Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-17 / 38. szám

1905. aug

uszt

u

s 27. % N Y I R V I D É K 35-ik szám. 3 ség nem igényelletik és hogy arra a legelemibb ismereteket is nélkülöző gyermek léphet, ki más pályara abszo uto alkalmatl. n. Tapasztaljuk, hogy magu'< a ker. sk dők srm viseltetnek pályájuk, él thivatásuk iránt oly szeretettel és oly tisztelettel, mint az! más életpályán működő, küzdő és többé-kevésbbé boldoguló polgártársainknál látjuk és tapasztaljuk. Hogy kere kedőink j. lent. kony része m.nnyire nem szereti azt az élelpá'yát, mely neki nem is túlságos munkálkodás mellett boldogulást, megélhetést, n m ritkán tekintélyes vagyont és nem megvetendő tárada mi állást nj ujtott és biztosi'ott, azt bizony itja azon sajnos kötúlmény, hogy keretkedőink a legiitkább esetben szar ják legkvalifikáltabb gyeim'keiket a kereskedelmi pályara, de azokat középiskolai és egyi teini kiképzésben részesítvén, szaporítják az ügyvédi, orvosi és mérnöki pályán nyomorgó, vagy a közhivatalokban való elhelyezésre leskelődök ízániát. Ezen okbol tűnnek el a kereskedelmi cégjegyzékekből a régi tisztelt, néha fényes nevek, ezért keressük ma hiába a kere-kedők soraiban a kereskedelem patríciusait, ezért következett be a hajdin erős, nemes városi polgárságnak esta konya. A jelzi tt hanyatlásnak második oka az, hogy a keriskedő és alkalmuotlj i közötti viszony lényegesen megváltozott és hogy ezen viszonyban hiányzik a legnemesebb emberi érzés: a szerelet. A légi kereskedő családtagjának tekintette tanoncát és segédjét és ugy viselkedett vele szemben, mintha valóban atyjának helyettese lett volna. A kereskedelmi alkalmazott viszont szerelemei c-s tisztelettel viseltetett főnöke iránt, mintaképnek tekintette és arra törekedett, hogy a kereskedelmi pálya ezen kiváló alakjához hasonló legyen. A mai kereskedelmi főnökök jelentékeny része a gondozására bizott larioncgyermekben és a nála alkalma/olt segédben egyszerű eszközi lát, melyet saját önző célja iá a legnagyobb mértekben kihasznal, melynek munkabírását és tehetségeit szivtelenül kizsakmanyolja, kihez nun közeledik szeretettel és kitől viszont nem vár szeretetet. Az alkalmazottak nagy sokasága viszont gjűlöli főnökében a testi és lelki tehetségeivel gyakran lelket n uzsorát űző kufárt és minden tőle telhető módon fegyverkezik és védekezik főnökének zsarnoki hatalmi e len. Ez a ket elem, mily kölcsönös meg élessel, kölcsönös becsülés-el nemcsak az egyénre, de a közre is hasznoc működést fejthetne ki, a szeretet hiánya miatt ket ellenséges láboiban csoportosul, mely egymás ellen áskálodik. egymást kihasználni és károsítani törekszik. Mi azonban azt tartjuk, hogy nem eleg egy nagy bajnak okait fürkészni és a baj létezése fölött a liazalias fájdalom könnyeit hullatni, de kötelessége azon módokat és eszközöket megállapítani, mely knek segítségével a baj orvosolható. Ezen orvoslási módok meggyőződésünk szerint kelfélt k ; és pedig első sóiban oly gyógyszerek, melyeket mi magunk k-.'szithc'ünk és akalm izlutunk és oly orvoslási módok, melyeket nekünk a polgárok rgye'eme, az allam nyújthat csüpín. Foglalkozzunk először az állam áltil nyújtható orvoslási módokkal. Miután a hazai kereskede'em színvonala alabbszállásának egyik oka az, hogy a kereskedelmi tanonctól, tehát a kereskedelmi palya noviciusálól előképzettség nem követeltelik és törvényeink értelmében nem is követelhető, azt kéli kivárnunk az államtól, hogy a hazai kereskedőseg színe-javának minden kereskedelmi kongresszus alkalmával hangoztalolt abbeli kívánságát teljesítse, miszerint törvénybe iktassa: hogy arntgyar szent Korona államterületén, vagyis a magyar birodalomban a kereskedelmi pályára csak oly ilju lephessen, vagyis kereskedői tanoncnak csak oly ilju legyen szerződtethető, ki valamely középiskola négy alsó osztályát elvégezte, mert csak igy fog a hazai kereskedelemnek m gfelelő előképzettséggel biró, az ismeretek elemei ten otthonos, szélesebb látkörü liatálság rendelkezésére állani. Ezen kamara belátván és álérezvén ezen orvoslási m d sürgős alkalmazásának szükségességet, indokolt felterjesztésben újította meg a jóravaló hazai kereskedők ezen jogos kívánságát a kormány és a törvényhozás előtt és egyidejűleg felkérte az összes hazai kereskedelmiés iparkamarákat, hogy hasonszellemü feliratokkal és felterjesztésekkel jáiuljanak ezen két döntő forurn elé. Ha a haza

; k. mirák ezen kívánsága az ipar örvény küszöbön álló revíziója alkalmával m gvalosul, a minthogy metvalósulnia ke'l, ha a kamarák erélylyel, kitartással és Inzafias I lke»edessel fognak e kővetelessel előállni. akkor megszűnik annak l hetösége, hogy a kereskedelem lelkiismeretlen clcm.-i a műveletlen, tanulatlan népréttgekből újoncozzák a tanoncok ezreit és akkor nem le z a leikií m rétes kereskedői szülőnek oka arra, hogy fiát más palyara l. relje, de előáll annak lehetősége. gyakran szükségessége, hfigy a kereskedő c.-aladjának ertelmes es arra term.'tt ivadékait azon pályán neve je, mely neki kenyeret es becsületet adott. Miután azonban a mai politikai viszonyok között megközelítő bizlossággal sem hatarozható még az időpont, melyben a törvényhozás és a kormány jogos kívánságukat törvény alakjaban teljesíti, kötelessége mindi n illetékes hazai tényezőnek, kötelessége a kereskedelmi- es ipaikamarának, kötelessége a grémiumoknak, a becsületes, régi kereskedelmi tradíció őreinek és letéteményesének, kötelessége a modern alapon szerrezett kereskedői társulatoknak és köröknek a talajt a hazai kereskedelem átalakítására és a nagy föladat elvégzésére hivatott magyar kereskedelem számára előkészíteni. És, mert ez igy van, mert tudjuk, hogy a magyar (tnber, legyen akár kereskedő, akár. iparos, akár termelő, fölismeri az élet követelményeit, megérti a kor intő szózatát, őszinte barátságos érzelemmel és szeretettel fordulnak az igen tisztelt keieskedői társulathoz azzal a kérelemmel, hasson oda hazafias lelkesedése melegével és a dicsőséges mult tradíciójában gyökeiedző tekintélyének egész súlyával, hogy kiválóbb kereskedőink a második orvoslási nndot célszerűn :k elismerjék, gyernukeiket a kereskedői palyara nevelj .-k és azon megtartsák és bírja iá tagjainak szine-javat, hogy a kereskedelmi alkilmazottakkal: a tanoncgyermekekkel es a segedekkol szun ben a kereskedő ősöknél tapisztalt szeretetteljes bánásmódot alkalmizzák és összes alkaluiazoltj tikat családtagoknak, gyámgyermekeíknek tekintvén, azoknak testi jólétéről, szellemi kiképzéséről, igazi szülök, lelkiismeretes gyámok módjára gondoskodjan ik. Miután az ige i tiszteli kereskedői társulat velünk rgyült hazafias le kesedéfsel várja annak a várva-várt időpontnak bekövetkezését, midőn hazánk gazdasági önállasátuk megvalósítása, önálló gazdisági berendezkedésünk kivívása az is'eni gondviselés kedvező kegyelméből bekövetkezik, miulán bitünk szerint mindinkább kö'.eledik azon időpont, iniJőn az ige testté válik és a nemzet jogos kívánságai megvalósuln .k és miután a nemzet gazdasági életűnek gyökeres átalakítása a hazai kereskedői osztagtól nagy ludast, rendkívüli hazafus lelkesedést és kitartást követel : Mindezeknél fogva bizton rem Ijük, hogy az igen tisztelt társulat intő szózatunkat mgérli, kérelmeinket leijesiti és teljes odaidással, lngyo nányos hűséggel és lelkesedéssel fog azon zászló alatt küzdeni, melyen e büszke szavak allanak : a magyar kereskedelem ujászületése I Válasz Kállay Andrásnak. Kedves Andris bátyám ! N)ilt leveled elolvasás! nem hízta meg azt a minden uj.-ágcikk elengedhetlen hal ásat, hogy megértsem, mit akartál vele, s miért írtad miig? Sajnálod e a szabolcsvárm^gyei szabadelvű pártot? De hiszen ennek a partnak léte — ha van ehhez még jogosultsága — nem függ attól, hogy én legyek és Szűcs János esete. Az elnök: Szűcs J'nns! Ne fészkelődjék ott a vádlott, k padján ! A vádlott: Tekintetes tőrvényszék! Ha nem tolakodás a kérésem, tessék nekem egy második védőügyvédet is kirendelni. Az elnök: Bizonyára nagyon bűnösnek érzi ungá', hogy esry védővel meg nem elégszik. Az eset nagyon egjszirü. Minek ide ket védő? A vádlott : A mit az egyik kifelejt, elmondja a másik; amit az egyik elront, helyrehozza a másik. Tetszik tudni: több szem többet lát. A védő: Tekinletes törvényszék, tisztelettel bejelenlem, hogy Szűcs János védelmitől visszalépek. Ilyen embert én nem védek ! Az elnök: Lássa, lássa: Szűcs János! Van-e valami m

jgjeg\ezni valója? A vádlott: Hogyne volna! Sokat hallót am beszélni arról, hogy az ügyésznek meg a vedőnek egyenlő jogaik és kötelessegeik vágynák. Ha az ügyvéd ur vi-zszilép a védelemtől, követelem, hogy a királyi ügyész ur álljon el a vadtól. Az elnök : (mosolyogva). E kérelmet jegyzőkönyvbe vesszük. (A panaszoshoz:) Mondja el az esetet. A panaszos: Ugy történt a dolog, hogy éjféli lü órakor nagy zajra ébredlem föl. Hálószobám közvetlenül a bolt mellett van s tüstént arra gondoltam, hogy tolvaj jár az üzletben. Nosza leugorva az ágyból, bemegyek a boltba s a pudli mellett ezt az urat vettem észre tolvajlámpával a kezében Rári valtam : — Mit keres itl ? Ez az ur nem jőlt zavaiba, hanem a lrgszemlelenebb módon belenyúlt a nadrágja zsebébe es kiveve onnan egy garast, oda szólt hozzám : — Kérek két krajezárért mandulát. Én a fütykösöm utan néztem, hogy majd azzal fogom kiszolgálni; a tolvajnak azonban sikerült az ablakon keresztül elmenekülni. Az elnök: Hillotta, Szűcs János ? A vádlott: Hallottam és megerősítem a panaszos vallomását. Az elnök: Tehít beismeri, hogy éjfél idején lopási szándékkal a panaszos üzletébe mászott . . . A vádlott: E^y kevés eltéréssel beismerem. A kérdéses időben ugyanis a király utcán sétal^attam, midőn egyszerre szörnyűséges gyomorégésem támadt. Azl tudtam, hogy a mandula jó a gyomorégés ellen, kerestem t.'hát egy fü<zerüzletet. Nagysokára rábukkantam a p .niszos ur bolijára, amelynek azonb,.n csakis az ablaka volt nyitva. Mi volt mit tennem ? Bemásztam az ablakon, a'.lán, hogy sokáig nem jött a boltos, a földhöz vágtam valami', hogy az igy támadt zajra előcsaljam. Az ur ki is jött és én kerlem lőle á krajcárért mindulát. A helyett, hogy adott volna, káromkodott és azt názle, hogy mivel üssön agyon. Megijedtem tőle és az ablakon kiugorva, az ejjeli bakter szerető karjai közé estein, aki aztán a kapitánysághoz vitt. Fulladjak meg, ha egy szót is hozzátettem a valosághoz! Az elnök: Mondja csak, Szűcs János volt már büntelve ? A vádlóit: Csak egyszer. Az elnök : Es miért ? A vádlott: Háro n rendbeli vagyonié, tés vétsége miatt. Az elnök: Konslalálom hogy vádiolt 3 rendbeli rablás bünte le miatt 4 esztendei fegyltazra Ítéltetett s csak 3 hónappal ezelőtt került ki a fegyházból. Igy van-e Szűcs ? A vádlott: Ne bolygassuk a multakat. Az elnök (kihirdeti a tvszék ítéletet): Önt a tőrvényszék lopás bün'ettének kísérlete miatt a 336 szakasz figyelembe vételével harmadfel e>ztendti fegyházra Ítélte. A vádlott: Nagyon szépen köszönöm! . . . Az ügyész: Ugyan mit köszön olyan szépen? A vádlóit: Hogy az urak figyelembe vették a 33tJ-ik szakaszt. Az ügyész: Szerencséikn! II szen ép ez a piragrafus súlyosítja a cselekményt es szigorítja a büntetést. A vádlott: Akkor hát visszavonom bejelentett köszöni temet és apellálok! Az ügyész: Én is . . . A vádlott: Köszönöm ügyész ur ! i í i maradjak elnöke! Talán az országos szabadelvű pártot sajnálod? Nem hiszem édes Andris bátyám, hogy a Te magyar lelked megnyugvással tudna érezni a szabadelvű párt ama magatartása fölött, am.-ly szembe helyezkedvén a visszaszorithalatlan nemzeti követelményekkel, a válságból va'ó kii on'akozásnak talán legnvomalekosabb gátja lelt. Elhikai ertékdevalvíciótól tartasz talán, a mely a szabolcsvármegyei társadalom ítéletében meg fog nyilatkoz'i i án'atn azért, hogy politikii pártállást változtattam? Ezt sem hUz -m, mert Te is tudod, hogy az egy ev oa lat tó e.ementáris politikai vihar a politikai közélel szikla szilárd j -llemü alakjai közül is csak nagyon kevesel hagyott pártállas, politikai célok és törekvesek telintefeben érintetlenül, s hiszem azt, hogy amit az ország közvéleményén, k . ligó helyeslése mellett joga volt megtenni annyi síknak, keves-bb feltűnéssel, mindenesetre hat>ss.al és mindenek fölött mélységes meggyőződéssel szab.d n.keui is, aki sohasem arrogaltain magamnak, hogy — habár csak brosúrák révén — országos po'itikai t< kntélyek közé igtassanak be. Mi maradt lehat a nyílt leveled megírásához indító okként ? Én azt hiszem az a hagyományos aversió, araelylyel a Bán/fy vezérlete iránt viseletei. Ham m édes Andris bátyám, azl csakugyan nem lehet lőlim elkívánni, hogy mások lelki hangulata dfcntő súlyként dobass.k mérlegbe politikai pártállásom megfontolt változtatásinál! A ténybeli állításaid n-m kevésbbé nem hitelesek. Tudnod kell, lio

r-y irasban jelentettem be a szabolcsvárm gyei sztbadelvü párt elnöki tisztségéről való lemondásomat, s ez a lemondás indokaival egyetemben hónapok ezelőtt megjelent a fővárosi lapok legtöbbjében. Én azl hiszem, hogy a lemondásom minden további alakszerüs g bevárása nélkül is megszakított mind -n kö teléket, amely addig a parthoz fűzött. Miért tehát a csiklandó ó irónia ? Ugyanez az eset a nyíregyházi párt elnökénél is. Kevés faradságodba került vo'ni tőle szem Hyesen m'gludnod, hogy kellő időben való kiválással megszerezte-e actio szaladságát? Vagyis n»kem lehetett a tények alapos ismerete melleit a Szabolcsvárm gyei szabadelvű párt „elpáioldásáról* beszelni. A pjrtklubbi való belépésem körűimén/eíre való utalás nem ét int. Vo'tatn e hűséges tagja annak a pártnak, amelybe szerin'ed tn ltomon kivül kerültem? oly kérdés, amelyet jüry-s'.orülcg is ellehetne dön'eni. Nem félnek a határozatától. Egyelőre azonban m-gelégszem a saját lelkiismeretem mgnyu/tató ítéletével. A politikai pálv a

rulasomat tehát befejeztem — szerinted — mint a szabadelvüpárt elnöke. Csodálatos dolog, hogy senki más nem konstatálta rajtam a halált, csupán Te, s még csodálatosabb, hogy Magyarországon kívüled alig akad i mher, aki az önmagái leő'ölt, uj életet kezdeni kép'elen szabadelvű pártból való kilépést e

r>ynek ítélné a politikai öngyilkossággal. Végül indokoltnik tartanám az ironikus kritikádat, ha meg volnál a felől győződve, hogy a mai napig minden közéleti, vagy polilikai cselekményed következetes volt .... kritikán felül. Hárem édes Andris bátyám! mit fogsz Te csinálni, ha az ors/ágos szabadelvű párt, mint ilyen, tényleg jobb létre szenderül ? Vagy akkor ludlodon kívül revanzsirozzim a 15 évvel ezelőtt tanúsított előzékenységedet ? Őszinte /tisztelőd: Uróf Pongrác/. Jenő TANÜGY. Értesítés. A nyíregyházi róm. kath. iskolában a hitközség ismétlő tanköteleseinek oktatása f. év október 8-án veszi kezdetet. F. Ihivatnak tehát a szülők, gyámok és cselédtartó gazdák, ho^y róm kath. va'lásu li, 13, 14 és 15 éves korú mindkél nembeli gyermekeiket illetve szolgála'ukban alkalmazottakat, jö.ő október hó első hetében beíratni el ne inulass'ák, mert az eddig be mm írtak szülői va^y gazdái, büntetés vég tt a város hatóságának lesznek bejelentve. Nyiregyháza, 1905. szeptember 15-én. At igazgatóság. A népoktatási intézetek vezetőinek figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur f. évi szeptember hó l-én kelt 350'/1905. eln. számú magas rendeletével a magyarországi Good-templár rend, illetve az Orsz. Magyar Alkoholellenes Egyesület és az Alkoholellenes Munkásegyesület kiadtsában migjelent .Az alkoholizmus c. hivatalos közlönyt az összes népoktatási intézetek tanítói és tanári szakkönyv ára számára megrendelésre melegen ajánlja. A köz öny megjelenik minden bó l-én Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budipest, VI. ker. Új utca 4. szám. Előfizetési dij egész évre 2 korona. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr f. évi szeptember hó l-én kelt 3501 sz. migas rendeletével az összes népoktatási intézetek, (elemi, felső népes polgári iskolai, ipiros és kereskedőtanonc iskolai, felsőbb leányiskolái, felső kereskedelmi iskolai, kisdedóvónőkepző, tanitó és tanítónőképző intézetek) tanítói és tanári szakkönyvtárad részére leendő beszerzésre a legmelegebben ajánlja Máday Izidornak .Adatok azalkoho-