Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-01 / 40. szám

1905. szeptember 10. N Y I R V I D É K 37-ik szám. 2. §. Vármegyénk területén az alábbi kéményseprő kerületek állapittatnak meg. I. a tiszai járásban 2 kerület. I. kerület Mándok székhelylyel: Mándok, Bezdéd, Thuzsér, Zsurk, Eperjeske, Mogyorós, Tiszaszentmárton, Eszeny, Szalóka, Agtelek, Mezőladány és Benk községek, valamint a felsrolt községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. II. kerület Kopócsapáthi székhelylyel : Kopóesapáthi, Bácsaranyos, Cserepeskenéz, Tornyospálcza, Lövő, Lővőpetri, Kisbáka, Nagvbáka, Gyüre," Gemzse, Kisvarsáriy, Nugyvarsánv községek, valamint a felsorolt községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. II. A nyírbátori járásban két kerület : I. kerület Nyírbátor székhelylyel: Nyírbátor, Piricse, Pilis. Nyirbéltek, Nyirlugos, Éncsencs, Nyírbogát, Kisléta és Gyulaj községek, valamint a felsorolt községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. II. kerület Nyirbakta székhelylyel •" Nyirbakta, Jákó, Rohod, Vaja, Eör, Ófehértó, Besenyőd, Levelek, Magy, Fócspetri és Máriapócs községek, valamint a felsorolt községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. III. A dudái alsó járásban két kerület: I. kerület Tiszalök székhelylyel: Tiszalök, Szentmihály, Tiszabííd, Tiszadada, Tiszaladány, Tardos, Gsobaj, Báj, l'thrügy és Taktakenéz községek, valamint a felsorolt községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. II. kerület Tiszapolgár székhelylyel : Tiszapolgár, Tiszadob 'és Tiszaeszlár, valamint az ezen községekhez tartozó tanyák és puszták kiterjedésével. IV. A dudái /első járásban két kerület: I. kerület Gáva székhelylyel: Gáva, Vencsellő, Buj, Ibrány, Paszab és Bcreel községek, valamint a felsorolt községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. II. kerület. Rakamaz székhelylyel: Rakamaz, Nagyfalu, Timár, Balsa, Szaboles, Viss, Zalkod és Kenézlő, valamint az ezen községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. V. A kisvárdai járásban liárom keiület:' I. kerület Kisvárda székhelylyel: Kisvárda, Pap, Jéke, Fényeslitke, Komoró, IJöghe, Veresmart, Kanyar, Kékese és Dombrád, valamint a felsorolt községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. II. kerület Thass* székhelylyel: Thass, Pátroha, Berencs, Ajak és Anarcs, valamint az ide tartozó tanyák és puszták kiterjedésével. III. kerület Nyirmada székhelylyel: Nyirmada, Pusztadobos, Karász, Gyulaháza, Petneháza és Laskod, valamint az ezen községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. VI. A nayykállói járásban három kerület: I. kerület Nagykalló székhelylyel: Nagykálló, Kiskállú, Kállóscmjén, Napkor és Apagy, valamint az ezen községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. II. kerület Ujl'ehértó székhelylyel: Ujfehértó, llugyaj és Gcszteréd, valamint az ide tartozó tanyák és puszták kiterjedésével. III. kerület Balkány székhelylyel: Balkány, Bököny, Nyiradony Nyiracság, Mártonfalva, Nyirábrány, Mihálydi, Gelse, Szakoly és Bili, valamint az ezen községekhez tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. VII. Nyirbogdányi járásban két kerület: I. kerület Kemeese székhelylyel: Kemecse, Halász, Vasmegyei- Raád, Keék, Beszterec, Kótaj, Pazony és Oros községek, valamint az idetarttozó tanyák és puszták kiterjedésével. II. kerület Nyirbogdány székhelylyel: Nyirbogdány, Székely, Téth, Ramocsaháza, Kércs, Ibrony, Berkesz, Gégény, Sényö, Tura és Demecser községek, valamint az ide tartozó puszták és tanyák kiterjedésével. 3. §. Minden használatban lévő kémény havonkint legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagyrészén, vagy cjjel is tüzelnek, havonként legalább kétszer tisztítandó. Ekkorára felharsant a Vas Laci kiáltása is, aki az erdó sötétjében kissé elkésett. A lörőkök nem tudván, hogy az erdőből inily csapat lámadja meg őket, hátrálni kezdtek. Ibrahim és Oglu s/.akallukat tépték dühökben, de embereik csak a tnenekves ulán láttak. — Fogjátok fel ezt a dögöt — szólt Ibrahim Magyarra mutatva — és vissza Karádra. — Magyar, Magyar! ordított Trombitás mindenfelé vágtatva, hogy v. zére feleletet nem hallotta, őrjöngve tört ki. — Hat ki látta, hol van? vagy kutyák vagytok, a kik beszélni nem tudtok? Senki sem tudla, hova lett Magyar. Ekkora mar a távozó törökök lovainak dobogása távolról hallatszott. — Akkor viszik! kiáltott Vas Laci és aki ember a talpán, előre. Ekkor lórakapva rohantak a törökök után. — Ti menjetek utánuk én majd elibük vágok — kiáltott Trombitás néhányad magával kerülő-uton igyekezett a törökök elibe kerülni. Sikeiült is. Egy dombnál maga elölt látta elvonulni Ibrahimot és Oglut néhány lovassal, mig a többiekkel haicba bocsájtkozott. — Magyar, M gyar! kiáltott Trombitás. — Itt vagyok Balázs! felelt a csapat közül epy hang. — Rajla, rajta! kiáltott Trombilás erre — előre legi'nyek, itt a vezér. Pár pillanat múlva ölelgette a hű Trombitás az ö vezérét, aki ezt a mpgszabaditást soha sem tudla elfeledni s nem nyugodott mig meg nem szolgálta. % A szilárd anyagból (köböl vagy téglából) épített búvó- vagy mászó kémények csakis kéményseprők által tisztithatók, az ugy nevezett patics vagy tapasztott kéményeket az épületek tulajdonosai vagy lakói saját embereikkel tisztíttathatják és ezen kéményeknél a kerületi kéményseprő a rendes tisztítás megtörténte feletti felügyeletet köteles gyakorolni. Ha a kéményseprő ezen kémények tisztításának ellenőrzése közben arról győződik meg. hogy a tisztítás a fentebb jelzett határidökb< •n pontosan nem teljesíttetett: a tisztítást elvégzi s ez esetben a kéménytulajdonos köteles részére a jelen szabályrendelet 4-ik §-ában megállapított seprési dijat minden egyes általa sepert ke mony után megfizetni. 4. §. A kéményseprésért, illetve a tisztántartás feletti ellenőrzésért járó dijak szabad egyezség tárgyai lehetnek, s e tekintetben egyes községek is lephetnek a kerületi kéményseprővel a seprési, illetve ellenőrzési dijak egyöntetű megállapítása tekintetében egyezségre, ha ily egyezség a kéményseprő és munkaadó közt létre nem jönne, minden egyes kémény, minden kályha és takaréktűzhely csövei egyszeri kitisztításáért különkülön legfeljebb 14 fillér, a lakók által tisztitható tapasztott vagy patics kémények tisztántartása feletti felügyeletért egy-egy kémény után minden egyes alkalommal legfeljebb 4 fillér dij íizetendö. A kémény tulajdonosnak jogában áll kéményét más kéményseprővel tisztíttatni, tartozik azonban ez esetben a fentebb megállapított dijakat a kerületi kéményseprőnek is, ki a kémények rendes tisztításáért felelős, — pontosan megfizetni. A kéménytulajdonos a kémények tisztításáért járó dijakat évi átalányban is megfizetheti és a kéményseprő köteles azt elfogadni. Ez esetben minden egyes kémény, valamint a hozzá tartozó csövek után, ha ezek azok közé tartoznak, melyek jelen szabályrendelet 3-ik §-a értelmében havonként legalább egyszer tisztitandók. egy évre az egyszeri tisztításért megállapított dij tizenkétszerese, ha pedig azok közé tartoznak, melyek a 3-ik értelmében havonként legalább kétszer tisztitandók, egy évre az illető dij huszonnégyszerese fizetendő utólagos negyedévi részletekben. 5. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a 3. §-nak megfelelően tisztittassék. Ennek foganatosithatása czéljából a kerületébe eső házakról és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet és pedig külön azon szilárdan épült kéményekről, melyek csakis kéményseprők által tisztíthatók és külön azokról, melyeknek tisztítását más is elvégezheti, a 3-ik §-bau meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást, illetőleg ellenőrzést leijesiti és ha a házbeliek netalán ellenkeznének, erről a rendőrhatóságnak jelentést tesz. (5. A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez arról, hogy az illető épületekben, különösen a kémények közelében meg van-e tűzveszély ellen a kellő rend. Az e részben tapasztaltakra, vagy tüzrendöri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetén a rendőrhatóságnak jelentést tenni tartozik. 7. §. A kéményseprő azt, hogy a kémények tisztítását, illetve a tisztítás feletti ellenőrzést a rendes időszakban teljesítette, jegyzékében minden alkalommal a községi elöljáróság által igazoltatja és e jegyzék egy példányát, minden hó végével a rendőrhatósághoz bemutatja, másik példányát pedig a községi bírónak (vagy helyettesének) átadja, a ki a seprés, illetve rendes tisztítás feletti ellenőrzésért járó azon dijakat, melyeket a kémény tulajdonosok a seprés, illetve ellenőrzés foganatosítása alkalmával ki nem fizettek, az illető hátralékosoktól behajtani, a nyugtatvány mellett a kéményseprőnek átszolgállatni köteles. A magán egyezségek utján megállapított seprési, illetve ellenőrzési dijak behajtását azonban a községi elöljáróság hivatalból nem közvetíti. 8. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik. 9. A kéményseprő ipar üzletének abban hagyása tekintetében az 1884-ik évi XVII. t.-e. 55. J-a irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett üzletet tetszés szerint félbe nem szakithatja, hanem ha azt abban szándékozik hagyni, köteles ebbeli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni és annak meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött (legfeljebb 3 hóra terjedhető) időig még folytatni. 10. Az a kéményseprő, háztulajdonos, lakó vagy bárki, aki e szabályrendeletnek rendőri rendelkezései, vagy titalmai ellen vét, kihágást követ el, s a mennyiben a büntetés nem az 1879. XL. t.-c. 141. §-a alapján szabandó ki. ezen szabályrendelet alapján az iparhatóság által 100 koronáig, terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizethetés esetén Öt (5) napig terjedhető elzárással büntetendő. 11. §• A kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek az 1901. XX. t.-c. 23. §-ában megjelölt célokra fordítandók. 12 §. Azok. akik a kéményseprést az 1884-ik évi október hó 1-seje előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait megtartani szintén kötelesek. A vármegye őszi közgyűlése. Október hó 10-én nyilik meg a vármegye öszi rendes közgyűlése, melynek 300. pontból álló tárgysorozatát az alispáni hivatal már összeállította és megküldte a bizottmány tagjainak. A tárgysorozat nevezetesebb pontjait itt közöljük. Alispáni időszaki jelentés. A vármegyei házi pénztár 190*>-ik évi költségvetése. A törvényhatósági útadó alap 11*03—1(104. évi számadása. A törvényhatósági vámos útadó alap 1904. évi számadása. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök „intő szózata" a törvényhatóságok magatartására vonatkozólag. Belügyminiszteri leirat a Nyiradony székhelylyel tervezett járás létesítése tárgyában hozott törvényhatósági határozatra. Belügyminiszteri leirat a Nyíregyháza város által kért katonai beszállásolási pótadó kivetését megtagadó törvényhatósági halarozatra. Belügyminiszteri leirat a háztartási alapnál felmerült hitel túllépése tárgyában. Belügyminiszteri leirat a háztartási alapból kiutalt átköltözési költségek visszatérítése iránt. Honvédelmi miniszteri körrendelet a hadseregbe onk.nt belépni kívánók altal bemutatandó okmányok ügyében. Honvédelmi miniszteri körrendelet a nem kezbesithetö katonai behivó jegyekkel való elbánásra vonatkozólag. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a nagykálló— debreezeni vasút törzsrészvényeinek vásárlása tárgyában hozott közgyűlési határozat jóváhagyásinak megtagadása tárgyában. Belügyminiszteri leirat a tiszai járás főszolgabírójának helyettesítése folytán fölmerült kiadások megtérítése tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri leirat az utibiztosok szolgálati viszonyaira vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a 200.000 koronás inség-kölcsön folyósítása tárgyában. Az Tjhelyi Tamás lemondása folytán megüresedett I. oszt. szolgabírói állásnak, úgyszintén az esetleg megüresedő egyéb állásoknak választás utján való betöltése. Szatmár, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szilágy, Moson, Zalavármegyéknek a nemzeti törvényes ellenállás tárgyában hozott határozatai. Liptóvármegye közönsége a jelenlegi sulvos politikai helyzetből való kibontakozás tárgyában az országgyűlés képviselő házához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Arad sz. kir. város közönsége a katonai ellenőrzési szemlék jelenlegi idejének megváltoztatása tárgyában hozott határozatát megküldi. Abaujvármegye közönségének az országgyűlési képviselő választói jogosultság szabályozása tárgyában intézett átirata. Sopronvármegye közönségének átirata a toloncziigy rendezése tárgyában. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Torda-Aranyos, Somogvvármegyék, Pécs sz. kir. város közönségének átiratai és Szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egyletének kérvénye az 1902. évi 111. t.-ez. hatályon kivül helyezése és a volt vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása tárgyában. Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságának a „Gotterhalte" osztrák néphynmus kiküszöbölése tárgyában kelt átirata. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának a 10 évi házosztály-adó mentesség kiterjesztése tárgyában keletkezett felirata. Zombor város polgármesterének 'átirata a József főherczeg szobrára leendő adakozás tárgyában. Liptóvármegye törvényhatósági bizottságának átirata a tüzrendészeti állapotok javítása tárgyában. Szepesvánncgye alispánjának átirata a szepesváraljai tüzkárosultak részére adakozás tárgyában. Beregvármegye alispánjának átirata az izsnyétei tüzkárosultak részére adakozás tárgyában. A 389. Bgy. 1905. sz. határozattal megalakított intéző bizottság jelentése és javaslata. A számonkéröszék jelentése a tisztviselői kar tevékenységéről. Bory Béla és társai indítványa dr. Jósa András vármegyei t. főorvos 40 éves közszolgálata alatt szerzett érdemeinek elismerésére vonatkozólag. A vármegyei községi- és körjegyzők egyesületének kerelme a jegyzői nyugdij-szabályrendelet módosítása iránt. Az Erzsébet leányinternátus bizottságának előterjesztése, az internátusi alap szabályzalának módosítása iránt. Alispáni előterjesztés a vármegyei köz- és árvapénzek elhelyezése, valamint a kisvárdai gazd. és kereskedelmi hitelintézet és az ujfehértói takarékpénztár idevonatkozó kérelme tárgyában. Alispáni előterjesztés az esküdt bíróságokhoz kiküldendő bizalmi férfiak megválasztása iránt. Alispáni jelentés a vármegyei székház javítási munkálatai s az utólag fölmerült kiadások fedezéséről. A vármegye alispánjának a földmivelésügyi miniszter által a községi segély alapok javára adományozott 4000 kor. államsegély felosztására vonatkozó jelentése. A vármegye alispánjának jelentése a kenézlöi segédjegyzöi állás rendszeresítése tárgyában. Az Erzsébet leányinternátus! bizottság tagjainak megválasztása. Tiszti ügyészi javaslat Nyírbátor község képviseletének a piaeztér rendezése tárgyában hozott határozatára. Tiszti ügyészi javaslat Tiszapolgár község képviseletének a közs. orvosok fizetésének megállapítása tárgyában hozott hatráozatára. Tiszti ügyészi javaslat Nyiregyháza város képviseletének a város köszükségletének 3 évre való biztosítása tárgyában hozott határozatára. Tiszti ügyészi javaslat Buj község képviseletének K)00 korona kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatára. Tiszti ügyészi javaslat Nyiregyháza város képviseletének az érkert-utezai gyalogjárda létesítése tárgyában hozott határozatára. A kir. államépitészeti hivatal jelentése a magánhasználatra szolgáló kompokra vonatkozó szabályrendelet alkotása iránt.