Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-06-10 / 23. szám

4. 1906. junius 10. N Y I R V I D É K 23-ik szám. 10-ig az I., 10 órától 12-ig a lí—III. osztályban. Ezen vizsgákra valamint a tanulók rajz- és kézimunka ki­állítására az ignn tisztelt iparos mester urakat s az iskola iránt érdeklődőket mély tisztelettel meghívom. Nyiregyházán, 1906. junius 8. Orsovszky Gyula, igazgató-tanító. SZÍNHÁZ. Szombaton: Miss Chip. Vasárnap d. u. Aszfalt be­tyár. Este: Én te Ő. Hétfőn d. u Sárga csikó, este: Drótostót. Kedden: Hátoin t-slőr. Szerdán: Hamlet. Csütörtökön: Bolygó görög. Pénteken: Veér Judith rózsája. A Miss Chip cimü énekes színmüvei k.ir volt szinre hoznia Zilahinak. Unalmas história a lehetetlenségig, jóllehet néhol csakugyan énekelnek benne. Sajnáljuk a szereplőket akik szombat este arra voltak kárhoztatva, hogy a darab sivárságaival megkúzdjenek Még lalán Szabó Irmának sikerült a legjobban a címszerepben. Ternyei, Szakács. Békés, Polgár és a többiek legjobb akaratuk melleit sem tudtak életet önteni a hdva szü­leteti ötletekbe es elmésségekbe. Vasárnap delulán másodszor adlák az Aszfalt be­tyárt az első szereposztással, este pedig az „Én te Ő" operettel Polgárnak a társulat egyik I gszimpatikusabb tagjának jutalomjátékául zsúfolt ház elölt. Polgár a gyámoltalan fotj szerepébe gyarapította eddigi sikereit. Soiat tapsolt a közön-ég a Zi ahyné énekszám inak, Folhynak és Sarkandin^k Hétfő délulán a Sárga csikó lelkes közönsége megérdemelte volna, hogy nagyobb kedvvel játszanak neki s a színészek legalább szerepeiket tanulják meg. Szegény sugot őszintén sajnáljuk a sok kiabálásért. Ami a hétfő esli e'őadást illeti, nem ludunk eléggé csodálkozni rajta, ho,;y Z'lah né épen a Diótostótot vá­lasztolta ki jutalomjáiékául. Mintha csak azt akarta volna megmutatni, hogy bármilyen rossz operettnek, bármilyen rossz szerepéből első rendű alakílás válik, ha ő veszi kezébe. A Drótostót Zsuzskájánál erre alkalma­sabb szerepot már igazán nem fedethetett volna fel. Az a n hány egyhangú, itt olt c-ilingelő énekszám, a nem neki való tótos dialektus — szí te lehetetlenné tették, hogy kedvűnk szerint élvezhessük őt. A lelkes és zajos ünneples. ami jelenései utan meg megujult, azt hisszük inkább a Gül Baba kóbor diákjanak, vagy a János vi­téznek szólt. Talán az a ha'almas ezüst koszorú i?, melylyel tisztelői ez alkalommal megleptek őt. Amit azonban a többi szereplők müveilek az egyenesen visz­szaélés a közönség türelmével, kutyába vevése a jóiz­lésnek s a színpad hivatásának. Sajnáljuk, hogy elől­jártak ebben Polgár a Pfepferkorn Sarkadi a politikus bádogos mester szerepében. A zsinóros huszáinadrágot megfoiditva felvenni, a ló fejét a másik végénél keresni, kopott és lehetetlen fogások már a bivalyfüredi nyári színház ponyvái alatt is. — 0 zintén es határozotlan kijelentjük, hogy nem kélünk ebből a művészetből. Nemcsak a kar/ainak vann.k meg a maga esz etikai jogai és igényei, de a földszinten ülő szegény közönség­nek is a maga girasaiert. Herczeg Ferencz Három lestőrének előadásán nem volt ugyan hangos a levegő a karzat csatakiáltásaitól, de biztosíthatjuk Zilahit, hogy a siker százszor őszínlébli és igazabb volt, mint a Drótostót után. Ternyei — Rálkay lapszerkesztő szerepében — igyekezettel, jó íz­léssel és rutinnal játszott Bikés mint Pollacsek egyikét nyujlolta az ő legjobb szerepeinek. A többiek : Zilahi, Bérczy, Almássy Lola és Sarkadi, mindnyájan részesei kisebb-nagyobb szerepükhöz mérten a kifogástalan elő­adásnak. Szerdán este a klasszikusok iránti tartozását rótta le a társulat Hamletet játszva, S'akác-c-al a tépelődő dán kiralyli szerepében. Örömmel jegyeztük fel a Szakács vállalkozásának nagy és meleg siktrét s magának a szí­nésznek a közepesnél jóval felül áIló képességeit. Azt mondhatnánk, hogy szerdán este kinőtt az adotl keretek közül, önállóságával és eredeti egyéniségével. Játékában ez tetszett nekünk leginkább, meri ez által érte el, hogy uj szemponlokbol tudta láttatni velünk a Hamlet sokat magyarázott alakját. Ettől dtekintve dicsérnünk kell pompás, értelmes dikciójat, finom geszlusait és kitűnő arezjátekát. Fogyatkozásai a nagyobb erőkifejezést igénylő jeleneteknél voltak felöltők, mikor némi fáradtság és modorosság látszott meg alakításán. Rajta kivül nagyon jó voll Lukács Juliska az Ofélia szerepében s nagyon rossz Ternyei, mint Laertes. Csütörtökön a Bolygó Görög Pásztor Árpád és Buttykay Ákos operettje. Virtuóz muzsika, semmitmondó szöveg, unalmas cselekmény. Az előadásról alig van mondaniv alónk. Fóthy a Mariska szerepében kedves volt, • mint nndesen, énekszámait néhányszor inegkellett ismé­telnie. Karacs mint Ulisses énekelt szépen, Polgár mint Demodoiosz, a logika tanáia keltett zajos derültségül rnókázásával és ügjes kupiéival. Radó Anna és Bay szintén jók voltak. Pénteken, Veér Judith rózsája, Lampérth Géza, reg. nyes színjátéka ment mint újdonság. Az előadás is, a daiab is tetszett. Ardai Ida, Szabó Iema, Szakács és Ternyei úgy egyenkent rriint összesen nagyban hozzá­járultak az élvezetes est sikeréhez. A „Ssabolcsváimegyei Tanítóegyesület" köréből, Felhívás. A .Szabolcsvármegyei Tanitóegyebüle 1" azon rendes tagjait, k.k az 1906. évben a jótékony „Eötvö.-í-íilap"-ból ösztöndíjra vagy segélyre igényt tarthatnak, vagy fő­és szakiskolában tanuló gyermekeiket a Tanitók Ferencz­József-Házaba esetleg a Tunilók Hunyadi Hazába jövő tanévre felvétetni óhajtják, ezennel értesítem, hogy a Néptanítók Lipja ez évi 23. számában közzé telt pályázali feltéleleknek megfelelő kérvényeiket egyesüle­lünk választmánya ajánlólag terjeszlhesse fel az oszló­bizottsághoz, 1> gkésőbb folyó hó 20-ig hozzám küldeni el ne mulasszak. Megjegyzem, hogy csak azon tagok kér­vényéi terjesztheti választmányunk ajánlólag az .Eötvös­alap* hoz, kik alapszabályunk értelmében tagsági köte­lezettségüknek mindenben eleget tettek. Végül felhívom még az igen tisztelt kartársak í figyelmét múlt évi közgyűlésünk azon határozatára is, mely elrendeli: miszerint azon rendes tagok, kik tagdíj hátrányaikat 1907. évi január l-ig tetszés szerinti rész­letekben nem törlesztik, az egyesület tagj linak sorából kizáratnak. Eddig igen kevesen küldték be tagdíj hátrány részleteiket, bizalommal kérem tehát az érdekelt tag­társakat, hogy az egyesület iránt önként vállalt köte­lezettségeiknek eleget téve, hátrányaikat Vargha György pénztárosnál lörlesszék, nehogy valakivel szemben annak idején a fennt érintett közgyűlési határozatot érvénye­síteni h gyek kénytelen. Nyiregyházán, 190G. junius 8. Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. Felvétel a nyiregyházi ág. h. evang. főgimnáziuma I. és ll-ik osztályba az 190C—7-ik tanévre. Eddigelé a főgimnázium első osztályába a tanulók felvétele a jelentkezés sorrendje szerint történt ; de a tapasztalat azt igazolta, hogy a sorban jelentkező fiuk között nagyon sok gyönge és igen hiányos előkészültségü is bejutott a gimnáziumba; itt aztán egyrészől kettős munkát adott a tanítóknak, gátul szolgált másrészről a jobb készültségü iskolatársainak előhaladásában. Ekkor megtelt a létszám vegyes értékű elemekkel. G0 helyett 72-őt vettem fel miniszteri engedélylyel. De még a 72-őn felül 18—20 tanuló „kitűnő" bizonyitványnyal jelentkezett előttem, s ezeknek már a legjobb akaratom mellett sem adhattam helyet az isko­lában a szülők és a mi szomorúságunkra egyaránt. Hogy ez a kellemetlen helyzet többé elő ne áll­hasson és minden jogos igény kielégitessék; az igazán érdemes, jól előkészült gyermekek nyerjenek helyet az iskolában az I-ső osztályba való jelvételt következőleg fogjuk eszközölni: 1. Jelentkezzenek ugy a helybeli, mint vidéki, leg­alább 4 elemi iskolát végzett 9, lehetőleg 10 éves élet­kort betöltött fiuk (iskolai és szül. bizonyitványnyal) folyó évi junius hó 18-tól 25-éig bezárólag naponként 7 órá­tól 9 óráig nálam a főgimnáziumban, akár személyesen a szülő kíséretében, akár posta utján küldjék be okmá­nyaikat. 2. Az összes jelentkezettek (a helybeli á. h. ev. egyház népiskoláinak kivétel melyeknek vezetését a tanártestület közvetlenül ismeri; különben is előkészítő jellegű felsőbb osztállyal rendelkezik az egyház) felvételi vizsgát tesznek. A vizsga tárgyai: a) magyar írás (diktá­lás után), olvasás, az olvasott részlet szabad elmon­dása, nyelvgyakorlat, b) a Számtan elemei, a négy alapművelet, írásban és szóval, c) a Földrajz alapfo­galmai. (Rendtartás 35. §. 1877. évi 21678. sz. m. r.) A vizsgálat legkevésbbé sem akarja kétségbe vonni a népiskolai bizonyítványok hitelességét s azt tisztelet­ben is tartjuk; hanem autonom jogunknál fogva közve­tetten meggyőződést kívánunk szerezni azon anyagnak használhatóságáról, melyet alakítanunk és művelnünk feladatunk leend. A vizsgálatra tehát senkit se kényszeritünk, hanem ez önkéntes jelentkezés által kiki maga veti alá magát ezen eljárásnak. Ezen felvételi vizsga napjául junius hó 27-ét — szerdát — tűzöm ki; a vizsga d. e. 8 órakor a fő­gimnázium első osztályú helyiségeben veszi kezdetét. — Pontos megjelenést kérek. A vizsga díjtalan. — Minden jelentkező Íróeszkö­zökkel (toll, tenta, papir vagy füzet) legyen ellátva. 3. Ezen vizsgálat után — ugyanaz nap délután — a tanártestület vizsgáló-bizottsága megállapítja azok so­rozatát, kik most már a tényleges felvételre jogot nyertek. Ezen lajstromot a főgimnázium hirdető tábláján már junius hó 28-án mindenki olvashatja. 4. A tényleges felvétel sora ez: a) helybeli evan­gélikusok ; helybeli más hitfelekezetüek. b) vidékiek, megyebeliek, távolabb esők. A felvétel junius hó 29-én és 30-án történik a fő­gimnázium dísztermében. 5. Felvétel alkalmával minden tanuló köteles be­fizetni az összes iskolai fizetések első felét. (43 kor. ; ref., rk., izr. pedig vallástanitásért 3 korona.) 6. A felvett tanulók okmányai már az igazgatónál maradnak; a többiek bemutatott okmányaikat junius hó 30-án délután visszakapják, hogy esetleg julius 1—2. napjain más tanintézetben jelentkezhessenek felvétel végett. 7. A Il-ik osztályba ugyanekkor (junius 29—30-án) veszem fel a tanulókat és pedig ezeket a jelentkezés sora szerint! Itt már ezt tartjuk igazságos eljárásnak. Előny­ben csupán a helybeliek, és pedig a) az evangélikusok, b) más hitfelekezetüek részesülnek a távolabb eső vidé­kiek felett. (1886. évi 33,259. sz. miniszteri rendelet.) Nyíregyházán, 1906. évi junius hó 2. Leffler Sámuel, főgimn. igazgató. ÚJDONSÁGOK. — Képviselő választás Xagykállóbau. Dr Me­zössy Béla, a nagykátlói választókerület orsz. képviselője a főldmivelésügyi minisztérium államtitkárává neveztet­vén ki, mandátumáról lemondott. A kerület ragaszkodva régi kiváló képviselőjéhez, újból jelölte dr Mezössy Bélát s a központi választmány a választás napját e hó 18-adi­kára tűzte ki. — Érettségi. Martinyi József nyugalmazott főgim­náziumi igazgató gyengélkedése miatt lemondott az érett­ségi vizsgálatok elnöki lisztéről. Helyette Zelenka Pál püspök a vizsgálaton való elnökléssel Geduly Henrik lelkészt, egyházkerületi jegyzőt bizta meg. Az érettségi szóbeli vizsgálat ma, vasarnap délután veszi kezdetét. — Paulik János helybeli ev. lelkészhez a mult hét folyamán azzal a bizalmas kéréssel fordult Scholez Gusztáv fővárosi evang. főesperes, hogy nem volna-e hajlandó elfogadni a nem rég elhunyt Bachát püspök halálával megüresedett lelkészi állást, mert igenlő eset­ben a Km pesi-u'i evang. gyülekezet minden próba nélKÜl hajlandó őt arra meghívni. A nevezett lelkész ur azonban megköszönvén a kitüntető bizalmat, kijelentette, hogy családi okoknál fogva egyelőre nincs szándékában Nyíregyházát elhagyni. — Huszonötéves jubileum. Nyírbátor város in­telligentiája, folyó év május hó 31-én. Balogh Ferencz­nek mint a magyar szentkorona országai vöröskereszt egylete nyírbátori fiók egyesülete titkárának tiszteletére jubileumot rendezett. Az egylet tagjai s a megtisztelt­nek, jóbarátai, ismerősei és tisztelői, szép számai gyűltek egybe a „Takács"-féle vendéglő nagytermében, hogy megadják azt a tiszteletet a fáradhatlan egyleti titkár­nak, mit ugy szeretetreméltó egyénisége, mint fárad­ha'atlan szorgalma s minden közjóért búzgó szive mél­tán kiérdemelt azok részéről, kik benne az embert mindenkor és mindenütt, szeretni és becsülni tudták. Ünnepelni gyűlt össze, ez alkalomból a tisztelők serege nemcsak az egyleti titkárt, hanem egy személy­ben a helybeli népbank igazgatóját, az áll. el. isk. és óv^da gondnoksági, a róm. kálh. egyház világi s a nyírbátori közbirtokosság elnökét is, úgyis mint megyei bizottsági tagot, megyéjének s közelebbről városának, ügy búzgó és faradhatlan munkását. Ott láttuk a fehér asztalnál, Hahnel Ferenczné elnöknőt, özv Szalkay Emilné alelnöknőt, özv. dr. Bol­dizsár Imréné volt alelnöknőt, — városunk hölgyközön­ségén k számos tagját, kedves leányaikkal egyetemben, s az ünnepeltnek szeretett családját. Az ünnepi beszédet Boldizsár Imre az egylet pénzlárnoka intézte az ünnepelt férfiúhoz, megemlékezve az egylet nemes és főcéljairól, a hazáért küzdő honf'­aknak a haza védelmében nyert sebeinek gzógyitáíáról, enyhítéséről, a vigasztalan maradt árvák és özvegyek könnyeinek letörléséről. Eltette a 25 év óta fáradha­tatlan titkárt, ki a nemesért és szépért buzogva, hűen és odaadóan végezte nemes feladatát s átnyújtott az egyleti tagok tisztelete és szeretete jeléül egy remek kivitelű ezüsttálcát „A magyar szent korona országai vöröskereszt egyletének nyírbátori fiókja 25 éves mű­ködése emlékére szeretett titkárának, Balogh Ferencznek." felirattal s egy ezüst fedelű kristály serleget. Az ünnepelt meghatva a szeretet nyilvánításának iránta megnyilatkozó jeleitől, Ígérte, hogy mig él, szive csak a közjóért dobog s hazájának javát munkálni élte legszebb feladatának tarlja. Hahnel Ferenc elnök, Kubassy Béla, Nánásy Gyula a jubiláns és családja egészségére, Konkolyi Barna, r. kath. lelkész a jelenlegi elnöknőkre és elnökre Szabó L-ijos ref. lelkész pedig a volt s jelenleg tavolban élő elnöknőre és elnökre Mikolay Lajosné és férjére üritettek poharat. Asztalbontás átán a fiatalság táncra kerekedett s jó kedvvel mulatott a hajnali órákig. — Szivünkből kívánjuk az ünnepeltnek, hogy a közjó ja­vára érhesse meg jó egészségben 50 éves jubileumát is. — Tenyész és luxus lóvásár és lóverseuy. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület ez évi tenyész és luxus ló vásárját e hó 20 és 21 napján, az országos vásártéren s a lóversenyeket 21-én délután a katonai gyakorló téren rendezi. — Ez alkalommal ismét több kellemetlensége volt az egyesületnek a natárnap meg­állapításnál amennyiben az eredeti vásár engedélyező okirat e vásár napját Medárd napját magában foglaló hét hétfői napjára állapítja meg; ez a jelen esetben Pünkösdi ünnepre esvén jóelőre elhalasztani kérte azt a város mint vásártartásra jogosult által junius 17-ére ; — a midőn azonban a vidék hozzájárulása mind beér­kezett, tudta meg az egyesület, hogy a debreceni verse­nyeket ugyancsak junius 17-ére tűzték ki, Igy ismételt elhalasztás s a fentjelzett határidő megállapítása vált szükségessé. Mindezen és sok más nehezítő körülmények dacára azonban ugy az egyesület mint Nyíregyháza város tanácsának buzgó tevékenysége folytán kellő időben sikerült az összes előintézkedéseket foganatosítani, me­lyeket bizonyára kellő siker is fog koronázni. A bej :­lentések — bár ennek határideje csakn;m lejárt — ál­landóan s mindig nagyobb számban érkeznek az egye­sülethez, mert hiszen ismeretes a közönségnek azon ősi szokása, hogy különösen ilyen téren nem hajlandó a késedelme állal a közügynek okozott hátrányokat elis­merni. Örömmel értesültünk, hogy ugy kíállitók mint ve­vők távolabbi vidékekről is állandóan érdeklődnek és jelentkeznek, a mi bizonyára nagyban fog hozzájárulni e vásárok állandósításához. A vásáron a kisgazdák lovainál, ismét kiosztásra kerül a városnak 500 koronás, a nyiregyházi gazdasző­ve'ség 200 koronás adománya, valamint az egyesü'eti dijak — a felhajtás és minőséghez mérten, végül okle­velek nagyobb tenyésztők lovainál. A lóversenyekről — a nevezések lejártáig, azok bizalmas jellegüknél fogva — egyelőre tudomással nem birunk, de nincs okunk azok teljes sikereben kételkedni mivel a debreczeni köz­vetlen előtte, valamint utánna tartandó versenyek épen a legfőbb tényezőknek, a nevezőknek úgyis igen kedvezők. — Halálozás. Özv. Venczelly Mihályné szülelett Sír Mária; leánya Gizella, férjezett Nagy Józsefné, fiai: Béla, Zoltán, Jenő és Lajos ; Nagy József mint vő ; Nagy Arisztid, Edith és Gizike mint unokák ; özv. Fehérpataky Elekné Venczelly Erzsébet, Palánkay Erzsébet Venczelly Teréz, Dinnyés Kálmánné Venczelly Róza mint testvérek, a maguk és az összes rokonság és sógorok nevé­ben szomorodott és megtört szívvel jelentik, hogy feledhe­tetlen férje, legjobb édes apjuk, apósa és nagyapjuk, testvérük, rokonuk és sógoruk Venczelly Mihály kir. tanácsos, nyugalmazott királyi közalapítványi felügyelő, földbirtokos, megyebizottsági tagnak f. évi jun. 9-én, életé­nek 57-ik, legboldogabb házasságának 33 ik évében hosszas szenvedés, a hilotti szentségek ájtatos felvétele után, Túrán (Szabolcsvármegye) váratlanul bekövetke­zett gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai folyó évi június hó II. napján délután 2 órakor fognak a gyászházban a róm. kath. vallás szertartásai szerint beszenteltetni és ugyanaznap a nyiregyházi róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat junius hó 12-én délelőtt 9 órakor fog a nyiregyházi és a kemecsei r. kath. plébánia templomban az egek Urának bemutattalni. Kelt Túrán, 1906. évi junius hó 9-én. Áldás és Léke lengjen drága porai felett! Az örök világosság fényeskedjék neki!

Next

/
Oldalképek
Tartalom