Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-08 / 2. szám

m XXVI. évfolyam. 3. szám, Nyíregyháza 1905. januái­1DÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. hiutizetésl leitelelek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 „ Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a 8zerk e" ta czlme alat t kéretnes beküldeni. lamlások Jóba Klek kiadó-tulajdonos f o öénnentétlen levelek csak i 3mert kezektől könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám ° t a. a. n a. V, . , _, , ílinós7tv hÍ7l intÓ7onH/ib- A kéziratok csak világos kivanatra s az (Janoszty üaz) mtezendok. üietó költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit sor egjszeii közlése 1 ' fillér ; többszöri közlés esetében 8 fill. A nyílt-téri köz'emények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig4 J fii.,minden további sió 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító és GrUnman­del Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban A választások, Mi Első Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya s. a. t. és Magyarország apostoli királya. Kedvelt híveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az or­szág törvényeinek hű és pontos végrehajtása fölött őrködni: Minthogy az 1848. évi IV-ik t.-cz 1-ső §-a az országgyűlést évenkint Budapestre egybehivatni rendeli, és minthogy számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik : Magyar minisztertanácsunk előterjesztésére elhatároztuk, hogy az ország főrendéit, és kép­viselőit a folyó év februárius havának 15-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest székesfővárosunkba egybehívjuk. Minek folytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk, liogy haladéktalanul megtegyétek mindazokat az intézkedéseket, amelyek a törvény értelmében szükségesek arra, hogy az 1874. évi XXXIII. és az 1899. évi XV. t.-czikkek által ren­delt módon és fennálló törvények által megha­tározott számban megválasztandó képviselőitek ezen az országgyűlésen megjelenhessenek és a törvényhozás működése a mondott napon és a -helyen akadálytalanul megindulhasson. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel ke­gyesen maradtunk. Kelt Budapest székesfővárosunkban, ezer­kilenczszázöt év januárius havának 4-ik napján. Ferencz József s. k. Tisza István gróf s. k. Lussingrandei emléklapok. Gyermekeimnek. Irta: Ruzsonyi Fálné. (Folylalás.) A Dóm mellett kezdődő tengerparii sélaut jó da­rabon négy, rgyinás fölött emelkedő terrasseból áll, melyek közül a legfelső majdnem aCinpanile tetejével párhuzamos s anphilheátrumot képezve, remek kilátást nyuji, mig a legalsót a teno rtól esik a csodUatoíaa alakult, a hullámok által évezredeken at fantasztikusra mo-ott mészkő-sziklák választják cl. Ide tűz legerősebben a nap s a szikla hátvéd még a leghevesebb Bora ide­jén, mikor a felső terrasseokon megállni sem lehet, — támaszt s oltalmat nyújt — mig a felsőbb utakon, a kopár sziklák egyhangú szürke-égét kékes-zöld alo k, olajfák, vadon növő babér s myrthus élénkítik s egy-egy pirna gracíetuse silhouettéje, mely bájosan raj'.olódik le a tiszta olasz égre . . . E táj ügy az egész dalmát partvidék, de az egész Adria mentének semmi sem adja meg a karakterisztikus jellegét annyira, mint épen a pinia . . . Fenyő ez is, de menynyivel más fenyő, mint éjszaki rokonai. M 'g a legmagasabb közülök sem bir éjszak gyerm'ke nek ko­mor méltóságával, gothikus csúcsívei sincsenek, hanem ha magasra nő : fenn széjjelterjeszkednek, ágai melyek­ht z a Ifllevelek csokrokban vannak elhelyezve Amazok ünnep lyesek, imponálók s ha csúc-íveik között végig sétál az ember : mintha áhítatos csöndességü goihikus templomban járn i, — emezek pedig bájt és derűt árasz­tanak a legelhagyottabb romhalm z, a legvigasztalanabb sziklalömbök közé is . . . Az önálló képviselő-küldési joggal fölruházott vá­rosokhoz és községekhez hasonló szöveget intézett a király. * * * A képviselőválasztások ügyében a belügyminiszter a következő körrendeletet intezte az összes központi vá- j lasztmányokhoz : 0 császári és apos'oli királyi felsége a jövő 1903 —1910 iki országgyűlést az lí)05 évi február hó 15-ik napjai a legkegyelmesebben egybehívni méltóztat­ván : egyidejejüleg intézkedtem, hogy a kegyelmes királyi meghívólevelek a törvényhatóságoknak és az önálló kép­viselő-küldési joggal felruházott varosoknak, illetve köz­ségeknek a mai napon megküldessenek. Tekintettel ezen legfelső elhatározásra, az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 56. §-ának rendelkezéséhez képest, az általános képviselőválasztások inegejtésére a folyó évi január hó 26-ik napjától február hó 4-ik napjáig be­zárólag terjedő 10 napi határidőt tűzöm ki. Midőn erről a czimet értesítem, egyultal felhívom, hogy az idézett 57. és 58. §§ aiban foglalt rendelkezé­sekhez képest, a kegyelmes királyi mpghivó levélnek a közgyűlésben, (képviselőtestületben) történt kihirdetése ulán kövelkező napon okvetlen összeülvén, az általános választások n<pját a fentebb meghatározott 10 napi ha­táridőn belül tü/ze ki s az GOr, 61. §§-ok szem­előtt tartása mellett tegye meg mínndazon intézkedése­ket, amelyek a czim feladatát képezik, egyid jüleg az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 62 §-a értelmében, ugy ezen törvény 68. és 75 §§ ai, valamint az 899. évi XV. t.-c. 153., 155. és 156. §§-aira való figyelemmel, az előirt tariahnu hirdetmény kibocsátásától is gondoskodjék s annak szószerinti szövegét a vonatkozó űlési jegyző­könyvbe vigye fel. Minthogy a most megejtendő általanos képviselő­választások alkalmával kizárólag azok a rendelkezések iranyadók, amelyek az elmúlt általános kípviselőválasz­tások alkalmával már érvenyben voltak, tekintettel arra, hogy hivatali elődöm 1901. évi szeptember hó 10-én 98.976. száin alatt kiadott körrendelete minden irányban Utam most elérte első czálját: sarkot képez, me­lyen magas oszlop áll világító lampaval s mellette a sziklán ket légi, — régi dicsősegre emlékeztető bronzágyu­val. Inn> n nézem Grandét, m:lynek hatterét az olajfa­boritotta Sct. Giovanni képezi: elragadó látvány, gyön­géd, halványzöld, kék, rózsaszínű falai, fürödjenek bar a nap inlensiv fényében, vagy sugarainak felhő tompította elair-obseurjében, úgy hatnak, előtte az öböl kék hullámai, melyek a s iklafalaktol már árnyba vonva — smaragd zölddé válna'< — mint egy régi, kopott, de végtelenül báj >s pasztellfestmény. Hegyoldalon a Velsersheimb villa, távolabb egy kerek, különös alakú torony — a milyenről a sakktoronynak vehettek mintát — Uskok torony azon leg. ndaba vesző időkből még, mikor is az Uskokok s a többi dalnnta s albán rablók támadásai napirenden voltak Mintha az egész város varázsalmot aludnék, házainak magas kő-lerrasse-ai mintha mindmeg­annyi aluvo Csipkerozsat rejtegetnenek. Da jön-e a királyfi, a ki felköltse őket? Bajosan hiszem, hogy Ausztria lenne ez a királyfi, a kit pedig várva-var ez az egész partvidék, lstna sDdmitia; pedig fel'ámadhatna uj életre még : bűbájos eget s a Quarnero eléggé meg nem méltatott szépségéit nem tudta Velencze rabló­gazdálkodása elpusztítani, úgy a hogy elrabolta az egész Karsztvidék czédruserdeit, el oly melyen, hogyatermí­keny éltető humu-nak nyoma sem maradt s a merre a szem lát: a Vellebit s a Karszt mozdulatlan, kétségbe­ejtően kopár hegylánczait látja csak. De milliárdok kellenének, egy uj vegetáezió meg­teremtésére — s e ry, egységes szabad nemzet friss, lüktető életereje . . . Átnézek az öböl túlsó partjára, a P.ccolóba vezető útra : mesés egy út, mintha csak gummirad^rek szá­mára készült volna, két oldilán alacsony kőfalakkal védve, s ez az út vezet Piecolon keresziú egés Lu-sm szigetén Gnersoig, melytől Lussint a tengernen egy oly keskeny szorosa választja el, — hid köti össze a két rérzletes útbaigazítást és utasítást ad, ezúttal a részle­tekre kiterjedő utasításokat mellőzöm és a czimet az idézett körrendeletben foglaltakhoz való szigorú alkal­mazkodásra hivom fel. Az időközben szerzett tapasztalataim alapján azon­ban szükségesnek látom a czimet ezúttal a következőkre figyelmeztetni : A választási okiratok szövegének szabatossága indokából a valaszlási elnököket egyebek közt a követ­kezőkre is figyelmeztesse: A választás lefolyásáról, va­lamint a szavazatszedő küldöttségek működéséről szóló jegyzőkönyvek szerkesztésénél szigorúan az általam egy­id. jüleg megküldött jegyzőkönyvi minták veenndők irány­adóul. A választás összes lefolyásáról szóló, az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 87. g-ában előirt tartalmú jegyzőkönyv­ben, az 1899. évi XV. I -czikk 156. §-ában megkívánt 10 ajánló nevét minden jelöltre nézve sorolják föl. Minthogy az előző általános választások alkalmával több esetben tapasztaltatott, hogy a valaszlók személy­azonosságának ellenőrzésére hivatott hatósági közegek az 1899. évi XV. t.-czikk 153. §-ában előirt azon köte­lességüknek, hogy a választás helyén pontosan meg­jelenjenek s a záróra alatt is a választás helyén tartóz­kodjanak, eleget nem tettek, indokoltnak mutatkozik, hogy a czim az idézett törvényben megjelölt hatósági közegek kirendelése és megfelő utasítással való ellátása, érdekében az illetekes hatóságokat kellő időben külön is keresse meg. Ami a képviselő választásokkal kapcsolatos kiadá­soknak az állampénztár terhére való felszámithatását illeti, erre nézve a czimet a következőkről tájékoztatom: A választás czéljaira olt, ahol erre a választás zavartalan lefolyásának biztosítása szempontjából alkal­mas helyen fekvő, megfelelő ingyenes helyiségek állanak rendelkezése, első sorban ezek veendők igénybe. Oly esetekben, amidőn megfelelő ingyenes helyiség hiányában a~iTár kibérlés, akár pedig fabódé felállításának szüksége állana elő : a 1 gszigorubb takarékosság tartandó szem előtt. — szigetet — hogy valószínű a tudósok azon feltevése, miszerint e kei sziget egy volt valaha ... De persze ez az út stratégiai czélokra, .Marmont tábornok kormány­zósága alatt épült, mikor az 1805-iki pozsonyi béke értelmében Islria Napoleon jogara alá került s maradt 180'J ig. Ekkor aztán Ausztrianak jutott s Ferencz csá­szár körutazást téve a felvirágzott!tartományokban, igy szólt : „Kar, hogy még néhány* évig nein maradt a francziáké." De mit akarok én most a piccolói úttól ? Hiszen nem aria megyek, elfordítom lehat tekintetemet, mely utoljára a Monté Osseron akadt meg, a szomszéd Cher^o szigeté., emelkedik, ez alakulata vulkanikus eredetet sej­tet s kékes-lilaszinben üt el az égboltozat derűs, ragyogó kekségétől, tiszta az ég — csak itt-ott (ehérlik egy-egy kis bárányfelhő, s kék, léhhatailanul tünd-riesen kek a tenger, csak itt-ott tündöklik a rnasszeségben, lagyan ringó hullamain tovasuhanva egy-egy lehér vitorla. A közelben is lebben valami ezüstösen fehér, de ez neui^ vitorla: egy sirály kecse? szarnylebbenése az. Megfürdik a tengerben, majd tölszall a végtelen magasba, szárny ­csapata vég eleiiül erőteljes s gyönyörű: boldog madár, a korlátlan szabadság symbolumaként repül itt előttem úgy vélem, a csillagok felé. Félkör alakú terrasset képez az út olt, bol jobbra fordul Rovenska öböl felé . . . Csodálatos panoráma: innen látom még a város halványszínű falait, láiom balra a Monté Osserot s messze a láthatáron Cti.-rso Arbe, Palacciole szigeteit, mig előttem magas sziklafal emelkedik : a temető fala az, melyen belül alusszák örök álmukat — többnyire közös sirban — Lussingrande lakói — vájjon mit álmod­hatnak itt a tenger mormolásának elringató danája mel­lett, mely nemcsak bölcsőjüktől a sírig, — azontúl is kiséri őket ? Kicsiny, keresztben fekete s szürke csíkos márványlapokkal kirak itt kápo'na áll itt őrt — falain többnyire fogadalmi képek, szörnyű viharokkal küzdő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom