Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-06-24 / 25. szám

I. Í9Ó6. junius U. N Y I R V I D É K 25-ik szám. ketlő is; de csak akkor, ha a kellős kiséret minden lekíntelben teljesen összevág. Ennek a szüksége azonban feltétlenül elesik, ha a kisérő zongorát az ő discrél, mindenben a dalnok felfogásához atkáim ízkodó mel< dikus játékával, egy oly kháó művész ininl Tainav kezeli Ezek azon benyomások, a melyeket kedves emlékként őrzünk meg. E visszaemlékezés-k éle-ztik és fokozzák szívünkben a viszontlátás vá^y t is. K. A. A Szabolcsvármegyei tanitó-egyesület köréből. Gábet Gyula fővárosi tanitó junius 17-én személyesen járt Nyíregyházán, meglátogatva az egyesületi és járáskfiri elnököl és azon kéie'mét adta elő, hogy a bryűl^st julius hó 3-ára — keddre — tegyük át. Amenynyiben n meghívók kibocsátva nem voltak ezen kérelmét teljesitellük A járásköii gyű é< és a hangverseny julius nó 3 án kedden lesz megtartva Gábel Gyul.i tiva olvasási módszerét követktzőkben ismertetjük : Módszeremről. Évről -évre fájd dm is érzés fog el, amidőn látom, hogy cseppségeink testi fejlődései eppen közoktatási törvényünk akadályozza meg. A törvényes intézkedés könyörtelenül kiragadja i bölcsőből alig kikerült kisdedeinket az édes anya ölelő kujai közül s viszi — az .egyetemre*. Ht ez az emberparány ezentúl — horribile dictu — heti 21 órán át fog „előadást" hallgatni, összetett karral — figyelni. Nohát ez a természet kicsúfolása! Figyeljék csak meg gyermekeiket, igen tisztelt apák és anyák — itt ezen nagyérdemű lap érdemes olvasóihoz szólok — vájj >n látták-e már 5—6 éves kicsikéiket a játéktól, futkározástól elfáradva, kényelmesen leülni és pihenni. Nem, ezt Önök még nem látták soha, mert a gyermek napestig izeg-mozog, fárad, lót-fut, ez az ő eleme, ez maga a természet. Már a 3—4 éves baba is kilométeres utakat tipeg végig a játékszobában, a folyosón, az udvaron, de sohasem érez kimerülést, legfeljebb abban nyilvánul testi l.tnkadása, hogy este tüstént elalszik, édesded' n álmodik kutyájáról, macskájáról, bábujáról. Ha a 6 éves gyereket „tanulás"-ra és az evvel járó fegyelmezettségre (!) kényszerítjük, legalább is olyan könyörtelenséget követünk el, min

1 ha a víg mókuskát megkötözve, a mogyorócserjébe dugnók. A mókuskát ilyen kínzástól azonban megvedené humánus állatvédelmi törvényünk, de a piciny gyerek itt védelem nélkül marad, sőt a törvény intézkedésének örve alatt kényszeritjük a szegénykét a nagyon sok esetben kifogásölni való dohos .tanterem* nyűgét elviselni. A gyermek testi fejlődésének legfontosabb szaka a 6—9 ér, ezek között pedig a hatodiktól a hetedikig a legértékesebb, a test és szellem pedig még a felnőtteknél sem fejlődhetik egy és ugyanazon időben. Ez olyan természeti igazság, mint a testek összeférhetetlensége. Az egyiknek gyarapodása a másiknak rovására történik. A külföld már rég felismerte a szülők szemfényé nek ezt a veszedelmét. A bajon ú^y segítenek, hogy a gyerm' k az iskolázást 7 - ik évének betöltése után kezdi meg. Évről -évre megujul előttem ez a szomorú kép: az iskolába felhozott gyermek görcsösen kapaszkodik anyja szoknyájába, aki őt könnyek kőzött csókolgatja, simogatja vigasztalja. Az anyia a tanítóhoz összetett kezekkel könyörög, hogy szeretett magzatját a nehéz feladat tel jesitéseben istápolja. Ez a szívet megindító búcsúzkodás mindig a háborúba induló katonát juttatja eszembe. Ezen a viszás állapoton — gondolom — segíteni kell. Meg is találtam a módját már ezelőtt 19 esztendővel. Tisztelt pályatáisaim az utolsó években szintén sokat foglalkoztak az elemi iskola első osztályának mizériájával: az irva olvasás megtanulásának könnyítésévé!. Tehát amidőn ezt a feltéllenül nemes versenyt láttam, magam is kiáltottam módszeremmel a nyilvánosság terere. Ki is eszközöltem magamnak lisztéit pályatársaim és a józanabb gondolkozásuak (?) mosolyát, mert én heti három órai tanítás mellett mertem elérni azt, amihez megrögzött szokás szerint heti 21 óra kellett. Nézzük módszer, mnek cs-odáil! (?) Mi iránt érdeklődik leginkább agyeinnk ? Élőállatok iránt. Ha például az apa a kis Palit kiviszi az állatkeitbe ott neki 10 különféle állatot megmutat, nevüket megmondja : ezt a gjermek már egyszeri hallás utan is megtanulja. A hosszú séta ulán édes anyjához hazakerülve, a cseppség otthon édes anyjának elmolyoiíja : „Édes mamuska. láttam az állatkertben pumát, nyakorjánt, zergét stb". Hat ez mi más, mint olvasása az élőképeknek ? Vagy figyeljük csak meg a 4 — 5 éves óvodás gyermeket. Ha 40- 50 kis pajtásával rgy pár napig együtt játszik: mindegyiknek megtudja a ne\é mondani, Ez — a kereszt és család nevet véve — 80—100 fogalmat tesz. Ez is képolvasás, vagyis fogalomgyüjtés Ha a felnőtt ember valamely ismeretlen embertársával találkozik, akivel érintkezni akar — szin'én úgy, mint ezt a gyerniektarsával teszi, akivel j itszani akar"— első teendője, hogy bemutalko/va az ismeretlen nevét megtudja. Tehát a. felnőttek ís ugganui/y, mint a gyermekek, leginkább a nevek iránt érdek!ödnek. Vagy ha a 2 - 3 éves babi akár 50 olyan arcz kép I lat, amelynek eredetijét ő ismeri, a gyermek mindegyik képel a fénykép erede ijének nevével fogja megnevezni : „Ez a Pali bácsi, ez Juliska néni. ez a Matyika slb". Ez is olvasás. Képolvasás. Most hát az a kérdés, miért nem ismeri meg a gyeimek olyan könnyűséggel a bi tül, mint amilyen gyorsan visszatüki őzödnek agyában más dolgok képei? Azért, mert a belükép eredetijét, a hangol, a gyeimek még sohasem látta, nem látta még úgy, mint ahogy szem'ől szemben áll játszótársaival, környezetévé 1, minden más 1 ismerősével, kedves kis állataival és más ismerős társaival. Ila tehát lehetséges volna a gyermeknek a hangot nem csak hallani, hanem látnia is, akkor a hangoknak képeit. vagyis jeleit a hetüket éppen olyan könnyedséggel felvenné magáim, mint minden más képet. De lingyan legyük a hangot láthatóvá és élővé ? Hát csak ugy, hogy a gyermek teste m iga szolgáltatja a kívánt h.ing látható alakját, a belül, [yy ezen eljárás szerint tehát a betű nem más. mint az illető gyermek képének a körvonalai, amelynek épp'n olyan a neve, mint képéé : a betűé. Az eljárás ez: a fili osvasó táblán, amely párhuzamos az abc-és könyv megfelelő lipjával, pl. az „r" ismertelé.-ére egy, a jobb kezét vízszintesen kinyújtó gyermek alakja van rajzolva, amelynek árnyékaként az „r* primilivuma következik és azulá'i ebből lesz levezetve a rendes nyomtato t és írott „r". A táblára rajzolt fiúcskát rrrrezsőnek, rrrrózsár.ak (családnév) vagy más „r„-rel kezdődő névvel nevezi. — Hogy hívják ezt a fiúcskát? kérdi a tanitó. — Rezső nek. — Fiam ezt röviden igy is lehet mondani: „rrr". *). — „rrrr", mondja mosolyogva a kiszólított kis fiu s ulána az egész os/.tály. — Hát „nistvánt" hogy mondanád röviden? — „mi" feleli a gyerek. Ebből áll a belü ismertelése és hangoztatása. Ez a játék zerüség a belüképét úgy bevesi a gyermek agyába, hogy az onnan többé el nein tűnik. Belopódzott a gyermek lelkébe. I t még meg kell emiilenem azt az érdekes és nagyfontosságú eredményt, hogy a gyermek alakjából levezetett betüalakok között az irott és nyomtatott betű alakját egyszerre ismeri meg, mert hiszen valósággal a betűnek —- akár irott, akár nyomtatott — csak egy alakja van. ugyanazzal a jelleggel bir: az „r"-nel például a kinyújtott kar, az ,s"-nel a domborulat, az „e*-nél a csípőre lett kéz alakja, a „h'-nál a rohamállusba t< tt lépéshez hasonló forma s igy tovább. Az összefoglalás pedig egy kerekkel válik játékká, amelynek közép pon ján az ujannan tanúit mássalhangzó áll (a kis tanuló gyermeket lát benne) és innen hajlított küllők vezelnek a körüötte álló magánhangzókhoz. Ez a lény, hogy a gyermek a betűben nem betűt, hanem fiút vagy Ián>kát lát, ne okozzon egy pillanatig sem lelkifurdalást a tanítónak, mert evvel a szent csalással elérjük azt, hogy gyenge kis tanítványaink válláról levettük a szellemi megerőltetés súlyos terhét. Szolgálatot vélek tenni az iskolának, amidőn még a következőket közlöm, ami módszeremet meglehetősen megvilágítja : Szily Kálmán, a „M.igy. Tud. Akadémia" nagynevű főtitkára annak idején megbízott engemet, hogy kis unokáját, Békássy Imre cs. és kir. kamarás lánykáját, a G éves Margilkát. az írás olvasás első eleim ire megtanítsam. Az édes cseppség. aki egy p lianatig sem tudta, hogy ő most .tanul", a hatodik leezkeórán hozzátartozói jelenlétében diktálás után ezeket a kedves sorokat irta : .édes bácsi, én hat óra után már igen jól tudok írni és olvasni. Békássy Margitka, kezemet nem vezette senki". Még 12 Itckeórán át tanítottam a gyermeket, amely időt azonban már csak a gyakorlatra fordítottam. A 18. óra után a tanítást befejeztem, amiről ez a bizonyítvány szól: Bizonyítvány, melynek erejénél fogva ezennel bizonyítom, hogy 6 éves unokámat, Békássy Margitot, Gábel Gyula székesfőv. tanitó úr, az ő saját módszere szerint, tizennyolc óra alatt, a gyermek legkisebb megerőltetése nélkül, a magyar írásra és olvasásra megtanította s hogy az eredrnennyel teljes mértékben megvagyok elégedve. Budapest, 1904. október 29 Szily Kálmán, a „M. T. Akadémia" főtitkára. Mindezeket a dolgokat el kellett mondanom rm g azon veszélynek is kitéve magamat, hogy szerénytelenséggel fognak vádolni, de nyugodt lélekkel teszem ezt, mert szentül megvagyok győződve, hogy evvel a módszerrel, amelyet egyes „jóakaró karlársak" és hatóságok örömére szívesen nevezek „fogás"-nak és hogy evvel egy szemernyi részben — mert a külföldön eddig már 8 nyelven jelenik meg az abc — hazám dicsőségének öregbítéséhez is hozzájárulok. Aini pedig ennél az egész dolognál az én érdemeimet illeti, ki kell jelentenem, hogy ilyenekkel egyáltalában nem birok. Az egész csak annyiból áll, hogy egy egészséges szemet találtam és azt első sorban hazám javára akarom elültei ni. Gábel Gyula, székesfővárosi tanitó. Felvétel a nyíregyházi ág. h. evang. főgimnáziumnak I. és ll-ik osztályába az 1906—7-ik tanévre. Eddigelé a főgimnázium első osztályába a tanulók felvétele a jelentkezés sorrendje szerint történt ; de a tapasztalat azt igazolta, hogy a sorban jelentkező fiuk között nagyon sok gyönge és igen hiányos előkésíültségü is bejutott a gimnáziumba; itt aztán egyrészől kettős munkát adott a tanítóknak, gátul szolgált másrészről a jobb készültségű iskolatársainak elöhaladásában. Ekkor megtelt a létszám vegyes értékű elemekkel. 60 helyett 72-őt vettem fel miniszteri engedélylyel. De még a 72-őn felül 18-20 tanuló „kitűnő" bizonyitványnyal jelentkezett előttem, s ezeknek már a legjobb akaratom mellett sem adhattam helyet az iskolában a szülők és a mi szomorúságunkra egyaránt. Hogy ez a kellemetlen helyzet tübbé elö ne állhasson és minden jogos igény kielégitessék; az igazán érdemes, jól előkészült gyermekek nyerjenek helyet az iskolában az 1-ső osztályba való felvételt következőleg fogjuk eszközölni: *). Dr. Havas Gyula ny. tanfelügyelő úr igen kellemesen jegyzi meg erre: Ha .Jézus Nazarenus Rex Judeorum" rövidítve „J. N. R J." és „Erdélyi Magyar Közmüv. Egyesület" „E. M. K. E." stb, miért nem mondaná a gyermek „Rrrrezsö" helyett „rrr" ? 1. Jelentkezzenek ugy a helybeli, mint vidéki, legalább 4 elemi iskolát végzett 9, lehetőleg 10 éves életkori betöltött fiuk (iskolai és szül. bizonyitványnyal) folyó évi junius hó 18-tól 25-éig bezárólag naponként 7 órától 9 óráig nálam a főgimnáziumban, akár személyesen a szülő kíséretében, akár posta utján küldjék be okmányaikat. 2. Az összes jelentkezettek felvételi vizsgát tesznek. A vizsga tárgyai : a) magyar írás (diktálás után), olvasás, az olvasott részlet szabad elmondása, nyelvgyakorlat. b) a Számtan elemei, a négy alapművelet, írásban és szóval, c) a Földrajz alapfogalmai. (Rendtartás 35. §. 1877. évi 21678. sz. m. r.) A vizsgálat legkevésbbé sem akarja kétségbe vonni a népiskolai bizonyítványok hitelességét s azt tiszteletben is tartjuk; hanem autonom jogunknál fogva közvetetten meggyőződést kívánunk szerezni azon anyagnak használhatóságáról, melyet alakítanunk és művelnünk feladatunk leend. A vizsgálatra tehát senkit se kényszeritünk, hanem ez önkéntes jelentkezés által kiki maga veti alá magát ezen eljárásnak. Ezen felvételi vizsga napjául junius hó 27-ét — szerdát — tűzöm ki; a vizsga d. e. 8 órakor a főgimnázium első osztályú helyiségeben veszi kezdetét. — Pontos megjelenést kérek. A vizsga díjtalan — Minden jelentkező Íróeszközökkel (toll, tenta, papír vagy füzet) legyen ellátva. 3. Ezen vizsgálat után — ugyanaz nap délután — a tanártestület vizsgáló-bizottsága megállapítja azok sorozatát, kik most már a tényleges felvételre jogot nyertek. Ezen lajstromot a főgimnázium hirdető tábláján már junius hó 28-án mindenki olvashatja. 4. A tényleges felvétel sora ez: a) helybeli evangélikusok ; helybeli más hitfelekezetüek. b) vidékiek, megyebeliek, távolabb esők. 7. A Il-ik osztályba ugyanekkor (junius 29—30-án) veszem fel a tanulókat és pedig ezeket a jelentkezés sora szerint! Itt már ezt tartjuk igazságos eljárásnak. Előnyben csupán a helybeliek, és pedig a) az evangélikusok, b) más hitfelekezetüek részesülnek a távolabb eső vidékiek felett. (1886. évi 33,259- sz. miniszteri rendelet; Nyiregyházán, 1906. évi junius hó 2. Lelfler Sámuel, főgimn. igazgató. TANÜGY. A nyíregyházi községi polgári leányiskola évzáró vizsgálatai á következő sorrendben fognak megtartatni : Junius 25-én délelőtt 9 órakor az I. oszt. vizsgálata. Junius 25-én délulán 3 órakor a II. oszt. vizsgálata. Junius 26-án délelőtt 9 órakor a III. oszt. vizsgálata. Junius 20 án délután 3 órakor a IV. osztály vizsgálata Junius 27-én délelőtt 9 ór. kor évz.áró ünnep a következő mű=or melleit : 1. Kern A. „Tavaszi nap". Előadjs a daloskör. 2. Balla M „Tilalomfa". Szavalja : Kubacska Ilona I oszt. tanuló. 3. Farkas I. „A vén cigány". Szavalja : Vietórisz A anka II. oszt. tanuló. 4 Erkel F. Nyitány a „Hunyady László" c. op rából. Zongorán négy kézre előadják: Kellner Erzsike es Mariska IV oszt. tanuló. 5. Faikas I. „Két sír". Szavalja: Andrássy Margit III oszt. tanuló. 6. Zöldi M. „A kis gazdasszony", előadja: Wirtschafter Ida IV. oszt. tanuló. 7. Szentirmay E. „Magyar dal". Énekli a IV) osztály. .8. Várady A. „Legboldogabb". Szavalja: Déry Margit IV. oszt. tanuló. 9 Győri V. „Anyai feddés". Szavalja : Stolte Anna IV. oszt. tanuló. 10. Heidiberg A. „Virágfakadás". Előadja a dalo-kör. 11. Ösztöndijak és jutalmak kiosztása. A vizsgálatokra, valamint az évzáró ünnepre a tek. közs. iskolaszék tagjait s az érdeklődő szülőket ezennel tisztelettel meghívom. Gáspár Gézáné, polg. isk. igazgató. Szabolcsvármeyyei gazdasági egyesületi közlemények. Tekintettel az aratási idény közvetlen közelségére, valamint az ezzel járó munkálatok elhalasztásával járó kiszámilhatlan károkra, mik főleg az esetleges munkáshiány következtében könyen előállhatnak, felhívjuk gazdaközönségünkel, hogy esetleges aratógép szükségletének a legrövidebb úton leendő beszerezhetése céljából akár a legkészségesebb felvilágosításért, avagy közvetítésért egyesületünkhöz fordulni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK Rendkívüli közgyűlés. Szabo'cs vár megye törvényhatósága e hó 30-dikán d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést lart, melynek nevezetesebb tárgyai a kövelkezők lesznek : A m. kir. miniszterelnök 2438/906. I. eln. sz.^leirata, a törvényhatóság üdvözlő feliratára. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a törvényhatósági közutak 1909-ik év végéig való kiépítése tárgyában kiadott rendelete. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a vámos közúti alap szükségletei fedezése céljából 150000 koronás folyószámla kölcsön felvétele tárgyában kiadott rendelete. Belügyminiszteri rendelet a vármegye közönsége által alkotott építkezési szabályrendeletre. Győrvármegye közönségének a kormánybiztosok kinevezése tárgyában hozott^ határozata. Győrvármegye közönségének az országgyűlés törvénytelen feloszlatása, s az országgyűlés képviselőházában rendőri karhatalom igénybe vétele, s a feloszlatást tudató királyi kéziratnak katonai segédlet mellett történt