Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-23 / 30. szám

XXVI. évfolyam 30. szám. Nyíregyháza 100Í5. julius 23. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. -«e« Előfizetési feltételek: A

z asfieetégi pénzeli, megrendelések s a A lap szellemi részét képezd küldemények, Hirdetési dijak: poetén vagy helyban házhoz hordva : ^ S3étkmés

e tárgyában leendő felszó- 4 alatt kéretnem bekalden, Minden négy..er basibJ, petit .or egy9

M,i Egész évre » Korona. ^mtágoA Jóba Ele

k fejadó-tulajdonos -»e/menMtie. levelei umert keiektöl köiléM M fillér; t0bb«6ri kS.lé, e.eiptien 8 fii). Fél évr

e 4 " könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . 1! . ! w t „- . A nrtt-Wri kBiiemények dij. wonkint 60 íllé,. Neirved évre 2 , /l4„Xo,w K.l k kéziratok csak világos kivanatra « ai Apró hirdetések 10 sióig * fii.,minden további »ió WEgyes ssáTTL ára, so fillér I (Jánoszky haz) mtezendók

. illető kalt.égére küldetnek vi.„

a

. 4 fii. Vastag betűvel nedpit ..„ „4

n,i, Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát" Altalános Tudósító és Grünmandel Henrik és Társa álta

l Budapesten, Haasenstein és Vogler írortajaban Bécsben, és Budapesten, valamint Németország es Sveicz fővárosaiban. Tömeges bevándorlás, S/abolcsvármegye közgyűlése a mult évi őszi közgyűlésen, az orsz. magyar gazdasági egyesölet megkeresése kapcsán, dr. Vadász Lipót indít/áuyára feliratot intézett a belügyminiszterhez, a bevándorlás, főként a Galiczia és Oroszország felöl irányuló bevándorlás ellen, erélyes intézkedést k'"rve. A bevándorlás kérdésével nagyon aktuális most foglalkozni. Most valahányszor Oroszország belső békéjét forrongások zavarják, nagy csapatokban szorul ki onnan a zsidóság, mely a revoluciókat tagadhatatlanul legjobban szereti. Most Oroszország rettenetes zavarai nagyobb csapatokat mozgósítanak, mint valaha. S miután sehova a világon könnyebben be nem juthat, mint ide, sehol jobban nem boldogulhat, mint itt: ennélfogva ez a csapadék jórészt nálunk ülepedik meg. Nem hisszük, hogy csak egyetlenegy bizonyitékot is tudna valaki fölhozni a mellett, hogy nekünk az orosz, meg a galicziai bevándorlásból hasznunk vau. Elleukez leg álladolog. Ennek a vagyontalan és munkátlan, élősdi természetű proletár hadnak beözönlése káros és veszedelmes. Igazolja ezt az élet tapasztalata és beismerte ezt a törvényhozás is, mely 1908-ban a népéletre oly annyira káros bevándorlás korlátozására a tör vény fegyverét adta kezünkbe. De hát ezt a törvényt egyszerűen félretették s ott hever ma is, megszégyenítve a szentesítő király akaratat és az orszá ^gyűlés tekintélyét; ott hever a lomtárban elfeledve és kutyába se véve, mint egy rozsdás ekevas Látva és ismerve a népet, mely a falusi élet mostoha elhagyatottságában szenvedi e tV ii r 5; Magaslakon és környékén.*) Irta: Szatmári Mór. Ne tessék megijedni. Nem útleírást adok. Semmiféle professori talentumom nincsen. Az útleírásokhoz sem értek. Sohase tudom megállapítani, ha rengeteg erdőben vagy alföldi rónaságon járok, hogy merre van kelet, vagy nyugat. De azért gyönyörködéssel bámulom a természet csodás alkotásait s a lelkembe lefotografálom magamnak a szemeimmel azt, amit latok, hogy azután is láthassam, ha lecsukom a szemeimet. így gyönyörködöm még most is napok multán Magaslakon és környékén. A rengeteg erdőkőn, a meredek hegyeken, az erdők zöldjének roppant változatosságán, a rohanó Körösön s a beléje bámuló meztelen sziklákon. Meg az embereken, akik ott járnak kelnek s a kik olt élnek, vagy oda csak mulatni, szórakozni járnak. Magaslak ! Isten őrizz, hogy felfedezni akarnám ! Gróf Zichy Jenő alkalmasint nagyon megneheztelne reám, ha úgy írnék Magaslakról, mint valami ismeretlen dologról. Nyilvánvaló, hogy Magyarorszagon sok millió olyan ember él, aki Magaslakot nem látta se valóságban, sem képben, hanem azért Magaslak úgy áll, különösen a vadász-világ előtt, mint egy káprázatos fogalom, mely után vágyva-vágyik minden vadász ember. Mivelhogy Magaslak egy vadászkastély. Ott a biharmegyei élesdi hegység tetején elterülő csodaszépségü lapályon, egy fenyveserdő kellő középén. Merész tornyai úgy emelkednek ki az örökzöld sötét tömegből, mint valami lündéri álomkép harmóniába olvadt részletei. *) Ezt a tárczaczikket, mely jórészben a mi nagy nyelvtudósunk dr. Proliié Vilmosról szól, a szerző engedelmével a „Nagyvárad" ez. napilapból vettük át. kalózok tám-dásait, bosszúság fog el mindenkit, a uiut a néppel való szeretkezésnek mai módszerére gondol. Hogy mikor kaszát, kapát ragad, akkor udvarolni kezdenek ueki, kegyes engedményeket adnak a mások bőrére, hogy fülemileki'-ut csicseregnek politikai jogainak fejlesztéséről s hogy amint az édes paraszttömeg-ereje érezteti magát, száll feléje a sok ostoba szerelmi frázis. De mily bántó szemforgatás, mily olcsó udvarlás ez, ha mégis megengedik, hogy az édes parasztot a fosztogassa ki a megélhetés elemi jogaiból, aki előbb kapja, s hogy ennek az édes parasztnak az italmérési törvény, az uzsora törvény, a váltó jog, a végrehajtási törvény és számtalan más érvény szerkezeteiben csapdát állíthasson fel minden idegen huuczutság. A magyar törvény balkezi házasságban van a magyar paraszttal. Törvényes jogrendünkkel s ennek gyarlóságaival sokkal inkább a hitves elónyö-i viszonyába lépett a bevándorlott kazár. A falu lakója tulja azt jól, hogy a népéletben a lengyel zsidó mit jelent. Azt jelenti, amit a fagyöngy, amit az aranka. Nem a két kéz muukájrra támaszkodó egzisztencia ez, hauem az ezerek gyáinoltalanságát, tudatlanságát használja ki furfangjának természettől kapott eszközeivel. Sokat kutyálkodik, fárad, nélkülöz, vesződik, hogy megéljen a nép élhetetlenségének anyagából. Dj a végén a tér ura ő marad. Egyetlen egy ilyen más kézmunkájából élő, egész falu népéletére végzetes tud leuni. Fölkeresi a kőnyelmüséget a szorultságot, ápolja és kamatoztatja az iazákosság szenvedélyét, kémlelő szerveivel résen áll s a mi gyümölcs megteremhet az emberi gyarlóság fáján, azt ő ápolja és leszedi. Ez a náczió szapora, de megélhetésének feltételei családjánál is gyorsabbau szaporodNem tudom, hány vadászkastélya van gróf Zichy Jenőnek. De ő maga Magaslakot szereli a legjobban. Meg is látszik, hogy szeretettel dédelgeti. Mert ez egészen az ő teremtménye. Még a fenyveserdőt is, melynek közepéből kiemelkedik, ő ültelte sok esztendővel ezelőtt. És meglátszik ennek a kastélynak építkezési formáin, külső stylusán, de még inkább belső berendezésén, hogy egy igazán művészlelkű gazdag ember nagy tudása, finom ízlése és ami nem utolsó, áldozatkész bőkezűsége teremtette meg ezt a nagyszerű látványosságot. Fáradságos és elég hosszú ideig tartó úl után jutottunk el hozzá. Alsó-Lúgos község végen, ott, ahol a czigányvilyillók tapadnak az emelkedő hegyoldalhoz, mint a fecske fészkek a házak falaihoz, már kezdődik a hegyes vidék. Nem valami ideális út biz az. Lóháton és rozoga parasztszekereken lehet csak rajta közlekedni. Mikor gróf Zichy Jenő, mint szerelelreméltó házigazdánk és egyúttal vezető vezérünk, azt kérdezte tőlünk, vendégeitől, hogy milyen alkalmatosságot választunk: lovat-e, vagy ökrös-szekeret ? a nagy többség az ökrösszekerek mellett szavazott, hanem azért elég tekintelyes cavalcade nyitotta meg a menetet fel a hegységnek. Legelöl gróf Zichy Jenő lovagolt. Olyan daliás hetykeseggel. hogy gyönyörűség volt nézni azt a t>8 esztendős férfiút, aki nem ismer fizikai fáradtságot. Mas ember ilyen korban már tele van köszvénynyel, meg az öregség szeszélyeivel. Gróf Zichy Jenő fizikuma és kedélye is csupa fiatalos erő és hevület. Mellette Farkashazy Zsigmond képviselőtársunk ügyeskedett. Mint a kerület képviselője választói előtt csak nem ülhetett parasztszekérre. Néha irigykedő szemmel nézegetett le reánk, akik kényelmesen terpeszkedtünk a parasztszekerek ülésein, de azért szemnek tetszetős legenyked-ssel billegtette karcsú termetét a nyeregben. A japán doktor Kenzaluiro Ando, a mi dédelgetett japán vendégünk, mikor líra űit, az első pillanatban kétségeket támasztott bennünk japán huszári rátermeltnak Tizenyolcz éves korában a leugyel zsidó háza-odik, szinte vallásossága hoz/i ezt magával A tnigyar piraszt csak a ka*ouasor utáu vehet magának feleséget. A leugyel zsidó a hadkötelezettséget is kijátsza s hoz ú 1 át a család szaporításához, mielótt erejét elvesztegetné. Az egy gyermek rendszert ó szöruyü bűnnek tartaná. Nagy gyermek hadat indít útnak és fizikai munkás nem lesz egyik sem Ez a család nem két keze muukája utáu várja a termést, hanem a kizsarolás művészetének uiínd magasabbra fejlesztett rutinjával halai el a tömeg keresztbe hányt termése fölött s mégis többet magához kaparit, mintha ö szenvedte volna a termelés fáradsigát és aggodalmait. Hamarosan úrrá vedlik s már az első nemzedék a városi terekre veti magát. Meg alakítja a külön magyar ügynöki típust. melynek otthona előbb a piszkos kávéház és otthona később a fényes börze. Második nemzedéke már vagy mint honoraczior kezd szilaj mérkőzést, vagy mint kapitalista pr. bálja végig a nyerészkedés rangos vadászterületeit. E/.er ilyen jövevény második nemzedékével már tízezer magyar ifjút szőrit le a kereskedelmi térről vagy a honorációrok közül s rettenetesen növeli a proletáriátust fent és alaut. Erre jó nekünk a galicziai és orosz bevándorlás. Itt a nép, írely számára szaporodik ezer év óta. Kulturája alacsony, értelme alantas, törvényes védelme rést enged minden huuczutságiak, földjéből, hajlékából kiűzhető, egy hordó pálinkával meg lehet itt kezdeui az uj honfoglalást. sége dolgában. Ugy körüljárta, úgy megnézegette, simogatta lovát s olyan különös gondossággal ült fel a paripára. Hanem egy-két lépés és már meglátszott rajta, hogy érti a lovaglás mesterségét. Ez a fiatal japán voll a társaságunk legérdekesebb alakja. Gr. Zichy Jenő egyik előkelő budapesti vendéglőben velte atyáskodó pátfogása alá. Egészen el volt hagyatva szegény, hanem azóta gróf Zichy Jenő a prolektora és gyöngéd szeretettel vezetgeti, hordozza mindenfelé, hogy minél többet lállnsson itl M igyarországon, s minél jobban megismerhesse, megszerethesse nemzetünket. Még a nagy japán-orosz háború elölt jött el hazájából. Az európai közgazdasagi viszonyok tanulmányozásara küldötte ki a japán kormány. Mikor a háború kitört, Kenzaburo jelentkezett, hogy van-e rá szükség odahaza ? Visszaírtak neki, hogy csak maradjon, folytassa tanulmányozásait. Ebból is látszik, hogy Kenzaburo tudományos készültsége nem aféle közepes és a japán állam többre becsüli benne a tudóit, mint a katonát. Lóháton vonult fölfelé a társaság egy másik érdekes alfkja is, dr. Prőhle nyíregyházi gimnázium lanar. Gr Zichyvel ismeretségben van abból az időből, mikor gróf Zichy hazajött ázsiai expedíciójából s dr. Prőhle, kinek nyelvtudása egyszerűen mesés, egyet-másl I ordított neki különfele ázsiai törzsek nyelvén írt levelekből. Mikor Budaprsten vasúira ültünk, hogy lemenjünk az elesdi függetlenségi párt szervezkedő gyűlésére, s gr. Zichy bemutatta nekünk a vasúti kupéban japani vendegét, dr Prőhle ur melléje telepedett s elkezdett vele diskurálni valami nekünk ismeretlen nyelven. — Milyen nyelven beszélnek Önök ? — kérdeztem. — Japánul — válaszolta dr. Prőhle ol^an hangon, minlha a világon a legtermészetesebb dolog volna, hogy egy magyar ember japánul diskurál. És Kenzaburo dr. megjegyezte németül, hogy Prőhle úr szebben beszél japánul, mint ő. Ebben persze Irodámat május 1-től saját házamba f állai-UtOZa 27- SZ. alá vittem át. Elvállalok minden mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosításokat, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat es épület tervek készítését. NAGY ELEK oki. mérnök.