Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1906-01-14 / 2. szám
NYIRVIDÉK 2-ik szám 3. kijelenti, hogy azon mint törvényellenes cselekményen egyetlen bizottsági tagja sem fog részt venni, ellenben elrendeli, hogy az alispán vagy helyettese hivjon össze rendkívüli közgyűlést és tűzze annak napirendjére a főispáni kinevezésről szóló értesítést, a törvényhatóság a tisztviselőket eltiltja a törvénytelen beiktató közgyűlésen való-megjelenéstől, valamint a kinevezendő főispánnál akár hivatalos, akár társadalmi uton való érintkezéstől és utasítja őket hogy ennek semmiféle rendelkezését ne teljesítsék Tiltakozik a törvényhatóság az ellen, hogy tanácskozási terme, melynek falai közt eddig csakis hazánk, nemzetünk és vármegyénk javát czélzó becsületes munka és j törvénytisztelet honolt, egy a nemzet ellenségei közzé szegődött egyén főispáni eskütétele által megbecstelenittessék: ez okból elrendeli, hogy a tanácskozó terem, a főispáni hivatalos helyiségek s az akkor netalán üresen levő főispáni magán lakás ajtai a vármegye alispánja, Kállay András és Szunyoghy Bertalan bizottsági tagokból álló bizottság által lepecsételtessenek, a mely pecsétek eltávolítására is ezen bizottság lesz feljogosítva. Az alkotmányvédő bizottság kiegészítéséül abba beválasztja a törvényhatóság dr. Bodnár István, Barzó Mihály, Berethőy János, Czukker Henrik, gróf Degenfeld Pál. Dinner Gyula, Eröss György. Groák Sándor. Gaal Elek, Halasi Mór, Hajdú Gyula, dr. Ho váth József, Halasi János, Jármy Márton, Kállay Emil, Kornis Géza, Lévay Sándcr, Szomjas Gusztáv, Nozdrovitzky György, herceg Odescalchi Zoárd, Orosz Miklós, Paulu§z Márton, Patay József, Sipos Béla, Szentmiklóssy Sándor, Szalánc-zy Bertalan, Weisz Lipót, Liptay Jenő, Bekény Gyula bizottsági tagokat Jelen közérdekű határozatot a törvényhatóság a vármegyei Hivatalos Lapban közzétételi és a tiszti ügyész meghallgatása után fontos közérdekből kifolyólag kimondja, Rogy ellene csakis birtokon kivül lehet felebbezéssel élni és hogy az felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtatni fog Tárgyalás alá vétettek Moson, Békés és Hajdú vármegyéknek hasonló szellemben leendő támogatás végett áttett határozatai, melyekben alkotmányos kormány ki' nevezése és szentesitett törvényeink által biztosított alkotmányunk épségben megtartása iránt Ü Felségéhez felirat intézése elhatároztatott. Határozat. Szabolcsvármegye közönsége azon nézetben van, hogy az országgyűlés által Ö Felségéhez intézett feliratnak kellene hivatva lenni arra, hogy a parlamentáris kormányzást és az alkotmányos rend helyreállítását, vagyis a korona és a nemzet közötti egyetértést létrehozza, minthogy azonban a nemzet mély sajnálatára a törvényhozó testület felirata hónapok óta mindeddig a korona részéről válaszra sem méltattatott: nern látja c-zélravezetőnek azt, hogy a vármegyék forduljanak közvetlenül a királyhoz : ugyanazért a társtörvényhatóságok javaslatai felett napirendre tér s az eredménynyel nem kecsegtető felirat intézését mellőzi. Pazar István életrajza. A szabolcsvármegyei tanító-egyesület 1905. év julius liú 3-án tartóit közgyűlésén felolvasta: Kl'BACSKA ISTVÁN. Melyen tisztelt közgyűlés! A szabolcsvárniegyei állal.inos tanitó egyesület választmánya járásköreinck az 1905. évi gyűléseire vilalétr-lül kiiűzte: Mi modon lehetne a népisko ai tanulók lelkületcre halni, miszerint az éleibe kitépve, mint nagykorúak a népiskola illetve a nevelés-oktatás ügye iránt me'egen érdeklődjelek. A nyíregyházi já.á.-kör egyik lapja Petrikovics Pál lanitó a vitaletelt kidolgozta (S megokolásában a — szeretet — hozta fel legfőbb érvül, a melylyel az iskolabol kikerü t gyermekek figyelmet az iskola ügyei iránt legjobban felkölthetjük. A szenlírás is ezt mondja : „a szeretet mindeneket elfedez, mindeneket eltakar." Bennem is mélyen tisztelt közgyűlés a szeretet — a mely születésem óla drága, jó szüleim cs kedves tanilóim által szívembe lett csepegtetve — a hála érzelmeivel egyesülve — inditott arra, hogy az egyesületi választmany megbízása folytán a mai közgyűlésen egyesületünknek egy ügybuzgó, tevékeny, alapító tagjáról; néhai Pazár István el. mi iskolai igazgató-tanítóról — a ki 46 éven át működőit a tani'ói pályán — és nyugalomba vonulásának második évében 1905. év febiuár 9-én Nvitián elhalt, kihűlt porai 1905. február 1 I-én . Nyiregyhizan h'-lyezlettek örök nyugalomia, megemlékezzen). Megilletődje teszem ezt. Megilletődve azért, mert hiszen megboldogult kartársunk ket évi n át az V—Vl-ik elemi osztályban lanilóm, 11 even at kartársam volt. Megilletődésem mellett azonban készséggel leszek eleget a reám íuliázott megbi/atásnak s kérem becses türelmükét. 46 év mily kevés az idő v gtelenében. de mily sok egy ember éleiében; kivált, ha azon 4(i év kitartó, folytonos munka között — még pedig a taniiói pályán — folyik le. Hosszú ez a 46. esztendő a mi esztendeinkben. Napról napra, évről-evie fáradhatatlanul, a legnagyobb odaadással tanitani. nevelni ezreit é. ezrpit a legkülönbö/őbb vél mérséklettel és erkölcscsel megáldott vagy megvert gy. i mekeknek ; igy élni át a tanítói pályán 46 hosszú ével, fáradtságot nem ismerő munkálkodássá!, ernyedetlen szorgalommal haladva előre, élve a tanitoi pálya magaszlos hivatásának; igy tölteni el 46 évet közmegelégedéssel — e rögös t.nitói pályán — az méltó az elismerésnek babérkoszorújára. Az emlékezet világító fényénél nézzük boldogult kartársunk Pazár István élettöiténelét. S/ület- f 1837. évi augusztus hó 18-án GömörIII' gyének Ostyán nevü közsegében Pazár Károly Ferencz és Frenyó Zsuzsánna nemes származású szülőktől. Az elemi oktatá-t édes atyjától nyerte, ki mint ospyáni tanitó 33 éven át ügysz-retettel töltötte be magaszlos hivatalai. A gymn. 5. osztályát szü őföldjén, az akkor még virágzó osgyáni középtanodában, a V'I-ik osziályt az egyesült. prot. osgyán —rimaszombati gymnasiumban jo sikerrel végezte. A VII-ik osztályt a késmarki lyc, umban hallga I la. 1855. évben a felső-lövői lanitóképző-intéze'be vétetett fel. hol két evet töltött. 1857. évben tanítói oklevelet nyert. Az 1857—8- ik tanévben Bépceszemerén volt nevelő szopori Nagy János fóldbirlokos gyeimekeinel. Innen 1858. év őszén az osgyán —rimaszombati középtanodába hivatott meg segéd tanárnak. Az 1859. év jar.uár hó 4-én Jolsvara választatott meg rendes tanilónak, hol legyőzve a lót nyelv nehézségeit, teljes odaadással — hazafias szellemben — 10 évig és 1U hónapig működött. Hazafias működését Gömörvárm'gye — a vármegyei alapból — 1866. évben február 2G-án 25 forint jutalomban lészesitette. 1801). évi október hó 10-én a nyiregyházi ág. h. ev ng. nemes egyház templomi közgyűlésén a po'gári íiuoszlály rendes tanítói állására választotta meg, mely osz'ályt V— VI-ik fiúosztály czimén 1903. év január l-ig vezetle — a mikor is gyengélkedése miatt szabadságot kért. 1872. évben az ág. evang. taniiói kar igazgatójává választotta. E tisztet — rövid megszakításokkal — nyugalomba vonultáig viselte. Nyugalomba vonulásakor a taniiói kar tiszteletbeli igazgatójává választotta. 1873. évben tapasztalás szerzés végett meglátogatla a bécsi világkiállítást 1874. évben az ág. h. evang. lanilói kart képviselte a 11-ik egyetemes tanítói gyűlésen. 1876 ban űgybu/gó karlársaival — közlük Orsovszky Gyu'a és id. Szabó Endre tanítókkal — szervezte a S<abolcsvármegyei ált dános szabad tanitó-egyesületet, melynek alelnöke volt. Az egyesülelet az l8ao—81. években — min' kiküldő 11. — képviselte a hivatalos egyetemes tani'ógyülés. ken. Szervezte az „Eölvös-alap" helyi gyüjiőbizoltságol, a mi lynek élén — mint elnök — 26 évig működött ügybuzgal mmd. 1877. évben a Tiszavidtki ág. h. ev. egyházmegye a „Zsedényi-féle" 50 frtos jutalomban részesítette. — 1881-ben a magyar nyelv sikeres tanításáért a tanügyi kormány 50 frt ósztöndijra érdemesítette. 1883. évben a városi-képviselőtestület megbízásából — mint igazgató — szervezte az alsófoku iparos tanonciskolát, a melyet nyugdíjaztatásáig mint igazgaló ügy-buzgalommal vezetett. 1 s-89. évben hosszabb körutat tett. Volt Tuiinban, Párisban a világkiállításon; Svájcban, a hol tanulmányoz a a modern népiskolák berendezésé'. 1892-ben régi terve és óhaj) teljesült. Felépült a központi népiskola emelete-, diszes épülete, a kor igényeinek megfelelő berendezéssel. 1894-ben a nyiregyházi ág. h. ev. egyház elöljárósága 37 évi állalanos és 5 évi helyi tevékeny, ügybuzsjó működésének eli-rm-réseül jubileumot rendezett és 200 korona julalomban részesítette. 1902 ben a Vöröskereszt eeylet nyíregyházi fiókjának elnöke, báró Feilitzsch Berlhold Szabolcsvármegye föispánj i — a nyíregyházi tanítói járáskör elnökségének ajánlatara — a történele n és migyar nyelv sikeres tanításáért 50 korona jutalomban részesítette. 187.!. év óta tagja volt a városi képviseletnek. 1874-től a várm gyei törvényhatóságnak, 1882. évtől az egyházlanacsnak, .888. óta a főgvmn. kormányzó tai ácsnak, va'an.int a', országos tanitni bizottságnak. 18G0-ban családot alapított. Nőül véve néhai Bottó László rozlozsnyai lelkész Emma nevü leányát. Boldog házasságukból három fiók születeti : Zoltán kir. jarásbiro Nyitrán, Bela főgimnáziumi tanar Szegeden, István — Májerszky Béla Nyiregyhá>a város polgármestei enek veje — műszaki mérnök Budapesten. Mindhárman családos emberek. Családi élete boldog volt. Nemes gondolkodású és művelt nejevei 30 éven át elt boldog egyetértésben. Szeretettel és gonddal nevelve gyermekeiket. Fáradságukat siker koronázta. Mindhárom fiók a társadalomban szép állast foglal el. A b.ddogság nem maradt megpróbáltatások nélkül. Amidőn fiaikat saját szárnyaikra bocsátották — 1900. év április havában szerető, hű hitve e, a drága, jó anya hirtelen — varatlanul — elhalt, itt hagyva a sok munkáló! amúgy is fáradni kezdő jó férjet egyedül. A boldog családi fészek üresen maradt. (Folyl. kóv.) Rövid bepillantás az iskola életebe. Nem minden gyermek testém k sz -rvezete, fejlődési képessége egyenlő. Mindegyiknél észlelhető egyéni külömbség. De emez elterések korántsem jelentéktelenek arra,, hogy azokat ini, mint a test és lélek ápo'ói, különös figyelemre ne méltassuk. A nevelés is lanitas számtalan módszerének alkalmazásával n.inden gyermek egy és ugyanazon cél felé vezethető; a nevelés hatalma nem ismn- korlátot. Csupán a gepies szemlelteté-sel a huszadik században nevelni és tani ani mar nem lehel, azok már* rég legyőzette;. „Minden hajlam és tehetségben fellaláihaló a tökéletesedés ereje. Ezt mégis oly kevesen tud|ak felfogni, kik okiatni és v.z.relni hivatva vannak", mondja Goethe. A n -velésnek is meg van a maga kiszabott határa, mit az ügyes és lapintatos tanitó nem a módszerekben ker r 3; olt azt fel nem találja. Hogy e halál t elérhessük v r 0y legalább megközelíthessük, az a gyermek istenadta természetetői függ. Ezt kell először kiismerni, mert bizony a gyermek koponyája nem alkov, melybe a tanitó világosságot csak közsetve juttasson. A gyermek termeszetet kell először kiismernünk, mert ahhoz, hogy a gyermek a tudomány, a műveltseg ú'j ira előkészíttessek, meg kevés a mi akaratunk. A gyermek hajlama, telutsege és lelki ereje határozza meg ejlődési képssséget és csupán ezek alapjan jelölheti ki a lanitó azon végpontot, mely felé neKÍ haiidnia es melyet a gyermeknek iskolájaban elérnie kell. Az iskolában tényleg feltalálható gyöngébb szervezetű es tompa tlin jü gyermekek az értelmesebbekkel a kimért időben és csupán a szabályos, egységes tanításban egyformán haladni képtelenek. Ezen alvó lelkek felébresztésére már különfele módsz.reket kell használnunk, mire élénk és jó felfogású gyermeknel n ncs S/ükség. A lelkiismeretes tanitó a tantervében kiszabott anyagot az ege.-z osztá.lyul tehát csak úgy dolgozhatja fel, ha az or rendj n kitüntetett időn kívül naponként egyegy -flórán at a gyöngébbekkel külön foglalkozik; magyaráz, visszakérdez es ismétel. Az uniformis és regula nem t.sz ugyan egyem külöinb:éget, de ne feledjük, hogy mi apostolok vagyunk és nem káplárok ; a gyermekek p dig rsko.aban vannak es nem kaszarnyaban. A tanitási eredményre nagy befolyással van úgy a győrinek testi természete es lel<i tulajdonságai, valamint a megválasztott és kiszabott tananyag természetessége, meit tapasztalásunk is bizonyiija, hogy a feltogasi kepesség es munkaerő majdnem minden gyermeknél más-mis. Ép ezért ve/.elte»sék minden egyes gyerm-k kizarólag a tanító autokrátiájának szabad kezet enge.ive csupán azon sorompoig, melyet természeti erejeriél fogva elerh-t. Nem pedig az egesz osítá lyal, a gyermekek felfogási képességet nem merlegelve, a kimert anyagot átvétetni es ha a gyengébb gyermeknél a taniló jelleme kifárad, ha elvek- es szabályokból kifogyott, ha minden hő cselkedése bankrottot mond, elöves/i hát a minienhato nádpálcát és a sz. rencsétlen gyermeket agyba-főbe veri; miért nem halad a többivel. A tan'tó az ily gyermeket az iskola rosszának címezi, a többiek előtt restnek, gyávának, parasztnak nevezi és a rettegett vessző érezteti is hatalmát. Természetes, kogy evvel nem épit, hanem ront. Batran meiem állítani, hogy úgy e.ömenetel, mint magaviselet dolgában iskola rossza nem letezik. A fiatal csemete n rn hozhat vad hajtást, ha abba a nemes rügyet gondosan átülteltük. A hiba csakis a szülők- vagy a tanítónál kereshető. Hozza a tanitó kapcsolatba az egyes eseteket egymással, keresse ezek indító okait a legapróbb reszekn ;l, e részekről következtessen azegeszre, mi állal a hanyag gyermek lelki állapoiárol állalanos érvényű it letet, nyerhet es csak ezek után fogjon az orvosláshoz. M.lyik csoporttal foglalkozzunk tehát behatóbban? Ha a gyengébbeket fogjuk előnyben részesíteni és nekik több idot szentelni, akkor sz.nvednek a jobbak, a', o osabbak. E-.ek fejlőd-sét IU latosan és erőszakkal gátoljuk. A ki nem elégített munkakedv zaklatja az akaratot, si rkenti a tetterőt es a tétlenséget nem tűr.; addig tehát haszontalan dolgok ulán nyomulhal. A foglalkozas nélküli gyeimekek nyugtalankodni, fészkelődni kezdenek es háboigaiásuk megaka-ztja a tanítást. II i azon idő alatt, mig a gyengetabekkel foglalkozunk, a jobbakn.k inunkat nem . dunk, ez k unatkozni fognak és idővel csökkenni fog tanulási kedvük, elvesziik bu/galmutat. A legf nségesebb t, legértékesebbet, mit az iskola a fi.lal leiekbe olthat: a szellem képessége és tevek-nysege — e létlenseg állal a gyermekből egyszerűen kiölelik. 11a pedig a jobbakkal fogunk többet törődni, mig a gyengébbeket lelkünk azon megnyugtató szavára hallgatva, hogy tzek majd rnege. ősödnek a jövőre mikor osztályukat ismetelni fogjak magukra hagyjuk, akkor nemcsak hogy őket a követk -zo évre elő nem kesziijük, hanem még azt a kis hajlamot, azt a kevés i udnivágyast is kitépjük a leikükből. Áz ily gyermek el van ke=eiedve, mert lars^itól visszamarad és a mi jo akarat, szorgalom benne m ir langra kapót, lassacskau ugy ellobog szegénykénél, hogy a tanító szava elölte a»omatikás m irad. Vagy ha az ily gyumek mégis megeiőltetné magá', ho.-y a rönbivel együ t h dadtiasson, akkor meg épen tönkre megy, mert a szellemi ellenlállö erő a testi épséget is magával ragadja és az ily túlfeszített bu/galum keservesen szokta megadni az árat. A sok tantárgy, a tananyag nagy menny.sége manapság még a jobb gyermek természetes fejlődési kepessegenek is lenyeges m.'ggátlása, megakadályozása. Kisvárda. Kohn Illés. Folyt. köv. UJDONóÁGOK. — A nemzeti ellenállás megsegítésére Szabolcsvármegye hazafias közönségé körében megindult mozgalomnak bizonyára leiekemelő tanúbizonysága az a lapunkban már név- es szamszerint kimutatott áldozatkészség, amelynek eredménye az, hogy Szabolcsvái injgye tisztikara csakn.m két esztendő, e javadalmazasára nézve biztosítva van. Ujabban ehhez az igazán nemzeti alaphoz Groák Ödön és Groák Lajos urak 1000 —1000 koronával járultak hozzá. — A máriapócsi kegykép könnyezése dolg ban a lapunkban mar jelzeit szentszeki vizsgálatot e ho 11-én csakugyan megke.dették és meg is tarto^ák. Ezzel a lennyel — amikor bejelentjük ezt bizonyára erd.klödő olvasóinknak — szinte megáll a lélegzetünk, hogy a XX-ik szazadban íme valósággal megtörtént ezt a csodát, mint krónikásai az eseményeknek, kötelességszerű n feljegyezzük. Ugyan ezíel a kötelességgel jelenteni fogjuk majd azt is, hogy a vizsgálat eredmenye mi lett. — Előmunkálati engedélyek. A kereskedelemügyi miniszter Balogh Ferenc földbirtokos, nyi.batori la"kosn k a m. kir. államvasutak Kisvard i állomásától Anarcs Gyulaháza. Karasz, Petuehaza, Jakó, Nyirbakta, Ófehértó es Gyulaj községnek érintésével a nyiregyhazamátészahai helyi érdekű vasút Nyírbátor állomásáig vezetendő szabványos nyomta\u gőzüzemű helyi erdeku vasútvonalra kiadott előmunkálati engedely érvényét egy