Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-21 / 21. szám

21 -ik szám. * NYIRVIDÉK 1905. május 21. .Timius 26-án, hétfőn: III. oszt. 11 mértan, Kozák. Cenzor: Kameniezky. IV. .. M'ninnr nyele, Zimniemiann.Cenzor: Szlaboezky. V. „ Mennyiségtan, Mészáros. Cenzor: Ellseher. VI. „ Magyar nyelv, Porubszky. Cenzor : Moravszky. VII. I Német nyelv, Pröhle. Cenzor: Popini. Június 28-án. szerdán délután 3 ómkor évzáró ünnep. ÚJDONSÁGOK. — Kormány képviselő az érettségin. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnáziumban az idei éretIségi vizsgálatokhoz kormány képviselőül H ö r k József pozsonyi főiskolai lanár neveztelet ki. — Szolgabi rák áthelyezése A vármegye föi.-pánja Vny Zoltán szolgabírót Nyírbátorból Kemrcsére >s Simák János Ib. főszolgabírót Gáváról Ny rl átorba helyezte át. A májusi közgyűlésen szolgabiróvá választolt Evra István szolgála!léteire Gávar.i rendeltelelt ki. szabolcsv.,rmegy(-i Fekete István A lelkészi kar nesztora: Fekete István nyíregyházi gör. killi. lelkész, szabolcsi főespnres e hó 20 án élete 86-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A boldogultat mm csak hivei, de az egész város és a vármegye közönségének tisztelete és szer. tele vetle kö. ül. Temetése ma vasárnap d. u. •'! órakor lesz. A gyászszertartást a gör. kath. temp'ombon larlják meg. Elhunytáról a család a következő gyászjelentest adla ki : Feki te Emma özv. Volánt Andrá-né, Fekete Mária férj. Orosz Páln és Fekete Miklós mint gyermekei szomorodott szívvel jelenlik a felejlhetlen jó atyának: nagyságos és főtisztelendő Fekete István gör. kath. lelk»sz, aranymisés aldozár. szentszéki ülnök, szabolcsin gyei főesperes, megyebizoltsági tagnak folyó évi május hó 19-éu este 8 órakor, életénfk 86 ik evében, ri'vid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele ulán bekövetkezett halálát. A boldogult hűlt lelunei f. hó 21-én d. u. 3 óiakor lógnak a gör. kath egyház szertartása szerint a vasúti siikerlben örök nyngaloiur.i helyeztetni. Az engesztelő s enlmise áldozat pedig f. hó 22-én reggel 9 órakor fog a nyíregyházai gör. katli, templomban a Mindenlialt n.ik bemutattatni. Nyíregyháza, 1905. május hó 20 án. Legyen áldott i niléke és örök nyugalmi! Uray Gizella férj. Fi kelé Mikló-né mint menye. Orosz I'al és Schvéda M liály mint vejei. Volánt Erzsébet férj. Schwda Mihályné, \'I--1JNI András, Fekete M rgilka, itj. Orosz Pál es János unokái, ifj. Schvéda Mihály dédunokája. — Halálozás. Nyíregyháza varos egy kipróbált hűségű, szorgalmas régi li-zlviselője hdt meg: Sexty Jóesef közgyám. Halála, melyet pár órai heti t s g előzőit nipg, állalános részvételt kellett. Temetése csií'örlökön d. u. 3 órakor meni végbe nagy gyászoló kózön-ég jelenlétében. Elhunytáról a következő gyászjel nlé=eki I vettük : Ö/.vegy Sexty Józsefné szüleiéit szep-i szentiványi és bodoki llenter Ilona sajat, valamint gyermekeik: Ilonka, Anna, Irén s a megboldogult édes anyja özv. S. xly Sámuelné, úgyszintén a n..gyszámu rokonság nevében is, a legmélyebb fájdalomtól megtölt s ívvel tudatja, hogy a legszeretőbb férj, családapa, liu és rokon pt-troviczi Sexty József Nyingyháza város kö/gyámja folyó 1905. evi május hó 16-án, délután 3 órakor rövid szenvedés illan eletének üO-ik, boldog házasságának 20-ik évében meghall. A megboldogult hült lelemei lolyó hó lS-án d -lutáii .'! órakor fognak a kürt-utczai 15. számú halottas házból, az ág. hitv. ev. egyház szertartásai szeiin

1 a pa>onyi-utezai sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nyíregyháza, 1905. évi májú? hó 16 án Legyen köni^ü a föld neki, pihenése nyugodl! Nyíregyháza város tisztikara a következő gyászjelentest adta ki: Nyíregyháza város tisztikara fájdalmas szivvtl tudatja, hogy szeretett kartársa Sexty József úr, Nyíregyháza város közgyamja. 1905. évi május ho Ifi-ón rövid szenvedés ulán meghalt. Megbo dogull kartársunk hült tetemei folyó hó 18-án délután 3 órakor lógnak a kürtutczai 15. szuinu halottas házból eltemettetni. Nyíregyháza, 1905. évi május hó 17-én. A mily áldásos volt működése, legyen oly áldott emléke ! — A Nemzeti Szalon Nyíregyházán. A Nemzeti Szalon igazgatósága ez év folyamán Nyíregyházán képkiállítás rendezését .ervezi s anyagi és erkölcsi támogatásért fordult Nyíregyháza város képvisplő testületéhez, mely legutóbb taitott gyűlésén e czélra 300 koronát szavazott nie„\ — fi siketnémák Nyíregyházán. A debreczeni államilag segélyezett siketnéma iskola igazgatója és egy tanára a mult vasárnap délelőtt mutatta be fi növendékkel Nyíregyházán azt a bámulatos és meghaló ered menyi, amit ezekkel a szerenc-étlen gyermekekkel az iskola alig misfel évi fenállása alatt elért. „A siketnémák megszólalnak és beszélnek!" Valóságos csodaszámba megy azok előtt, akik eddig úgy vollak meggyőződve, hogy a siketnémak csak jelekkel tudják magukat megéitelni. Az előadásra zsúfolásig meglelt a városháza nagy terme. Megjelenlek lir. Feilitzsch Berthold főispán, Szik szay Tál ali spán, dr. Jósa András vármegyei főorvos, Májerszky Béla polgármester és igen számosan vármegyénk és városunk számolt vő tenyezői közül, akik az előadás megtartásáról idejekorán értesülést szí reztek. Debreczen bői Oláh Károly városi tanácsos, az intézet lelkes és ügybuzgó igazgatósági tagj.i és Vctéssy B la i endőrfogalmazó jöttek át a növendékekkel. Az előadást Májerszky Béla polgármester nyitotta meg, aki köszön- tel mondod az intézetnek azért, hogy ily kó/.vellen módon nyújtott alkalmai a sikelniiiák oktatási módszerenek megismerésére. Utanna Gácsér József igazgató lanar tartolt felolvasástasikelnémák oktatásáról. A felolvasást lapunk más helyen egész terjedelmében közöljük és e helyen is felhívjuk teá olvasoink figyelmét. Ezután Scholz Lajos lanár ismertette röviden azokat a módozatokat, amelyek segítségével a sikelnémákat egyes belük, majd egyes szótagok, az'án egész szavak cs mondatok kiejtésére megtanítani lehet. Alighi maradt s/em szárazon a . teremben, mikor a gyakorlati bemutatás során a három leány és három fiúból álló siketnéma növendék csoport I tar árja szájmozdulat aira ligye've monoton hangon, de | tisztán és crlh"tő n mondotta: „Ezt a varost, ahol | most vagyunk. Nyíregyházának hi'j.ik!" Majd különböző | kérdési ket inlezeit az egyes növendékekhez, akik azokra > meglepő eitelm->s és hitarozolt feleleteket adlak. A kérdéseket természetesen nem hallják, hanem a kérdező I szájmozgásáról olvassák le. Bemutatták az írásban, számo • | lásl'.m szerzett jártasságukat. Egész mondatokat írtak | fel gondosan és csaknem hibátlanul, illetve a hibikat | figyelni zteléi után kikeresve és kijavilva a táblára. Al- i taianos bamulaltal, de egysz- r mind az óriási türelmei és gyöngéd bánásmódot lanusilo tanárok irányában a I legteljesebb elismeréssel fogadta a hallgatóság a felmutatott nedm nyt, :nii pedig mindössze alig másfél év eredni nye. Az előadás után <>l<íh Károly köszönte meg a megjelentek szíves érdeklődését é-i meleg szavakkal ajánlolla a siketnémák ügyét jóindulatukba. Hisszük, lingy a jelenvoltakban az előadás teljes m-rlékí en f 1 is ébresztette ezt a jóindulatot. Délben a város vend gelle me

n' a növendékeket és kísérőiket, délután pedig — az ÍSŐ elállta u'án — a Sós'ón rendezeti kirándulás telte kellemes emlékezetűvé a szegény gyermekek elölt ezt a napol, amely bizonyára alapvető l-sz Szabolcsvármegyében a siketni'mák ügyének lelkaro'ására. — Éjjeli szivárvány. Valószínűtlen, elragadó szép sceneriának vollak lanni a csütörlökről péntekre virradó éjjel fel tizenegykor azok, akik még nem keresi k fel nyughelyüket s nem átallotlak kimenni a szabad ég alá — szakadó esőben. Mert az eső szakad

1, az égboltozatot északnyugaton f -kele filhőkárpit borította, d • délen teljes intenzív fénynvel tündöklőit a telehold s sugarai megtörvén a felhőkön -- két teljes, pompás szivárványív övezte ál az egei amott ... Az egyiknek csak körlajza látszott, a másik, a tompa szürke plein-airben színeinek teljes pompájával ragyogtatta. — A hold világában, a zuhogó esőben, az ember Poe Edgár valamelyik fantasztikus novellájába képzelhette magát. — Szabályrendelet a /nőiskolákról. A vármegye legutóbbi közgyűlése a zugiskolák ellen a következő szabályrendeletet alkotta: 1. Zugiskolát létesíteni, fentartani, zugiskolában tanítani, vagy a tanköteleseket zugiskolába járatni tilos. 2. Zugiskolának tekintendő: a) mindazon Imiés nevelőintézet amelyben több tanköteles gyermek a népiskolai tantárgyakra együttesen taníttatik, anélkül, hogy az ilyen iskola fentartói külön egyházi (hit) vagy polgári községet avagy jóváhagyott alapszabályok mellett iskolai e/élokra alakult társulatot (egyletet) képeznének vagy a nélkül, hogy a fentartó magán egyének az ily intézetek fentartására az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk 15—21. §-ai értelmében való jogosultsága a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által elismertetett volna. Zugiskolának tekintetik továbbá: b) az oly (thalmud tlióra) iskola is, a melyet nem valamely hitközség tart fenn s a felügyeletével felelős hitközség által mint tisztán vallásoktatásra szolgáló iskola az illetékes főszolgabíró vagy polgármester utján nyilvántartásba való bejegyzés végett a közigazgatási bizottságnak be nem jelentetett. Ila azonban a községben valamely felekezet tagjai hitközséggé alakulva ninesennek, jogosult az illető felekezet rendszeresen alkalmazott lelkész (rabbi) kizárólag a vallásoktatása czéljából iskolát fentartani, ha ezt előzetesen a főszolgabíró (polgármester) utján a közigazgatási bizottságnak bejelenti; e) melynek tanítója nem magyar állampolgár; d) melyben vallásoktatáson kívül világi tantárgyak is taníttatnak a nélkül, hogy az iskola a törvény értelmében népiskolának elismerhető volna. 3. Ha a vallásiskola közegészségügyi szempontból is kifogásoltatik, a szükséges intézkedéseket az illetékes közigazgatási hatóság a közegészségügyi törvény szerint köteles megtenni. 4. S- A zugiskola az illetékes járási főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban polgármester utján rendszerint a jelen szabályrendelet 7. $-ában körülirt előzetes vizsgálat után bezárandó és tanköteles növendékei a községbeli vagy városbeli más iskolába való járásra hatóságilag kényszeri tendök. A járási főszolgabíró vagy polgármester jogköréből kifolyólag a 7. S-ban körülirt vizsgálatot megelőzőleg is bezárathatja az iskolát ideiglenesen, de ez esetben tartozik 48 óra alatt a kir. tanfelügyelőt, az iskola tanítóit és fontai-tóit értesíteni, őket 15 napon belől tárgyalásra megidézni s ekként megtartott tárgyalás után de mindenesetre a kir. tanfelügyelő véleményének meghallgatása után a bezáratás dolgában véglegesen határozni. A járási főszolgabíró első fokban hozott véghatározata ellen jogorvoslatnak van helye a vármegyei közigazgatási bizottsághoz, innen a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter úrhoz a 4000 904. M. E. rendeletben meghatározott jogorvoslati határidő ós módozatok mellett. 5. A zugiskola létesítése, fenlartása, az abban való tanítás és a tanköteleseknek zugiskolába való járatása az 1879. évi X L t.-cz. ütköző kihágást képez, mely felett bíráskodni az 1880. évi 38547. számú B. M. szabályrendelet 8. §-ában megjelölt hatóságok illetékesek. li. S- Az 5. §-ban megállapított kihágás büntetése 100 koronáig terjedhető pénzbüntetés, mely behajthatlanság esetén az 1879. évi XL. t.-cz. 22. §-a szerinti elzárásra változtatandó át. Ezen büntetéssel a zugiskolákat létesítők, fontai tok, a zugiskolák tanítói, valamint a zugiskolákba járó minden egyes gyermek után a szülök sujtandók. Ezenkívül a zugiskolák fentartói, tanítói, ha nem magyar állampolgárok és valamely rendes foglalkozást, keresetmódot kimutatni nem képesek, a községben lakhatni engedéllyel nem bimak, a büntetés kiállása után eltolonezolandók; növendékeit pedig, ha a hozzátartozóval e községben nem bimak és valamely rendes foglalkozást vagy keresetmódot kimutatni nem képesek, szüleikhez, gyámjukhoz, ezek ismeretlen volta esetén illetőségi helyükre tolonczolandúk. 7. A járási főszolgabíró vagy polgármester a zugiskola bezáratása iránt esetleg a a 4. §-ban emiitett ideiglenes bezárása után köteles az érdekeltek megidézése és a kir. tanfelügyelő bevonása mellett az iskola törvényes jogosultságának kimutatása végett 15 napon belül tárgyalást tartani, a bezárás tekintetében hozandó érdemleges határozat előtt a kir. tanfelügyelőség véleményét kikerjii és tett intézkedéseiről a kir. tan felügyelőséget mindig értesíteni. 8. A befolyó biinletéspénzek az 1891. évi XX. t.-cz. 23. S-ában jelzett czélra fordítandók. 9. S- A községek elöljárói (Nyíregyháza város rendőr főkapitánya) szigorú kötelességévé tétetik a thalmüd-thói-a iskolákat szigorúan ellenőrizni, azokra a kellő felügyeletet gyakorolni, az esetleg létező zugiskolákat kinyomozni, a járási főszolgabírók kötelessége pedig az elöljáróságok ebbeli tevékenységét figyelemmel kísérni és időközönként a községekbeni kiszállások alkalmával e tekintetben a szükséges ellenőrzést és fel ü gvele let gyakorol ni. Jelen szabályrendelet érvénye a vármegye egész területére kiterjed. — Űj posta szekrény. A helybeli posta főnökség a bú/a!er es tokaji-uteza sirkán a régi Gsapkayl'ele házon postaszekrényt állított fel. Ezzel kapcsol itbao megemlítjük azt az örvendetes újilást is, hogy a levelek összeszedése a poslaszek-ényekből most már nem gyalog kúldönczök aMal, hanem postakocsival eszközöltetik. — Betörés. Péntekről szombatra virradó éjjel, idáig még ismeretlen lettes álkulcscsal behatolt a központi népiskola igazgatói és gondnoki ir dáiba. A gondnoki irodában a viszonyokkal okvetlenül ismerős tolvaj feltörte a gondnok íróasztalát s abból 17 koronát elemeli. A ulán az angol lakattal zaii igazgatói irodába luitoll Pe szintén álkulcs segélyével s ilt az ellenőr aszlaltiokjál feltörte, de abban p nz nem volt. A vertheim szekrény érintetlenül maradt. Az ismeretlen tettest keresi a rendőrség. A népiskolai majális e hó 16-án kedden ment w gbe a Sóstón, igen szép, bár kissé hűvös időben. A csaknem 2000 főnyi gyermeksereg reggel 8 órakor \ o.'itilt ki zás/lósan és \ ig dob és zen'szóval a Sóstóra S I o dogan mulatott olt alkonyatig. A Korona szálloda bérletére megtartott árverésre vonatkozó képviselő testületi h dározatot a vármegye legulóbbi közgyűlése tudvalevőleg megsemmisítette. A képviselő l'Stület e ho 19-én tartott gyűlésében foglalkozolI e törvényhatósági h itarozattal, kimondván, hogy a' ellen fellebbezéssel i I, minthogy e felebb.-zés c-ak birtokon kivül adlialo b , utasította a tanác-ot, hogy az ujabb árverés megtartására nézve haladéklala nul int zkedjék. A nyíregyházi ágost. hitv. eviing. iődinná/.inin ifjúsága '1905. május hó 22-en, a Sóslón majálist rendez Kellő szánni jelent kezés eselén a Sóstóállomásról éjjel 12 óra 15 perczkor külön vonal all a I -cz. közönség rendelkezésére személyenként 60 lillér menetdíj mellett. Rendező-bizottság: Poiu'szky Pál, dr. Vielórisz József társelnökök. Bartos Mii ily, Ferlieska Kálmán, Kallay Iván, L ffier Béla, Sebvartz Mikis >, Tesler K ilinan b. alelnökök. P.ailay Gyula b. jegyző. Kálnay Zoltán b. pénztáros. Feuermann Ferencz b. ellenőr. Biflscli Fiigyes, Bukna Sái-dor, Cukor József, Cukor Imre, Dienes Sándor, Eckerdl Lajos, Erdőhegyi L íjos, Fi-ric ka Gyula, Foltin Endre, Hilasi Gyula, li.nt-teiii Jenő, Hahnel Fi rencz, ifj. Inczédy Lajos, Kállay Rudolf, Kálnay Endre, Mand ;1 András, Nagy József, Nagymálé József, Pető Sándor, Pungur Gyula, Ruzicsk.i Jenő, Sikorszky I-tván. Slein Jenő, Szenl-Imrey J >zs -f. Újhelyi Tibor, Ungár János, Vadász R»zső, Zoltán B'la, Zoltán Bertalan. Halálozás. Talay lsh án családjával, Talay Géza csaladjával, Talay Imre családjával, Talay Pal családjával es Ta'ay Juliska mély fájdalommal luclalják a nagyszámú rc konság nevében is fel jlhe'ellrn jó testvérüknek tatai clr. Tatay László városi orvosnak f. hó 19-én esteli 10 ó akor hosszas szenvedés ulán éleiének 4fi-ik évében történt gyászos elhunytát. A kedves halott földi maradványai május hó 21-én d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint az ujfehértói sírkertben örök nyugalomra teletni. Ujfehértón, 1905. évi május hó 20 án. Beke lengjen áldott porai fölött! Mely fajdalomtól meglört s/.ivvel tudatjuk a szeretett jo leány, testvér cs rokonnak Berzeviczy Ilnskának, fnlyó hó 15-én, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei tolyó hó 17-én délután 4 órakor Ingnak az ág. ev egyház szertartása szerint a Debreczen-utczai 24 ik számú • hatoltas házból a vasút melletti sírkertben öiök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 19 '5 évi május hó 15 én. Édis anyja: özv. Berzeviczy Dánielne szül. Varga Julianna. Nagyalyja: Varga József. Testvérei: Bél i, Anna, Emm i. Áldás emlékezetére, béke poraira! — Scliarl' József meghalt. Egy sokat emlegeti tt név viselője halt meg ma, sok hányatás, sok szenvedés után. A nyolezvanas évek elején Scharf József nevét emleget le az egész világ. Egy virágraszóió pörnek volt a szerencsétlen hő-e. Es még sem annyira ebben a pörben lejálszrdntt szerepe volt az, melylyel magára vonta a inüielt világ érdeklődését, hanem az al a szinte drámai sorssal, mely abban nyilvánult, hogy saját vére, saját fia volt a vádloji ... A ndgy pör régen volt, a liszaesztaii história már már leli d -kenységbe ment, de Scharf József és Scharf M iricz. szereplése m g mindig é'énk emlékezelbeit van. A liszaoszlári pör egyik ^ agy szereplője volt Scharf József, ki mi halt meg egy budapesti közk irhazban. Scharf József lisza szlári zsidótemplomszolgi volt. Mesterség'ÍO lulajdonkép n folloz.ó varga lett volna, de hogy ebből nem tudott megélni, el -eljárt m-zei munkára. Az ő lakásán szálltak meg azok a zsidók, akik p. lyázlak a s ikler-állasra s akiket azlán Solymosi Eszter meggyilkolásával vádolták. Scharf József is vizsgálati fogságba s a vádlottak padjára került. Mikor a nagy pör ulán el kellelt hagynia azt a kis Tiszamenli falut, mert elkergette onnan a szégyenérzés, amiatt, hogy neki oly rossz fia van, aki k' peí^