Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-26 / 13. szám
XXVI. évfolyam. 13. üzáui. ^Nyíregyháza 19Q5 . ínárcaius.SÖ. IDEK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. ' Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. /-/3 Hirdetési dijak: Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések t a ? wellemi résiét képeié kttldemények, poétán vagy helyben házhoz hordva • lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a eaz 0 c" me ala, t éretne* beküldeni Minden négyszer h.i-ib •• potii «or cgvme, i Egész évre 8 korona, lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos "^énte len levelek c.ak , 8mert keiktől k5llé9 0 , , fiué r. l9bWi r, k , tll M f i„ Félévre 4 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . ' .... ,,. . A nyil».»írtk5«lemüny.k dija roronkint tW fillér. „ , . ' 1 J í T .„„, ... a kéziratok csak világos kiranatra * ax Apró hirdetéiek 10 axóig 4 • 6l..minJen tovAbb >ió Negyedévre 2 . (Janószky hazj intezendok. illető költségére küldetnek viasz.. 4 fii. V«.ta« betflvel u.r,,.re-n nimit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósitó és GrUnmandel Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein é s Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Nehéz idők. Válság előtt áll a magyar nemzet, olyan válság elótt, amilyenre nem volt példa 1819 óta. Forduló pout elé érkezett ismét a magyar história és csak a jó Isten fölöttünk tudja, hogy jobbra vagy balra dől-e el a magyar nemzet sorsa. Maradjunk erőnk tudatában nyugodtan és bízzunk a magyar géniuszban, amely ezer esztendő szörnyű hányattatásai kőzött is jó maradt hozzánk Bizzuuk ennek a fajnak ennek a népnek a küldetésébeu és bigyjük el, hogy aki a népek sorsát inté-i odafent a magasbau. jó lesz hozzánk ezután is és nem engedi, hogy jöjjön vihar, amely jövőnket a megsemmisítéssel fenyegeti Bizonyos, hogy forduló pontra jutott nemzetünk és állami létünk A kérdés az: jobbra fordul-e ezáltal hazánk sorsa, vagy rosszabbra? Elvesztünk-e vele mindent, amit eddig szereztünk és nyertünk, vagy megnyerünk e mindent, a mi után vágyódtunk 1 Az enyészet, vagy az uj élet szele érintett-e meg bennünket ? Sorvadás következik-e vagy az erők teljes kifejlődése 1 Ezek a nagy kérdések azok, melyek minden igaz magyar hazafi szívét izgatják s választ ezekre a kérdésekre nem kapunk. Csak a jövő adhatja meg a választ. Az uj esztendő, amely most következik rejti a méhében ama nagy horderejű eseményeket, amelyek vagy vissza taszítják a nemzetet szomorú, sötét múltjába, vagy felemelik arra a magaslatra, amelyen jólét boldogság és szabadság vár reánk. A helyzet bizonytalan. Tapogatózunk, puhatolózunk a khaoszban s nem talál zaklatott lelkünk megnyugvást, könyben úszó szemünk nem látja az útat, amely kivezessen a veszedelmek zsákutczájából. Erezzük magunk felett, Á „Nfirvidi6k" A kis Margit. A Selyem utczának volt ő ckes gyöngye, Szerette az utczának fiatalja, vénje. Égszín kék a szeme, hajnal piros arcza, Glóriás kis fejen esthajnal bibora. Mint a lenge szellő Ugy járt-kelt közöttünk, Liliom lelkével, lángoló szívével, Örömünk volt nekünk. S most, hogy elszállt messze, túl a láthatáron, Illő helyre talált ott a más világon. „Dr. bácsi." A föltaláló, i. Szántovay Illés, a hírneves kémikus, számos uj elmélet föltalálója elgondolkozva járt-kelt éjnek éjszakáján a laboratóriumában. A laboratórium kivilágított ablakain kíváncsian bámultak be az angolkert sötét fái s a nagy tudós töprengve meredt az éjszakába. Már évek óla igy multak az éjjelei. Mikor minden nyugszik, mikor az egész világegyetem óriási agyvelője a gondolatait piheni, ő fölveszi akkor a küzdelmet az anyaggal, békójába akarja haj tani a molekulákat, hogy az ő esze, gondolata szerint uj vegyületté egyesüljenek. Lázas, agytépő éjszakákon már megsejtette az eredményt. Már megvillant fejében minden fizikai és kémiai sajátsága az uj vegyületnek s megsejtette azt a hatalmas erőt, amelyet e vegyület a lényegében rejteget. És kutatja, keresi fáradhatatlanul, lazasan az uj vegyület képződési módjait, de a holt anyag makacskodik, ellene szegül és nem hódol az ész törvényeinek. alattuuk, előttünk és utáuunk a vágtató események dübörgését s nem tudjuk óket mire vélni, nem tudjuk óket a hideg kritika képességével mérlegelni. Hová fog mindez vezetni 1 Örvénybe, vagy a nagvsághoz ? Ó kérdések Kérdése; ó zokogó hazafiúi aggodaiu n ! Mióta Magyarország belépett a müveit európai államok sorába, nem ment keresztül ilyen nagy válságon. A végső csüggedés soha nem volt tulajdonsága a magyarnak. A legnehezebb időkben is elkeseredtünk, rideg közömbösség átka alatt is nyögtünk, ó, de a reményt e nép, e nemzet jövőjében soha nem vfgzitettük el! Elrejtve a vérző honfiúi szivek mélyében sziklaszilárdan élt a hit, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz! Ahol a kedélyedet a csüggedés verte bilincseibe, annak az országnak kapujára bízvást rávésheti Klio a pokol feliratát: L isciate ogni speranza! Hagyjatok fel minden reinénuyel ott, ahol elfordulnak a múlttól, belefáradnak a jelen küzdelmeibe és nem tudnak bízni egy jobb jövőben. Ahol hidegség vau a szivekben, kábulat az agyakban — ama nemzet fölött sötét szárnyaival csapkoiV a Népoket megrontó Végzet. Nálunk nincsen ugy. Erőt merítünk a múltból, amely szomorú volt és nagyszerű egyszersmind, mert hogy álltunk benne az egész világgal szemben. A jelen harczai nem fárasztanak ki, ellenben edzenek bennünket. Es törhetetlen a mi hitünk és bizalmunk a jövőben, amelynek végre is meg kell hoznia az áldást arra a hazára, amely megszenvedte már a multat és jövendőt. Hiszünk, bízunk tehát és nem csüggedünk el, akármilyen szomorúság és rázkódtatás is ér bennünket. Mert erősebbek vagyunk ám mi. Mert az anyagnak is meg van a maga lelke. Nem törődik az emberrel, a kutató ész következtetéseivel, alakul, formálódik önmagából, a saját természeti törvénye szerint. Az anyag a hatalmasabb, az emberi ész, a tudás a gyarlóbb. A laboratórium közepén hosszú asztalon hatalmas készülék van fölállítva. Elől valami bonyolódott gázfejlesztő eszköz, amelyből niosóedényeken keresztül hosszú, széles üvegcsőbe bugyborékol a gáz. Ez az üvegcső nagy kemenczében fekszik, alatta sok száz gázlámpa izzó vörösre hevíti az üvegcső tartalmát. A csőből barnavörös, nehéz gőzök tódulnak ki s beleömlenek egy süritő kemenczébe, ahol barna, olajos cseppek gyűlnek egymásra lassan-lassan. Odakünn olyan sötét az éjszaka. És benn a laboratóriumban megfeszített figyelemmel észleli Szántovay a kísérlet lefolyását. A néma csendbe szinte hallani lehet a sok gázláng bugását, a molekulák ujjongását az uj egyesülésen. — Most mar izgatott. Amint a barna olajos cseppek szinte mohón gyűlnek, szaporodnak, már látja a rég várt, a kikerülhetlen, a biztos eredmányt. Lázasan mossa az edényeket, fejleszti tovább a gázt s a barnavörős. fölszabaduló gőzök újra gomolyognak a csövekben, mint valami sötét, nehéz gondolatok. Jegyzeteket vesz elő. Elfojtott lélekzettel, kapkodva veti papírra észleleteit s a mikor a süritő kemenczében a barna olajos cseppek párolgása megszűnik s a kemencze alján vastagon ülepedik meg a sötét folyadék, felugrik. Meggörnyedt teste kiegyenesedik, a melle meg feszül és diadalmas homlokkal, ragyogó szemmel néz bele az éjszakába. Megvan! Ismét győzött hát, testbe öntötte egy gondolatát, fölfedte egy nagy titkát a félelmetes termeszeinek. Megszületett az uj vegyület ! Kint már hajnalodik. Fényhullámok hömpölyögnek a levegőben, virágillatot hajt a langyos áprilisi szellő és kaczagó zaj, ujjongó lárma olvad szelid harmóniába. nemcsak annál erősebbek, mint a milyennek elleuségeiuk goudoluak beunüuket. hanem erősebbek még annál is, mint anilyeuekuek mi hisszük magunkat. Azt az épületet, melynek ezer esztendőn keresztül ásták, építették a fuudatnentumját. melynek falait és tégláit harininczöt emberöltön keresztül rakták apák, fiak, unokák: meg nem bonthatja földrengés. Leszakadhat egy fal, leroskadhat egy bástya, de az azért állani fog időtlen időkig a vár; mert állania kell, mert igy akarja ezt a gondviselés és igy akarják ezt a nemzet fiai. Áll ni fog. hogy hirdesse az irigykedő világnak erósségüuket és bizalmunkat, ho.'y teljesítsük hivatásunkat a nyugat és kelet két kapuja között. E pillanatban senki sem. még az ugy nevezett legbeavatkozottabbak sem tudják, hogy mi fog történni a legközelebbi jövő';eu Magyarországon. De történjék bármi is. mi. a nép, Magyarország népe, maradjunk uyugodtau és az erőnk tudatában méltóságteljesek. Mert mi vagyunk a nemzet elvégre é» a sorsát mi döntjük el. Nézzünk cvugodtan^és figyelmesen az egymásra torlódó események elé. Tükördarabok az önismeret világából. ív. Jellem. Első Jakab angol királyt uralkodása idejében, felnevelő dajkája egy alkalommal arra kérte, hogy tenné az ő fiát gentlemanná. A király igy felelt : „azt nem tehetem; gróffá, báróvá igen, de g 'iillem inná kell, hogy maga magát tegye." Az angol gentlemann szóban mindazon tulájdonságok fogalmai benne foglaltatnak, melyeknek összfoglalatja adja a jellemet, s ezen tuljjdonságok birtokosát nevezzük jellemes embernek. Fenti párbeszéd Szántovay Illés sietve fejezi b_< munkáját. A fejéri légmentes sisakot huz. A süritőből apró üvegbe önti at a barna folyadékot, a tudomány legfélelmetesebb mérgít, a melynek egy csöppje a szabad levegőn gázzá válva, egy város lakosságát végzetes, halálos álomba szenderitené. II. Könnyű reggeli ruhában frissen és vidáman sietett előre Szántovay lllésné az angolkert porondos utján. A nyomában egy férfi haladt, bizalmas szavakat sugdosva, forró pillantással: Nadas Gábor, Szántovay vendége és az asszonynak távoli rokona. A kert közepén, szabályosan nyírott, még viragtalan orgonalugasban reggelire teritetl egy leánycseléd. Az asszony kaczagva vetette magát egy nádszélbe es maga Cntötte be a gőzölgő kávét a lertinak. Szántovay Illés épen ebben a pillanatban lépett ki laboratóriumából. Az izgalmas é|*zaka laza sápadt lobogást vetett áz arczára és tévegetm indult meg a kerti uton. Az orgonalugasból vidám kaczagás hangzott ki Szántovay Illés riadtan nézett a kaczagás irányaba és elkomorult. Tétován, sötét nézéssel állt igy egy pillanatig. Valójában nem látott semmit. A felesége ült ott az orgonalugasban rokonával és az ö vendégével, Nádas Gáborral és mindketten kaczagtak. Szántovay Illés mégis ugy érezte, mintha vilami fagyos hidegség futná át tetőtől taip ;g. Mint aki a vaksötét éjszakaból napvilágra kerül és megrebbent tekintete előtt a napvilág rezgő, vörös finyköröket vet, hirtelen valami különös kápiázat villant elébe. Hosszú, heteken keresztül csak a laboratóriumának élt. Elfeledte az embereket, környezetét, a kürölötte zajló világot és az agytépő, lázas munkája közben ha valaki talán a feleségéről tudakozódott volna tőle, nyilván az arczát is képtelen lett volna eailekébe idézni. Csak homályosan derengett emlékezeteben az is, hogy hetekkel előbb vendégkepen állitolt be hoz;á egy férfi, Mérnöki iroda. okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizszabályozó társulat mellett dr, Pfok Gyula ügyvéd úr házában. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosítást, út, liíd, vasúti, vízépítési munkálatokat és épület tervezéseket.
