Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-15 / 42. szám

138. 1905. november 12. N Y I R V I D É K 46-ik szám. címerével. Bory Béla beszédet többször félbeszakította a felhangzó zajos éljenzés. Dr. Jósa András könnyekig meghatva köszönte meg a nem várt ovációt. A közgyűlés ezután a következő két határozatot hozta: Szabolcsvármegye közönsége dr. Jósa András pályafutásán áttekintve: az igazi szeietet, s önzetlen hála az, mely lelkét áthatja. Az emberiség legnagyobb közkincse, az emberi egészség, az emberi élet az, melynek gondozása, őri .ése, megmentése lett az ő kezeire bízva, s ő ezen magasztos megbízatásának oly módon felelt meg mind nkor, mint ahogy annak megftMelni csak azoknak adatott, kiknek egész lelkét az emberiség iránti forró ragaszkodás és önzetlen szeretet melege hatja át. Eíen irányú működése közben az anyagiasságtól teljesen menten törekedett minden után, am ly a lehető tökéletességhez vezet, s e közben soha lelkét annak tudata, hogy működése után ba-znot várjon, át nem hatotta, sőt ennek még gondolatát is lerázla magáról, hogy az anyagias érdekek törekvéséb n gátul ne szolgálhassanak. Szabolcsvármegye közegészségü

rye az ő egyéniségűnek, az ő önzetlen szolgálatának, magasztos gondolatoktól áthatott törekvésének, s az ő ernyedetlen munkásságának köszönheti mai kedvezőnek tekinthető allapotát. A halottkémlés megteremtése, a lnlalozási adatok nak rendszeres gyűjtése és felhasználása még az ő működése előtti időben ismeretlen fogalom volt; a szülészeti ügy mai kedvező állása is az ő nevéhez fűződik; ő ültette el Szabolcsvármegyében azon gondolatnak csiráját, hogy a köztisztaság az emberi egészség alapja, s ő volt az, kit mindig azon törekvés hatolt át, hogy egy uj gaeneratiót neveljen, mely az egészségügyi vallás tudatában éljen. Szabolcsvármt gye közkórházai létesítésének éideme legnagyobb részben az ő nevéhez fűződik, s igy ő Utte lehetővé, hogy az emberiségnek különösen szegényebb osztálya minden időben talál egy otthont, hol szenvedéseire gyógyító balzsamot adnik. Hala az ő áldás dus működésének mindez sikerült, s az ő egyéniségenek tudható az be, hogy ma Szabolcsvármegye a közegészségügy terén az elsők közölt áll. De az ő működése ilt ntm állott meg, s.abad óráiban nem a pihenés iránti törekvés, de ismét egy nagy fontosságú ügy előbbre vitele ösztönözte munkára fáradhatatlan lelkét. Ez a régészet. A szorgalmas méh nem gyűjti nagyobb tevékenységgel a mezők virágairól a himport, mint gyűjti ő mindazt, ami Szabolcsvármegye, s a nagy világ ős foglalkozásának, ős történetének megismerésehez szükségesek, s e gyüj'eményt oly színvonalra emelte, hogy ez az ország régészeti gyűjteményei között szakemberek véleménye szerint, ; z országos muzeum régészeti osztálya után, első helyen áll. Itt is ugyanaz a jellemvonása, mint a közegészségügy terén való működése közben: az önzetlenség. Viszonyaihoz mérten nagy anyagi áldozatokat hozott e célra sajátjából, — drága idejének igen tekintelyes részét, — a magánorvosi gyakorla'ából eredő hasznát mintegy ellökve magától, — e kiválóan nagyfontosságú cél érdekében használja fel. S mindez kiért? Az ő szeretett Szabolcsvármegyéjéért. Meghajtja tehát Szabolcsvármegye közönségé e napon az elösmerés zászlóját dr. Jó a András vármegyei főorvos személye előtt s amidőn őt 40 éve; közhiszriu működése évfordulója alkalmából a Kgme egebben üdvözli: elhatározta az ő személye iiánli szeretettől és tisztelettől áthatva, hogy az ő telteit, közhasznú működését és érdemeit jegyzőkön)ve lapjain megörökíti. A második határozat így szól: Miután dr. Jósa András vármegyei tiszti főorvosnak az általános közegészségügy érdekében évtk hosszú során kifejteit munkásságát és elévüih tetlen érdemeit a vármegye közönsége a mai napon 43~/19 '5. Bgy. szám alatt hozott határozatában elismerte, s tudva van előtte az, hogy ezen működése közben anyagi helyzetével arányban nem álló igen sok anyagi áldozatőkat is hozott, s miután a nagy érteket képviselő s általa megteremtett vármegyei regeszeti muzeuin kezelése ís na-y gondot, munkát és faradsagot igényel: a váimegye "fönsége első sorban némi anyagi kárpótlásul is, érdemeinek elismeréséül és regésztti tárgyak beszerzése körül tett kiadásainak nemi kipótlásakén' dr. Jósa András vármegyei főorvos részére, regészeti tárgyak beszerzéseire általa kiadott összeg némi pótlásaként 2000, azaz kettőezer korona tisztele'dijat ezennel egyhangúlag megszavaz, s ezenfelül a varmegyei régészeti muzeum kezeléséért és felügyeléséért az ő szemelyéhez kötötten az 1905. január hó 1-től kezdődőleg évi 1 .'00 korona tiszteletdíjat megállapít, s határozatiig kimondja, hogy mind ezen kiadásokat a milléniumi alapból, — mely jelenleg 40 ezer koronánál nagyobb összeget te^z ki és évenként pótadóval gyarapiltatik, ezen kiadás megtételére kellő fedezetlel bir, — fogja kifizettetni <s pedig a 2000 koronát egyszerre, az évi 1200 koronát pedig előleges havi i észletekben. 12 és 1 óra közölt, miután br. Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága a közgyűlés folytatását másnapra halasztotta, a vármegyei tisztviselői kar az alispán vezetése alatt a nagyteremben gyűlt össze s Szikszay Pál alispán szép beszédben üdvözölte dr. Jósát a tisztviselői kar nevében. Azután az orvosok és gyógyszerészek nevében dr. Kállay Rudolf üdvözölte a jubilánst, átadva neki az összes szabolcsvármegyei orvosok és gyógyszerészek arcképét magában foglalo díszes albumot. A város nevében Májerszky Béla polgármester, a tanári kar nevében Lcffler Sámuel igazpató üdvözölték. E helyütt említjük, hogy a .Nyírvidék" arany tollal lepte meg dr. Jósa Andrást, mint a lapnak munkatársát. Délután 2 órakor a Korona nagytermében 250 terítékű bankett vol', melyen az első felköszöntőt dr. Mezóssy Béla mondotta. Azután Mikecz Dezső főjegyző, dr. Konthy Gyula városi orvos-főnök, Paulik János ág. ev. lelkész, Dely Mátyás nyug. állatorvos éitették a jubilánst s dr Jasa mondott köszönő szavakat. Este a dalárda dr. Jósa Andrást szirénáddal lepte meg

. TANÜGY. Iskolai gondnokságok, iskolaszékek, tanárok, tanítók, iskolai igazgatók és iskolai hatóságok figyelmébe. S/őke Sámuel gyöngyösi állami tanitó által készi telt legjobb iskolapadokat a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur iskolai használitra 11094—1899. sz. a. engedélyezte. Ezen minden rendű és rangú iskola számára készíthető iskolapadokról, mely olcsóság, célszerűség es tartósság tekintetében valóban páratlanul áll, az országos tanszermúzeumi bizoltság a következőket mondja bírálatában: „A pad tisztán fából készült: lábai es összekötő lécei tömören hajlított erős bükkfából, iró- és ülőlapja fenyő fából van. A padokat nem kell a padlóinz szögezni, hanem a padok lábain levő sarkak illeszkednek a padlóhoz, melyek egyszersmind a padok közti távolságot is m ghatározzák. A padok a teimekből könnyen kihordhatok s osztályok kicserélhetők. A tantermek felsurolása, kim:szelése nehézség nélkül eszközölhetők. Sepréskor egy napos por sem marad a teremben. A lehúzható asztallapok egymást pontosan érik s igy köztük lehuzásuk alkalmával nem keleikéznek olyan hézagok, mely más lehúzható asztallappal biró padoknál előfordulnak. Lehúzáskor is egynek tűnik fel a két asztallap, igy azok az írásra és rajzolásra igen alkalmasak. A tintalartókat nem használás esetén az asztallapok fedik. Igy az azzal való babrálás, a tinla beporosodasa vagy kiömlése teljesen ki van zárva. A padok még rajztámlányokkal is elvannak látva — középiskolai használatra — s fölöslegessé teszik a küLn rajztermeket. A pad anyaga erős és tartós. A pad hygienikus része teljesen dr. Schusny Henrik, fővárosi orvos szakvéleménye szerint készült." Az árak meret és nagyság szerint külömbözők. Kettős és hármas padok 15—19 korona. Készítőjük: Varga Sándor épület- és bútorasztalos, Püspökladány. Iskolai hatóságok, tanítók figyelmebe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1380/1905. sz. magas rendeletével Benedek Elek „Hazánk története" c. művét, — mint am ly a nép és az ifjúság felfogásához és értelmi színvonaléhoz mért lelkes szavakban tárgyalja nemzetünk ezeréves történettt — megvételre a népoktatási intézetek vezetőinek, elöljáróinak melegen ajánlotta. Valóban ez az első magyar könyv, mely az ifjúságot nemcsak megismerteti nemzetünk történetével, hanem amely egyszersmind a honszeretet bibliája, a hazafiúi és honleányi kötelességek gyönyörűen megirott törvénykönyve. A mű kapható 6 koronáért az „Athenaum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulatnál", Budapesten. Iskolai hatóságok, tanárok és tanítók figyelmébe. »Önk< pzőkör" c. havi ifjúsági folyóirat indult meg Zilatnan (Alsófeliér megyében). A szerkesztőség e folyóirattal a következő célt kívánja elérni: Olvasni valót kíván adni a seidülő iljuság kezébe, mely kel'emesen szórakoztatva bővítse ismereteit, nemesítse szivét, ápolja és erősítse hazafias érzését. Továbbá, mely az ifjúságot önálló gondolkozásra szoktassa, a maga lábán járni tanítsa, a jóra serkentse, tettre buzdítsa. A folyóiratban kellő gonddal megválogatott közlemények lesznek ; u. m. ifjúsági regények, nagyobb elbeszélések, mesegyűjtemény s egy-egy kiválóbb költemény stb. Az előfizetési díj egész évre 4 korona. Egy szám ara 40 fillér. Terjedelme egy-egy számnak legkevesebb 4 ív = 64 oldal. Nyíregyháza, 1905. október hó ö. Szabolcz vármegye kir. tanfelűgyelósége. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A. cs. és kir. 6. hadtest hadbiztossága a kassii és nyíregyházi élelmezési raktár részére f. év n )vember 1-től 1906. május l-ig szállilandraktárolhaló minőségű zab szállítására ajánlatot hirdet. A havonkint szállítandó zabmennyiség jegyzéke, Vjlamint a szállítási feltételek egyesületünk titkári hivatalában megtekinthetők. Előfizetési felhívás. Tisztelettel kérjük mélyen tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek, hogy így a lap expediálásában fennakadás ne történjék. H ítralékos előfizetőinkel pedig kötelességeik teljesítésére kéri: a „Nyírvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK — Dr. Meskó Lás/ló, a város országgyűlési képviselője, a folyo évi október hó 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza udvarán, rossz idő esetén a Korona-szálló n.'gyttrmében beszámoló beszédet tart, s arra a város közönségét tisztelettel meghívja. — A Jósa jubileumhoz. Abból az alkalomból, hogy Szabolcsvármegye közönsége 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából oly megtisztelő ünneplésben részesítette vármpgyénk kitűnő főorvosát dr. Jósa Andrást, közöljük itt dr. Jósa András nagyapjának, az annak idején messze földön híres orvosnak azt a levelét, a melylyel tudatta a vármegye rendjeivel, hogy 60 éves főorvosi közszolgálat után nyugalomba óhajt vonulni. A vármegye közgyűlése 1837. évi április 17. napjin tartott közgyűlésében dr. Jósa Istvánt egy ezüst serleggel ajándékozta meg, a m ly ma dr. Jósa András tulajdonában vau. Az említett lemondó levél igy szól: Tekintetes Nemes Vármegye ! Azon életi m 10 éveit, mellyeket Tettes Békés Vgyében mint Fő Orvos el töltöttem, ide nem számiivan, minekutánna tsupán ezen T. Ns. Szabolcs Vgyben őO egész esztdökig Fő O vosi hivatalom folytatását, L dkem esmérete minden vádja nélkül, tellyes törekvésem szerint bétöltötlem, tapasztalván a T. Ns. Rendeknek erántam szakadatlan s meg háláihatatlan kegyességét mellyért lovább is esedezni bátorkodok, m Itóztasson már most kegyessen meg engedni, hogy egyedül el aggott vénségemnek, s gyengélkedesemnek lekintetébül liivatalomtul meg váha, bútsumat vehessem, s magamat njugodalomra teh< ss m ; Méltóztasson egysersmind az ezen megyebéli szegény adózók Ispotallyara, vagy más kegyes Intézetre ide •/. mellekelt 500 Vftokat, hogy addig is számokra kamatozzalak, Kegyessen el fogadni; a ki külö uben életem, s hivatalom folytatásárul bizonyítványáért esedezvén, további pártoló kegyességében ajánlott, örök hálás, és alázatos tisztelettel maradok a Tekinte'e

5 Nemes Vgynek NKálló 17-ik April. 1837. alazatos szolgája Jósa István Fő Orvos, és több Ns. Vgyék Tábla Bírája. — A Nyíregyháza-Dombrád között épülő vasút részvénytársasága oklóber hó 11-én délután 3 órakor tar'otta alakuló közgyűlését a városháza tanácstermében. A közgyűlésen 4000 és egy V2 részvény volt képviselve 27 részvényes által. A kereskedelemügyi miniszter képviseletében dr. Szűcs Andor miniszteri titkár jelent meg. A g> ülést, a határozatképesség konstatálása után Májerszky Béla polgármester, a vasút ügyének előkészítésére kikü dőtt végrehajtó bizottság elnöke nyitotta meg s a közgyűlés elnökéül br. Feilitzsch Berthold főispánt hozta javaslatba, amit egyhangúlag elfogadtak, a jegyzőkönyv vezetésével pidig Balla Jenő városi taná csost bizták meg. A közgyűlés meggyőződé t szerezvén arról, hogy az alaptőke aláirasok utján ke

!lően biztosítva van, az elfogadott alap-zabályok alapján a részvénytársaság megalakulásai határozUilag kunon iotta s megválasztotta az igazgatóságot es a felügyelő-bizottságot. A részvénytársaság címe: „Nyirr gyhaza vidéki kisvasutak részvénytársaság". Szekhelye: Nyíregyháza. A 20 tagból álló igazgatóság tagjai lettek: Br. Feilitzsch Berthold, Szikszay Pal, Májerszky Béla, Balla Jenő, dr. Kovách Elek, dr. Meskó Liszló, Jármy Márton, Darvas István, Groák Sándor. Szikszay András, Bleuer Lijos, Kallay András, Klár Leó, Orosz Miklós, Moravek Gusztáv, Somogyi József, Klár Gusztáv, dr. Vadász Lipöt, Szesztay Liszló és Propper Samu. A felügyelő bizottságba -Vleskó Elek, Kovách Győző, M lonyai Gyula, dr. Hias Emil és Bodor Zsigmoni választattak be. Az igazgatóság nyomban a közgyűlés után ülést tarlott, amelyen az igazgatóság elnökévé br. Feilitzsch Berthold, alelnökökké pedig Májerszky Béla es dr. Kovách Elek választattak meg. Egyidejűleg a folyó ügyek intézésére az igazgatóság a saját keb.léből egy végrehajtó bizottságot alakított, melynek tagjaiul br. Feililzsch Berthold, Balla Jenő, Kovách Elek, Klár Gusztáv, Szesztay Liszló és dr. Vadasz Lipót választattak meg. A vasút építése serényen halad előre. Már Nagyhalasz es Dombrád kőzött dolgoznak a vágányok lerakásán, ugy, hogy ha valami akadály közbe nem jön, november hó közepén a vasút a forgalomnak átadható lesz. Ugy a közvetlenül érdekeltek, valamint a vasul ügy iránt érdeklődő nagy közönség pedig azon tűnődik, hogy vájjon mi okból maradhatott, ki a szűkebb körű végrehajtó bizottságból Májerszky Béla, aki elnöke és lelke volt a több mint egy éven át működött s most már lemondott végrehajtó bizottságnak, aki, mint Nyíregyháza polgármestere, e vasút létesítése elé leküzdhetien akadályokat gördíthetett volna, s aki hivatalos állásinál fogva képviselője a legnagyobb részvényesnek és érdekeltnek — Nyíregyháza városának. Nem tudjuk elhinni, hogy e mellőzés számítás eredménye; de annyi bizonyos, hogy legkevésbbé sem méltányos és tapintatom. — A 48-as függetlenségi párt tagfelvevő bizottsága e hó 10 en tartott gyűlésén dr. Hjrválh József (Beszterec), dr. Pílissy István és ifj. Szalánczy Ferenczet vette fel küUagokul S abolcsvármegyéből. — E>kiívö. Réti Imre műasztalos, budapesti bútorgyáros e h J I:-éti tarlotla esküvőjét özvegy dr. Rottmann Lijosné leányával: Margittal. — Míívés/.estély Gáván. E hó 18-án este, Gáván, a „X>gyvendéglő" összes termeiben a dadai felső járás népnevelési eg>lele javára művészestélyt rendeznek a következő műsorral: Nyitány: előadja a tiszameuti dalárda. Magyar dilok, zongorán előadja ifj Okolicsányi Lajos. Felolvasás, tarija Evva István. Részlet az aranyvirág és Bob herceg operettekből, én kii: Szalay Etelka k. a, zongoián kiéri: Borsody Erzsike k. a. Melodráma, szavalja: Evva István, zongorán kiséri Szalai Etelka k. a. Külőnö:en nagy érdeket kölcsönöz e művészestélynek Lányi Gyula cimbalomművész közreműködése. A művészestélyt a tiszamenti dalárda éneke fejezi be. Az érdeklődőket ez ulon is meghívja a rendezőség. Olchváry Pál, Okolicsányi Lajos, Szikszay András társelnökök.