Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-19 / 12. szám

4 12-ik szám. N Y I .R V I D É K 1905. márczius 19. Az iskola dísztermében tartóit ünnepségen Ferlicska Kálmán VIII. oszl. tanuló lelkes hévvel szavalta el a „Talpra Magyar"-t, Dibáczy József VII. oszt. tanuló rendkívüli hatás mell'tt igen erőteljes és tartalmas beszédet mondott, majd Zimmerinann Rezső tanár leiolvasta a Kossuth-pályázat eredményét, a mely szerint pályadíjnyertes lett a Bartos Mihály VIII. oszt. tanuló dolgozata, a Ferlicska Kálmán VIII. oszt. tanuló szintén sikerült munkája pedig dicséretben részesült. A pályadíjat dr. Mesko László orsz. I^pviselő, mint a főgiuin. felügyelője adta át a nyerles ifjúnak nagyhatású beszed kíséretében. Ezután Bartos Mihály a pályán vertes mű szerzője olvasott fel egyrészt igazán tartalmas és magvas történelmi munkájából s ugyanő szavalta el lendületes alkalmi költeményét is nagy tetszés mell. tt melyet alább közlünk. Meg kell még emlékeznünk a gimnáziumi daloskörről, a mely nem várt praecisitással énekelte el a „Hyninus"-t és a „Szózat"-ot. A szép számú közönség méltó elismeréssel távozott a szépen siket ült ünnepélyről. Márczius 15 Köszöntve légy te büszke nap! Aki magyar, ma neked áldoz. Magyar szivekből hő ima Repül az Úrnak zsámolyához, Tűnődve szálljon vissza lelkünk' A mult ködébe messze-messze. Ki jövendőnek épit házat Alapkövét múltban keresse! Tündöklő nap óh jer közénk, A korcs utódok táborába. Az elvakult testvérviszály Némuljon el a mult szavára, A 48 „Testvériségbe Lobogjon köztünk újra fennen. Egymást ölő pártos magyarnak Juttasd eszébe ; Sok az ellen ! Vagy elfeledte már e nép A szolgaságnak bús bilincsét ? És elfeledte nagyjait, Akik járomtól óva intsék? Hát elfeledte a nagy órát, Mikor fölpattant sírja zára S a „Talpra magyar" szent igéje Hiába hangzott el, hiába "'.... Nagy tengeren kicsiny sziget, Viszályokverte nemzetem ! Körülted csöndes a világ, Csak benned dúl a küzdelem. Mi lesz, ha ellenségid karja : A tenger összecsap feletfed ? A rabság kinzó vasbilíncsét Szegény hazám, már e'feledted ? . . . Köszöntve légy te büszke nap ! Szálljon szívünkbe szent varázsod. Jövendőnk s multunk Istene, Ki bűneinket megbocsátod, Óh adj hitet, hogy összefogjunk, Testvér testvérét hogy ne bántsa, S a „Talpra magyar" szent igéje Tudom nem hangzott el hiába ! Bartos Mihály. A polgári leányiskolában a márczius 15-én megtartott hazafias ünnepély szép sikerrel és dUzes nagy közönség elölt ment végbe. A programmja a következő volt: 1. A daloskör énekli a szózatot. 2. llideg Jolánba szavalta Eidelyi Zoltántól „Márczius 15." czíinü költeményt. 3. Vadáss Mariska leiolvasta „Alkalmi beszéd" czímü művét. 4-. Ferenczi Berta í'ósa Lajostól „A legszebb dal* czímü költeményt szavalta cl. 5. A daloskör elénekelte a Talpra magyart. 0. Kováts Gizi Jókai Móri ól „Az 18 18-iki kokarda* c/íinü költeményt szavalta el. 7. Klár Marcsa felolvasta „Magyar nők a szabadság harczban* czímü művét. 8. Surányi Mariska szavalta Ábrányi Emil „Márczius 15" czímü költeményt. í). Végre a dal iskör énekelte el a Rákóczi indulót. — Márczius lö-ikét az ősi szokáshoz híven Iparos ifjúsági-egyletünk is megünnepelte lelkesen és fényes sikerrel. Az egylet helyisége zsúfolásig megtelt különösen hölgyek és iparos itjakkal, kik valóságos áhítattal hallgatták a szebbnél-szebb es igazán épületes előadásokat es szavalatokat. A megnyitó beszédet Dokupil Gyula tartotta; ünnepi zónok Szabó Fal tanito volt szintén szadadon beszelve. Szavallak: Zsigái Boriska k. a., továbbá Kazim r Károly, Suhanyecz Jenő, Síeinberger Adolf, Bjjdik István és Kaszás György iparos ifjak, mindnyáj in becsületére az egyletnek és önmaguknak is. Az ünnepélyt ismert ügybuzgalma és lelke^segével Ki?s Andor rendezte és fejezte be, — miután a kö önség a Szózat eléneklése mellett valóban templomi áhítattal vonult ki az egylet helyiségeiből. Az ev. ref. leányinternátusban is igen szép ünnepélyt rendeztek márczius 15-én, a következő műsorral : 1. Himnusz két hangra éneklik az internátusi növer.dékek. 2. Ünnepélyünkről röviden szól Hideg Etelka I. oszl növendék. 3. „Rákóczy kesergője" négy hangra éneklik a növendékek. 4. „Márczius 15." Irta Áhtányi Emil, szavalja Bistey Berta IV. oszt. növendék. 5. „Rákosi szántó" kc t hangi a énekli: Takács Irén 1. oszl. növ. Keresztcssy Ida iparisk növ. Zongorán kiséri Kun Margit II. oszt. növendék. ti. „Felőli alma" irta Posa Lajos. Szavalja Hideg Jolán IV. 0Sit. növendék. 7. „Nemzeti zászló" három hangra éneklik a növendékek. Nyírei, y háza város közéletének ismét egy lelkes, agilis munkása dőlt ki a sorból : dr. T r a j t 1 e r Soma városi orvosfőnö'.,, ki -0 éven ál szolgálta nagy ambiczióval városunk közegészségügyét s az ág. hitv. egyháznál is előkelő tisztségekben kiválóan működött s lelkes híve volt a magyarság fejlesztésének. Halálát rövid betegség előzte meg. Temetése e ho 15-dikén ment végbe nagy részvét melleit. A halottas háznál Geduly Henrik lelkész mi ndolt felette gyászbeszéd, t. a sirnál pedig Bogár Lajos lőjegyző a városi tisztikar, dr. Kállay Rudolf az orvosi testület neveben mondottak bucsu-beszédet. Elhunytáról a következő gyászjelenlesekel véltük : Alóliiottak mélyen megszomorodott szívvel jelentjük a legjobb férj, apa testvér és rokonnak Dr. Trajtler Sámuel úr Nyíregyháza város orvosfőnökének, Szabolcsvármegye törvényhatósági tagjának és tiszteletbeli főorvosának, a nyíregyházi ág. h. ev. egyház másodlelügyelőjének, főgimnáziumi tanácsosnak életének 5-Vik évében, folyó márczius hó 13-án történt gyászos elhunytál. A megboldogullak hűlt tetemei folyó márczius ho 15-ik napjának délutáni 4 órajakor fognak a vasút m. lletti sírkertben az ág. h. ev. vallás szertartása szerint eltemettetni. Nyíregyháza, 1905. márczius 13-an. Áldás emléke felett! Özv. Dr. Trajtler Sáinuelné szül. Doniján Z-uzsánna mint feleség. Trajtier Dezső, Trajtler Zoltán, Dr. Trajtler Soma. kezdtem meggyőződni, hogy őrülten szerelmes vagyok. Tudják mi az a iiallgalag szenvedélyes szerelem? Tudják-e mi az, imádni egy gyönyörű asszonyt, aki mellettünk van, nánk mosolyog s még sem mertünk előtte beszélni szerelmünkről ? Borzasztó egy érzés. Ez igy tartott hat napig. Ekkor, végre a hetedik napon azzal a kimerült elszántsággal mentem hozzá, melylyel a halálra ilélt a bitófa ele, tudva, hogy nincs ment kvés s azért mégis remél, hogy — hátha. Elhatároztam, hogy vagy — vagy. Bevallók mindent, hogy •tudjon meg mindent és ha nem hallgat meg, — soha többet nem logom viszontlátni. Elutazom. . . . Midőn ezen a délután épp kérni akaitam a randevút tőle, ő mondá. hogy este fél kilenczkor okvetlenül nála legyek. Csakugyan elmentem. A kertre nyíl) szobában fogadott, melyet zöld ernyőjü álló lámpa világított meg. Az ablakok nyitva voltak, melyeken beáramlott az illatos üde eji levegő s bekandikállak a csillagok. Legragyogóbb ruhájában, legktcsesebb mosolyával fogadott. Még sohse láttam ilyen szepnek. En azt hiszem nagyon sáppadt vollam és reszkettem. Mikor azonban kezet megfogtam - vegem volt. Nem bocsátottam el kez.t. Idegesen szorongattam s beszélni akartam. Beszélni úgy, amint azt előzőleg sokszor átgondoltam s magamban sokszor elismételgeltem. Beszélni akartam szerelemtől. De hiába. Nem tudtam. Csak kezét tartottam idegesen, összecsókoltam azt s izgatottságomban könnyeztem. . . . Az ajtón hirtelen kopogás. A szobalány szólt be, hogy Ducsenszki úr és Netti megérkeztek. Én elvesztettem gondolkodásomat: mi lesz most? Elza azonban egé-z nyugodtan kiadta a parancsot: vezgsse ide őket. Most már még jobban nem tudtam elképzelni: mi lesz? A szobalány még ki sem ment, már jöttek be nagy zajjal Netti és Ducsenszki. Kölcsönös ölelgetések és üdvözlések közben Netti elmondta, hogy nénjét hirtelenében eljegyezte egy milliomos báró s ezért kellett sürgönyileg hazamenni. De most már újra visszajött. Elza ezt mondta Ducsenszkinek: — Magok öregem egy picikét késhettek volna. — Ugyan! — mondja Ducsenszki. — Szép fogadás, — mondja Netti. — Tudja miért ? — kérdé Elza. Hallottam volna egy szerelmi vallomást. Gsényi épp most akarla kezdeni. Eddig csak csodálkozva áltam közöl lük, megállt az eszem s egyre váriam : mi lesz ? De most az Elza szagai egyszerre kijózanítottak s hatarozott bosszúság fogott el. — Akkor igazán sajnálom, Csényi ur, hogy később nem jöttem, — mondá Netti végignézve rajtam. Ducsenszki nevetett. — He-he! Maga mindég tré.'ál, — mondá. Pedig tudja . . . he he . . . hogy nem vagyok fellékeny édes Elza — Még ha megcsalnám se? — kérdé Elza izgatott hangon, ideges arccal — rám is tekintve. — Ugyan, ugyan Elza . . . H.ig*jon már ennek a szegény fiúnak béke', — mondá Ducsenszki. Nem látja,

r milyen kényelmetlenül érzi magat ? . . Mintha nem tudnám, hogy tréfa az egész s most is azért van itt, mert nem tudott holnapit,' várni, hogy lálhassa ezt a duzzogó kisasszonyt . . . Ugy-e Bandi? . .He-he . . De most menjünk vacsorázni . . . Én olt állva alig tudtam valamit lebegni. Netli sértődve nézett rám. Az Elza arcán pedig egy oly kárörvendő mosoly jelent meg, melyet rnég most is magam elölt látok. Öröm, kíváncsiság, győzedelmeskedett hiúság, ki nem elégített vágy, bosszuérzet, mind — mind benne volt abban a mosolyban . . . Azóta sem láttam. Sokszor eltűnődtem, hogy mit is akart tőlem az a szép asszony ? Miért bántott meg akkor annyira? Miért kacérkodott velem olyan szívtelenül? Talán velem akarta féltékennyé tenni urát, kinek nyugalma bántotta? Ma sem tudom. De azt hiszem, sohasem fogom megludni. Trajtler Anna, Trajtler Tibor gyermekei. Trajtler János, Trajtler István, özv. Borsodi Károlyné szül. Trajtler Erzsébet testvérei, családjaikkal. Özv. Kuhassy Arlhurné szül. Dómján Róza, özv. Maurer Károlyné szül. Doniján Mari sógornők, családjaikkal. Nyíregyháza város tiszlikara fájdalmas szívvel i

u. datja, hogy szeretelt tiszttársa Dr. Trajtler Sámuel városi orvosfőnök 1905. évi márczius hó 13-án elhalt. A megboldogult földi maradványai folyó hó 15-én d u. 4 órakor fognak az ág. hitv. egyház szertartása szeiint örök nyugalomra helyeztetni. Nyíregyháza, 1905. márczius 13. Tiszttársainak kegyelete őrizze örök álmái ! A „Báró Hirsch Mór* Jótékonysági és Önsegélyző Egyesület nyíregyházi fiókja mély fájdalommal jelenii, hogy köztiszteletben és nagyrabecsülésben állott, szerelelt orvosa Dr. Trajtler Soma folyó hó 13-án delelőtt, éleiének 55-ik éveben, rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 15 én délután 4 órakor fognak az anyaföldnek átadatni. Nyíregyháza, 1905, márczius 13. Beke lengjen porai felett ! Koszorút helyeztek a ravatalra: Szeretetük jeléül a Török család. Szeretett doktorának Kamer Vilmos és családja. Felejthetetlen jó barátunknak Erzsi és Berla. Szeretett rokonunknak Kubassy c?alád. Szeretett kománknak Gyurcsány Fer. nc.: és neje. Özv. Hegedűs Edéne. A jó doktor bácsinak Bertalan Kálmuska és nagymamája. A hű barátnak Szikszay Pál és neje. Étdemdűs másodfelügyelőjének Az ág. h. ev egyház Ked ves barátjuknak s doktorunknak Fejér Imre és neje. Kedves doktor bácsinak Gabi, Sári és Sanyi. Érdemdús tiszti főorvosának Nyíregyháza város kép\ iselőtestülele. Szeielett tiszttársának Nyíregyháza város tisztikara. Volt orvosának hálás kegyelettel A főgimnázium. A jó orvosunknak Tahy Miksa és családja. Kedves doktor baratjukn.ik Csengery Kálmán és neje. Ktdves doktor barátunknak Csengery Mihály és neje. Szeretett doktorunknak C sengery Gyula es neje. Szerelett kománk és or.o.-unknak ifj. Orbán Karoly és családja. Szereteti orvosának báró Hirsch Mor egyesület. A szeretelt rokonnak a Martinyi csa'ád. Kedves Samunknak Jani és Jolán. A szeretett jó fivérnek Pista és családja. Igaz rokoni szeretettel Malvin néni és Ilona. Samu bácsinak hálás ?z<=rete' tel Ilonka es Sándor. Az igaz hatatnak Gyula. A jó testvérnek Erzsi és Károly. K'dves doktor és jó barátunknak Nikelszky Samu és neje. Szeretett sógorának Róza. Szeretett sógorának Mari. Drága apánknak hálás gyermekei. Felejthetetlen férjemnek Zsuzsó. Szeretelt volt igazgatójának a nyíregyházi kaszinó. Szerelelt barátjuknak a nyíregyházi gyógyszerészek. Szeretelt kartársuknak a nyíregyházi orvosok. Szerelett keresztapjuknak Feri, Dezső, Erzsike és Ilonka. Egy névtelen. — A Nyíregyházi Bessenyei-Kör 1905. émárczius hó 25-ödlkén este 8 orakor a Korona-szál * dísztermében estét rendez, melyre tagjait és az érdek lődő közönséget tiszteletlel meghívj i. Műsor: 1. I Rákóczi itthon. A Bleuer Rozsa-féle pá yázaton nyertes költemény. Irta és előadja: Dr. Vietórisz Józsel. 2. Schumann : Zungora-négyes. Op. 47. Előadják : Grúnfeld Vilmos \l. hegedű), Berkovils Jenő (viola), Bürger Z-igmond (gordonka) és Thotnán István (zoi.gora). 3. a) lleiczfeld: Emlékezés, b) Brahms: Von ewiger Liebe. c) Brahms: Volkslied. d) Massenet: Ouvre les yeux bkus. e) Tosti: Quando cadran. Énekli: Thotnán Istvánné úrnő; zongorán kiséri: Thotnán István. II. 1. Novella. írla es előadja: Herczeg Ferencz. 2. a) Chopin: Chant polonais. (5. sz.) b) Liszt: Magyar rapszódia. (12. sz.) Zongorán előadja: Thornán István. 3. a) Haydn: Adagio, b) Popper: Tarantella. Gordonkan előadja: Bürger Zsigmond. 4. Beethoven: Vonósnégyes. Op. 75. Előadják: Grúnfeld (I. hegedű), Soproni (2. hegedű), Berkovits (viola) és Bürger (gordonka). A műsor egyes számai alatt a terem ajtait zarva tartja a rendezőség. Jegyek márczius ho 23-adikáig válthatók dr. Pojiini Albert titkárnál (Debnczeni-u. 3. sz.), és pedig tagok számára személyenkint 3 kor. 50 f., nem lagok számára személyenkint 5 kor. 50 f. elővételi árban. — Jegyek rendes árban válthatók márczius hó 23 adiától 25-öeJikf n este 6 óráig a Ferenczi íéle könyvkereskedésben, s esle 7 tői a pénztárnál, és pedig tagok számára személyenkint 3 kor.-ért, nem tagok szám-ára szern>'lyc nkint 5 kor.-ért. Kis páholy ára 14 kor, nagy páholyé IG kor. Állóhely ára tagoknak 2 kor., nem lagoknak 3 korona. Műsor a pánztárnál '20 f.-ért kapható. — Kellemetlenségek kikerülése végett kérjük és figyelmeztetjük ugy a bérlőket, mint az egyes estere szóló jegyek tulajdonosait, hogyha jegyeiket nem tagokra (nem tagok a családtagok is, a kik a Kőinél tagokul bejelentve nincsenek) akarják átruházni, szíveskedjenek az árkülönbséget vagy a titkárnál, vagy a Ferenczi-féle könyvkereskedésben kiegyenlíteni. — r.gyben szíves tudemására hozzuk az igen tisztelt közönségnek, hogy a Kör abból az alkalotnbol, hogy llerczeg Ferencz, hazánk első szépirója, lejön az estére, az este után a Koronában az igen tisztelt Hölgy és Férfi közönség [észvételével társas vacsorát rendez. Egy terilék ára 3 (három) kor. A jelentkezésre szóló ivet a Kör szolgája viszi szét, azonban, hogy senki tévedésből ki ne maradhasson a meghívásból, a résztvenni kívánók egyenesen a Kör titkárához is fordulhatnak. — A tiszai járás főszolgabírói állására a pályázatot legközelebb kibocsátja az alispán. A Vidovich László lemondásával m°güresedett állást tudvalevőleg a májusi közgyűlésen fogja betölteni a vármegye közgyűlése.