. Alulírott pedig csak folyó évi január hó 11 -én jártam Máriapócson, a Vazul-rend azon megkeresése folytán, allapitsam meg, láthatók-e a képen: enyv, gummi vagy olaj, avagy esetleg a belső szemzugnál fúrás nyomai, vagyis: észlelhető-e a k

ápen nyoma olyan niesterkedésn"'k, mely a kép könyezesének látszatat előidezni alkalmas lehetett volna? E kérdésre, a Vazul-rendnek átadott Írásbeli véleményemben, tagadólag felellem. Másról szó sem esett. — Hogy mifele folyadék lehel egy szentkép könye, erről, a természettudományok mai fejlettsége mellett komolyan nyilatkozni, engedelmet kérek, nem az en hivatásom. Mi volt, amit a hivők a képsn láttak és hogyan került az oda, erre csakugyan nem feleltein. És pedig azért, mert e kérdést hozzám senki suoa intézte, de de nem is intézhette. Hiszen én nem voltam a kiválasztottak egyike, mert bizony nem láttam, hogy a kép könjezik. A pócsi szűz Mária kép legujibb történetének a következő phasisait különböztelhetnők meg : A hivők a képet könyezni látták. Én a képen mesterkedés nyomát nem láltam. Mások következtetése pedig : csoda történt. Az E-ti levél igen tisztelt Írójának őszinte köszönetemet fejezem ki, amiért alkalmat adott e megjegyzésekre. Igen tisztelt szerkesztő úrnak maradiam Budapesten, 1906. március hó 8 án. kiváló tisztelettel: Dr. Ekkert László, rgyelemi tanársegéd. Elmélkedés. A természetben lépten-nyomon találkozunk a tünemények számtalan különféleségével, melyekről érzékeink útján szerzünk tudomást. Az emberi szervezetnek érzését az idegrendszer biztosítja; a gondolkodás pedig az agy működése által történik. Az agyból fonal alakú idegek ágaznak szerteszet, melyek az egész testet behálózzák ; melyek legnagyobb része a külbehatásokat az agygyal közölvén az érzést létesitik. így veszünk minden külbehatásról tudom ist. A tünemények nem mindenkor egyés ugyana/ok. Gyakran látunk egy-egy tüneményt mindannyiszor más-más formában megismételni. Eszünkkel felfogjuk, be is látjuk, hogy a testek mozgásának és a mozgásban létre jött változásoknak oka, mely az anyag leglényegesebb tulajdonsága, nem lehet más, mint a természeli erő. A dolgok közt levő sajátságos kapcsolat- és vonatkozás szerint az egyik meglevő változás (mint ok) mindenkor előidézője egy másik leendő változásnak (okozatnak). Az ok és okozat tehát a természeti-erő tényezői. A jelenségek célszerűen vannak megteremtve, az alkotás minden renu-ke észszerű, mert azok törvényeit az emberi elme is megérti. A philosophus is készseggel beismeri, hogy e remekünek mestere nagyobb lángésszel és magasabb tudással rerdelkezik mint egy halandó. Ebbeli meggyőződésünket abból is meríthetjük, hogy a jelenségeket saját szemeinkkel minden nap, minden pillanatban más alakban látjuk. Tehát kell, hogy létezzék egy hatalmasabb erő, mely mindig és megszakítás nélkül működik. Az ember a valóról és az erők természetéről csakis közvetve, azok hatása által vesz tudomást, melyek mindig ugyanazok maradnak. Ez pedig arra ended következtetni hogy létezik egy láthatatlan erő, mely a természet laboratóriumában bölcs módon és öntudatosan munkálkodik. Ezek alapján bátran állithatjuk: Isten a világot hatalmával teremtette, uralkodik fölötte és azt teljhatalommal meg is larlja. Az ember szabad akarattal bír és tetteiben kényekedve szerint jár el. Ha az ember akaratának szabad kifejezést nem adhatna és teendőiben csak a szellemi erők hatása alatt cselekedhetnék, akkor a teremtés, az egész mindenség egy óramű lenne, melynek mozgása minden változtatás nélkül, a mint benne az alkatrészek rendezve vannak, pontosan és kiszámítás szerint történnék. Az ember azonban szabad akaratával még célját el nem érheti, mivelhogy célja az élet szűk korlátain túllépni, a göröngyről fölemelkedni, erkölcsi és értelmi képességénél fogva egy magasabb világ szemléletehez jutni. Az akaratnak kiegészítő része az erő, mely az embert fölfelé a magasba, a végtelenbe, az örökkévaló felé hajtja. Az akarat és erő az, melyek hatása alatt az emberi lélek a közönséges élet mindennapiságából kibontakozva ellenállhatatlan vágygyal magasabb rendű dolgok után törekszik. És hogy az emberi életnek tényleg ez a célja, arról a szentírás maga tesz tanúbizonyságot: ,Az ember nemcsak kenyérrel él." Van tehát az emberben idealizmus is. A természet reánk zúduló félelmességei és a természet jótékony áldásai egyaránt a függés érzését keltik fel bennünk, és magasabb erőre utalnak, mely fölöttünk áll és melylyel szemben mi tehetetlenek vagyunk. Nem kevésbé keltik fel bennünk a függés érzését saját körülményeink, sokszor hányt-vetett sorsunk, közérzésünk változása, jó és rossz kedvünk örök hullámzása is. A remény és félelem, gyönyör és szenvedés, álom és tudat, ösztön és meggondolás, az agy nyugtalan munkája és a szív kéjes vonaglása csakis a függés érzésének, a vallásos érzesnek lehet a következménye. Ezek a már meglett emberről szólanak, hadd vessek egy rövid pillantást a gyermek lelkébe is. Minthogy magam is tanító vagyok, kötelességemnek tartom azon mulasztásokról megemlékezni, mit egy tanító nembánomsága, hanyagsága avagy önhitsége által okozhát, melylyel a gyermek fogékony lelket megmetelyezhetl és a jövő nemzedék erkölcsi züllésének magvait már az iskolában elhintheti. A tanítónak magasztos hivatásánál fogva bizonyos tekintetekben különböznie kell más emberektől; és e különbséget már a gyermekeknek is fel kell ismerniök. A gyermek szeme roppant éber és tanítóján a legcsekélyebbet is észreveszi. Csak az a tanitó bírhat ép, egészséges lelki erővel, ki abban a boldog meggyőződésben él, hogy ő Istennek és hazájanak szolgálatában a legnagyobb, legmagasabb fokú megelégedését találja; csak az töltheti be igazán nagy feladatát, mii? ha a gondviselés állal reá bízott sajkát ellenben rosszul kormányozza, egy egész nemzedek válik szerencsétlen keze által hajótórólté. Ezért minden hivatott tanitó kerüli is mindaz n alkalmakat, hol a vallásos érzelmeket gúny vagy csak kicsinylés tárgyává is teszik. A hivatásának nagyságát felismerő tanitó még soh'sem állíthatta, hogy iskolájában a vallással nem kell neki törődnie ; mert ez a hit oktató dolga! Hiszen a tudomány és vallás nemcsak hogy megfér egymás mellett, de egyenesen kiegészítik es támogatják egymást. Nem hiszi azt egy tanitó sem, hogy a világi ismeretek megrendítik a vallás tanait; ellenkezőleg eszközt és módot nyújtanak a vallás tanainak mélyebb, tisztább és subjeclivebb fölfogására. Minthogy a gyermek tanítóját vallásosnak hiszi és ismeri, e zsenge lélekhez tehát legkönnyebben és legjobban a tanitó ferhet hozzá és jatszva nemesitheti és erősbitheti a reá bízott csemetét. ískolájaban minden egyes olvasmány tárgyalásánál igen szépen áttérhet Isten hatalmára, jó akaratara. Meg a kirándulások alkalmával is bemutathatja a gyermekeknek tudományos alapon Isten bölcsességét. Ruházza fel a gyermekek előtt szent jelleggel az imakönyvet, bibliát és őrködjék fölötte, hogy a gyermekek ezeket lehetőleg nagy becsben tartsák. Számtalan tanítót ismerek, kinek gondja van rá, hogy mig ő a templomban imádkozik, a gyermekek ne labdazzanak a templom udvarán. Szóval minden alkalmat megragadhat a tanitó, hogy a gyermek lelkébe a vallás tanai által világosságot adjon. Az ilyen tanitó felekezetének igaz híveket, hazájának pedig erkölcsös és jellemes embereket nevel. (,És ő lészen, mint azon fa, mely a folyó partján plántáltatott, melynek gyümölcse idejekorán érik, levelei el nem hervadnak és minden cselekedete szerencsés lészen.' Zsoltár 1. 3.) Kisvárda. Kolin Illés. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény

ek. Értesítjük a szőlő és gyümölcskert tulajdonosokat, hogy a kártékony rovarok legnagyobb ellenségének vagyis az apróbb éneklő madaraknak legjobb védelmül szolgáló mesterséges madárfészkek, faházikók, az egyesületi titkári hivatalban olcsó árban kaphatók. Gazdasági egyesület. ÚJDONSÁGOK Márczius 15. A magyar nemzet történelmének e nevezetes dátumát az idén, a sötét és nehéz viszonyok között még bensőségesebb nemzeti érzéssel fogjuk megünnepelni. És elmegyünk a templomba is, mélyseges hazafiúi bánatunkban imával fordulva I tenhez, aki egyaránt és egyformán áll királyok és népek felett, hogy Benne való hitünk erősítse meg sziveinket a tűrésben és a kitartásban, — és a reménységben, hogy: Megvirrad még valaha! A magasztos ünneplésre a rendező-bizottság a következő felhívást bocsátotta ki: Polgártársak! Márc, ius 15-dikének a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség születésnapjának évfordulóját Nyiregyháza város közönsége a hagyományokhoz híven az idén is szíve lángoló lelkesedésével ünnepli meg. Az ünnep sorrendje a következő : I. Delelőtt 11 órakor ünnepi istentisztelet az ág. hitv. ev. templomban. II. Déiútán 3 órakor a városháza udvarán: 1. Szózat. Előadja a városi dalárda. 2. Megnyitó beszéd. Tartja dr. Garay Kálmán. 3. Ünnepi szónoklatot mond: dr. Pröhle Vilmos. 4. Nemzeti dal. Előadja a városi dalárda. 5. Alkal mi költemény. Szavalja dr. Szabó László. 6. Záró beszéd. Tartja dr. Meskó László. 7. Hymnus. Énekli a városi dalárda. Jertek el, legyetek ott ez ünnepen mindannyian, hogy együtt, egy érzelemben összeforrva tegyünk bizonyságot a nagy idők iránti kegyeletünkről s hazaszeretetünktől. Hazafias üdvözlettel a rendező-bizottság nevében: Dr. Szabó László, Dr. Meskó László, bizottsági titkár. bizottsági elnök. Egyúttal jelezzük, hogy a szokásos és minden politikai színezetet nélkülöző társas vacsora este 7 és fél érakor a Korona-szálló dísztermében fog megtartatni. Részv teli jegy 2 koiona. Kérjük az érdeklődőket a vac=oia-jegyeiknek megváltásáról minél előbb gondoskodni, akár a vendéglősnél, akár a kibocsátott íveken, nehogy a kiszolgálat fennakadást szenvedjen. Márczius 15-ét a helybeli iparos egyesületek az idén igyütlesen ünneplik meg az .ipartestület dísztermében" az ünnep napján délután 5 órakor. Az ünnepélyt az ipartestület az iparos olvasókör és az iparos ifjak egylet kiküldöttjei rendez k a nagy naphoz illő testvéries egyetértéssel. A lelkes vállalkozást természetesen szívünkből köszöntjük és a közönség érdeklődését és figyelmét a szépnek ígérkező ünnepélyre felhívjuk. A szónokok mint halljuk Kéry József, dr. Prok Gyula és dr. Garay Kálmán lesznek. Lesznek ezenfelül szavalatok is Derék dalegyesületünk is közre fog működni a mi az ünnepély sikerét és fi nyét nagyban fogja emelni. A nyíregyházi ev. ref. egyház tantestülete folyó hó 15-én, csütörtökön reggel 9 órakor a t niplomban hazafias ünnepélyt rendez, melynek sorrendje a kővetkező: 1. Hymnus. Énekli a gyülekezet. 2. Ima dr. Bartók Jenő lelkipásztortól. 3. Alkalmi beszéd. Tartja : Oláh Sándor tanitó. 4. Tied vagyok, tied hazám. Énekli a gyermek énekkar. 5. R'adó. Irta Gzuczor Gergely. Szavalja : Király Imre tanitó. 6. Kik voltak a honvédek ? Irta : Tóth Kálmán. Szavalja: Sipo s Ilona IV. o. t. 7. Tudjálok-e, mitől terem gazdagon a róna. Énekli a gyermek enekkar. 8. Talpra magyar Irta : Petőfi Sándor Szavalja : Liszkai Béla VI. oszt. tan. 9. Szózat. Énekli a gyülekezet. EÍ ünnepélyre ugy a szülőket, mint a tanügybarátait tisztelet ti I meghívja a tantestület. Márczius löikének a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség születésnapjának évfordulóját Nyiregyháza város közönsége, a hagyományokhoz híven ez idén is megünnepli. Felhívom Nyiregyháza város hazafias iparosait, hogy ezen nagy nap fényének emelésére, március 15 én d. u. 2 órakor az ipartestül t díszlennében mindnyájan egybegyűlni szíveskedjenek, hogy onnan testületileg díszzaszlónk alalt vonuljunk fel az ünneplés színhelyére a városhaza udvarára. Ezen ürínneplés végeztével, ugyancsak az ipartestület dísztermében a magunk részéről is megtartandó ünnepélyre ez ulon is tiszteletlel meghívja a város összes iparosságát és polgárságát, — az elnökség. — Dr Meskó László vármegyei liszteletbeli főügyész, mint érlesülünk ez állásáról K-köszönt. A nyűg díjba vonuló vármegyei tisztviselők példáját tehát követik azok is, akik külömböző címeken tiszteletteli álásokat viselnek a vármegyénel. — Kilépés az Uj pártból. Lázár Kálmán m. kir. főügyész helyettes, a szabolcsvármegyei Uj párt alelnöke a part vezérének Bánffy Dezső bárónak szegedi választóihoz legújabban intézett nyilt levele folytán alelnöki állásáról lemondott s az Uj pártból való ezzel egyidejű kilépését a párt központi vezetőségével is tudatta. — Beszámoló. Dr. Meskó Lászlt, Nyiregyháza város volt orsz. képviselője, ma, vasárnap d. e. 11 órakor az ipartestület nagytermében tartja meg beszámolóját. A beszámoló után 'iltakozó népgyűlés lesz az országgyűlés törvénytelen feloszlatása tárgyaban. — Kállay Leopold. a nyirbogdányi választó kerület országos képviselője, e hó 7-én tartotta meg beszámolóját Kemecsén, az ev. ref. iskola termében és udvarán. Ai országgyűlés sajnos feloszlatása folytán bekövetkezett e beszámolóra összegyűlt Kemecsén az egész kerület választó polgársága. A gyűlést Borbély Gáspár, a kerület függetlenségi pártjának ősz elnöke nyitotta meg hosszabb beszédben, fölkérve Kállay Leopoldot, hogy beszámolóját tarlsa meg. Kállay Leopold, zajos éljenzéssel sokszor megszakított, mintegy félórán át tartó beszédben vázolta a mii válságos helyzet történetét. Utána gróf Vay Gábor és Kállay Tamás intézett beszédet a választókhoz, buzdítva a nemzeti küzdelemben való erős kitartásra. A pártgyülés ezután bizalmát fejezte ki Kállay Leopold iránt s a legközelebbi választásra egyhangúlag jelöltté kiáltotta ki. A gyü'és alkalmából Kossuth Ferencet táviratilag üdvözölték. <