Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-01 / 40. szám

4. 1905. szeptember 118. N Y I R V I D É K 39-ik szám. A kir. államépilészeti hivatal javaslata a vcn­csellö—bálványosi útnak a községi közlekedési (vicinális) közutak hálózatának felvétele iránt T.-Ladány község képviseletének n faiskola fel­ügyelő elmozditása tárgyúban hozott határozata. Halász község képviseletének a ll-od.aljegyzői állíts rendszeresítése tárgyában hozott határozata Nyíregyháza város képviseletének a Nemzeti Szalon segélyezése tárgyában hozott határozata. Kölaj község képviseletének iskola építés táigyáb;:n hozott határozata. ­Nyíregyháza város képviseletének Józsel löherczeg emlék szobrára leendő adakozás tárgyában hozott hiitarozala. Napkor község képviseletének iskola építés tárgyá­ban hozott lialaroy.ula. lialkány község képviseletének óvoda építési czélokra kölcsön felvétele tárgyában hozott határozata. Elöfu etési felhívás ! Lapunk nini száma első lévén az uj évnegyedben, tisztelettel kérjiik a lejárt elöl izet i sck megnjit á sát. ÚJ DONSÁGOK. j Oltlulier G | Városunk hazafias közönsége az idén is kegyeleilet fogja megülni október hó hatodikát, az aradi vértanuk kivégzésén k évfordulóját A gyász* istentiszteletet d. e. 10 órakor most is az ág. hitv. ev. templomban tartják meg. Káró lián Ily l)o sö Nyíregyházán. A szabolcs­vármegyei ,uj párt" elnökségének leik rési ie báró Hánffy Dezső, az. uj párt országos elnöke e hó 7-dikén váro­sunkba érkezik, s a pártnak ez alkalomra összehívóit gyűlésén nagy érdeklődéssel várt beszédet fog tartani. A párt vezetősége ez. alk.dómra a kövelkező felhívást bocsátotta ki: Polgártársak ! A szövelkezett ellenzéknek egyik kimagasló vezér­lei fia, a nemzeti jogok elszánt előharcosa báró Bánffy Dezső l'olyo évi október hó 7-én Nyíregyházára érkezik, lio-y S/.abolcsvármegye ama választópolgárait, kik az ő közjogi felfogását oszlják, vele egyült nemzetünk szent jogaiért sorompóba állani készek, maga köré gyűjtve, megalakítsa vármegyénkben az új pártot. Megjelenése a jelen viszonyok közt hazafiúi cselekedet, mit őszin'e, bec.-ületes magyar s/ív sugallt. Messze kiható jelentőséget e látogatásnak az. fog adni, ha a jelenle i közjogi alap liín i kivétel nélkül melléje fognak sorakozni s ezzel bizonyságot tesznek arról, hogy Szabolcsvármegyében vannak ugyan hivei Deák Ferenc alkolásának, de olyan ( mber nem akad, nki az alkotmányunk sértetlenségéért, parlamentünk szuveiéni'ásáért, szóval nemzeti létünkért julpnleg folyó liarcb n azok p Írtjára tudna állani, akik, mí„' egyrészt a koronát a n -mzeltől elidegenítik, ugyan­akkor honlagadó, ké'es elemekkel szövetkeznek nemzeti törekvéseink letörésére és alkotmányunk tönkretételére. Polgártársak ! Hajlatok áll, hogy báró líánffy Dezső lelkes fogadásával tisz.la magyar lelkületetekről, nemzetünk szent jogaiért való lángoló rajonpástokról lanuságot léve, e lálogalásnak országra s/.óló jelentőséget adjatok Nyíregyháza, 1905. évi szeptember hó 28 án. Intéző bizottság : gróf Pongrácz Jenő, elnök. Bagdy Imre, Bánszky András, Britz Miksa, Btikovniszky József, Csengery Gyula, Id. Cseh Pál, (ir. Uégi nt'eld 1' I, Dömötör György, Engel Adolf, Eisler Károly, dr. Flepmann Sándor, Führer Ignác, Füluer Mihály, Glück Dávid, dr Gutlmann Zsigmond, Halász Mór, Id. Háuffel I. jos, Horváth József, Hunyady Liszló, J.irmy Miklós, J iba Elek, Kerekes József, Korányi Imre, L. Kovács János, L Kovács András, Klár Sándor, Lakatos Lajos, Lázár Kálmán, Lipthay Jenő, Makay Ferenc, Mandl Emil, Mai linyi József, Nóvák Gyula, I'ap János, I'alatic Jenő, Pavlovics Károly, l'avlovics Sándor, dr. Prok Gyula, Rab József, Rosenthal Gyula, lt> th Ferenc, Sándor Mor, Schvartz Izidor, dr. Springer Gé. a, Schlichter Gyula, S/.omjas Gusztáv, VáraHyay F renc, dr. Vadas József, Urgár Lajos, dr. Zinner Jenő, YVassermann Sámuel, Weinberger Ail liur. Az alispán a kivándorlásról. A vármegye 10-dlki közgyűlése ele terjesztendő alispáni jelentés a kivándorlásra vonatkozólag a következőket tartalmazza: .A kivándorlás, a mult év hasonidőszakát véve ti.nelembe, az alább közlendő adatok szerint folyton növekszik, mindegyre erősbödik s terjedelme beláthatlan, s a munkás ke/, hiánya varmegyénk életerejét apiszlja, s valóban aggódó lélekkel várhaljuk a jövő fejleményeit, mert az uj világ kereseli viszonyairól alkotott vérmes reménység mini valami láz fogva larlja a lelkeket, s mintegy kínzó vagyakozást kelt a jobb sors és a meg­giz.dagodás iranl, a kivándoroltak közzül visszatérők is ugy szólva csak megpihennek s erőt gyűjtenek az uj vi­lágba reájuk varo nehéz munkára, s rövid pihenő után elhagyva Msülőlöldjúkel, visszatérnek az uj hazába. Az útlevél kérők száma különösen azon idő óta szap uodolt és szökött fel, mióta azokat a törvényha­tóságok el-ö tisztviselői adj.ik ki, oka pedig ennek az, liogy az. útlevelek megszerzése kevesebb utánjárással törteink és lövidebb idő alatt kapji 4/. illelő kezbez, mint eddig. A kivándorlási mozgalom növekedését előmozdítja mindenesetre a folyton növekvő igények megnagyobbo­dása, az eli ll'enlartas feltételeineksúlyosbodása, a munka­adó és munkás közötti régi jó viszony megfogyatkozása, a földéhség, a meggazdagodasi vágy, a kivándorlási tör­vény életbeléptetése ó'a az útlevelek jóval könnyebb megszerzése, a halósági k inogalás, a melybrn a kiván­dorolni ki\ánkozók lé zesüln. k, hiszen minden várme­gyének hatóságilag engi délyezett kivándorlási ügynöke van a szírződestk megkötésére hatóságilag feljogo-ilott személyében, s feltételezni se lehet azt, hogy ezen meg­hatalmazottak a saját üzletkörüket növelni ne igyekez­ném k, a ki> ándorlási törvényben pedig a korlátozások oly csekélyek, hogy azok tulajdonképen a kivándorlás megakadályozására vagy csökkentésére is nem i^ alkal­masak, nem csekély, sőt talán a legnagyobb befolyással va 1 a kivándorlás növekedésére a már kivándorolt ro­konok, atyafiak, barátok s titkos ügynökök lelketlen csábit..sa, bár ez ulóbbiak kinyotnoz.is esetén a legszi­goiubba.i büntettetnek. A kivándorlás csökkentése céljából részint a tek. Törvényhalósági bizottság állal, részint a főispán ur őméltósága utján általam kérelem adatott be a 111. kir. kormányhoz, hogy több rendbeli közút építés- vétetnék foganatba, azáltal remeive, hogy a munkás osztály állandóbb munkához és keresel forráshoz jutva, a kiván­dorlás lényegesen kevesbeduék, a benvu tott kérelemnek és f Iterjeszteseknek azonban foganulja nem lelt. U levélért folyamodoll a folyó év első felében 2774 egyen, ezek közül elutasítva le't iSt. Kiadatott 2i»90 darab ullevél, 1426 darabbal több, mint a mult év hasonló időszakában (l :6t.) A nyert útlevéllel kivándorolt 2199 egyén, útlevél nélkül 14 6, ö szesi 11 2345; járásonként: a nagykallói­ból 227, n i.yírbátoriból 25-t, a bogdányibol 259, a dadai fl-ő járásból 214, a dadai alsó járásból 3l>4, a kisvardai járásból 514. a tiszai járásból 2(10, Nyiregy­liáza varosabol 229. A községi elöljáróságok részéről beérkezett jelen­tések szerint a visszatért egyenek magukkal hoztak, il­letve a kint levők hazaküldöttek az 1905 ev első felé­ben 5G9000 koronát es pedig: a nagykallói járásba atOOO, a nyírbátori járásba 38300, a bogdinyiba 108S00, a dadai felsőbe 88701, a da lai a'sób. 1230 0, a kisvárdaiba 115601, a tiszaiba 9:700 és Nyíregy­háza városába 1900 koronát. A kivándorlás tiltott közvetítése, illetve az. 190.1. évi IV. I.-cikkbe ü köző kihágás miatt elmarasztalva lettek jogerős íteletekkel: Rosenfeld Izidor komorói lakos 8 napi elzárás 50 korona pénzbüntetésre, Kruj János kenézlői lakos C napi elzárás és 120 korona pénzbün­tetésre, Tóth Lijos veresmartí lakos 2 havi elzárás és 100 korona pénzbüntetésre, Oláh József és Oláh Mihály pappi lakosok 5—5 napi elzárás és 50 — 50 kor. pénz­büntetésre, Königsberg Miksa fényeslitkei lakos két izben, első izben 10 napi elzárás és 200 kor. pénzbüntetés, másodízben 2 havi elzárás és G00 kor. pénzbüntetésre." — A honvédmenház uj parancsnoka. A hon­védelmi miniszter Krúdy Gyula volt 1848 — 49-iki hon­védszázadost a honvédmenház parancsnokává nevezte ki. — Az intéző bizottság iilése. Szabolcsvármegye intéző bizottsága f. é. október lió 2-án d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza nagytermében ülést tarl. A I inácskozás tárgya: az október hó 10 én tartandó törvényhatósági közgyűlés elé terjesztendő ügyek feletti határozat hozatal. — Halálozás Schurina István, a nagykállói állami gimnázium nyugalmazott igazgatója, szeplember hó 2'i (likán, élete G8 - ik évében. Nagykállóban meghall. A megboldogult 43 éven át működött a tanari pályán, s 30 év óla volt a nagykallói gimnázium, illetőleg megelőzőleg főreáliskola igazgatója s tevékeny részese Nagykálló is a vármegye közéletének. Elhunytáról a következő gyászjelentést vettük: Schurína József, Gráf Elek Ödön és neje Schurína Antónia a maga és nagy számú rokonság nevében is fájdalommal megtört, de az Isten aka­rataban való megnyugvó szívvel jelentik forrón szeretett öcscse, illetve nagyi ályjok Főt. Schurina István Nagy­kálló város díszpolgára, Szabolcsvánnegye lörvényható­sági bizottsága és Nagykálló város képviselőtestülele tagjának és nyug. g'mn. igazgatónak, elete G8 ik évében f. évi szeptember hó 23-án este 10 érakor, hosszas szen­vedés után az Úrban történt elhunytát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 25-én d. u. 3 órakor fognak Nagy­kállóban a vármegyeház-utcában levő házában a róm. katli. egyház, szertartásai szerint beszeníeltetni s a nagy­kállói sírkertben földi 111 iradványai az anyaföldnek visz­szaidalni. Az elhunyt lelkiüdveért az engesztelő szent mise áldozat f. hó 2ti án reggel 8 órakor fog a nagy­kállói róm. kath. templomban az egek Urának bemutat­tatni. Nagykálló, 1905. évi szept. 21 Az örök világosság fényeskedjék neki ! A nagykállói m. kir állami gimnázium tanári les­lülute mély megilletődéssel jelenii, hogy a gimnáziumnak 30 éven át volt igazgatója Schurina István, Nagykálló város díszpolgára, 43 évi tanári működés után, életének 68-ik évében, nyugalomba vonulásának első hónapjában mai napon elhunyt. A megboldogultnak hűlt tetemeit folyó hó 25-éu délután 3 órakor fogjak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyezni. Nagykálló, 1905 szeptember 23. Béke poraira ! — K. Kovács Laura urnö, a kiváló szavaló mű­vésznő, 111a este tartja meg a városi színházban művész estélyél, melyet újólag és a legmelegebben ajánljuk a közönség érdeklődésébe. A kiváló művészi élvezetei igéiő estélyre a helyárak a következők: Alsó páholy 10 kor. Felső páholy 8 kor. Támlásszék 2 kor. 40 fillér. Kör­szék 2 kor Erkély I. sor 2 korona, többi sor I korona 20 tillér. Állóhely 80 fill. H-od emeleti zárlszék 60 fill. Tanuló- és katona-jegy az állóhelyre 69 fill. Karzat 40 fillér. I gyvédi vizsga. Dr. Jármy István és dr. Jármy Béla, a budapesti ügyvéd vizsgálo-bizotlság előtt az ügyvédi vizsgát jó sikerrel leleltek. Vármegyénk tanügyi viszonyairól a 10 diki közgyűlés elé terjesztendő alispáni jelentés a kővetkező adatokat közli: Az 1901-5. tanévi óvó és tankötelesek összeirá­sámk eredni nye a következő volt: összeiralott 12203 fi, 12051 leány 24?.I4, óvóköleles: 8828 fi, 8799 leány 17G27, ismétlő tanköteles: 227/S3 fi, 22601 leány 45331 mindennapi tanköteles, tehát 87275 ovó és tanköteles. Az előző tanévivel összehasonlítva az ered­ményt, kitűnik, hogy 208 óvó, 2108 mind nnapi és 495 ismétlő, összesen .tehát 2807 gyermekkel löbb íratott össze ezen tanévben, mint az előzőben, ami kétségtele­nül igazolja az új összeirási eljárás czélszerübb voltát. Az 1905 — 6. tanévre vonatkozó összeírás már befejez­tetett. A tankötelesek számának növekedése és a beisko­lázás szigorúbb ellenőrzésével arányban növekedett az iskolába járók száma is. A kir. tanfelügyelő iskolai láto­g.ilásai alkalmival azonbin tapisztalla, lio^y a várme­gyénk iskolai csekély kivétellel mind lúlzsufoltak. E^ető szükség van a lanlerm k, t-m rők szaporítására s ez i-ánt a szükséges lépéseket minden irányban meglette A mult 1904- 5. tanév alatt iskola látógatassal. iskola ügyben való tárgyalásokkal az irodán kivül 1<>8 napot töltött; ezen idő alatt iskolalátogatást 51 községb.-n s 1 1 tanyán leljesitelt. meglátogatott 107 elemi iskolát, 166 tanterem­ben, i polgári ískolii, l iparos tanonciskolát és 5 óvódat­menhelyei. A meglátogatott elemi isko :ák köpött volt 4 állami, 6 községi, 2 1 n 111. kath., 33 ev. ref, 17 ág. h. ev., 1G gör. halli., 7 izr. es l magán jellegű iskola. Iskolalátogatása alkalmával mindenkor megatla a kellő irányokat úgy a tanítóknak, mint az elsőfokú iskolai hatóságoknak és r községir elöljáróságoknak is. A tapasz­talt hiányok megrzűnletése és a szükséges bővítések, uj szerve/esek eszközlése végeit mindannyiszor megkereste az illetékes főhatóságokat s erről jelentési lett a vallás­és közoktatásügyi miniszter úrnak. — Uj iskolák. A varos képviselőtestülete hosszas el'izetes targyalgalások után a pénteken déluián ürtolt közgyűlésen végre lehetővé tette, hogy az elemi iskolai oktatás ügyénél fenforgó mizériákból lega ább a leg­égetőbbek orvosoltassanak. Elhatározna ugyanis, hogy a király telki szőlőskertben egy uj iskola létesítésére a róm. kath. tiz even át évenként 1000 —iOO.) korona építési segélyt ad. a görög h.ilholikus egyháznak pedig a jelenlegi szük és roskodozó iskol.iepü'et helyett egy uj, negy tágas tanterem nel biró iskolaépület emelésére szintén tiz éven át evenként 1500—1500 koionát szavaztak meg. Egyidejűleg évenként 2000 koronát ajánlóitak fel az ág. evang. egyháznak ket uj tanyai iskola létesítésére. E szerint a tanyákon, illetve a város hatáiában a jövő évben öl uj iskola létesül azzal a kettővel együtt, amit az előbb emiilelteken kivül az ág. evang. egyház lélesit. Az uj i kólák közül egy lesz a királylelki szőlőskertben, egy a Felső-Sóskuton, egy a Szélső bokorban, egy a Rozsréten és egy a kisleleki­szőlőskerteknél, a varosban pedig a gőiög katolikusok­nak épül uj iskolájuk. D; szükség is van az uj iskolákra, mert hiszen a tankö!ele.-ek számi a lakosság számának növekedésével együtt nő évről-évre. — Mennyi adót űzetett Szubolcsváriuegye. Minden tekintetben érdekes azon jelentés, melyet a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgalóság terjesztett be havi működéséről a vármegye közigazgatási bizottságá­nak legutóbbi ülésén. Ezek szerint esedékessé valt aug. hó 31-éig egyenes adóban 2.854,17/ kor. 58 fillér, erre január—julius hóban 610,063 kor. 52 fillért, de már augusztus hóban csak 28937 kor. 33 fillért szedtek be, azaz. összesen 639,000 kor. 85 fillérl és igy a hátralék 2.215,173 korona 73 fillér. A hadmentességi díjnál pe­dig valósággal szembetűnő, liogy az 1905. év augusztus hó 31-éig esedékes 82,154 kor. 55 fillérből eddig csak 8095 korona folyt be s igy a hátralék: 74,058 korona. — Kneisel tanár hangversenye. Nagy műélve­zetben volt része e hó 24-én este azoknak, akik Kneisel tanárnak, a geniális hegedűművésznek hangversenyét meghallgatták. A hangversenyen, mely a városi színház­ban lett megtartva, igen disztingvált, de kis száuiu közönség volt jelen, ami koráitsem a köíönynek tud haló be, de azon körül nényn :k, hogy Kneisel tanár hangversenyét minden előzetes reklám nélkül tartolla ineg, mikor a közönség s/éles rétege még nem is érte­sült Kneisel tanár fellépéséről. Azonban azok, akik el­jöttek a hangversenyre, valósággal elvoltak ragadtatva attól e lüneményesen preciz és biztos játéktól, melylyel Kneisel tanár hallgatóit gyönyörködtette. Hatalmas inter­pretáló képessége, bámulatosan bi'.tos vonókezelése és brilliáns technikája Kubeliket juttatta eszünkbe, kinek Kneisel tanár volt meslere. Az a magas nivóju műsor, mit hallgatói előtt lejátszott s melyben Paganini, Joachiin, Beethoven legnehezebb szerzeményei szerepeltek, követ­keztetést enged vonni a művész nagy képességeire; azon előadói képesség pedig, melylyel képes emez alkotásokat megérteni: egy hatalmas mű észegyéniséget állit elibénk. Szinte sajnáljuk a közönség ama nagy részét, me y távol maradt ezen igazán nagy műélvezetet nyújtó estétől, melyben oly ritkén lehet részünk. Kneisel tanár hatal­mas tudása szinte magnetizáló hatással van hallgatóira, hatalmába ejti közönségét s az érzelmek csodás vibralioján ragadja keresztül. Méltó Ítéletet különben Kneiselről c>ak igazi műértő mondhat, ki tudatában van ama technikai nehézségeknek, melylyel e különben is syinpathikus, kellemes modorú művészember szinte jálszva birkózik meg. A jelenvolt közönség a legnagyobb elismeréssel adózva, távozolt el a művészi hangversenyről s jóleső tudattal, hogy Kneisel tanár hangversenyét meglátogatla s magának ezzel igazi és fenkölt gyönyörűséget szeizetl. A hangverseny tartama alatt a közönség Kneisel tanait lelkesen ünnepelte. — Evangélikus tomplom-ogye.siilet. A folyó évi október hó 8-án a a/r11 órakor kezdődő islent.sztelet alkalmával fog megtartatni az „Evangélikus templom­egyesület" alakul > közgyűlése a helybeli evangelikus templomban, melyen az esperesség által jóváhagyott alapszabályainak bemutatása s az egylet lisztikaranak megválasztása után ev. templom benső tatarozásának kérdésével fog foglalkozni. Az e napi istentiszteletnek a rendestől némileg eltérő menete a következő: 1. Gyüle­kezeti ének. 2. Ima és alkalmi beszéd. Tarlja Paulik János ev. lelkész. 3. A ,templom-egylet* alakuló közgyűlésé. (Az alapszabályok bemutatása; a tisztikar megválasztása; a templom belső renoválására vonatkozó intézkedések; esetleges indítványok) 4. Befejező ének. — Eljegyzés. Klem Jenő földbirtokos Nagykálióból, eljegyezte Mandel Ignác földbirtokos leányát, Szerénát Budapesten. — Bogár Lajos v. főjegyzőnek a képviselet 3 heti szabadságidőt engedélyezett. — Eljegyzés. Bleuer Jenő ibrányi löldbirtokos eljegyezte Bleuer Etelkát, BLuer Sámuel buji földbirtokos és neje VVolf Jenny kedves leányát. — A képviselőtestület a róm ii kath. iskolaszék­nek a vármegyetér déli oldalán csatorna létesítés iránti kérelmének helyt adott. — A Sóstó íiirdő vasárnap, október hó elsején még nyitva lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom