Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-08 / 2. szám

4 H Y I R V 1 D É K megindul a motoros kocsik forgalma. A vonat reggel 5 óra 15 porckor indul Debrecenből és reggel 6 óra 49 perckor érkezik Nyíregyházára, 8 óra 25 perckor pedig Szerencsre. Szerencsről viszont este 7 óra 4 perc­kor indul, 8 óra 25 perckor érkezik Nyíregyházára és esle 10 óra 23 perckor érkezik Debrecenbe. Ezenkívül a motor-kocsik délután 3 óra 10 perckor indulnak Nyíregyházái ól és 4 óra 40 perckor érkeznek Szerencsre. Viszont Szerencsről indul i2 óra 15 perckor és délután 1 óra 53 perckor érkezik Debrecenbe. — A villamos telep megváltása. A \áros és a villany világítási vállalat között kötött szerződés érteim ­ben a városnak jogában áll a világítási telepet öss es tartozékaival az üzembe helyezéstől számított 10 év el­teltével megváltani, de a szerződ-isi 2 évvel előre k-41 leimondania. Az első 10 év 1907. januárban telik le. Ha tehát a város ezzel a jogával 1907-ben cini akar, a szerződést a folyó januir hóban kel (elmondania. A pénzügyi szakosztály hétfőn, holnip délután fog figlal­kozni a felmondás kérdésével. — Nyugtázás és köszönet. A szabolcsvármegyei tanítóegyesület által a bud .pesti Ferencz Józs fTanitok­Házában létesítendő szobaalapitvány törlesztésére Bogár Lajos városi főjegyző 20 koiona adománját mai napon köszinetlel átvettem. Nyíregyházán, 1905. január 3-án. Szabó Endre, egyesületi pénztáros. — Vasinegyercn a uiult év deczember lt-úii tartolt thea-estély páratlan a maga nemében, mely erköl­csileg kitűnően, s anyagilag is elég jól sikerüli, bog; anyagilag nem oly mérvben sikerült mint erkölcsileg, a', ezúttal jóakaróinknak köszönjük, kik thea -stélyünkel jó előre vegyes bálnak minősítették. E fényes thea-estélyen je'en voltak : Kékről: Nagyváthy Zsuzsika, Nyíregyházáról: Szilágyi Ilona es Emma, Nagyhalászról : Budahazy Piroska és Sárika. Kotajból: Fülep Erzsike, Keuiecseről: Délczeg Boriska és Erzsike. Helyből: Hódy Zsuzsika, Dein Kalicza, Kanyó Vilma, Dávid Ilonka, Katsar. Ida, és Kulifa Erzsike, kisasszonyok. Felülfizellek: Dr. Molnár Zoltán 2, Varga János 1, Eperjessy Alberl 1, Csécsi Sámuel, Vitéz Lajos 1, Seres István 2, Biozsek József 2, Kovács Gábor 1, özv. Budaházy Pálne 1, Dofkai György 2, Filep Károly 1. Hódy János 1, Dávid Gyula I, Deirn Marton 1, Pásztor Endre 1. koronát. Belépti dijaikai elküldték: D/. Horváth József 10, Ducs Gyöigy 5, Síentpéteri József 2, özv. Nagy Janos­né Juhász Benjámin 2 kor. értékben. Említésre méltó hogy nemcsak vacsora közben — a mii a helybeli családok késziiettek s ezért itt mon­dunk nekiek köszönetet, — hanem láncz kőiben is, a szórakozásról kellően volt gondoskodva ; nevezetesen : Vargha János monológok szavalásával. Teremi Ferencz érdekes apró jelenetekkel és Dávid Gyula egy humoros felolvasással taitolták ébren a vidám kedély-bangula ot, úgy, hogy hazamenetelre csak a reggeli időben gondol­tak kedves vendégeink. A felülíizelőknek és szavalóknak szíves kőszönetün­ket nyilvánítjuk. A RENDEZŐSÉG. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi „Poel-Ge­dek" izr. segelyző-egylet elnökéhez egy asztaltársaság 9 korona, Kun Ármin ur 10 korona adományt juttatóit a jolekony czél gyakorlására; — fogadják a nemes érzésű adakozok őszinte kösíönetünkel. Az egylet választmánya. — A szatuiár — mátészalkai vasút ügye 1905­ben végre a megvalósulás stadiumába lép. Az épiiő vallalkozó cz>g már elkészítette a pótköltségvetést, s a kereskedelemügyi miniszter ele— jováhagyas végeit — legközelebb felterjeszti. — Köszönet nyilvánítás. Mindazon nemes szívű emberbaratoknak, a kik a Karácso.iy ünnep alkalmával a városi szegényházban ápoluk részére különféle ado­mányokat Küldő (eÁ, ez uton mondok a szegenyek nevé­ben is hálás köszönetet. Nyíregyháza, 1905. évi január ho 7 •én. Jánóseky Kndre, felügyelő tanácsos. — Njilvános nyugtató és köszönet. A helybeli lőgimnáziuui lápinté.etebe a most folyó iskolai ev ele­jeu 43 tanuló jelentkezett •fölvetelre, kik mindnyájan íöhé.ettek ; osztályok szerint: 6 Vili o. 8 VII o. II 8 VI. o. 11, V. o. 5 IV. o. 2 111. o. 3 II. osztálybeli ta­núié, tehát tulnyomólag felső osztálybeliek ; vallás sze­riül: ev. ref. 23; ik. 13; ag ev. 3; gk. 3 ; i.r. 1 tanuló. Ily nagyszainu tanuló élelmezéséről eddig nem kellett gondoskodnunk; mert a legnagyobb létszám 35 volt. Szereny jövedelmünk mellell újra a közön-ég jo szivé­hez kelleti lolyamodnunk ; ez ev három u ulso honapjá­jaban végzett gyűjtés 33u kor. 80 íilleil er dmény. zetl. Ehhez járulták: 20-20 koronával ag. uv. egyház n)ir­egyházi tak. pénztár; — k) kor.; >5 korval, Szabolcsi hitelbank — 15 kor.-val — 10 kor. val br. Feilitsch B. — 10 kor. — 6-6 kor.-val: dr. Mesko L. N. N. = 12 kor. — 5-5 kor.-val :K:dlay András, Háufl'-I Lij. Neben­mayer Aut vili. részvénylarsasag, Teimény- ts áruraktár 25 kor. — 4—4 kor.-val: Majeszky Bela, Somogyi Gyula, dr. Bodnár 1. dr. Szopko D Rosenthal Gyula Asziulos Laszlo, Kiár A.-ne — .8 kor — 2—2 kor.-val: N. N. 10, F. es J. Piringer J.-ne, Fereiiczí J. Burger M.-né Haas M. né, Fleguiann J., Schwjrtz J. Mikecz J.-né, Majeiszky B. Epiiési vall. Sándor J., Klár G.-ne, Bencs L.-ne, di. Szabó L. Klar L ne, Kovách G. Mesko E-né, Kovach Gy. dr. Hartstein S. Korányi l. dr Korányi E dr. Gara L. Sűlu J. Puhtz L. né, dr. Ernvei J. dr. Saáry S. dr. Jarossy S. llunjady L. üibjan Gy. Grünb, r*ei L. Ruzsonyi 1'. Ungai L. Jóba E. Zucker 11 dr. Huil'­mann E Szikszay 1". di. Kovach E. St in J.-ne, Maurer K. ne, dr. Liufer M Huray S. Juhasz E. Talmy M. Bergsieiu A. dr, Szesztay Z Wirt-chalterné, Márton J. ^y L- BorLely S. GroakO. EckeU E Gsázik P. Irsay es 1. Mikecz D dr. Kanizsay, Kuntalvy J. Megyery G. dr. Sarvay J. Bogár L. Szikszay S. dr. Prok Gr. P.nlér •1. dr. Trajtler J. Guttmann H. 130 kor. — I —1 kor.-\al; N. N. a kor. Hegedűs, Flegmann L. né, Halasi J. dr. Sebőn V. di. Propper D dr. Erdős, Murányi L. ne, Schn. I.ter Gy.-né, Székely J.-ne, Dudinszky Gizella, dr. Hangéi, dr. Springer G Szopkó A.-né, Fülirer, dr. Fried­lieber M. Nagy K. Péchv Gy. lloffmann M. Karner J., dr. EdeLttíin, O tványi Ö. Kovác- A. Hoffmann Miksa, Surányí J Blau M. Ilibján J. Oláh G. Glück Heuder A. Kelner E -n°, Báthory, Szabó L. Mráz J. Szikszay Gy. Pal.ticz L. X. v- Székely S dr. D csöffy S. dr. Kerekes J. Tóth P. dr. Hoífmann M Eölvös P. Tesik J. Pechy P. Ilosvay P. Békefy L B icso B. Führer Manó, Ká'lay E. Ernst, Mandl E. Kuba-sv A.-né, Morgenstern Zs. Várady, Schwarlz J.-né, dr. Guttmann Zs. Kálnay Z. Miklósy J. Grossmann S. — 70 kor. — Tizennyolcz kor. jobbára névtelenül, 6 kor. 80 fi lerrel. — Fogadják a tanügy meleg szívű barátai a tápintézet vezetőj ;nek ezúton kifejez tt in-ly háláját és szíves köszönetéi. — Iíarta Jeuö mérnök, kisvárdai lakosnak és Pallós Ignácé budapesti építési vállalkozónak a in. kir. államvasulak Kisvarda állomásitól Kékes.' és Kanyár közsé/ek határain át Dombrádig vez iendő0 70 méteres keskeny nyom'ávu helyiérdekű vasútvonalra az előmun­kálati engedelyl egy évre külön-külöi megadta. — Nyilvános nyugtázás. Dr. Meskó László út a vezetésem alatt álló rendőri önsegélyző egylet pénz­alapj i javara 20 koronát volt szives adományozni, fo­gadj i ezen nagybecsű támogatásáért az egylet n vében ez mnel kifejezett köszönetem;t. Nyíregyháza, 19^5. j ui. •0. Kertész Bertalan, egyleti igazga'ó. — Hány gyermek jár iskolába? A városházán elkészült a folyó 1904—905. tanév iskolai slatisztikaja. A végeredmény a következő érdekesebb adatokat tartal­mtzza: Az elérni iskolaköteles korban levő 6 — 11 éves gyermekek szama 4952; köztük 2442 fiu és 2510 leány. E'.ek közül római katliolikus 544 fiu és 541 leány, ösz­szesen 1085. Görög katholikus 295 fiu, 278 leány, ösz­s^e=en 573. Ág. hitv. evang. 1139 fiu, 1241 leány, ösz­szesen 2380. Ev. református 231 tíu, 211 leány, össze­sen 442. Izraelita 238 fiu, 239 leány összesen 472. A 4952 elemi iskolaköteles közül iskolába jár (vagy magán­oktatásban re.szesül) 1971 fiu és 1923 leány összesen 3894 gyermek. Iskolába nem jár és magánoktatásban sem részesül 471 fiu és 587 leány, összesen 105^ gyer­mek. Az iskolába nem járók felekezetek szerint a követ­kezökepen oszlanak meg. (A zárjelben levő számot az 1903—904. tanév adatait tüntetik fel.) Nem jár iskolába római katliolikus fiu 136 (183), leány 160 (23'<), össze­sen 29ti (422). Górög katholikus liu IOJ (112), leány 115 (128), összesen 220 (240). Ág. hitv evang. fiu 182 (228), leány 247 (226), összesen 429 (451). Ev ref. liu 31 (57j, leány 39 (54), összesen 70 (111). Izraelita fiu 17 (39), leány 26 (36), összesen 43 (75). Százalékokban ki­fejezve nem jár iskolábi a róm. kath. gyerin kekuek 27%-a (33°/o), a gör. kalholikusoknak 33% a (4^/ü), az ag. lnlv. evangélikusoknak 18°/o-a 19° 0), a reloruialu­soknak 16"/„-a (2 >"/„), az izraelitáknak 9'/„ a 115'/,,). Összesen az elemi iskolaköteles gyermekek közül iskolá >a nem jár 21°,„; a mull tanévben 25.6'/, nem járt. A helyzet tehát az erélyesebb intézkedések következtében tetemesen javult, de meg mindig u-.egdöbbeiilő nagy az iskolába nem járó gyermekek száma. Ezen azonb.incsik uj iskolák felállításával lehet segíteni, m.-rt most is csak­nem kivétel nélkül túlzsúfolt minden iskola. A statiszti­kai adatok további részletezéséből az tűnik ki, hogy a városban 1379 liu es 1350 leány, összesen 2729 tankö­te es gyermek közül 1229 fiu és 1143 leány, összesen 2377 jar iskolába; nemjir 150 fiu és 2 >2 leány, össze­sen 352, vagyis l2"/o A tanyákon és pusztakon .063 fiu es 1160 leány, összesen 2223 tanköteles gyermek közül 742 liu és 775 leány, ö>sz-?sen 1517 jar iskolába, neui jár 321 liu és 385 leány, összes 11 706, vagyis 327 U. Különösen a király telki sző,őben, to. ábbá a Felső Bidur környékén és a kisteleki meg a rozsréti szőlő környékén érezhető erősen az iskola hiánya. •— Köszönet. A „nyíregyházi kölcsönös segélyző egy lel, mint szövetkezel" tek. Igazgatótoságának hálás köszönetemet fejezem ki azon 30 korona adományaert, melyet főgimnáziumunk tápintézete részére alveltem. Lelfler Sámuel t'őgimn. igazgató. — Tudnivalók a képviselőválasztásokra. A választási törvény ismertelése a kúriai biiáskodásból veit magyarazalokkal. Ily czimen valóban ház igpótló s a választasoi közeledtével a legnagyobb mértékben ak­tuális könyv jelent meg Safar L iszlo tollábol a Pallas kiadásaban. Az uj választási törvény a megtamadott képviselőválasztások felett való bíráskodást tudvalevőleg a m. kir. Kúriára bizta s ezzel _ legfőbb bíróságunk lett illetékes magyarázója a valasztások tisztaságát es sza­badságát biztosítani akaró uj törvénynek. A képv selő­választások közeledésével igy égető szükségnek tesz ele­get a Pallas, amikor oly művet ad ki, amely nemcsak a választasok által közvellenűi érdekelteket : a jeiölteket, pártvezéreket, választási elnökökét, hato=ági közegeket, hanem egyaltilában az egész közönséget is népszerű for­maban tajákoztaija arról, hogy mik^p magyarázza a Kú­ria a valasztási törvényt. A inű tartalmából kiemeljük a következő fejezeteket: 1. Ki szavazhat? 2. Ki választható? 3. Ki nem lehet képviselő? a) Egyáltalában, b) Bizonyos ideig, cj Bizonyos kerületben) 4. Tájékoztatás a név­jegyzék megtekintésiről és lemásolásáról. 5. A jelölt kor­teskedése. 6. A tisztviselők korleskedese. 7. A korteske­dés a szószékről. 8. Az izgatás. 9. A vesztegetés. (Ado­mányok közczélokra.) 10. Az etetés itatás. (Mit ert a Kuna szükséges ellátás alatl ? A szokásos vendéglátás hatarai. A scivaro-ztogatás.) 11. A zászlók és jelvények. (A zászlótartók.) A fuvardijak. (A kocsisok. Menynyi a fu­vardíj az i gyes kerületekben?) 12. A zeneszek. 13. Ajelöles. 14. A bizalmi férfiak jogai es kötelességei. 15. A sza­vazás. lü. A Kúria a választási elnöki visszaélésekről. 17. A záróra. 18. A valasziás uiegiám idásá. 19. A Ku­iia I iraskodása. 20. A képviselőház bíráskodása. Nélkü­lözheted 11 kezikönyve lesz ez a jelöltnek, a pártvezér­nek, a korUsnek, a bizalmi férfinak, a községi jegyzőnek s allalában mindenkinek, a ki a kép viselő válasz-ásba be­foly. A vastag, 8 ivből álió füzet ára íuzve 2 korona, kölve 2 korona 50 fillér es megrendelhető a Pallas könyv kialóhivatalában (Badipest, V., Honvéd-utcza 10.) de minden könyvkere-kedésben is. — Uj zenetanárnő Egy a budapesti zenedél vég­zett okleveles zuiigoi atanarnő. aki Bud <p isten e minő­ségben éveke 1 át m iködőtt. lakasal Nyíregyházára tette at és a zongora tamlasban oktatást ad Bővebb felvilá­gosítással lakasan Kossulh-ulcza 7. sz. alalt szolgál. — „Magyarország." A magyar sajtót valósággal reformálta a „Magyarország", amely megvalósította azt, amit mindaddig lehetetlen?égnek ítélt minden szakértő. Megrögzíteni az eseményeket születésük pillanatában, s azonnal szolgálni vele a nagy közönségnek. Ez a „Ma­gyarország" óriási sikerének egyik titka, a másik törhe­tetlen hűség a zász'óhoz, a magyarság szent ügyéhez, a magyar alkotmányhoz, a melyet mindig szolgált. ítéleté­ben komoly, iránya mindig hazafias, igazsjgérzete meg­vesztegethettem Migyar lélekkel, magyar szívvel van megírva minden sora, amint nem is lehet másként hisz a nngyar eszmék olyan törhetetlen erejű hirdetője all élén, mint Holló Lajos a lap főszerkesztője és politikai vezérczikk irója, a magyar publiczisztika dicsősége Bartha Miklós. E két kimagasló alak körül csoportosulnak a magyar publiczisztika jel sei. Rendes politikai czikk irói a Lipnik báró Kaas Ivor és Lovászy Márton felelős szerkesztő. A „Magyar rszág" az egyetlen napi lap, a mely a maga teljességében már kora reggel az ország távoli részeiben közli az országgyűlési tárgyalásokat és az összes napi eseményeket. Gondoskodik a szépirola­lomról s s az ered;ti tárezín felül mindennap közöl egy fordított novellát s regé íyt. A szépirodalmi részben nem hajszol semmi modern léha irányzatot, han mi mindig az abszolút szépet keresi. A külföld legelőkelőbb Íróitól közöl novellákat, míg eredeti tárczait a legkivá­lóbb magyar írók irják. A „Magyarország" ezen okik­ból vált a magyar társadalom legkedveltebb lapjával Finom izlés, becsületes egyenesség, lángoló hizafisag, ez a „Magyarorszíg" iránya a malylyel meghóditolti a közönséget és a melylyel kivívta azt, h jg/ a mi^yar-ág ügyéaek zás'.ló/ivője lett. A „Magyarország"-hoz a nagy közönség bátran fordulhat bizalmával, inert abba senki csalódni nem fog. Találkozás az uj világban. Buffaló egyike Amerika legkissebb városainak. Egy négysí-ögmertföldekre terjedő kert, amelyben karcsú, kedves villák allanak szabályos renben egyforma tavol­sagra egymástól. A gyárak messze a város határában terülnek el, a levegőt nem rontja a kőszénfüst. Az utczákon a legkülötnblélébb gyümő'cslák díszelegnek s kénye-kedve szerint tépheti a járó kelő a gyümölcsét senki kérdőre nem vonja érte. Ebben a városban húzódott Ghillábányi Ferencz, aki Budapestről egy félmilliomos hamis csőd után szökött, meg. GliiUáb .nyit, aki a tőzsdén gazdagodott meg, egy nő lette tönkre. Valamelyik pesti orfeumos kávéházban ismerkedett meg a fekele szemű, örökké kacagó Mefiankó Meluzinával, akii amikor még atyjával, a Baros utcai házmesternél lakott Csutak Boriskának hívták. Meluzina felette megnyerte a nagykereskedő tetszését. Lakást, fogatot tartott neki, semmi pénzt nem sajnált érte. Mefiankó Meluzina aztán bekerült az orfeumba, ahol pajkos dalaival, merész táncával mihamar fel ludta kelteni az éjjeli világ érdeklődését. Ghillábányi büszke volt, hogy kedvese az orfeum színpadán diadalokat arat s éppenséggel nem vette tőlle rossz néven, hogy hónapról-hónapra mind több pénzébe kerül. Nem tudott ellentá'lani, amikor Meluzina megsimogatta az állát, egy csókot nyomott a bajuszára s mosolyogva, vidáman szólt : — Pénz kell fiac-kám. Nem sok. Most az egyszer csak háromszáz forint. Másszor pedig kétszáz, négyszáz, hatszáz kellett, az a kis ördög, pokoli művészettel tudta elkölteni a pénzt. A tőzsdén könnyen jön a p;nz, ha kedvez a szerencse. Gtiillábányi nem sokat törődött vele, hogy sok pénzébe kei űl a nő. A tőzsde pótolt mindent. De könnyen megy is a pénz, ha nem kedvez a szerencse. Egy fekete kedd és egy fekete szombat a tőzsdén ki­húzti a gyékényt Ghillábányi úr labi alatt. Vagyoni állapota nem rendült volna meg, ha azt a teméntelen pénzt a kis Mefiankó Meluzinába re n ölte volna. Lel­tárt csinált, s konstatálta, hogy épen húszezer forinttal kevesebb vagyona van, mint a mennyi adóssága. S azon az estén így szólt Meluzínához, aki amikor meglátta, a nyakaba ugrott. Melukám, több pénzt nem kapsz. Csődbe kerültem. Három perc múlva Melukának heves fejgörcsei támadtak s szolidan kituszkolta lakásából Ghillábányi urat. Másnap mir nem találta otthon Melukát, negyed­napra egy lipótvárosi bankár fiával látta őt a Stefánia uton kocsikázni. — Ez a Mjluka egy utálatos nő, gondolta Ghil­lábányi úr elkeseredve. Kár volt annyi pénzt költeni rá. Bizony kár volt. A hitelezők azonban nem indul­tak meg Ghillábányi úr csalódott szerelmén, szorongatták az adóst, talán még a törvényszék elé is állították volna ha hirtelen el nem utazik. Százötven lorintal indult el Ghillábbányi Amerikába uj életet kezdeni. Harminchat éves, eiőteljes férfi volt még, bár a sok éjjelezéstől s vidám eletmódtól kissé mpgkopaszodott. Nem. Sokban eleinte felette nehezére esett árukkal rakott targoncákat a hajókra tolni, finom fehér kezei feltörtek, a lábán hólyagok támadtak. Később mint pincér ment a dolga s mikor már elsajátította valamennyire az angol nyelvet, korcsmát nyitott Punty­Mooreban, a Pensylvánia rengetegei közt épülő uj város­ban. A korcsmán aztán 1000 dollár nyereseggel túladott, mire Mexikóba ment, ahol quano^t gyártott. A szerencse kedvezett neki, mellesleg egyéb spekulációba is bocsát­kozott s négy évvel azután, hog/ zs-bében húsz dollár­ral kikötött az uj világ partján, bankházat nyitott Bufialóban. Mihelyt elegendő pénzre tett szert, az első dolga az volt, hogy budapesti hitelezőit kiegyenlítse, egy krajcárral sem tarlozott már senkinek. Egyébként a r«gi életmódját folytatta, azzal a kűlömbséggel, hogy keveset mulatott, s a nőket nem gyűlölte ugyan, szívesen elszórakozott velők, de nem becsülte őket. Történt, hogy egy neves czirkusz társaság érke­zett Buffalóba. A megnyitó előadást hirdető plakátokon szemébe ötlött Ghillabányinak egy ismerős név. Mefiankó Meluzina.

Next

/
Oldalképek
Tartalom