Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-17 / 38. szám

4. 1905. szeptember 17. N Y I R V I D É K 3S-ik szám. liznius kérdésének ismertetéséhez" eimű művét (Budapest, Kilián Frigyes bizománya. Ara 2 korona). E tudományos mű részletesen ismerteti az alkoholizmus elleni küzdelem méreteit, behatóan tárgyalja az alkoholizmus hatását az egészségre, az emberi szervezetre, az erkölcsi és az értelmi erőre a társadalomra slb. Nyíregyháza, 1905. szeptember hó 5. Szabolcsvár megy. kir. tan felügyelősége. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Tekintettel a több irányból érkezett megkeresésre, kérjük t. gazdaközönségünket, hogy feles-leges es eladó minden néven nevezendő szálas, szemes és gubás takarmány nemüeket, azok mennyisége és inétermazsánkénli aiának feltüntetésével együtt, egyesületünk titkári hivatalának bejelenleni szíveskedjék. ÚJDONSÁGOK. Kneisel-hangverseny. Városunknak igen érdekes hangversenyre van kilálása : Kneisel Antal, a párizsi konservatorium hírneves tanára, a kit Joachimtnal és Sarasalé-vel egy sorban emlegetnek, folyó hó 23-án, szombaton, a városi szin házban hangversenyezni fog. A művész, a ki egész Eu^ípát bejárta hegedűjével, és a kiről a legelőkelőbb párizsi újságok az elragadtatás hangján írnak, készséggel vallalkozik arra, hogy a (éli szezonban leányával, a 10 éves kis Aveline de Germain-nel, a kis csodazongoramüvésznővtl, a kit Párizsban dédelgetnek, újra eljön a Bessenyei-Körnek valamelyik hang versen) ére és a Kör tagjainak most is a szokott kedvezmény (50%) . keszségesen ajánlja föl a jegyeknél. D.cára annak, hogy ez az évad nem alkalmas egészen a koncertre, az itthon lévő műpártolók bizonyára nem mulasztják el az alkalmat, hogy egy ilyen nagy művészt meghallgassanak. Kneisel tanár az elmúlt század utolsó évtizedei! en szuverén fejedelme volt a hegedűművészeknek. Azóta ujabb nagyságok keltek életre, uj és kevésbbé nemes iskolák nagyjai hódították meg az óvilágot és az ujat is, de a Kneisel dicsőségének sugárkévéjét nem homályosította, lul nem ragjogla egyik csodahegedüs művészete sem. Kneisel tanár már bejáita az ország nagyobb városai!, mindenütt fényes dicsőséget, diadalt aratott, a nyugoteurópai világlapok mindannyian a legnagyobb bámulat és elismerés hangján nyilatkoznak játékáról, a melyben feltalálható mindazon kvalitás, mely őt elsőrangú müvészszé avatja és a legnagyobb hegedűmesterekkel helyezik egy kategóriába. Kneisel volt Kubelik rgyik mestere. Legutóbb Debiecenben hangversenyezett. Az ottan megjelenő „Szabadság" cimü napilap ez alkalomból a következőket írja Kőriseiről : „A kiforrott, érett rnüvészegyéniség állolt a hangverseny dobogón akinek ugy előadása, mint teknikája bámulatba ejtette a közönséget. Hallottuk Kneisellől/Tartini egyik szonáláját, az Ördög trilláját, ahol csodáltuk finom, hangfestéseit és kitűnő interpretáló képességét. Eljátszotta Beethoven egyik hegedűversenyét, melynek előadása csodálattal töltötte el a közönséget. Amikor pedig Paganini hires Boszorkány táncát adta elő, valóságos félelmet éreztünk s önkéntelenül az jutott eszünkbe, hogy olyan tökéletes teknikával, oly kitűnő előadó képességgel megáldott művész nem is lehet ember. A kiválóan élvezetesnek Ígérkező hangverseny műsora a következő: 1. a) Tartini. Sonata, Ördfg trillája, b) Winiawski, Fantasia, c) Beelhoven, llegedü-hangverseny Knei- ! A. tanár. 2. a) Kneisel A. Aria, b) Ernst II. W. Airs Ilongrois, c) Bach J. S. Aria — Kneisel A. tanár. 3. a) Paganini, Boszorkány tánc b) Sirasate, Cigányélet — Kneisel A. tanár. 4. a) Bazzini, La rond des Lulins, b) Reményi— Kneisel, Repülj fecském, c) Paganini, Mózes, ária ti. hu ron Kneisel A. tanár. 5. a) Kneisel, Bomán rapsodia, b) Joachim —Brahm-, Magyar táncok, c) Kneisel, Fan'a ia Mazurka, d) Sainl Saens llavanaise Kneisel A. tanár. Belépti-jeg) : Páholy 11 kor., Támlásszék 3 kor. 50 fill., l-ső hely 3 kor, II-ík hely 2 kor. 50 fill., III-ik hely 1 kor. Diak-jt gy (50 fill., Karzat 60 fill. Kezdele este $ órakor. Jegyek válthatók : Jakobovils Fanny k. a. elohánytőzsdéjében. — Hivatalvizsgálat. Báró F e i I i t z s c h Berthold főispán, J á r m y János főispáni titkár kíséretében e hó I 1-én a eladai alsó járás, 13-án pedig akisvárdai járás főszolgabírói hivatalának ügy- és pénzkezi lését megvizsgálta. — A Nemzeti Szalon a főispánnál. Báró Feililzsch Berthold a nyíregyházi mütárlat védnöke a kiállítás megnyitása alkalmából vasárnap díszebédet ad a Nemzeti Szalon vezetőségének tiszteielére, A díszebéd után a fővárosi művészek kirándulnak megtekinteni a festői szépségű Sóstót és környékét. — A s/abolcsmegyci művészek. A képzőművészeti kiállítások érdekességét nagyban fokozzák azok a mülárgyak, a melyeket a vidéken, zajtalanul működő s gyakran csakis dilettáns hatások közölt dolgozó festők és szobrászok küldözgetnek be a Nemzeti Szalon vidéki tárlataira. A nyíregyházi nagyszabású tárlat alkalmával a Nemzeti Szalon egynéhány olyan művészt fed.'zett azonban föl, akikkel e helyült is szívesen kell, hogy foglalkozzunk. Ilyen kiváló művészi tehets g a Nyírbátorban lakó Mandel József, akitől a mostani tárlat alkalmából a zsűri 3 festményt fogadott el kiállításra. E'ek egyike önálló alkotás és a művész édes atyját ábrázolja s ha a katalógus nem is említené föl, hogy kit akart a művész megfesteni? — mindenki azonnal föl fogja ÍSIITIIÍ a szabolcsi tá-sadilomnak elhunyt közkedvelt alakját. A másik két pompás festmény másolás, de mindjárt megjegyezzük, hogy mindkel teí önálló művészi becscsel biró. Az egyik egy Rubens-képnek az eredetivel vetélkedő kópiája, a másik Rembrandt ismeretes önarcképét aeij.i elénk Látogató közönségünk mű -rlelmét tehát már ez alkalommal is felhívjuk ezekre az értékes műtárgyakra. Az is érdekes, hogy Mand-d József eleinte faragással foglalkozott s művészi kivitelű dilgokat produkrlt a ré<metszés és fafaragás terén, később kiment Münch:nbe s ezalatt szorgalmasan és ere Iménvnyel misolgatta Rubenst, Sonydert, Rembrandtot és Van Dyket. Egy másik igen tehetséges művésze a Nyirvidéknek Somogyi Sándor liatal szobrász, aki valóban jobb terrénumra méltó leli tséggel mintáz és a tárlatra kiállított szoborművei méltó feltűnést fognak kelleni. Kozák István tanár és festőművészt a biztos rajztudás jellemzi, amely kü önösen a két rajztanulmányán szembeötlő. Propper Arankái csak azért emiitjük e helyen, mert ö is Szabolcsmegye szülöttje, akinek elismert művészete azonban oly rövid i lö alatt is országosan ismertté lett, sőt művészi körökben a külföldön is feltűnést keltett. A Nemzeti Szalon kiküldődéinek alkalmuk volt a művésznőt turai műtermében f l keivsní s megösmerkedni azokkal a művekkel is, melyeket oknélküli szerénységből nem akirt a (áriáira kül leni. A festői szépségű szabolcsi vázlatai a fővárosi legitim kiállilások keretében is elismerést érdemelnek, de még jobbak azok az akvarellek, melyeket párisi tartózkodása alat' vetett papírra, biztos szemin I, rajzzal és ecseilcl. A művésznőnek ez alkalommal csak annyit : viszont látásra a Nemzeti Szalon és Műcsarnokban I — A nyíregyházi gyalogsági laktanya épi'ése ügyében a honvédelmi miniszter a következő leiratot intézte a vármegye alispánjához : A folyó évi május hó 10-én iartott közgyűléséből 20639. ex 1904. és 233. B„'y. szám alatt tett felterjesztésére értesilem a törvényhatóságot, hogy Nyíregyháza városnak egy gyalog ezrednek és a hadkiegészítési kerületi parancsnokságnak odavaló áthelyezése iránti kérelme, oda helyezhető csapatok hiányában ezúttal nem teljesíthető. Az aján'alot azonban a közös hadügyminiszter netán beálló szükséglet esetére, előjegyzésbe vette. Megjegyzem különben, ho„'y a hadkiegészitéskerületi parancsnokság székhelyének Nyíregyházára kért áthelyezése oly kérelem, mely az egész liadkiegésziléssel szerves összefüggésben áll s igy az uj véderő törvény, illetőleg az uj utasítás megalkotása előtt alig volna teljesíthető. — A Sainassa alapítvány kamataiból Szikszag Pál alispán a következő szegény özvegyeket részesiiette 50—50 korona segélyben: özv. Soltész Jánosné, özv. Szamuely Lajosné, özv. Kazár Sámuelné, özv. Kolcsál Istvánné nyíregyházi, özv. Jármy Líszlóné berceli, özv. Katona Jánosné kótaji, özv. Vislócki Mihály né pirícsei és özv. Tar Józsefné nyírbátori lakosok. — A Nyíregyháza Dombrádi h. é. vasul léleri lésére alakult érdekel'ség részéről kiküldőit végr híjló. bizottság e hó 23 -án, szombaton délelőtt í) órakor Nyíregyházán a városháza lanács termében ülést tart, a kő vetkező tárgysorozattal: t. Az engedélyokirat bemulalása. 2. Az alakilatieló részvénytársaság alapszabályainak tárgyalása. 3. A részvény jegyzésre vonatkozó felhívás és az alapilói tervezel bemutatása és aláírása. 4. Folyó ügyek. — A kis vasút építése most már oly rohamosan halad előre, hogy a mint tervbe van véve november 1-én, minden valószínűség szerint ál lesz adva a forgalomnak. — A nyíregyházi g. kath. egyház uj plébánosa Ruttkay Gyula a héten kedelen éikezett meg székhelyére. A plébános urat a vasúti állomáson híveinek nagy száma s a város nevében Májerszlcy Béla polgármester üdvözölte kinek beszédére az uj plébános meghatva mondott köszönetet. — Dr. Kádár Gusztáv műszaki tanác-os, mint a kereskedelemügyi minisztérium kiküldölte városunkban időzik, a sóstó — dombrádi motoros kisvasút építésének felülvizsgálása céljából. — A Nemzeti Szalon a Bessenyei-Kör közreműködésevei Nyiregyházán, 1905. szeptember hó 17-től 25-ig, mélt. br. Feilítzsch Berlhold főispán védnöksége alatt, a vármegyeház dísztermében képzőművészeti kiállítást nndez. Az ünnepélyes megnyitás ma, vasárnap, délelőtt U) órakor megy végbe. Egyes pontjai: 1. A Nemzeti Szalon nevéb. n Rubovics Márk festő megkoszorúzza Bessenyei György szobrát. 2. Dr. Popini Albert titkár a Bessenyei-Kör nevében üdvözli a Nem zeti Szalon, művészi |egy^ülelet és a fővárosból lerándult művészeket. 3. A Nemzeti Szalon kiküldötte D;ry Bda titkár felkéri mgs. Br. Feililzsch Berlhold védnök urat az el-ő nyiregyhá/i képzőművészeli kiállítás megnyitására. 4. A védnök ünnepélyesen megnyilja a kiállítást. Aznap este 7 órakor: l. Nemzeti érzés a művészeiben. Szabad előadás. A Korona-szálló dísztermében tartja : Dr. Rózsa Miklós. 2. Társas vacsora étlap szerint a Korona-szálló kistermében. A társas vacsorára a hölgyközönséget is szívesen lálji a rendezőség. A kiállítás naponkint 9 — 12 és 3-6 óráig lesz nyitva. Belépő-díj a megnyitás napján a Bessenyei-Kör tngjiinak 1 kor., nem tagoknak 2 kor ; a többi napokon a Kör lagj linak f>0 fill, nem lagoknak 1 korona. Katalógus a pénztárnál 20 filléréri kapható. A Besstnyei-Kör, hogy megkönnyítse a képek vásárlásai, kieszközölte a Gazdasági Bank Igizgatóságánál, hogy az kifizeti a vásárlóit képeket és azoknak árát az illető vásárlótól havi részletekben veszi föl. A Kör maga is vásárol egy képet, hogy azt műpártoló tagjai közt ingyen kisorsolja és pedig olyan formán, hogy aki a megnyitás napján látogatja meg a kiállítást, a Kör titkárjánál bemutatott jegve után kap egy számot és a többi napokról szóló minden 3 jegy után újra egy számot, és a Kör azulán az illető képet ezen számok közt kisorsolja. A megnyitás nipján váltolt jegyek az esti előadásra is érvényesek. — Művészeti tanulmány ut, Bodó Zoltán festőművész, Bodó Pál kir. járásbiro (ia a napokban hosszabb művészi tanulmányútra, Párisba utazott. — Szabolcs vármegyei művészek a képkiállitáson. Nyíregyháza város és megyénk művészei közül a Nemzeti Szalon zsűrije a következő művészektől fogadott el a kiállításra műveket: Somogyi Sándor szobrász: J. R. úrhölgy arcképe, T. J. urnő in :llszobra, és Hazafelé, Zahoray János festő: Kissé kedélyesebben, L. Mártin kisasszony arcképe, Mank-I József festő: Rembrandt képmása. Atyám arcképe és Rubens másolat. Kozák István festő : Rimaparti részlet, Üreg asszony és Tanulmány fej. Mint érte ülünk a debreceni művészek testületileg jelennek meg a nyíregyházi kiállítás megnyitásán, a kiket ez alkalommal Bosznay István, Paltfy József és Bikos Tibor festők fognak képviselni. — A legtöbb adótüzetíik névjeg) zekét a képviselőtestület által kiküldött bizottság e hó 18. és 19-en fogja összeállítani a városi adóügyi tanácsos hivatalos szobajóban. — E. Kovác> Laura, az ismeretes kiváló művésznő 16-ára jelzett hangversenyét e hó öO án fogja megtartani a városi színházban. — Ilymeii. Margita Viktor társulati mérnök f. hó 23-án tartja esküvőjét Nagyszentmiklóson lleim Ferenc uradalmi főszámvevő és neje szül. Máiy Ilona leányával Irénnel. — A vérvád. E czim alatt a budapesti lapok e heti valamelyik szamában innen Nyíregyházáról egy egészen közönséges rendőri esetke alkalmából olyan felfujt és csupa valótlanságot tartalmazó tudósítás jelent meg, hogy kénytelenek vagyunk megkérni a budipesti lapok szerkesztőségeit, miszerint nyíregyházi tudósítóik megválasztásában nagyobb körültekintéssel járjanak el. Az eset maga a rendőrség jelenlése szerint a következő: Mii napon kelt távbeszélő utján történt felhívására jelenlem, hogy a hírlapokban közölt Fe dheim Pál pazonyi utcai lakos kiskereskedő elleni vérvád a valóságnak nem felel meg. Nevezetesen a dolog ténye Kállai István írnok jelenlése szerint a következő: Folyó-hó 12-én d. u. 1 órakor nevezeit írnok lakásara egy 8—9 év körüli leány ment, hol rendőrbizlost veit lakni. Kállai kérdésére, hogy minek a rendőrbiztos — azl felelte, hogy a pazonji utcai sarok boltban a kereskedő megölte a cseleeileányt azért kü.dötték rendőrbiztosért. Nevezett írnok a hírre azonnil a helyszíneié sí telt, Irol Maleskovics János rendőrbiztosi, valamint mintegy 20 főből álló népcsoportot talált, a rendőrbiztos kijelentette, hogy a hír valótlan. A dolog ténye az, hogy Feldheim Pal kiskereskedő ittas állapotban tért haza, miért neje őt m grótta s ezért Feldheim eiüliös lelt s az üzlethelyiségben az ajtón levő ablakot puszta kézzel beverte, min k folytán kezet meg is sértette, azonban ez n kivül más komolyabb baj nem történt. A budapesti lapok pedig erről a semmiségről a következő értesítést közöllek : Szabolcsvármegye áldott földjén megint kísérteit az az osloba mese, hogy a zsidók vérét vették egy szegény keresztény leánynak. Ezúttal azonban nagyon hamar kitudódott az igazság és a babonái nép, amely mar halallal f-nyegetődzött, szégyenkezve elsompolygott. Az esetről tudósítónk ezeket jelenti: Kedden délulán egy óra tájban Feldheim l'ai nyíregyházi szatócs ittas állapotban ment lnza pazonyiulcai lakására. Feleségű veszekedni kezdett vele, mire Feldheim beverte az ablakokat az öklével. Az üvegcserepek összevagdalták a kezeit és a fején is megsebesítették. Az asszony megakarva gátolni férjél a további rombolásban, Kis Juliánná nevü cselédjét magához szólította és egyesült erővel a szobába akarták vinni a részeg embert. A dulakodás zajára az utcán csoportosulni kezdlek a járó-kelők. A boltajlo hasadékán at benézve, látták, hogy a boltban Feldheim és felesége a cseléddel birkóznak és hogy mind a hárman veresek. Az összesereglett emberek között néhány pillán, t alalt futótűzként terjedt el a hír, hogy Feldheimék gyilkolják keresztény cselédjüket. Néhány perc múlva vagy ezer főnyi tömeg verődött össze Feldheimék háza előtt és halallal fenyegette a szatócsot és feleségét. A csőcselék viselkedése utóbb oly veszedelmessé vált, hogy lovasés gyalogos rendőrök jelenlek meg, akik kiszabadították a bajba került házaspárt veszedelmes helyzetükből, mire dr. Spi inger Géza bekötözte a verekedés közben megsérült Feidheim kezeit. A tömeg még ezután sem lágitolt helyéről és be akart hatolni a házba, mert a bujtogatok azt híresztelték, hogy a szolgálo holttestét elrejtettek a pincébe. A rendőrség ekkor égy emelvényre állította a kereseti cselédet és megmutatta a tömegnek, amelynek dühétőt mosl már a bujlogatokal kellelt megvédelmeznie a roidőrségnek. Néhány perccel később a csőcselék elpárolgott. — A jéggyár. E hó 1 I-én és 12-én vette át az iijonnan épült műjéggyáral ;i város, a mely alkalomból a minisztérium kiküldölteként Pazár István kir. mérnök 2 napig városunkban időzött. — Anyakünyvvezetói kinevezések. A belügyminiszter a demeeseri anyakönyvi kerületbe Nemes Imre jegyzőt anyakóny vvezetővé, Kurucz Lászlót pedig ugyanoda anyakönyvvezető-helyettessé kinevezte. — Templomra lilás. E hó 15-re virradóra még eddig ismeretlen tetlesek betörtek a helybeli izr. templomba és onnan minden elemelhető érlekesebb dolgot elraboltak. A jó madarak a templom deli oldalan hatottak be egy ablakon, a melyet előbb sárral belapasztoltak és igy sikerült azt zajtalanul benyomni. Azutá'i feszítő vassal feltörtek a szentélyt. — Elvitték a többek közöli a szentely elötli ezüst örök mécse', egy Haas Mór állal adományozott disz tárgyat körülbelől 500 kor. értékben, a mely szent torán állott. A toráról le vélték a huzatot, és több ezüst gyertyatartóval és lárgygyal azt is eleinelIók. A templomból nyiló szobából szintén elvitték amit arra érdemesnek találtak. Pénzt azonban keveset lellek a perselyben. — A rendőrség erélyesen nyomoz. — Gcdnly Henrik ág. hitv. evang. lelkészi és családját súlyos csapás érte. A gyászese(ről a következő halotti jelentést kaptuk: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb anya, nagyanya és anyós sarkadi Gsatáry