Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-08-13 / 33. szám

XXVI. évfol.vai>\ 33. száin. Nyíregyháza 1905. augusztus 13. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben hézhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 , Egyec szim ára so fillér! Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l

af szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- 1 8ierk

e"

tő czlme aUu kéretn

e" fkaidén,. lamlások Jóba Elek Bermentetlen levelek csak ismert ketektSI • „ kÍad

Ót

UM°

n°

S fogJut^kT könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Janószky ház) intézendők. A kéziratok csak világos kívánatra illető költségére küldetnek vissz*. Hirdetési dijak: Minden négy.ier basábzott petit tor egyatei i közlése 10 fillér ; többniöri közié. ételében 8 811. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 8llér. Apró hirdetétek 10 aióig4 > 81..minden további «»ó 4 fii. Vastag betűvel aiedett kétnere.cn Mimii Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (11. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító és GrUnmandel Henrik és Társa álta

l Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamin! Németország és Sveicz fővárosaiban. Fogyunk, A népszámlálási statisztika leg tobb egy megdöbbentő tényt hozott köztudomásra T i. azt, hogy az elmúlt öt hónapjában ennek az esztendőnek jóval kevesebb születést jegyeztek fel a magyarországi anyakönyvekben, mint a tavalyi esztendő fegfeleló öt hónapjában. Ellenben emelkedést mulat fel a halálozások száma, s csökkentek a házasságkötések. Komoly jelenség ez, amely felett nem lehet, nem szabad rövidesen napirendre térni. „Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosoknak is meg kell kegyelmezni* mondotta gróf Széchenyi István, s a legnagyobb magyarnak ez a mondása ma is éppen olyan aktuális, mint volt nyolczvan esztendő előtt. Kevesen vagyuuk még magyarok s amiről Rákosi Jenő álmodik, a harminczmillió magyar nem tekintendő utópiának, hanem a magyar nemzetet az idők végtelenéig lentartó czélnak. Szaporodnia kell az ország népének, mert ellenkező esetben elnyel ellenségeinknek tengere. Francziaország nemzeti szerencsétlenségének tekinti azt, hogy népessége nem szaporodik kellő aranyban. Nemzeti szerenc.-étlenséguek kell, hogy tekintsük mi is, a kik pedig kevesebbek és a világ előtt gyöngébbek vagyuuk, mint a francziák. 1867. óta, a mikor lendületet vett itt a nemzeti s közgazdasági élet, most tapasztaltuk először, hogy a népesség szaporodása dolgában nem fejlődünk, hanem visszafejlődünk. Nemzeti szerencsétlenség lehet ebből, ha a készülő bajon hamarosan nem fogunk segíteni tudni. Kétségtelen, hogy a népesség szaporodásának csökkenése csakis szocziális nyomoruságunkra vezethető vissza. Az emberanyag, m ly Magyarországon él, ma is egyike a legegészségesebbnek, termékeny és telivér, életkedvvel á Jpmdlék" tárnája, Petőfi halálára. Közli: Szendró'i Holozanyay Cyriil. Ötvenhat esztendeje, hogy Inzánk délkeleti határszélén, a kies Erdélynek fehéregyházi síkján, Petőfi az oroszok ellen vívott kemény tusában életét vesztette. Sokáig nem akarunk belenyugodni a gondolatba, hogy a magyar költő-kiraly csakugyan ott eselt el a szerencsétlen véget ért segesvári csatában. Azt lmtüi, hogy a bilinc.ekbe vert szabadságot siratja valahol a puszták magányában, vagy mint fogoly sínylődik kesirü rabságban s egyszer csak megjelenik közöttünk újL>ól. hogy hallassa szavat, az édeset, a lángragyujtót, a sze idet, mint az esti szellő, a megrázol, a szazados fákat tördelő orkán zugásához hasonlót. Azt hittük, hogy l»sz idő, a mikor ismét szivünkbe nyilalik ajkáról a .Talpra magyar* s mi megyünk utána, hogy lelkesedjünk és elandalogjunk lantjának bűvös zengzeten. Csalódást csalódas ért s megtanult uV. hogy szabadságharezunk langlelkü dalnokának legföljebb csak porló csontjait kereshetjük egyikében ama kótös síroknak, melyek a fejéregyházi reten domborulnak. Évtizedeken át bolygatta a nagy költő, a na^y szabadsághős iránt való hazafias kesyelet azt a kérdést, vájjon csakugyan olt veszett-e Petőli a csatatérén ? Nemcsak a n^p ajkán élt a biztató hagyomány, hogy Petőfi el, hogy Petőfi még visszatér, hanem aziroddom is még csak nem is olyan régen komolyan foglalkozott e kérdéssel. A sajtóbeli fejtegetéseknek eredménye volt. Egymásu'án nyilatkoztak azok, kik Petőfit utoljára látták: biró. A tömegnyomor férge rág azonban az egészséges gyökereken s számtalan újabb hajtást elhervaszt. liossz volt a tavalyi termés, a sok százezernyi mezei munkás, s kisgazda hiányosan táplálkozott Ez egy fontos fizikai ok a sok között, mely e kedvezőtlen szaporodási eredtnéuyt létre hozta. A rossz táplálkozás nemcsak a nemek érvényesülését hátráltatja — de elősegíti e bűnök bűnét, mely úgyis olyaunvira van elterjedve nálunk — a gyermekelbajtást Az anyák nem akarnak életet adni a gyermeknek, hogy az is nyomorogjon, s nagyobbítsa a szülők nyomorát. Hatóságaink a vidéken, sajnos, nem tudják, vagy nem akarják a gyermekeihajtás bűnének terjedését megakadásyozni s számos vidék van Magyarországon, ahol már nem is veszik bünszámba Minél nyomorúságosabb valamely falu népe, annál nagyobb a jövedelme azoknak a boszorkányoknak, akik a még világra sem jött emberi lények meggyilkolásával foglalkoznak. Ha le is tartóztatnak a forma kedvéért hébe-hóba egy ilyen boszorkányt, enyhe büato'ást szabnak rá, könnyű szerrel menekül s folytatja átkos foglalkozását. Ki tudja, hány ezer csirázó emberélet pusztul igy el évenkint? Másik ok a kivándorlás. Sok ezer kivándorló feleségét, gyermekeit is magával viszi. Nem tudnak megélni a szülőfalujukban a munkájukból, mennek más hazát, fehérebb kenyeret keresni. Harmadik oknak hozható fel egy gyermekrendszer. Egyes vidékeken oly nagy a föld éhsége, hogy a legmódosabb gazdák is életelvül tűzik ki maguknak, hogy osztatlanul rendelkezhessenek végrendeletükben a földükkel. Ezt persze csak ugy érhetik el, ha egy örökösük, egyetlen gyermekük vau. Az egy gyermekrendszert büntető paragrafusokkal alig lehet nyilatkozataik értékét megrostálta a nyiiványosság ; a tévedések, félreértések felvilágosítást, magyarázatot leltek s ma már kétségtelen, hogy a magyar szabadságharcz Tyrteusa 1849. evi julius hó 31-én vivőit segesvári csatában adta ki nemes lelkét. Pelőfi halálának szemtanúi, a kiknek vallomásai kiállták a történelmi kritika kereszttüzét, az alábbiak. Lázár Albert grof, Bem törzskarához beosztott tözstiszt, a ki 1834-ben halt meg Marosvásárhelyt, a kővetkezőket beszelte : Fulás közben találkozott a szintén menekülni akaró Petőfivel s mivel a kozákok már nyomukban voltak, odakialtott neki: „Védd magad!' Petőfi hátra nézett is csak annyit felelt vissza : .Már késő !' Élkor már be is érték a kozákoK]s a tovább me ekülő Lázár Albert gróf meg látta, amint lemészárolták. Barthos Zsigmond a kozákok kezebői megmenekült honvédhadnagynak még 1849-ben esküvel erősített állitása szerint, ő a segesvári csata végén látta, hogy Petőfi sebesen siet egy menekülő honvéd csapat felé s hallotta, midőn ezt kiáltotta : .Nehogy rendet bontsanak, mert ha rendet bontanak, mindnyájan veszve vagyunk S látta, hogy e pillanatban az orosz lovasság lekaszabolta. Haller Ferencz grófnak, a Mátyás huszárok őrnagyan.ik előadasa a következő: Petőfi az ütközet kezdete előtt, amint a felállítás megtörtént, leszállott lováról, melyet visszavezettek a fedezethez és gyalog a Haller tulajdonához tartozó Monasteria nevű kert közeiebe ment s ott egy emelkedett helyen telepedett meg. Itt jegyezgetett, talán éppen verselt és szemlélte a csatat. Ebben a helyzetben látta a csata kezdeten Petőfit a gró\ de P..pp Lajos, ki mint Bem hadsegéde, a csata végéig a Monasleria-kerttől nem messze fölállított ágyuülegek mögött volt, d. u. 5 orakor a csata befejezése előtt kevéssel is ugyanazon a helyen látta őt. megakadályozni, ez a mi parasztságunkban társadalmi baj, amelyet kiirtani csak társadalmi uton lehet. Az intelligens osztályban sajnos, az elmondott bajok valamennyien pusztitauak. Itt még az járul hozzájuk, hogy évről-évre kevesedik a házasságkötések ezáma Az intelligens osztály férfiai nem mernek, nem tudnak megházasodni, mert kevés a jövedelmük, amiből nem tudnak a ranghoz illeóen megélni. — A leányoknak pedig hozományuk nincs. Évről évre szaporodnak az agglegények, a vén kisasszonyok, nem csekély hátrányára az erkölcsuek. Csak olyan nagy a szocziális nyomorúság az intelligens osztályokban is, mint a napról-napra élő munkások között és az súlyosan érezteti hatását társadalmi és nemzeti életűnkben Gyermekeink szünideje, ii. No, de annál pajzánabban részesülnek e gazdag természet adományban Mark Twain Hucklebcrry-jei. Ezeknek a kis imposztoroknak aztan csakugyan valódi jótétemény ez a nyári nagy szabadság. Nem is cserélnék azt el egy határ dinnyéért. Inkább csuk sülik ók a makkot a napon. Ezekről szükségtelen ez idő szerint szót ejtenünk. Kivált itt, ebben a mi pántlika-giliszta városunkban, ahol Isten kegyelméből jobbra-balra elég közel találnak ők maguknak szabad helyeket, hogy ne kelljen az utczán rendezniük ablakbeverősdit. Szilvásaink is — neiu ugyan Isten, hanem repülő sült galambokra áhítozó lakosságunk — kegyelméből—eléggé nem adnak alkalmat arra, hogy a városházunk feje zúgjon a két lábu, tollatlan — seregélyekről ejtett sok panasztól. — Ezeknek, a szilvásabb vidékeken annyira félelmetes dzsentlemeneknek egy töredék-bandájaval hozott össze minap a véletlen. Arra a kérdésemre: hogy ülitek agyon ai időt, az lett a boldog mosolygással garnírozott felelet : fúrdünk. — „Dj tan csak nem egész nap ?' — Nem, kérem, ebédelni haza megyünk. — „Te, ti még eláztok egyszer," — „Dehogy ! Nem ülünk mi napestig a vízben, hanem amott a porondon birkózunk, súlyt dobunk, futunk." — „S sütkéreztek a napsugarakon . . ' Petőfi ugy a Haller, valamint Papp s löbb jelenvolt állítása szerint az ütközet al.ili a Monasteria-kert mellett a gyepen pihent. Mi történhetett vele az ütközet után ? Haller azt véli, hogy Petőfi menekülése lehetetlen volt, mert arról a helyről, melyen ő a magyar seregtől elkülönítve pihent, az üldözés pillanatában a kert mellett meredeken emelkedő hegyre nem mehetvén föl, csak az országút felé vehette utjai, a melyet pedig az oroszok már elözönlötték voll. A Skariatin tábornok eleste miatt felbőszült kozákok senkinek sem kegyelmeztek, igy Petőfi sem menekülhetett meg azoknak öldöklő haragjatól. Egy, a Hal er Ferencz gróf kívánatára eszközölt hivatalos nyomozás a'kalmával, a kihallgatás folyjmán egy segesvári szász azt állította, hogy nem sokkal a csata után a Monaszteria-kert alatt lévő vízmosás közelében látott egy hullát Ez a hulla, igen valószínű a nagy magyar költő hullája volt. Id. Gyalókay Lajos, nagyváradi törvényszéki elnök, a segesvári csatáról szóló leírásában a többi között a következőleg szól: Tekintetemet a csatatéren és a láthatáron végigjártatva, figyelmeztettem Petőfit a komor, sötét felhőre, mely a segesvári erdők felett sebes em'.kedésben fölfele tornyosodott, s melynek vészterhes ruéhíben czikkázó villámok tempa dörgését, a csatakiáltások riadása, a fegyverek ropogása és az á

0'yuk szakadatlan bömbölése közölt is hallani lehetett. — Ilyen szélcsend és perzselő hőség után — szóltam a rohamosan emelkedő fellegekre mutatva — bizonyara vihart kapunk, még pedig rövid idő múlva. — Az baj lenne most, mikor előnyben vagyunk. A szemközt rohanó förgetegben nem zsákmányolhatnánk ki győzelmünket — válaszolt Petőfi. Mérnöki iroda. Kállai-utcza 27. SZ. (saját ház.) Elvállalok minden mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosításokat, út, híd, vasúti, vízépítést munkalatokat és épület tervek készítését stb. NAGY EüEK oki. mérnök.