Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)
1905-10-22 / 43. szám
1905. október 22. N Y I R V I D É K '" J' 1 , l"" en u * ,, ro 1 értékének csak »/4 részét hi'olerh^lik a szövetkezett intézetek. n,ig a vételár , tov.ibM ' 4 restet az adósnak ke l kifizetnie. De más' l, lói minden forgó tőke nélkül a gazdálkodás a siker reményével megkezdeni nem lehetséges. Termésietes, hogy ha a nagy földbirtokos olyan dragan akarja a földet a k.sgazda nyakába sózni, hogy a föld hozama a told arával nem áll aranybm s iev « s.k r k, van zarva, az i,yen feldaraboláshoz a Központi Hitelszövetkezet es a társintézet nem nyújt segédkezet m rt nem akar a kisgazda megrontását, m közreműködni. Kikben ismertettük az uj szövetkezeti kölcsönökben rejlő előnyöket. Nem állítjuk, hogy a Központi Hitelszövetkezet és a kisbn tokosok akciója véglegesen megoldj i a kisbirtok tehermentesitésenek nagy kérdését. Ennek elérésére más, törvényhozási intézkedések is szüksegesek lesznek. De azt meg lehet állapítani, hogy az uj kölcsönök segitségevel megmenthető a terhes adósságok alatt már már összeroskodó kisbirtokosok egyrésze. s másfelől helyes nudeibe szorítható a parcellázás. És ez éppen nem kicsinylendő eredménye lesz az újításnak. Kívánatos volna, hogy a kisgazdák, akik az 50 éves kölcsönöket igénybe veszik, egyidejűleg életbiztosítás utján gondoskodnának arról, hogy örököseikre a birtok tehermentesen szálljon at. Az évi 5 5°/o-os annuitás mellett az életbiztosításért fizetendő járulék nemkép.'zne elviselhetetlen terhet. A hitelszövetkezetek bizonyára az ele!biztosítás megkötése tekintetében is szívesen segítségükre lesznek tagjaiknak. Sajnáljuk, hogy az új kölcsönöket nem élvezheti minden ki<birtokos. Mivel ugyanis a Kisbirtokosok Orsz. Földhilelin ézele és az ürsz. Közp. Hitelszövetkezet együttes kölcsönei tulajdoképen szóvetkrzeM kölcsön alakjában jelennek meg, a hitelszövetkezetek pedig csík tagjaiknak adhatnak kölcsönt.: a', ismertetett köles ai áldásaban nem részesülhetnek azok, akik a központ kötelekébe tartozó hitelszövetkezetek valamelyikének nem tagjai. Az orvosság, amely e bajt megszüntetheti, az, hogy ki kell leijeszteni a hitelszövetkezetek halizatát. Amely közsegben tehát meg nem működik hitelszövetkezet, ellenben ilyen szövetkezetre, — ha mindjárt csak a kérdésben forgó jelzálogkölcsönök szempontjából is — szükség volna, forduljanak ily szövetkezet felallitása vegett az Orsz. Központi Hitelszövetkezethez Budapesten, (VIII., Baross-u. 13.) s ez, amennyiben a nép megértette a hitelszövetkezetek rendeltetését, célját és méltányolni tudja nemes hivatását, ha akadnak a faluban oiyan önzetlen hazafiak, akik hajlandók es képesek egy szövetkezet vezetésével járó teendők elvállalasara es teljesítésire: mindig keszen áll a szóvetkezet megalakítása}, lehetővé lenni. 43-ik szám. 3 Zajos városi közgyűlés. Nyíregyháza város kepviselő testülete pénteken délután tartott közgyűlésén, a képviselet néhány tagja erős megbirálásban részesítette a város há.tartását és a tisztviselői kart. A zijos gyűlésről közöljük a következő tudósítást: Nag\obb vita fejlődött ki a Korona szálloda bérlőinek azon kérvényé tárgyalásánál, melyben a kávéház alat.i pincének jégveremmé leendő átalakítását kívánták. Dr. Kállay Rudolf a tanács javaslatának elvetését szépen megindokolt beszédben javasolta. Siklósi fímérnök a tanács javaslatának védelmére szólalt föl. Ennek dacára a kepviselő testület azt elvetette. Az Erzsébet liget újjáalakítása kórüli vitában ismét dr. Kállay Rudolf szólott hosszasabban a tárgyhoz, hevesen támadta a tanácsot, hogy folytonosan létesít tereket, azokba sok pénzt fektet, de gondozásukat az Úristenre bízza, Balla Jenő behatóan foglalkozott a kérdéssel és a bizottsághoz való visszautasítását inditvá nyozta, ez elfogadtatott. A költségvetés tárgyalásánál Imre János szólalt fel elsőnek. Leplezetlen kemény kritikát gyakorolt a város tisztviselői kara és gazdálkodásuk fölött, mely . már larlhatatlan, s ecsetelte az általános elégedetlenséget, ' nnek folyományaként. Névnélküli példákat hozott fel, I hogy a tisztviselők közül többen a hivatalos órák alalt | sörházba járnak, vagy éppen a városházára valóságos | népvándorlást csináltatnak a sörös kancsókkal. Jól lehel, i hogy már jól vannak fizetve, hivatalos teendőiket oly rosszul végzik mint azelőtt. A polgármester félbeszakítotla s indulatosan tiltakozott az ellen, hogy a fe'szólaló I rum a tárgyhoz tartozó üggyel fugltlkozik. Ő róla | mindenki tudja, hogy pontosan jár hivatalába, am myire | hivatalos teendői megengedik, Ö ellenőrzi a hivatalnoko- i kai, több peldat tudna felhozni, hogy ahol hanyagságot tapasztalt, ott keményen megdorgálla az illetőket. Rosz néven veszi a felszólalótól (méltán), hogy konkrét I esetekben nem fordult hozzi panrsszal, ezt közérdekből is megkelleit volna tennie. Imre János folytatva, elmondja, hogy a város közrendészele sincs rendben, különösen a piac rendészete, hogy a pia ról éld lakosok erdeke nagyon is ki van szolgáltatva. A gyalogjárok a járdákról leszoriltatnak Valóságos vádakkal — ami n m uj — lép fel a városi vállalkozók és mester mberek ellen. Azokat lazán, vagy sehogysem ellenőrzik ; ha nem szakmányban dolgoznak, nagyon hanyagul dolgoznak, ha javitásokat eszközölnek, az ujaknál is drágábba jön, kíméletlen volt, de ideje vo t, hogy ezeket valaki nyilvánosan elmondja, jóllehet, hogy csak kis részletek voltak ezek. Májerszky Béla polgármester konkrét eseteket kér, mert máskép nem intézkedh tik, ilyen esetekben ő kíméletlen lesz. Kertes* Bertalan főkapitány önérzetesen utasilja vissza az Oí illető részben, de hivatalnok társai nevében is Imre János támadásait, mellyel többet ártott, mint használt. Ó a rendelkezésére álló erővel eleget tesz, es jelenti, hogy a piac rendezés ügyében, dacára többszöri elutasításnak szeptember hó 11-én ujabb előterjesztést tett illetékes helyen. Dr. Kállay Rudolf nagy szakavatottsággal szól a költségvetéshez. Elviselhetetlennek tartja már-már a folytonos pótadó emelést a nélkül, hogy a tanács részéről valami biztatót látna a jövőre. Minden programm és cél nélkül a lanács évről-évre beterjeszti költségvetését, ha több pótadót kell kivetni, hát azt tanácsolja a képviselőtestületnek. Ebbe a gazdálkoJásba pedig előbbutóbb bele bukik a város, amint bele bukik bármelyik szatócs, a ki számítás és terv nélkül dolgozik. Indítványozza, hogy a képviselőtestület küldjön ki egy bizottságot, a mely bizottság utmulató tervet adjon a tanácsnak a mikénti kibontakozásra e tarthatatlan á'lapotból. (Általános tetszés és eljenzés.) Dr. Vadász Leó üdvö/.li dr. Kállayt bátor fellépéséért, tőle m"gszokolt szakértelemmel szól a költségvetéshez; szerinte helyes gazdálkodással, egész kis pótadóval lehelne a város házlartásat vehetni; a szükséglet azért nagy, mivel a város nagy vagyona csak -°/o-ot jövedelmez ; a kiadások pedig m< gfontolatlanul történnek. Bizot'sagot hiába .küld ne ki a képviselőtestület, mert annak esetleges prograrnmja, ugy is légmentesen elzárva maradna az asztal fiókban évekig. Kovács Elek szerint a bizolts íg kiküldésével nem fognak célt érni, ezzel nem fogunk a bajból kimászni. Ő szerinte a tanácsnak kell a kibontakozásra tervet adni, mert privát emberek arra nem vállalkozhatnak, a képviselő testület tagjai csak az ellenőrzésre vannak hivatva. Dr. Kállay Rudolf : Kovács Elek a legkényelmesebb módját választotta a dolognak, mivel eddig is igy volt, nem lehetett rajla segíteni, hát hagyjuk a dolgot, az a legkényelmesebb is, de Ő nem azért van itt, hogy hallgasson s aztán mint aki jól végezte a dolgát haza menjen. Nem kívánja, hogy azonnal változtassunk állapotunkon, hanem a jövőben, mivel pedig a tanács nem ad direktívát, kell a bizottság ; ha majd a bizottság sem tud mást min' a lanács, ám mirad minden a régiben, de meg kell kisérleni ilyen módon a kibontakozást. Dr. Kovách Elek: Örül, hogy dr. Kállay annyi fiatalos hévvel és lelkesedéssel karolja fel a varos ügyeit, de indítványától végeredményében nem sokat vár . Balla Jenő. Mivel más nem szólal fel a lanác-ból, saját védelmére ő szólal fel: Üdvözli dr. Káll.iyt kezde • ményezéseért, fél azonban, hogy csalódni fog, mert nem a rendszerben van a hiba, de a viszonyokban. Szerinte nem a tanács a hibás, hanem a képviselet, miért fogadja el az előterjesztéseket, ismétli, hogy nem a rendszerben, de a viszonyokban van a hiba ; ő mint a tanács tagja örömmel veszi a bizottság kiküldését. Dr. Bodnár István nem osztja sem Kovács E'ek, sem Balla p'ssimizmusát, jól lehet ő sem várnagy dolgokat a kiküldendő bizottságtól, de m'-gis hiszi, hogy eredményeket fog f^mutathatni. Rámutat arra, hogy a conversiot alkalmas időb.-n keresztül kell vinni, pártolja a bizottság kiküldését. Balla Jenő újból felszólal, ismét a képviseletet okozza, (igaza van részben, hisz a képviselet nagy része alacsony intelligenciája „dobzse Lászlókból" áll, de ép ezeket szokta a lanács dédelgetni) de elfogadja az indítványt. Májerszky Béla polgármester szintén helyesli a bizottság kiküldését, de kéri a közgyűlést, hogy olyan embereket proponáljanak, kik nemcsak elfogadják a kiküldést, de dolgozni is fognak. Megvalasztaltak; dr. Kállay Rudolf, dr. Vadász Leó, dr. Bodnár István, dr. Prok Gyula, Kovács Győző, Imre János, Paulusz Máiton, Petrovics Gyula, dr. Meskó L'isz'ó, Liptak Dániel, dr. Rosenberg Emil, Barzó Mihály, Májerszky Béla, vállán s a mily sasszemeik vannak a pusztalakóknak, meg is láthatta, hogy a leány kint búcsüzik valami uriforma vendégektől, a mit pedig senkivel nem tett meg. A magános lovas sarkanlyuba kapta lovát s ügetve haladt a csárda felé. A két vadász ulja Szegedébe ugyanarra vitt, s igy csat hamar találkoztak. Szép, fiatal parasztlegény volt a lovas, aki komoran nézte végig a két uri lovast és csak alig emelte kezét kalapjához. A mint elhaladt a két lovas, komor gyűlölettel telt tűz villant meg a betyár szemeben s fegyveréhez kapott, mintha ket gyors lövéssel le akarta volna őket teríteni. Majd dacosan felkapta fejét, füttyentett lovának s vághatva haladt a csárda felé, a hol a piros rózsa várta, de nem oly kedvvel, mint egyébkor. — Ismeri? — kérdé az ügyész. — Hogyne, ez volt Siger Gsicsa Pista ! — Az a gyilkos betyár ? — Az. — Ezt el kellett volna fogni. — Még nem, — felelt Kleinm — a kormánybiztos ur még vár valamit. — Kár, mert az a valami jó aligha lesz. És aztán odamegy ? — Oda ám, a piros rózsához. — Ej, nem hittem volna. Hát a szeretője? — Az ám, három év óta, de meg a bűntársa is. — Ne mondja Jusztin. Maguk sok mindent ráfognak valakire. — De ez sem mindenki ám, mint az ügyész ur mondta csak nemrég. — No csak nem valami gonosz? — Elég, ha a nevét megmondom. TANÜGY. — Hát mondja. — Turcsányi Tóth Örzse, — Hihetetlen. Aki segített egy bérlőt megfőj tani. S ez volna az a leány. — Az ám, de még több is van. Benne van ez nagyon ügyész ur. Különben azt a fojtogatást Siger Csicsa eszközölte, hogy jobb.m magához kösse. — No lássa ? — Látom, de mondtam, hogy több is van még. Látta azt az arany nyakláncot, a mit a maga kedvéért telt föl, a mikor borért ment ki; azt is ismerem. Tudom honnan lopták, de nem tudtam, hogy Siger Csic.-a meg Turcsányi Tóth Örzsi voltak a tolvajok. Most már ezt is tudom. Még ma bejelentem a kormánybiztos urnák. Azért siettettem az eljövést, meg aztán megtudtam a kis legénytől, hogy eljön ám a Pista, pedig még nem szabad hozzányúlnom. — No hallja, Jusztin, én magával többel nem megyek vadászni. — Nem baj, csakhogy ez sikerült — felelt nagy elégedetten a mindig csendbiztos Klemm. És aztán az ügyész, meg a piros rózsa két hónap múlva viszontlátták egymást. Siger Gsicsa Pista még előbb belekerült a Csillagbörtönbe, sok lopott holm val egyetemben Turcsányi Tólh örzse is, a pusztai piros rózsa. Eltemette a szép piros rózsát a Csillag-börtön vastag fala, a honnan még nem szökött meg senki. 1872. januárban egy gyermeknek, Anna nevü leánynak adott eletet a rab leány. Az anya makacsul ragaszkodott gyermekéhez, miga szoptatta azt, bár a bőrtön rossz levegőj-; pár napos korábtn b:tegsíget hintett el az ártatlan gyermekben. Felekezeti iskolaszékek, tanítók és iskolai hatóságok figyelmébe. A vallás- és közokt. m. kir. miniszter ur folyó évi 172. eln. és 35000. eln. számú rendeleteivel minién fokú iskolák használatára engedelyezte G >ssel Arn >1.1, Pollatsek temesvári cégnek „Óvakodjunk a szeszes italoktól" cimü szemlele.i fali tábláját. Minthogy ezen szemléleti kép baszerzise és a tan • termekben való kifüggesztése az iszákosság (alkoholizmus) káros hatásának feltüntetésével a tanítónak kitűnő segédeszközü S'.olgál, minden felekezeli iskoh részérj beszerzésre melegen ajánlom. A szemléleti kép kapható 2 koronáért Pollatsekféle könyvkereskedő cégnél Tem-jsvárott. Nyíregyháza, 1905. október hó 19. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelösége ÚJDONSÁGOK — Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsclt Berthold főispán űr őméltósága, Jármy János főispáni ti kar kíséretében e hó ia-án a nyírbátori járás íőszolgabiroi hivatalának ügy- és pénzkezelését megvizsgálta. — Kiuevezés. A vármegye főispanja Belcény Zoltán h. írnokot a tiszai járás főszolgabírói hivatalához írnokká nevezte ki. — A város 1906. évi költségvetésének eredménye szerint a jövő évi községi pótadó a következő kulcs szerint lesz kivetve : Az 1906. évi költségvetési előirányzat megállapítása szerint a kiadás 927272 K 70 fiH. a bevetel 740932 K 25 ÍM. a hiány 186340 K 45 fi 11mcly hiányból 135547 kor. 05 fill., az egyenes állani adók minden nemet, 11117 kor. 40 fill. egyedül a földadót, 39676 korona a föld, bányaadó s a pu zlai haszonbéilők ezen haszonbérlet utáni keresetadoja kivételével a többi egyenes adókai terheli. Ezek alapján az 1886. évi XXII. t.-c, 130. §-áLan foglalt rendelkezéshez képe;t: I. A község minden tagját egyformán érdeklő fedezetlen kiadások összege, vagyis 135547 kor. 05 fill., kivetendő lesz 304579 kor. 16 fill. adóalap arányában, tehát 44-503, kikerekítve 44 1/2°/o-kal. Siger Gsicsa Pisla, a mikor meghallotta, hogy szeretőjének gyermeke van, s hogy az beteg, megtört, mindtn bűnét bevallotta és sirva kérte a kormánybiztost, hogy engedje megnézni gyermekéi. A Tóth Mór szobájába hozta fel a hajdan piros rózsa, most már halvány rózsa, még halványabb kis gyermekét. A vad Siger Pista sirva csókolgatta a kis leányt s látszott, hogy szerette volna megcsókolni azt a valami kor szilaj, most oly csendes, halvány asszonyt is, az ő hű szeretőjét, akit mégis csak ő vont bűnbe. De nem lehetett, közlük fegyveres őrök állottak. — Pista, — szólt az ügyész — ezt a kis le.myt én beadom a kormánybiztos engedelmével a pesli böl csődébe. Örzse kiszabadul valamikor s ha a gyermek élni fog, átadom neki. Mert itt biztosan meghal — szólt aztán Tóth Örzsére nézve. Egyezz bele te is. Sokáig habozott az anya, mintha inkább meghalna, mint gyermekétől elválna. Majd nagy lelki küz leiem után szólt Sigerhez: — Jó lesz Pista? — Jobb, mint igy, felelte az. Ráday Gedeon a kezem közt levő 608/7-'. kormánybiztosi szám alatt gróf Károlyi Korniss Glarisse úrnőt megkereste, aki aztán a gyermeknek helyet szerzett a pesti első bölcsődében, de a bölcsőde orvosának január huszonötödikén kelt értesítése szerint a kis leány a börtönben szerzett betegségében elpusztult Turcsányi Tóth Örzse tiz esztendő múlva már hiaba kereste kis leányát, mert még jeltelen sírjál sem találhatta meg. %
