Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-03-25 / 12. szám

4. 190G. márczius 25. N Y I R V I D É K 12-ik szám. összeg kamatait első sorban tanárok és tanitók jeles előmenetelő fiai, másodsorban kereskedelmi és ipari pályára lépő s tovább tanulni kivánö ifjak kapják évenként ösztöndíjul. A főgimnázium tanácsa az alapítvány kezelését örömmel fogadia el s jegyzőkönyvi kivonaton mond érte a kegyes úrnőnek köszönetet. — Főispánunk búcsúja. Biró Feilitzsch Berthold Szabolcsvármegye volt főispánja a következő levélben búcsúzik el Nyiregyháza városától. A levél amely a Képviselőtestülethez szól, a következőképen hangzik: Nyiregyháza város Tekintetes Képviselőtestületének Helyben. Ő császári és Apostoli királyi Felsége fo'yó hó 11 - én kelt legfelsőbb elhatározásával engem Szabolcsmegye főispáni állásomtól felmenteni méltóztatott. Erről érlesitést adva nem mulaszthatom el, hogy ü tisztelt k

;pviselőtestületnek köszön ;temet ne fejezzem ki, azon hivatalos támogatásért, melyben engem a város tisztikarával együtt nehéz feladatom teljesítésében részesíteni szíves volt. Nyiregyháza városának felvirágzása és társadalmi, valamint culturális életének fellendítése mindenkoron szivemen feküdt. Tiszta szívből kívánom e teren a jövőben is a haladást, melynek egyedüli titka a közérdeknek a magánérdek felé való helyezése, a helyes és jó céloknak egyöntetű alkuvás nélküli felkarolása és a város közérdekű ügyeinek inlézé-ében a lelkes, önzetlen közreműködés. Magamat emlékükbe ajánlva, fogadja a képviselet szívélyes búcsú üdvözletemel. Nyiregyháza, 1906. március 22. Br. Feilitzsch Berthold, Szabolcsvarmegye volt főispánja. — Eljegyzés. Dr. Friedmann Mór kisvárdai ügyvéd eljegyezte Rosenberg Bertalan nyugalmazott városi számvevő leányát, Ilonát, Iglón. — Dr. Buday Gyula Nyírbátorban ügyvédi irodát nyitott. — A Nemzeti Sport Egylet e héten tartolt versenyén Rónay Jenőt a helybeli torna- és vivó-egylet elnökét oklevellel és ezüstéremmel tüntette ki. — A ,,Magyar Védőegylct"-be vármegyénkből a kővetkezők léptek be: Klár Gusztáv Nyiregyháza, Klár Leó Nyiregyháza. Májerszky Béla polgármester, Nyiregyháza. Groák Sándor, Buj. Klár Samu, Nyiregyháza. Vajay Endre kir. főmérnök, Nyiregyháza. Forró Ignácz máv. mérnök, Nyiregyháza Potinszky Ágost állomásfőnök, Nyiregyháza. Kertész Bertalan, Nyiregyháza. Klár Andor, Nyiregyháza. Groák Lajos, Kótaj. Siklósi István, Nyiregyháza. Dr. Vadász N. orvos, Nyiregyháza. Dr. Kain József uradalmi orvos, Bűdszrntmihály. — Dohány raktári munkásnők sztrájkja. A nyíregyházi dohánybeváltó hivatal munkásnői közül e hó 22-én reggel mintegy 400-an sztrájkba léptek — tetemas béremelést követelve. A sztrájk egy pár szociálista izgatásának volt a következménye, de célra nem vezetett, mert a munkásnők délután már beállottak a munkába, néhány kivételével, akiket t. i. Csázik Péter tiszttartó nem fogadott vissza. — Ipari munkások jutalmazása. I. 100 koronás állami jutalmak. Évenkint 5 ily jutalomdíj eladományozása engedélyeztetett. A jutalomra való igény föltételei : 1. magyar állampolgárság. 2. Tenyleges ipari munkaban Mó alkalmaztatás. 3. Legalább 15 évi megszakítás nélküli .. ' öués az iparari munka körében. (Tanoncévek beszámíthatók.) II. Hat, egyenkint 50 koronás kamarai jutalmak. Pályázhatnak a jutalmakra mindazok az ipari segédmunkások, akik tényleges ipari munkában megszakítás né'kül legalább 15 éve dolgoznak és pedig ez időtartamból legalább 5 éven át a debreceni kamara területén levő iparosnál, vagy ipari vállalatnál. Pályázatok a debreceni kereskedelmi és iparkamaránál nyújtandók be legkésőbb május hó 1 ig. — Szerenc-étlenség. Sarecz János zsúppal megrakolt laligája, amelyen felesége ült és hajtotta a lovat, csütörtök d. u. 6 órakor éppen akkor ért a gőzfürdőhöz, a hol a kisvasút az utat átszeli, mikor a motor az úton robogott keresztül. Az asszony annyira megrémült a b.következendő szerencsétlenségtől, hogy ijedtében az ellenkező gyeplőszárat húzta meg és így éppen eléje került a motornak, amelyet, ha hidegvérét megtartja, kikerülhetett volna. A motor fékezett — de már későn volt. A taligát elütötte, az asszony kiesett és oly szerencsétlenül esett arccal a kövezetre, hogy azt teljesen összetörte. \ motornak egy ablaka, a taligának pedig egyik rúdja törött el. — A piac. Sok szó volt már a piacról hasábjainkon. Többször történt már kisebbszerü szerencsétlenség, és akkor mindég szóvá tettük, hogy a piacot be kell keriUni. Ma szombaton délelőtt újra szerencsétlenség történt. Ugyanis az uj róm. kath. templom előtt, a hol oly keskeny a közlekedésnek meghagyott út, hogy azon két jármű alig tud egymásnak kitéini, egy teherrel megrakott taligás ló beugrott a piacon áruló asszonyok közé. Három asszony érzékenyen megsérült az árukban — a mi ugyan mellékes — sok kár esett. Mi tehát ismételten felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét a piacra. Helyezzék azt át erről a szűk, igen rossz helyen levő térről — a régi róm. kath. templom helyére és kerítsék azt körül, mert ha majd egy négy lovas jármű megvadult lovai rohannak be a nép közé — késő lesz okosnak lenni. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi takarékpénztár egyesület által a nyíregyházi ág. h. ev. iskolába járó szegeny gyermekek ruházatára küldött 140 korona segélyért hálás szívvel mond köszönetet az egyház elöljárósága. — A régi összetételű nyers csukamájolaj értékét nagyban csökenti azon körülmény, hogy emésztési zavarokkal és nehézségekkel jár. Ezen nehézségek most le vannak győzve aScott-féle Emuisió által, mely mész natronhypophosphít hozzáadásával készül. A Scott-Emulsio egy teljesen tiszta készítmény, mely a híres Scottféle eljárás szerint készül, miáltal a csukamájolaj gyógyító hatása enulkedik. — Gyászrovat. Alulírottak úgy a saját, valamint az összes rokonok és ismerősök nevében is mély fájdalomlól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett, felejthetetlen édesanya illetve nagyanya, anyós, testvér és rokon özv. Tatár Istvánné szül. Erdődy Erzsébet folyó évi márcins 21-én este 9 órakor, hosszas szenvedés után, életének 7l-ik, gyászos özvegységének 17-dik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 23-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a ramocsaházai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Ramocsaháza, 1906. március 22. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Tatár Jolán, Tatár Erzsébet, Vitéz Lajosné szül. Talar Etelka, Tatár Borbála gyermekei, özv. Tatár Péterné szül. Rajkovíts Margit menye. Vitéz Lajos veje. Vitéz Margit, Vitéz Erzsike, Vitéz Gyula, Vitéz János, Tatár Pista, Tatár Lacika unokái. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi izr. ifjúság 1906. március 11-én tartott purim bálján felülfizettek : Lichtmann Dezső 20 kor., Friedmann Jakab 6 kor., Stern Mór 5 kor., Hartmann Sándor, Silberstein Miklós, Szmolár István, Stein Ignácz 4 -4 kor., Schiller Gyula 3 kor., Juhász Etele 1 kor. 40 fill., Özv. Klein Mártonné 2 kor., Rotsild Sámuel 2 kor., Fried Salamon 2 kor. 40 fill., Herskovits Márton 2 kor., Guttmann Henrik 1 kor. 80 fill., Szabó Dániel 1 kor. 60 fill., Meisels N. 1 kor. 40 fill., N. N. 1 kor. 40 fill., Maibaum Sámuel, Lichtenberg Sándor, N N., Engel Adolf 1 — 1 koronát, Kupferstein Hermán 50 fill., Varga János 1 kor., Mecner Lajos, Bónis Menyhért, N. N., Herskovics Sámuel, Moskovics Emánuelné, N. N„ Török Ignáczné, N. N., Schwartz Ignácz, Blum Ignácz, Szűcs Mihály, Grósz Lajos, Pécsi Gábor, Dr. Pilissy István, N. N., Weinberger Arthur, Klár Sándor, Berger Sámuel özv. Weiszné 40—40 fillért, Grósz Márton 20 fillért. Jegye iket megváltották: Kun Mátyás, Leveleki Mayer, Dr. Meskó László 10-10 koronával, Zucker Henrik, Török Gyula 5—5 koronával, Hercz Pál, Grünberger Lajos 3—3 koronával, Guttmann Sámuel, Leveleki Mór 2—2 koronával a jótékony célra 200 koronán felül juttatót a rendezőség. A szives felülfizetők és az estélyen közreműködők fogadják ez uton is hálás köszönetünket. A rendezőség. — Sok az eszkimó. A nyíregyházi kir. pénzüjyigazgatóságnál üresedésben levő kataszteri irodatiszt; állásra a pályázati határidő lejártáig 56 kérvény érkezett be — A pusztító betegségek elleni harcban a világ legkiválóbb orvosai egyesülnek. E betegségek legborzasztóbbika az Edilepsia (Nyavalyatörés). E bajban szenvedőknek vigaszul szolgálhat azon értesülésünk, mely szerint egy magyar orvos e betegség ellen uj és hatékony gyógyító módszert talált fel, amelylyel már a külföldön is feltűnést keltett. Ez orvos Dr. Szabó B Sándor Budapest, V. Alkotmány u. 5; ki készséggel nyújt felvilágosítást mindazoknak, kik gyógyító módszere segélyével e súlyos bajtól szabadulni óhajtanak. — Magyar Divat. Az a hazafias fölhivás, a melyet Vay Gáborné grófné nemrég közzétett, élénk visszhangot keltett az országban. Egyremásra kapjuk a leveveleket — írja a Budapesti Hírlap — előkelő uri asszonyoktól, a kik azt irják, hogy a maguk körében mozgalmat indítottak a magyar ipar támogatására s a bécsi portéka kiküszöbölésére. Egy zempléni magyar asszony igazán megszívlelésre méltó inditványnyal áll elő, arra hivja föl a főrangú hö'gyeket, hogy csinálják meg a magyar divatot. írásából, a melyet nyilt levél alakjában Vay Gáborné grófnéhoz intéz, a többi közt tz ket mondja: Erős lélekkel fogjunk hozzá a nagy munkához, éleszszük a honszeretetet a nép minden osztályában, a nemzet minden rétegében. Eddig elégnek tartottuk, ha csiládi körünkbe, gyermekeink szívébe oltottuk, ezt a szent lángot, a miről én büszkén felelik, de sajnos, ugy látszik, sokhelyen, sok családnál elhanyagolták az anyák ezt a kötelességet, különben nem lennék ma törvénytelen lisztviselők. Legyünk ott mindenütt segitő kezünkkel, a hol baj van, gyakoroljunk minden irányban jótékonyságot, ne érezze magát senki elhagyatva ebben az országban, s talán nem fogja a nép oly könnyen kezebe venni a vándorbotot, Amerika felé. Átkössük meg ,a magyar ipart. Önök főúri hölgyeim alkossák meg a magyar divatot, önállóan, minden, a mi magyar, az legyen a jelszó, Méltóságod azt mondja, ne vegyünk semmit, a mi bécsi, egyelőre elég lenne az is, de ebben könnyen félrevezethetnek a kereskedők s esetleg megvásárolunk, bécsit, angol, vagy francia gyártmányt. Lassan küszöböljük ki, a mi külföldi. Lehet, hogy kezdetben, egyes kereskedők, igen súlyosan éreznék meg ezt, de csak így lehelne virágzóvá tenni a magyar ipart, a gazdag kereskedők gyárakat alapitanának s ebbe nagy részt vehetnének majd az ország főurai, nagybirtokosai. Mi Zemplénben kisebb körökben máris megindítottuk az akciót. — Halállal végződő verekedés. Kállósemjén községben a Grósz Mór tanyáján tartott lakadalom éjjelén Kovács István, Kardos Pál, Kardos László, Terdik János, Kovács József, Mészáros Sándor, Vámos Pál, Terdik Ferencz, Jakab András és Szatmári Imre legények, Hajdú Pált Grósz Mór bérlőnek béresgazdáját botokkal ugy elverték, hogy súlyos sérelmeibe a nyíregyházi Erzsébet kórházban meghalt. — Saját érdekében tegyen kísérletet minden csuz és köszvényben szenvedő a hírneves Zoltán kenőcscsel, mert a leghíresebb orvosok és ezer meg ezer gyógyult beteg igazolják annak páratlan csodás hatását. Üvegje 2 kor. Zoltán gyógytárában. Bpest , V. , Szabadságtér. — Tanitók Törvénye cim alatt adla ki a Magyarországi Tanitók Országos Bizottsága az egyetemes tanitógyülések határozatainak alapján a népoktatásűgy minden részét felölelő törvénytervezetet. A mű oszlik fel 3 részre (törvénytervezet, indokolás és az egyetemes gyülesek határozatai). Kimondja a tervezet, hogy minden népiskola hivatalos nyelve a magyar. Általában a magyar nyelv teljes érvényesülését kívánja. A tanítóképzést is reformálni kívánja: a középiskola teljes elvégzése után az egyetemen és az egyetemi jellegű intézetekben egy évi tanfolyam rendezendő s ennek bevégzése után pedagógiai rizsgálat sikeres letételével nyerhet oklevelet a jelölt. A vizsgálóbizottság all uni. A tanüok fizetésijminiuma 1400 K., mely 2800 K-ig emelkedik, melyet bármiy jellegű legyen is az iskola, az adóhivatal fizet ki ; e végből az iskolafentartó a tanítói járandóságot az adóhivatalhoz fizeti be. A kántori hivatalt a tanitó elvállalhaija, de erre nem kötelezhető, minden tanitó esküt lesz a magyaralkotmányra a kir. tanfelügyelő kezébj. Kizárólag a kir. tanfelügyelő gyakorolja a tanulmányi felügyeletet mind. n iskolában. A megyei taitóegyesü'etek szövetséget alko'nak. I Az egyesületek kebelében f gyelmi bizottság alakítandó. | Az 56 lapra terjedő munkát 1 korom beküldése esetén | (bélyegben is beküldhető) Hajós Míhdy, titkár (Budapest, I., Városmajor utca 59. sz.) bárkinek megküldi. — Varjukra vadászott, de embert lőtt Kóti János kisvárdai mészáros segéd e hó 16-án. A vágóhíd melletti fákon megtelepedett varjukat lövöldözte az illető 9 mm. forgópisztolyábol s egy lövés azonban valahogyan eltévedt s Mikita Ándrás 15 éves fiat találta. A golyó a fiu száján hatolt be s az állkapocs felett a fül alatt jött ki. Á fiu sérülése nem életveszélyes, azonban gyógyítása orvosi vélemény szerint legalább is 20 napig tart. A varjuvadászt a rendőrség kihallgatás után szabadon bocsátotta. — A gazdák érdekében hasznos ujitást tervez Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedő cég Budapesten.- Ugyanis a gazdák ezideig teljes megnyugvással szerezték be gazdasági magszükségleteiket oly üzletekben, ahol Mauthner-féle konyhakerti és virágmagvakat árusítanak, abban a hiszemben, hogy ott a gazdasági magvak is a Mauthner cégtől valók. Sajnos ez nincsen mindenütt így, aminek következtében bizony sok oly gazdasági magot vétetnek meg a gazdákkal, amelyek sohasem kerültek ki Mauthner raktáraiból. Amint értesülünk a gazdák érdekének megvédésére és a cég jó hírnevének érdekében is, a Mauthner cég a közönséggel rövidesen ismertetni fogja mindazon vidéki kereskedők és szövetkezetek névsorát, a melyeknél a cág gazdasági magvai kaphatók. Addig is ajánlatos a vásárlásnál a beszerzési forrás felől meggyőződést szerezni. — Miért ugatja a kutya a holdat J Erre vonatkozólag érdekes véleményeket olvadunk a ,Természettudományi közlöny"-ben. Az egyik így hangzik: A régiek a holdfogyatkozást nem bírták megmagyarázni és a többi között például az inkák azt hitték, hogy a holdat betegség érte; amikor egészen eltűnt, azt vélték, hogy meghalt és most reájuk fog esni. Ennek elkerülése céljából nagy lármát csaplak, dobokat vertek, trombitáltak, egyszóval rettenetes zajt csaptak ; azonkívül mert azt hitték, hogy a hold szereli a kutyát, ezeket megkötötték és ütlegelték, hogy a hold üvöltésükön megindulva, minden erejét összeszedj-; és magához térjen. Az eszkimó asszonyok a kutyák füleit cibálták, hogy űvöltse lek. Azt gondolom most már, hogy a kutyák annyira megszokták holdtöltekor üvölteni, hogy később verés nélkül is üvöltöttek s ez egész átöröklődő ösztönükké vált. Veleményem szerint tehát ezért üvöltene sok kutya holdtöltekor. A másik vélemény már sokkal elfogadhatóbb. Ez ugyanis kutyapsich'jlogiai alapon magyarázza meg a sajátságos dolgot: Hogy a falusi kutyák miért ugatják m'g a holdat, vagy miért vonitanak holdtöltekor. Houzeau ugy magyarázza, hogy a tárgyaknak holdfény vetette árnyékai, bizonytalan körvonalai m>gzuarják megszokott környezetükről alkotott képzeteiket s fantasztikus képeket idéznek fel bennük, amelyek nyugtalanságot, félelmet okozhatnak. Danvin erre megjegyzi, hogy ha így volna, a kutyák képzeteit majdnem babonásoknak kellenn; tartani. Dr. Th. Z 11 „Ist das Thier unvernünl'tig ?" cimü kis könyvében másként fejtege'i. ő az állatokat két csoportra osztja: „Sehgeschőpfe" és „Nasenthire". Az elsőknek szemök jobb s ítéleteikben arra támaszkodnak, a másik csoportbeliek szeme gyenge, nem megbízható, hanem szaglásuk igen kitűnő és minden tekinletetben rábízzák magukat, szerinte intézik minden cselekedetüket. A kutya ide tartozik. Mint ilyen különös helyzetbe jut. Minthogy ugyanis az ő alapérzéke a szaglás, a látás pedig csak alárendelt szerepet játszik szemléletében és cseledeteinek intézésében: a hold fényének szemére való hatása, melyet szaglásával nem érzékelhet, olyan fatális, — úgymond — mintha mi valakit beszélni hallunk, anélkül, hogy lá'.hatnók. vagyis a kutya látja a holdat, de szagolni