Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-12 / 11. szám

nyirvidek Szabolcs vármegye selyem, tenyésztése. Az orsz. selyemtenyi'sztési felügyelőség megkűldőfte lapunknak vármegyénk selyemtenyésztésének 1904. évi állapotáról a kereskedelmi minis/terhez intézett jelentését. A jelentésből ilt közöljük a következő részleteket : Kötelességemnek larlottam Szabolcsvármegye selyemtenyésztésének állapo'áról is ezen külön jelentésben megemlékezni, noha ott a tenyésztés még csak kezdetleges. Sőt ugy vélem, hogy ezen vármegyében sokkal inkább szükséges a seiyemtenyésztésnek tüzetes ismertetése, mint a?on vármegyékben, á hol az már m°g van honosítva. Természetes, hogy itt is, mint minién más válalkozásnál, legnehezebb az első I pés és éppen ezérl kélszer s köszönettel tartozunk azokn k, kik e nehéz viszonyod között mint úttörők voltak segítségünkre. Kőt lességemnek tartom az ügy érdekében hálás köszöneiel u ondarii a megyei hatóságoknak hazafias tárnoga'á-ukéit. Legben őbb kös önettel ke.l adóznom Májerszky B.'la Nyíregyháza város polgármesterén k, Moesz Béla városi I. aljegyzőnek és Nandrássy D. Aurél tanítónak. Nagy József Berezel közn-gi bírónak, Farkas Antal kurátornak és Kovács Ferencz tanítónak. Horváth Ferencz Buj községi birtokosnak, Hatvany József és Lőrinczy Károly demecseri tanítóknak. Vas Mihály gégényi ev. rel. lelkésznek, S abó Er.iő ref. tanítónak es Szombati Ilona tarii ónőnek. Bedő Lajos Karász községi főjegyzőnek és Fekete Sando" tanítónak. Tokody Ferencz es Palocsány Ferencz kékesei tanitóki ak. Komjáthy Erzsébet pazonyi tikosnak. Nagy Mihály pátroliai birónA. Kovács Zs

;gmond Tass községi ref. lelkésznek és Keresztes Sándor ref. laniionak. Kádár Béla ujfehértói róni. kath. plébánosnak. Szabó Sándor veresmarti rom. kath. és Deák Pál gör. kath. tanítóknak, kik színién elismerésre méltó módon támogatták a selyemtenyésztés előmozdilásával polgártársaiknak anyagi érdekeit. Ugyancsak meleg Köszönetemet nyilvánítom Ajak községben az elöljáróságnak és Jeles Antal gk. tanítónak. Berezel községben az elöljáróságnak. Beikeszen az elöljáróságnak és Eperjessy Barna ref. tanítónak Demecs

nr községben az elöljáróságnak. Dimbrálon Moravek N. jegyzőnek. Gégényben az elöljáróságnak. Gyulaházán az előljáró.'ágnak. Kékese községben az i lőljáróságnak. Patroha községben az előljáróságr.ak, kik a faiskola rendb. n tartására és a szedeifa tenyésztésre nagy su!-t fektettek. Szabolcsvármegtének lakossága 281,07-'. Ezek közül 007 %, vagyis 19i foglilkozott selyemtenyésztéssel 1904 ben és kerestek: 1. A teimelt selyemgubó után liJOlben 4,543 koronát; 1880 — 1904-ig bezárólag pedig kifizettünk K. I8,0ö7 2. A beváltó-állomásokon kifizettünk 1904. évben 1,6^2 koronát; 1901 —1901. év végéig pedig K. 6,183 Összesen K. 24,240 Stabolcsvár megyében l'J()4. évben felállított gubóbeváltó állomások : beváltott gubó-mennyiség kifizettetett gubóbev. ár 1. Nyire/yháza . 883 kgr. 30 dk. 1,754 K 86 fill. 2. Pálroha . . 752 kgr. 15 dk. 1,500 K 08 fill. 3. B-rezei . . 681) kgr. 70 dk. 1.292 K 24 fill. Összesen 2,325 kgr. 75 dk. 4,547 K 18 fill. A vármegye azon községei, a hol a selyemtenyésztők száma 1903. évről 1904. évre emelkedett: Gyulaházán 1-ről 6 ra; Kisvárdán 1-ről 3-ra; Paszabon 6-ról 7-re; Azon községek, a hol egy selyemtenyésztőnek átlagos keresete jelentékenynek mondható: Vencsellő községben 61 koronái; Hugyajon 51; Zsindelyes pusztán 41; Demecserben 32; Pazonyban 31 ; Gégényben 30 koronát keresett átlag egy tenyésztő. A vármegye az >n községei, a hol a selyemtenyésztők között a hernyók jó gondozása folytán egy tenyésztőnek legtöbb keresete volt: Nyíregyházán Barzó István 154; Hugyajon Leitzki Emánuel 102 ; Vencsellőn Garai János 61: Veresmarton Szabó Sándor 57; Berczelen Szőgyéni Jenő 54; Paszabon Gönczi Laczi 54 koronát keresett. nem talál ő semmi élvezetet abban a haszontalan ugralásban. — Akkor s m, ha én vagyok a tánezosa ? — Akkor sem! — Én pedig nagy élvezetet találok benne, különösen, ha Tomory Ella a párom, — szólt a férfi és sarkon fordulva ott hagyta. Csakhamar meglátta vőlegényét — vetélytársnőjével karján. A czigány épen valezert játszott s ők bizalmasan egymáshoz simulva, kedélyesen csevegve lejtettek el elölte. ... És ő előtte egyszerre elsötétült a terem, a homályos mécseknek tetsző csillárok őrületes tánezot járlak, majd mint pajkos démonok összebúttak, sorakoztak, egész betű formákat nyertek és ő olvassa őket: .... megcsalt, elhagyott hütlenül nézd kinevetnek, kikaczagnak .... És a pár ismét előtte lejtett el: — nevettek. Elszorult a szivem, — mert én voltam a lany s te a férfi, — bántott a zene, tüz égett agyamban. Mint álomlátó keltem fel s mentem ki a szabadba — anyám nem vette észre. Künn csendesen szállingózott a hó, sokáig néztem a hulló fehér pelyheket, vékony ruhám, czipőm egészen átázott, aztan neki vágtam az ntezáknak — haza. Hiszen tudod te azt; mikor hiába Urestél a teremben, mikor aggódva mentél anyámhoz tudakozódni utánam, mikor azlán rámleltetek otthon, amint átfázva sirtam, elveszettnek vélt boldogságom felett .... Akkor lett megpecsételve sorsom éreztem, hogy léged visszanyeltelek, de elvesztettem magamat. Meg tudod-e bocsátani őrültségemet és ha majd kis fiunk kérdezi: hol van anyám, ne mond neki, hogy rosz voltam : nem érdemes rólam beszélni, hiszen úgy szerettelek. Itt hagylak b.nneteket, pedig ugy fáj a válás . . . ... És a fojtó köhögés, mely melléből előtört, elvetle eszméletét . . . Ugy feküdt a fehér párnán mint igy megdicsőüli angyal . . • Lara. A vármegye azon községei, a hol legtöbb szeperfa i meni tönkre 1904. évben: Nyíregyházán (város) 9": Gáván (felsődadai járás) 61 ; B.rczelen (felsőd idai járás) 26; Ujfehértó községben (nagykallói járás) 18 drb sze ! derfa ment tönkre. A vármegye azon 15 községe, hol 1904. évben I legtöbb szederfát ültettek ki a közs gi faiskolából: Pazonyban 349; Verismarton 300; Uroson 300; Kisvárdán ! 250; Balsán 202; Vasmegyeren 185; Téten 131; Kótajon ' 124; Tornyospalczán 10>; Dögén 100; Székelyen 91; Gáván 79 ; Tiszaladányon 77 ; Patrohán 70 ; Pap községben 69 darab. A vármegyében Nyíregyháza város létesített 2','a holdas külön szedreskertet. Ilyen sze Ireskert létesítését a legmelegebben ajánljuk valamennyi községnek. Ajak községben az idén t nyészleltek először. Volt liz selyemtermelő, s ezek átlag 17 koronát Kereslek. A selyemtermelés iránt itt meglehetős érdeklődés mutatkozik; de itt is az a baj, hogy nincsenek közhelyeken szerlei fak. Beszterecz községben az idén foglalkozott először egy család se'yemtermeléssel és 18 koronát keresett. Hogy a tenyésztés nem járt nagyobb sikerrel fő oka az, hogy a községnek magának nincs szederfaállománya. Berezel községben a selyemtermelők szama az idén ketlővel kevesebb volt, de az átlagos kereset 22 koronáról 29 koionára emelkedett, mely kielégítő eredménynek mondható. Volt azunban olyan tenyésztő is, a ki egymaga 54 koronát kapott a g^bóíért. Az illető tenyésztőnek a neve: Szőgyéni Jenő. Ezen községben mindinkább fokozódik a lakosság érdeklődése a selyemtenyesztés iránt. Berkesz közsc'gbin a selyemtermelők száma az idén kevesebb volt mint az előző évben, mivel az urasági birtokon lévő szederfasövény vissza lett vágva, melyről lombot szedni nem lehetett. Mégis a tenyésztők átlagos keresete 23 korona volt. A legmagasabb kereset pedig 38 koronára rúgott. A lakosság általában kedveli a selyemtenyesztést, m.-lynek nagyobb fejlődését csak az gátolja, hogy a községnek közhelyeken szeder.ái nincsenek. Baj községben az idén egygyel volt kevesebb tenyésztő mint tavaly, ellenben az atlagos kereset 15 koronáról 19 koronára emelkedett. A legmagasabb kereset 42 korona volt. Ezen község lakossága nagyérdeklődéssel viseltelik a selyemtenyésztés iránt s ez szükségessé teszi, hogy a szederfaállomány lehető nagy arányban gya apitissék. Remélhető, hogy jövőre, kivált az elöljáróságnak jóindulalu buzdítása mellett a tenyésztők száma jelentékenyen emelkedni fog. Bemecser községben az idén a selyeinlenyésztők száma csökkent, ellenben a tenyésztők átlagos keresete 10 koronáról 32 koronára emelkedett. A legmagasabb kereset 38 korona volt. Ezen községben különösen a lakosság szegényebb része szívesen foglalkozik a selyemtenyésztéssel. Biztosra is vehető, hogy később több lenyésztő lessz, mihelyt a község elegendő szederfával fog rendelkezni. Kérjük azért az elöljáróságot, hogy jövőben ültessen minden évben lehetőleg minél több szedei fát. (Folyt, köv.) Kedves kötelességet teljesítek akkor, a midőn kozzeteszem azon igen tisztelt úrasszonyoknak és uraknak neveit, a kik ezen tánczmulaUág alkalmával felülfizetni szívesek voltak: Benczy Gyu'a úr 20 koronát Mann József, Hook Pál József" és Pá! Ferencz urak 10-10 koronát. Bogár Lajos és N. N. urak 7—7 koronát, Petrovics Gyula és Jánószky László urak 5—5 koronát, özv. Báslby Birnáré, özv. Píringer Jánosné úrasszonyok, Dr. Lórencz Gyula. Schlichter Gyula, Dr. Konihy Gyula, lzsóff János, Weiner László. Perényi Rezső. Hibján Ferencz. Orsóvszky Gyula. Mán ly Gyula (Sz». Mihály), Barzó Mihály, Lichlblau Jakab. Gyesko Sámuel, Csergery M haly és Gáspár Géza urak 4—1 koronát, jegyeiket megváltották: D •. Korányi End re úr 10 koronaval. Kondor Mihály (.Nagyvárad), Szojka Karoly és Farkas Pa 1 urak 3—3 koronával: özv. Andrasy Somané. özv. Márfőldy Mihályné úrasszonyok. Dedics Sámuel, Huray Sámuel. Kertész B rlalan, Antal János, Szilágyi János. Dr. Zinner Jenő, Ruhmann Andor' Lefkovics Mátyás. Nánássy N. (Ujfehértó), Ferenczy JSzsef, Adóiján János, Ungár Bela, Czölder Kiroly, Brüll Simon, Goldst ein Sándor, Z'nger N., Tomasovszky Lijos, Marsalko Jenő, Szamuely Lijos, Leschák Antal, Dániel Sándor, Szántó Ignácz, Fülöp Dezső, Schön Ignácz, Silberstein Miklós és Demeter Béla urak 2-2 koronát, Pintér Istvánné úrasszony, Mikecz Endre, Dömötör Ferencz (Napkor). Borhely Béla. Miklóssy János, Zimmermann Rezső, Szakács Lajos, Dankó Miklós, Karner József, Fráter Aladár, Király lmie, Olah N , Farkas Márt on, Daróczy Pál, Szixon Gyula, Hermovics N., Marsalkó Gusztáv, Halász Mariska, ifj. Joba Elek, Hőlcz István és ifj. Gaál Ede urak I —1 koronát. Összes felülfizetés: 231 korona. Fogadj ik az igen tisztelt úrasszonyok és urak nemes atdozat-készségükért a jótékony czel nevében leghálásabb köszönetemet. Hogy ily nagyobb összeget vagyunk képesek a .Tanítók Háza" jivára felküldeni, első sorban annak köszönhetjük, hogy a nyíregyházi ágost. hitv. evang. egyház elöljárósága kegves volt a központi népiskola dísztermét mellékhelyiségeivel együtt ismetelve díjtalanul átengedni; fogadja az említett egyház Tekintetes Elöljárósága a .Tanítók Házában" elhelyezett, szegény lanitóK gyermekeinek nevében szívből jövő legforóbh köszönetemet. Végül köszönetemet nyilvánítom Tek Nebenmajer Anlal vendéglős urnák is, aki az általunk használatba vett bútorait, a legkészségesebben volt szíves ki kölcsönözni. Elmúlt. Égy rövid éjszakán keresztül tartóit, mégis sokuknak mindenkor kedves > mlekezelébe jő vissza a márezius 4 én lefolyt taniloi hál, a mtly régi jó hírnevéhez képest, most is vonzotta a mulatni szerető közön éget. Sokan voltak a kik igy vállak el egymástól: Pá: a jövőben ismét talalkozunk ilyen kedélyes mulatságon. Nyíregyháza, 1905. év márezius 7. Sl ottan Lajos, b. elnök. Tanitő bál. A nyíregyházi tanítói járáskör által a budapesti „Tanítók libában" letesiteudő 4000 koronás alapítvány törlesztése czéljából megtartott „Balyus Tanczvigalom" márczius 4 én zajlott le. A tanítóság most is beigazolva láthatta azt, hogy Nyíregyháza városa lelkes és müveit közönsége nem hagyja magára azt a testületet, a mely egy magasztos és nemes czélt tűzött ki ugyan maga elé — de annak megvalósítását anyagi tehetségének hiányában — csak is a jotékonyczélokat min lenkor pirtolni kész közönségnek áldozatkészségé melleit érheli el. Hogy ezen mu'atság ugy erkölcsileg, mint anyagilag sikerültnek mondható, azt beismerheti mindenki, a ki ezen fesztelen, u kedélyeket kellemesen érintő estélyen részt vett. Hogy talán egy kissé túl népes is voll, azért a jelenlevők nem zúgolódtak, ludván azt, ha szűkebb körű lelt volna, akkor vajmi kevés jutott volna a „Tanítók házának". Az érdéin mindenek felett azoké a lelkes úrasszonyoké, a kik a házi asszonyi szerepet oly kedves modoiral, odaadással, fáradhatlan szorgalommal és munkássággal töltötték be; de kivették ám a munkából a magok részét azok a bajos urleányok is, akik a házi kisasszonyi szerepre oly szívesen vállalkoztak s a mi az ilyen mulatságnál a legnehezebb és talán a legkellemetlenebb — a batyuzást is készséggel teljesitetlék ; elég azt tudnunk, hogy 15 drb aláírási íven — a tömérdek ételnemüek mellett — 361 korona készpénzt gyűjtöttek. Dicseret és elismerés azoknak a derék fiatal uraknak is, a kik a rendezői" tagságot nemcsak elfogadni szívesek voltak, hanem az es'ély s kerét becses megjelenésükkel is emelni és fokozni igyekeztek. A fennebbi igen fontos tényezők a tanítóságnak legforrobb köszönetére és lekötelező hálájára méltán érdemesek : de nem is felejtik p| soha, liánom minden időben meleg hálaerzettel emlekeznek vissza ama tényezőknek a sikert biztosító tényked -seikre. Nem tűztem ki czélul, hogy ezeD mulatságon résztvevők neveit ezen röud tudósítás keretében felemlítsem, elég az : hogy voltak ott szebbnél szebb úrasszonyok. bájos, a jókedvtől mosolygó, vigkedélyü urleányok és igen sok fiatalember, a kik a jókedvtől felvillanyozva, ugyancsak kiforgatták a tanezosnöket. A mélyen lisztéit közönségnek tudomására hozom azon kedvező körülményt is, hogy a „Tanítók házának" 70ü koronán felül jutott, tehát a tanítóságnak farad sága — a tisztelt közönségnek szíves anyagi hozzájáru lásával meglett jutalmazva. Éljen Nyíregyháza városánál művelt s a jólékony czélokat mindenkor pártolni kész lelkes közönsége ! ! ! Képviselőválasztők öaszeirása Az orsz. képviselőválasztók 1906. évre érvényes névjegyzékét most fogják összeállítani az összeíró küldöttségek. A központi választmánynak e tárgyban tett intézkedéseiből közöljük a következőket: 1. A nagy kallói választókeriilet első szakaszába elnökül Kauzsay Tiboi, lagokul Gaál András és dr. Gödény Sándor Na^ykálb. második szakaszába elnökül Aranyos József, tagokul Nánásy András és Szunyogh Márton. harmadik szakaszába elnökül S/entiniklóssy Sándor, tagokul Hetey Sándor és Szlávik Ferencz. negyedik szakaszába elnökül Dessewffy Aurél, tagokul Dobozy Endre [NyiracsádJ és Sebők István [Nyiracsád]. II. A nyírbátori választó kerület. első szakaszába elnökül Hilter Lajos [Nyírbátor lagokul Borcsik Gyula és Tatos Lijos. második szakaszába elnökül Keéky László, tagokul Szaplonczay György és Neumányi Anlal. harmadik szakaszába elnökül Vay István, tagokul Komáromy Miklós és Ujlaky Gyula. negyedik szakaszába elnökül Nyárády Bertalan lagokul Li|ithay Lajos és Jármy Zoltán. ötödik szakaszaba elnökül Okolicsányi Lijos, tagokul Jármy Elek és Ruttkay Elemér. hatodik szakaszába elnökül . Pécby Béla, lagokul Jármy László és Keresztessy Sándor. hetedik szakaszába elnökül Kállay György, tagokul Kerlész István és Nagy Sándor. III. A kisvárdai választókerület elsó szakaszába elnökül Liptay Béla, tagokul Erőss György és Petrovay János. második szakaszába elnökül Nozdroviczky György, tagokul Osválh Pál és Plávenszky Imre. harmadik szakaszába elnökül Pethő József, tagokul Répáczky István és Rácz Bela. negyedik szakaszába elnökül Szabó Józs. I (Eszeny). tngokul Makay Miklós és Porzsolt Ádám tis'.aszentmártom ev. r. f. lelkész. ötödik szakaszába elnökül Nagy Tamás, tagokul Tóth József és Pelsőczy Mihály. IV. A nyirbogdányl választókerület. első szakaszába elnökül Horváth Ferencz, tagokul Pethő Antal és Andó Sámuel. második szakaszába elnökül Krasznay Péter, lagokul Géczy Ádám és Göaczy István. harmadik szakaszába elnökül Szalárczy Ferencz, tagokul Kállay Emil és Rittly Gyula. negyedik szakaszába elnökül Mezőssy Guszláv, lagokul Jeney István és Papp Pal (Kcék). ötödik szakaszába elnökül Király József, tagokul Kovács Zsigmond thassi ev. ref. lelké.-z és Detrich Miklós. V. A tiszalöki választókerület. elsó szakaszába elnökül Liptay Jenő, tagokul Szomjas Gusztáv és Lukács Ferencz; második szakaszába elnökül Szilágyi Géza (Gsobaj), tagokul Virág András és Berzeviczy Andor. harmadik szakaszába elnökül Szent-Imrey Imre, tagokul dr. Dékány Lajos községi orvos és Grőber Józset;