Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-02-04 / 5. szám

4-ik szám. N Y I R V I D É K 1905. január 28. férje is folyton megöléssel és felgyújtással fenyegették, őket, ezért még inkább ők is titkolták. így lett lehetetlen hogy az elöljáróságnak a titkos feljelentés előtt tudomá­sára jusson e bűnös üíelem. — Egy pár szó a máriapócsi begykép ügyéhez. Vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő ur! A „Nyírvidék" f. évi 3. számában a máriapócsi kegykép ügyében Horváth Gyula balsai jegyző ur irt egy cikket, mely cikke egy részének valótlanságáról óhajtván őt felvilágosítani, kérném a tekintetes Szerkesztő urat, hogy erre nékem e helyen tert engedni méltóztassék. Korántsem akarok én vele vitatkozni a kegykép könyezése vagy nem könyezése felett, s mint nem szak­mámba vágó dologgal, nem is akarok ilyesmivel foglal­kozni, vannak arra hivatva elegen, kiknek hivatásuk azzal törődni; hinem megdöbbenve olvastuk itt Beregvárma­gyében, cikkének azon részét, a hol a szentkép könyezé­•séből, hogy, hogy nem, kihozza, hogy a beregi jegyzők a nép tudatlanságából mennyi anyagi hasznot élveznek. Engedjen meg, kedves bátyám, ha határozottan ki­jelentem, hogy; az az útitársa — az az állítólagos beregi jegyző, — ki Önnek a cikkeben felhozottakat elmondotta, Önt erősen a falhoz állította. A t. bátyám uram előhozza az ezelőtt 10 évvel neki mondottakat s a nélkül, ho.y annak valódiságáról csak legki.-ebb mértékben is meggyőződést szerzett volna, állítását — tiz évvel ezelőtti útitársának — ki lehet, hogy csak állította, hogy ő beregi jegyző s kit ő nem is is­mer, kinek nevére vissza sem tud emlékezni — a mon­dására alapítja; s ezzel a minden alapot nélkülöző állí­tással neki ront — kivételt nem téve — egy egész vár­megye jegyzői karának ; s olybá tünteti fel ezáltal Bereg­vármegye jegyzőit, mint akik nem jogi tanácsadói, törvény megmagyarázói es a tö. vény végrehajtóközegei lennének annak a n-pnek, hanem zsarolói és megnyúzói. Mosolyogva olvastuk biz ezt mi itt. mert mi azt tudjuk, hogy nem igaz: ámde tevhit'ben lehetnek a sza­bolcsiak, mint a hogy cikkiró bátyám cikkévei be is bi­zonyította, de meg taidalmasan esett a gyanúsítás külö­nösen azoknak, kik Szaboicsból — latva azt, hogy a mi pályánkon mily nagy olt a bevándorlás s hogv ezeknek minden ok nélkül hamirabb tér nyitattik, elindultunk jobb hazát keresni s találni Beregbe, — s fájna, hogy a szabolcsi jegyzők ilyen tévhitben maradnának felőlünk, ezért kötelességemnek tartom, hogy én, mint Beregvár­megye jegyzői karanak, jegyzői egyletének egyik tagja, ezen gyanúsítást elharitsam és a cikkben felhozottak va­lótlanságáról felvilágosítsam. Ami az útlevél kieszközlésének diját illeti, el sem hihető, hogy beregmegyei, felvidéki jegyző útlevél kiesz­közléséért oly összeget kapott volna, mert ugyan, az a szegény ember miből fizetne, hiszen az áltálunk jogosan felszámított dijakból is sokszor v,'igyunk kénytelen en­gedni, meit belátjuk, hogy annak az istenadta s'.egény embernek nincs miből fizetnie. Felboz/.a, hogy 10 evvel ezelőtt minő dijakat szedtek utlevelekert; akkor még szabad is volt venni ilyesmiért, hiszen én, aki 8V2 évig vollam Szabolcsvármegyében segédjegyző, imlekszem reá, hogy ezelőtt 5 évvel — s arra is nagyon jól emlékezem, hogy melyik községekben — 15—16 koronánál misem adtuk olcsóbban, s az akkori szabályok szerint kérvény­nyel ellátott s annyi mellékletekkel szükségelt útlevél iránti kérelemért ezen dij jogosan is volt felszámítva. Halálesetek felvételeért az 1894. évi t.-cikk életbe­lépte előtt szabad is volt szedni dijat, azt bátyám nagyon jól tudja, de azt is tudhatja, hogy a vagyontalanul el­haltakról felvett halálesetek után dij annyival is inkább nem vehető be, mert nincs miből! a vagyon hátra­hagyása mellett elhaltakról felvett haláleseteknel a hagya­téki eljárás megindítása válván szükségessé, a leltározási dijakat az örökösödési törvény szabja meg s aki az itteni viszonyokat ismeri, az tudni fogja, hogy itt a kir. járás­bíróság által történt megállapitasa után fizeti ki a fél a dijat, igy iit szabálytalanság elő nem fordulhat. Azt pe­dig, hogy a beregi jegyzőkét nyúzássrl vádolva, a korcs­marosokkal helyezi egy kategóriába, határozottan vissza kell utasítanom és nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy ha egy vármegyének oly j( gyzői vannak, mint Bereg ­vármegyeben, kik hivatásuknak teljes tudatában vannak, s kik igenis fáradoznak azon, hogy azt a tudatlan népet tu­datlanságából felrázzák, kik a tanácsadásoknál lelkiismereti dolognak tartják segítségükre és ha kell védelmükre kellni, kötelességüknek tartják a népet mindenben fel­világosítani, akik a magyarosítás terén annyi tevékeny­séget fejtenek ki és tarsadalmi téren semmi kívánni valót nem hagynak maguk után, arra ez a vármegye büszke lehet. — Várpalánka, február 1. Lányi Jenő. — .Nyilvános köszönet. A nyíregyházi Altalános Hitelintázet 20 koronát juttatott kezeimhez a jótékony Nőegylet által fentartott Erzsébet árvaház céljaira, rogadja crte hálás köszönetemet. Nyíregyháza 1906 február 1. özv. Bústhy Barnáné, n. e. elnök — A zempléni uj alispán-helyettes és borbé­lya. Kispal Sanbor zempléni uj alispánhelyettes ellen Sátoraljaújhelyen a bojkott teljes. Enni valót n m kap szolgát nem kap, sőt borhelyt sem, aki megborotválja Kel hete nem borotválkozott, végre azonban elhatározta hogy csendőr-asszisztenczia mrllett megborotváltatja ma­gat. Kedd délutánra ei is hivatta az egyik borbély se­gedjet, de nem nagyon bizolt benne, m ,-rt a műtét előtt szivére kötötte, hogy a borotvával óvatosan kell bánni nehogy az arczát vagy a nyakát megsebezze. Hogy pe­dig a borbélysegédet még jobban megfélemlítse, fölol­vata előtte a büntetőtörvénynek idevágó szakaszait A borbelyseged annak rendje és módja szerint meg j s kezdte a borotvalast, de amikor fel állát leborotválta, sarkon fordult s a borotváló szerszámot zsebre dugva, az őrt­alló csendőrség szem-láttára futásnak eredt. Hiába sza­ladt utana Kispal beszappanozva és fehér borbélykendő­vel a njakán-a borbélysegéd meg sem állott, a mig a s/abadba nem ért. Végre akadt egy csendőr, aki a cser­benhagyott alispán-helyettes felállát katonásan megbo­rotválta, de ugy, hogy nem volt köszönet benne. A csen­dőr kemény keze alatt ugyauis a borotva nyoma meg­maradt Kispal fel arczán. Az egész varos mulat most a — Köszönet. A nyíregyházi általános hitelintézet r. t. '20 koronát volt szives juttatni az izr. nőegylet cél­jaira, a miért a nőgylet elnök-:ége ez uton nyilvánítja igaz köszönetét. — Dohányzó pápák. Nemrég a külföldi sajtóban az a kis apróság látott napvilágot, hogy a katholikus (gyház jelenlegi feje az első és eddig egyetlen pápa, aki dohányzik és neha-n ha elsziv egy jó erős szivart. Köz­ben megemlítették, hogy a szent alya elődei erősen tu­bákozlak bár. de egyik sem szivarozott. Ez a kis történet nem egészen felel meg a valóságnak. IX. Pius, aki har­mincz évig ült szent Péter székében épp oly kevéss- ve­tette meg a jó és aromatikus dohányt, mint X. Pius s ha olyan látogatói voltak, akik közel állottak hozzá, még kihalgatá- alkalmával sem dobta el szivarját, hanem vi­lágítás udvariassággal engedelmet kért a további sziva­rozásra. Jellemző a következő adoma, amely róla kerring. Egv izben egy olasz gröf látogatta meg, akitől nemcsak engedelmet kért, hogy előtte szivarozhisson, hanem meg is kérdezte, vájjon nem e kínálhatná meg vendéget egy szivarral. Mire a gróf jóhiszemüleg ugyan, de szerencsét­lenül a következő választ adta: „Szent atyám, a dohány­zás az egyetlen bün, amely nem sajátom". A pápa erre kissé boszusan igy szólt: ,Hi a dohányzás bün volna, akkor ön már reg dohányozna"! — Nyilvános köszönet. A .Nyíregyházi Általános Hitelintézet" tekintetes igazgatósaga első évi nyereségéből a kereskedő tanonc iskola céljair . 10 koronát adomá­nyozott. Iskolánk iránt tanúsított ezen jóindulatu támo­gatásáért fogadja a tekintetes Igazgatóság az iskola nevébrn kifejezett hálás köszönetemet. Nyíregyháza, lOOii. február 1. Buhmann Andor, igazgató-tanitó. — Erős orrvérfolyás ellen. Ha egy ép, egész­ségesszemély minden külbehatás nélkül elkezd orrvérezni, annak semmi rossz következménye sincs. Máskt p áll a dolog azonban, ha gyöngélkedő személyeknél az orrvér­folyás nagyobb mértéket kezd ilteni. Házi és gyorsan ható óvószerül a friss vizet szokták hasznalni, melylyel a vérző fejenek hátsó részét nedvi sitik meg s ím lyet az oirba szíva'nak fel. Ez azonban makacs esetekbon n- m használ. Negr.er francia orvos ajánlja a kövt tke/.őket : Az omérző egyén foyja be vérző orrlyukát ellenkező oldalán levő kezének ujjával, úgy, hogy azon levegő se ki, se be ne mehessen, a mas'k kezet peoíg függélyesen emelje fel. (Tehát ha a jobb orrlyuk vérzik, a lyukat befogjuk a balkéz uj jávai, ha a bal, ellenkezőleg.) Ha pedig mindkét orrlyuk véreznék, akkor az orrlyukat mas személynek kell befogni s mi fölemeljük mind a két kezünket kis időre. — New-York, a világ legnagyobb városa. Ni\v-York pályázik az elsőségre a világvárosok közt és azt réméi, hogy már 1920-ban el is eri, Jelenleg még London mö^öit al, de a terüle' és n'pesseg figyelem ­bevetele igazolja a newyorki polgárodnak azt a büszke várakozását, hogy városuk nem marad mindig a máso­dik helyen. Egy newyorki statisztikus s/ámitása szerint 1910-ben Londonnak csak félmilióval lesz több lakosa, mint newyorknak és ha a népesedés hasonló mértékben fog szaporodni, akkor 1920-ban New Yorknak 9,848,000 lakosa lesz, Londonnak pedig csak 8,940,000. Lon­donnak nagy előnye, hogy a körület'e fekvő helységeket Nügy-Londonban egyesitheti, ellenben New-York külső területei — mint például Jersey-Gity — más államhoz tartoznak. A newyorki nagyzásnak azonban árnyoldala is van, még ped'g az, h >gy a városi kiadások is aggasztó mertekben növekednek. A jövő évben alagút- és hidepi­tésre, vízvezetékekre és más közsükségletre majdnem 1600 millió márkát kell kiadnia a városnak. — A dán király, IX. Keresztély meghalt. Rövid rosszullét után — a dán király csendesen elhunyt. 1818-ban született, 45 éves volt, mikor elfoglalta a dán trónt. Fiatalságában nem is álmodta, hogy valaha dán király leszen. Az elhunyt uralkodot Európa apósá­nak nevezték. Apósa volt ő VII. Edvárd angol királynak, nagyapja II. Miklós orosz cárnak és édesapja I. György görög királynak. Patriálkális korban hunyta be szemelt. — Hová lesz a pénz ? Általában azt hiszik, hogy az arany es ezü^t pénzt féltő gondoskodással őrzi min­denki es hogy abból csak nagyon j> lentéktelen mennyi­ség megy veszendőbe. A valóságban nem igy áll a dolog. Franciaorszagban például egy század alatt a vert arany és ezüst pénznek több mint föle eltűnt. 1803 óta (ez az aranypénz évi száma, 1869 az ezüsté, 1825 a rézé és 1903 a nickelé) Francziaországban 15.454 milliárd értékű pénzt vertek, amelyből ma körübelül csak 6.375 milliárd van forgalomban. Hová lesz a pénz? Kétségtelenül visz­szatér a vizbe, földbe és a tűzbe, — ahonnan jött. — Az egger emulsio oly kiváló gyógyszer mely — hírneves orvosok vélemén ve szerint—hivatva van a gyenge, fejlídéíben visszamaradt gyermekek vagy általában erőt­len és sorvaszto betegségben szenvedő egyének erejét, fej­lődésük képessegét egészségének hiányait helyre állitani és pótolni. Egy eredeti nagy üveg egger em'ilsio ára 2 kor., a gyógyszertárakban. Főraktar: Nádor-gyógyszer­tár, Budapest Vaczi-körut 17. — A gazda felelőssége az állatokozta kárért. A piacon át hgtott, különben jámbor tehén fellökött valakit és emellett a kirakott árukban is kárt tett, a károsultak beperelték a tulajdonost, kit a Kurii el is marasztalt a következő indokolással: „A mezőgazdaság­ról és mezőrendőts >gről szóló 1894. évi XII. t.-czikk értelmében az állatok által okozott mezőgazdasági káro­kért azok gazdája felelős ; ez a felelősség korlatlan, te­hát a gazdat 'akkor is terheli, ha a kár az ő mulasztá­sával nincs is okozati összefüggésben és ez alól a gazda meg akkor sem vonhatja ki magát, ha az állat őrizetét másra bizta. Amidőn a törvény a gazda felelősségét annak vetkessegétől függetleníti, nyilván abból az alap­eszméből indul ki, hogy az, aki a maga érdekében olv erőket lioz működésbe és használ fel, amelyeket nem bir annyira feken tartani, hogy másokra veszélyesekké ne váljanak, viseli annak a kárnak kockázatai, amely ebből másokra harulhat. (G. 5425/1904.) — Papii mellény a hideg ellen. Tudvalevőleg mái­régen fog'alkozmk azzal az eszmével, hogy a nyári el­viselhetetlen hőség ellen jó lenne p ipirosruhában járni. Az eszmét egy francia valósította meg és mivel cél­szerűnek bizonyult, utánzókra is akadt. Anglia tóvá- b megy egy lepessel és ha a párisiak a papirosból készült ruhát a hőség ellen használják, Grabbe londoni szabó ugyanazt a tel hidege ellen tartja célszerű védelmi esz­köznek. Legutóbb ugyanis szabadalmat kért egy hideg ellen szolgáló papirosból készült mellényre, a mely olyan könnyű, hogy egy levélboritekban mint érteknélküli minta küldhető. Á mellény az anyagára való tekintettel rend­kívül olcsó és valóban megfelel a célnak, meit a szövet­mellény alá húzva, rendkívül meleget tart. Nem volna rossz né'iány tucat papiros lajbit beszorezni. — Divattá Jett. hogy például minden bedörzsö­lésre alkalmas külszerre ráfogják, hogy az csuzt, kösz­vény! biztosan gyógyít. Aki csuz-köszvényben szenved, az csakis az orvosi kitűnőségek által kiválónak elismert Zoltán-fele kenőcsöt hasznalja, m rt ez a legmakacsabb megbetegedéseknél is kitűnő eremennyel lett alkalmazva, amint azt rengeteg köszönőlevél es orvosi ajánlás igazolja. Egy üveg ára 2 kor. Zoltán Béla gyógyszertárában, Bu­dapest V , Szabadságtér. — Az emberi masina. Soha komplikáltabb és csodálatosabb gépe.ete', mint az emberi szervezet. íme, minő alkatré-zekből vagyunk összetéve mi, eg\ sz rü em­berek: Az emberi test 150 darab csontot és 500 izmot tartalmaz. A felnőtt vérének a súlya 15 kilogramm; a szivátm Tője normális fejlettségnél 15 centimetei; 70-et ver perc- nkint, 4200 at oiánkint, 36,792.000-et egy ev alatt; minden szívverés 41 g auim vert indit el a helyéről, naponta tehát 4435 kilogrammot. Az összes vérnienyi­srg három perc alatt végzi keringései. A tüdő normális állapotbán öt liter levegőt tartalmaz; órankint 1200-szor lélegzünk s ez idő alatt 6000 titer levegőt fogyasztunk. A bőrnek három rétege van, melynek vastagsága 3—6 miliméter közt változik; (Az uj főispánoknál is csak ennyi? Szedogverek.) minden négyzetcen'iméterre 12.000 pórus esik; e likacsok egész hos 50 száméiért tesz ki. Köhögés, reketltség ós elnyálkásodás ellen legbizto­sabb szer az ákácviráginéz-cukorka, amelyet kel­lemes izénél fogva gyermekek is szivesen megesznek. Esy doboz ára 40 fillér. Kapható egyedül Dr. SZOP­KÓ DEZSŐ „Aranysai" gyógyszertárában Nyíregy­házán Pazonyi utca 3. szám. 672-u-n Kakaó és csokoládé kedvelök figyelmébe: Hoíf János-féle a legcsekélyebb zsírtartalmú, azért igen könnyen emészthető, soha sem okoz székrekedést, mind­azáltal ritka finom ize mellett kiválóan olcsó. Valódi csalás Hoíf JállOS névvel és az oroszlán-vódjegygyel. Csomagok & Vi kgr. 90 fillér > » Vt > 60 » Mindenütt kapható. 602-5-5 Gyermek álmok. Irta: Katz Etelka. (Folytatás.) Táncközben egy új vendég érkezett s mikor isine­rősei tömeg -n keresztül vágta magat, egyenesen hozzánk lépett. Ö.öm nel üdvözölték egym íst táncosnőmmel s én majd megfúltam a dühtől a fess uniformis láttára. Mind­járt ludtam, hogy ő a kiválasztott hadnagy. Irigyelt ember! Talán sejteni sem meri . . . Vagy ki tudja! L bet, már meg is csókolta azt a márvány homlokot. Agyamban egymást űzték a gondolatok, a hadnagy pedig hozzám fordulva udvariasan bemutatkozott. Majd meg­kérdezte, ha nem engedném-e egy táncra ál táncosnőmet ? — Őnagyságától függ — feleltem kitérőleg. — Ha eiég kedves lesz, nem neheztelni . . . bár megérdemlené, hogy ne táncoljak ma magával, hadnagy ! Hol volt eddig?! — Enyhítse kegyess ;gével a szobafogságot, amit tettemért az ezredes úr majd rám mér . . . Nincs szabad­ságom. Én elmentem tő.ük s a boldogság, mi arcukról le­sugárzott, kiűzött a táncteremből ... A poklok leg­mélyebb fenekére kívántam az egyenruhás szörnyeteget s elhatároztam, hogy . . . Kezeibe temette arcát s ugy ült néhány percig szót­lanul . . . aztán folytatta : — Elhatároztam, hogy ha az istenek maguk lépnek is közbe, meggátolom a boldogságukat. Ő neki nem sza­bad mással boldognak lenni, csak velem. Borzasztó (ervek kovácsolódtak ag}amban s én nem rettentem meg a végrehajtásától. Ismét bementem a táncterembe s egy fiatal özvegy­asszonynak mutattattam be magam egy bóratómmal, KI őt ismerte. Ezzel mulattam aztán s megfeledkezni látszottam arról a táncról, mit előbbi táncosnőm a hadnagy jelen­létében nekem igért. A hadnagy természetesen mással állott löl táncolni, ő volt a 3-ik pár. — Az én Vénusom pedig kutató pillan­tással nézett széjjel. Táncosnőmmel voltam elfoglalva s leejtett legyező­jét vettem föl, mikor a táncolo hadnagy hozzánk ért. Diszkréten hozzám hajolt s halkan figyelmeztetett. . . Én meglepődést színleltem. — Ah, egész megfeledkeztem . . . mostani táncos­nőmnél a még fennmaradt táncokat mind lefoglaltam Csináljon valamit . . . — Nem akarom kérdőre vonni — — de hogy le­het ily figyelmetlen . . . Én éles hangon feleltem vissza : — Kérdőre vonni senkinek sincs joga. Elég magya­rázatnak, ha kijelentem, hogy soha életemben m m mu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom