Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-05 / 10. szám
— Nyilvános nyugtázás. Mandel Dezső ur a nyírbátori ipar és mezőgazdasági részvénytársaság vezérigazgatója általánosan ismert jótékonyságáról. Ismét tanújelét adta ennek azáltal, hogy a vezetése alatti igazgatóságtól szegénygyermekek felruházására 500: koronát eszköző t ki. Miután ezen összeghez Mandel Dezső ur 10 kor., Boldizsár Imre és Háhnel Ferencz urak 20—20 k. dr. Frankfurter Sándor miskolczi ügyvéd ur 10 kor.. Goldmann Ármir»r:é urnő, Blahos Manó ur 5 — 5 kor , Goldmann Ármin ur lO koronával, a „Nyírbátori vöröskereszt egylet' 10 koronával hozzájárultak, az összeg 600 koronára felszaporodván, az a nyírbátori ev. ref, rtrn kath., izr és áll. elemi iskola közt egyenlő arányban felosztatott, mindenik iskolabeli szegénypyermekek fel lellek ruházva. Miért is a nemes adakozoknak ez uton a többi iskolaszékek elnökei nevében is hálás köszönetem nyilvánítom. Kelt Nyírbátor, 19<>5. február 28. Balogh Ferencz. áll. el isk. gondnoksági s a róm. kath. iskolaszék világi elnöke. Nyilvános kö->zöuet én nyugtázás. ASzabolcsi Hitelbank állal adományozott 50 korom vételét igazolva, a nagylelkű adományért kőszönelet mond az Izr. nőegylet elnöksége. — Kivándorlók nyomorúsága. A nyomorúság elől menekülnek a kivándorlok Amer.kába es mihelyt kiteszik a lábukat a hajóról, a nyomorúság karjaiba futnak. Arról a szomorú allapotról, amely a szegény kivándorlókra vár az amerikai parton, érdekes levelet közöl Göndör Fermcztől New-Yorkból egy aradi újság. Amint a hajóról leszállottam — írja Göndör Ferencz — az Ellis Islandba, e minden emberi nyomorúság tanyájára vetőd'em. Itt szállítják ki és adják át a kivándorlókat. Már akit atadnak. Láttam embereket, akik már hetek óta ott vannak és még csak íeményük sincs arra, hogy kiszabaduljanak. Nincs senkijük, ott tutják vagy egy hónapig őket, azután visszaküldik, fiatal leányok, asszonyok, megleli férfiak együtt zokognak. És mennyi — de mennyi! Beszeltem egy a háborúból megszökött orosszal, aki asszonyt és három gyermeket hagyott otthon. Sirva,'mondta, hogy gyermekeit meg az asszonyát kenyér nélkül h gyta; ő az őrségről szökött meg. Tíz napja v, n ezen a borzasztó helyin. Van Ntw-Yorkban egy öcscse, de hasztalan sürgönyö! neki, nem jön érte. Azt mondta, hogy ha visszaküld -nek, ugy Szibéria helyett a tengert választaná. És mennyien vannak ilyenek ! Különösen a nők méltók a szánalomra. Egész rup kiabaljak azoknak a nevét, akikért eljönnek. O.yan ine^indiloan esedező arcczal állanak a kivándorlok minda nyian ; vájjon nem ő >rte jönnek-e? Akinek a nevét olvassák, az ujjongva lökdösi maga elől az utjaban levőket és vad orJitástal rohan a jol őrizett kijárat felé. Akit újra, meg újra nem szólítanak, az újra meg újra reménytelenül roskad le. A hi lyre, ahova ezek a szerencsétlen emberek zárva vannak, vigan hull be a hó ; bokáig érő vizben gázolnak. Amikor aztan evésre szólítják őket, állati üvöltéssel, ki dagadt szemekkel futnak az asztalhoz. — Elliúuyt lelkész. Marton Gyűli, a mihálydi ev. ref, egyháznak több mint húsz év óla érdimes lelkipásztora, a vármegye törvényhatósági bizottságának hosszú időn at volt tagja, e hó 3-án, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ma, e hő 5 ikén lesz Mihálydiban. — Késelés. Tirpák János festő segédet e hó 2-án e3le Iliász Mihály összeszurkálta. A sebesült Tirpákot beszállították az Erzsébet közkórházba. — Meglopott könyvkötő. Schvarcz Márkus könyvkötő segedet meglopta a napokban egy lelketlen tolvaj. Sl'livarcz este 9 óra tájban hazament Kallai-utcza 20. szám alatt levő lakasába s nyugodni tért. Másnap aztán észrevette, hogy kabátja zsebében levő tárczájaból 30 korona eltűnt. A lendőrs'g erélyesen nyomozza az ismeretlen tolvajt. — A kórházak sziinulánsai. Minden közkórházban ismeretesek azok a furfangos pácziensek, kik ügyesen tudv'.n szimulálni egyik-iuasik helegséget, igy tengetik életüket kórházról-kórházra. Ez az életmód bizonyára kényelmesebb a koldulásnál, a tolvajkodásnál, kevesbbé veszedelmes, de semmivel sem tisztességesebb. Most rájár a rud a közkórházi szimulánsokra egy belügyminiszteri körieadelet alakjában, mely hozzánk is le érkezeit. A miniszter ebben vagy egy luizat ilyen nótorius szimu'ánst három esztendőre kitilt az ország korházaiból. Egy kicsit bajos eligazodni ezen a rendeleten, mert nem tudja az ember, hogy a kitillotlaknak három esztendőn belül az igazi megbetegedés is el van tiltva, vagy pedig barom esztendőn tul megint szabad-e szimutálniok. Ezen különben a hatóságok törjek a fejüket. — Divattá lett, hogy például minden bt dörzsölésre alkalmas külszerre ráfogják, hogy az csuzt, köszvényt biztosan gyógyít. Aki csuz — köszvényben szenved, az csakis az orvosi kitűnőségek állal kiválónak elismert Zoltán-féle kenőcsőt használja, meit ez a legmakacsabb n egbeUgedésektiél is kitűnő eredménnyel lett alkalmazva, amint azt rengeteg köszönőlevél és orvosi ajánlás igazolja. Egy üveg ára 2 kor. Zoltán Béla gyngyszerláiában, Budapest V., S abadsagtér. — „Egy választás Magyarországon." Mikszáth Kálmánnak ez a pompás humoru politikai szatírája most éppen alkalomszerű időben lát napvilágot a „Magyar Könyvtár" ban, mely a nagy elbeszelőnek legszebb munkáit egymásután sorozza be olcsó füzetei közé. A vidék választási mozgalmainak képet kaczag tató jókedvvel rajzolja meg e művében M i k s z á t h, akinél jobban kevesen birják meglátni a kortesvilag sok komikus oldalát. Ezért éppen mostanában bizonyára nagyon sokan fogják elolvasni ezt a kis regényt, melynek ára e kiadásban csak 90 fillér. — A Magyar Könyvtár e havi sorozatanak másik munkája is aktuális: Sardounak azt a nagyhatású, mesteri drá máját adja. „A boszorkányát, mely most kerül szinre a Nemzeti Színházban, s amely — az inkvizíció borzalmainak fényes rajzával — olvasmánynak is rendkívül izgató. Kettős füzet és ára 60 fillér. A „Magyar Könyvtár" e munkákkal immár a 413. számhoz játott el, me lyeknek teljes jegyzéke kapható minden könyvkereske désben, valamint a kiadónál: a Limpel-féle kőnyvke reskedésben Budapest, Andrassy-ul 2i. Ferdinánd. — Az igazat megvallva, azt hiszem, édes-kevés közöm van az egész históriához. — Azt hiszed? Igen? oh, szeretnelek czimezni valaminek, de nem is találok olyan fogalmat, ami rád Illenék. Neked nincs közöd hozzá ? Azt hiszed ? Várj csak. mig a végére érek, majd meglátjuk aztán, ki van inkább érdekelve ebben a dolodban, én-e va»y más Es azt is meglátjuk Ádám, te egész kihozol a sodromból Hát mi vagy te itt. Nem az apj, nem a férj? — Mi volnék más egyeb ? Csak hagyjatok békén, az Isten szerelmiért. A miniszter az-rt kü'dőtt nyu,«a- i lornba. hogy pihenjek. De ti m g a kegyelmesnél is nagyobb urak vagytok, inert netn engeditek meg azt, a mit ő már megenged. Harmincz esztendő a közpályán. És most meg azt kivánod tő ein, hogy megkeressem az ördög öregapjat, m-rt le h Holtad a hangjat. — Ne emlegesd olyan sürün az ördög apját. Nagyon közel vagy hozzá, hogy ötven éves kerodban az ördög tulajdon nagyapjává légy. — Ugyan ? És mint vélekedsz le a dolog felől ? — Jol van, látom, ma egyáltalán nincs kedved gondolkodni és a családoddal törődni l'edig a gyermekeid .... — Hát hiszen, — hunyorgott a tanácsos úr hamisan, — van azoknak már magukhoz való eszük. — Mégis gyermekek es te vagy az apjuk. Azt ők még sem tudják mérlegelni, mi válik javukra. Ha nem akarsz utánnu járni a dolognak, én elmondom a magam ínpasztalalait s te ráérsz gondolkodni fölötte egész éjszaka. Hát Mari se akarta elárulni a titkot, mire elfutott a harag Egyenesen nekimentem a kis szalon ajtajának. Ösztönszerű óvatossággal lahujliegyen mentem az ajtóig, megfogiam a kilincset csöndesen, aztán hú telei belöktem az ajtót s a szoba közepére sietve körülnéztem. — Fogadni mernék, hogy kénkőszaggal volt tele a zoba. — Természetes, a te gyönyörűséges lányaid . . A tanácsos úr arcza elkomorodott — No, mi van már megint velük, mostoha. — Dóra a hintaszéken űlt, Ida az egyik zsámolyon. — Majd szólok n?kik, hogy ezentúl ildomosak legyenek, akár egy kőszent. — Oh, várj csak! Lenge pongyolában kaczagtak ott az angyalkák s a harisnyájuk . . . — Illegetik magukat a tükör előtt. Valljuk csak be, néhanapján te is beleesel ebbe a hibába . . . — Soha. Ádám, soha . . . Nem illegettem magam Diószegi előtt . . . — Diószegi? Ki az a Diószegi? — Oh, hát a szőke Guszti, a színész. — Az nagyon tisztességes, jóravaló fiatal ember. Csinos. — Se a lányaidnak nem tudsz parancsolni, se azt a színészt rem tudod ránezba szedni. Késő . . . — Miért szedném ránezba ? — Szavalt nekik, Isten tudja micsoda forró szerelmi jelenetet' — Hiszen Dóra színésznő lesz, szüksége lesz . . — Lári-firi. De te készen állsz a mentegetésükre. — Dóra nem tud hangsúlyozni. Diószegi megtanítja erre. — .Nem hiába jósolgatom, hogy baj lesz . . . — M csoda baj lehetne? Elég csinos, müveit ember, szépecske fizetése van, országos hírneve. Hi köztük valami kis dolog , . . Majd beszélek én azzal a fiatal emberrel. Lehetséges, hogy megkéri a Dóra kezét, meri talán nem hunyt ki belőle a tisztesség utolsó szikrája is. De fontold meg Ida is ott volt, még pedig sokkalta lengébb pongyolában. — Oh uram teremtőm Hát jobban tetszett volna, ha kettesben találod ? — Eh, mindig félrebeszélsz. — De gondold meg, Ida már asszony és sokkal önérzetesebb. Nevetséges volna félteni. — Gondolod ? Épp azért, mert asszony, tízszerte jobban kellene vigyáznod rá. Nem mindenki olyan asszony, mint én vagyok. A vőm uram sirathatja a feleségét. — Ugy kell neki. Maradt volna itthon, vagy vittei volna magával Idái. Kitűnő leczke ez neki és én egy újjal sem mártom magamat bele. Annak idején Diószeg a Dóra férje lesz, punktum. Masnap reggel a méltóságos asszony besurrant a férje dolgozószobájába, melyet csak vékony fal választott el a kis szalontól s igy egyik szobából a másikba kölcsön- sen átballlaszott minden. Halgatódzolt s mikor megszólalt a színész behízelgő, lágy hangon, odaállt a másik szobábán, mostoha lányai kaczagásátol kisérve, ckkép esdve mondá magában : * — M->gis csak hozzájuk ment. Visszatért a szobájába s becsöngetteFerdinándot. — Ferdinánd, — szolt az inashoz, anélkül, hogy rátekintett volna. — emlékszik maga arra a magas fekete űrra, aki tavaly oly sok virágot küldött nekem és néhányszor meglátogatott ? — Emlékszem, méltóságos asszony. — Mikor látta őt utóljára. — Nem emlékszem könyörgöm. Talán tiz honapja. — Oh Ferdinánd, milyen ostoba maga. Hiszen Diószegi úr az ! Nem vette észre, hogy tavaly csak parókát viselt ? Nekem küldi ő most is a virágokat, csak nem tudja, szívesen fogadom-e . . . Ilyen zavart csinált maga . . . Holnap reggel tudja ne a kis szdonba vezesse majd, hanem hozzám, a nagy szalonba. A virágokat pedig mindig hozzám hozza ezentúl. .Megértelte. — Nem értettem, könyörgöm . . . — Hát hogy lehet ezt nem érteni ?! — Mert könyörgöm, a méltóságos ur is, a kisasszony is, Diószegi úr is erősen ram parancsoltak, hogy akármit mond a méltóságos asszony erről a dologról, — azt én nekem megérteni nem szabad, bocsánatot kérek Hártyául Béla. Piac/J árak. >jiregjháza, 1905. márezius tió 4 én. A nyíregyházi terménycsarnofcnál bai«(rv*eu termény áruk Buz a 50 kgramtól 9.25-től 9.30-ig. R° z s 50 . 6 85-től 6.90-ig. Árpa 5" , 7.70-től 7.80-ig. Zab 50 , 6.80-tol 7.00-ig. Tengeri 50 „ 7.70-től 7.80-ig. Szesz literenkint 50.— fillér adóval 1 kor. 52 fillér. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. H > lll~l ri . Nyers-selyem Nyilt-tér.*) 9 frt 90 krtól 4 3 frt 25 krig egy teljes öltözetre, portó és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag miutagyüjteménj t küld postafordultával Henneberg selyemgyára Zürich. 27-3-1 A legújabb báli ruha bevonatok, czipök, keztyűk, legyezők, ingek, gallérok, nyakkendők, zsebkendők, parfümök stb. nagy választékban kaphatók Eisler Károly üzletében. Nyíregyházán. 19-9-2,'í Tisztelettel jelentem a inélyeu tisztelt hölgyközöuségnek, hogy a női fodrászat minden ágában magamat kiképezve s a legújabb divatú frizurákat elsajátítva, szülővárosomban, Nyíregyházán letelepedtem (Szentmihály-utcza 43. sz) s a mélyem tisztelt hölgyközönségnek a legnagyobb készséggel állok rendelkezésé.e. Pártfogásukat kéri Ivencí-Lt Mórn.é, 102—4—3 szül. Gutyán Jullánua FIGYELEM. Csak magának tesz jót, a ki már ilyenkor gondoskodik tavaszi ruháról. Az úgynevezett holt idény alatt jobbau s nagyobb gonddal készül el. Tisztelettel : Szénffy Kálmán 113-6-G úriszabó, (elsőrangú modern szabász.) A kir. törvényszék mellett. K. 2142-1905. Hirdetmény. Nyíregyháza rendezett tanácsú város a belső piaczan fekvő „Korona" szállodájára, mely áll 3!) vendégszobából, bál és étteremből, vendéglős lakás, surcsarnok. korcsma, kávéház es a hozzá tartozó mellékhelyiségekből a folyó évi november hó 1-töl kezdve 10 azaz Tiz egymásután következő évre zárt írásbeli verseny tárgyalást hirdet. Az árverési feltételek 19-ik pontjára is kiterjesztendő zárt ajánlatok, a melyhez az óvadék letéti elismervénye csatolandó, folyó évi márezius hó 27 napjának déli 10 órájáig a polgármesterhez adandók be. Bérbe venni szándékozók kötelesek kinyilatkoztatni ajánlataikban, hogy az árverési feltéleleket ismerik és azoknak pontjait magokra kötelezőknek tartják. Az árverési teltételek a városi gazdasági tanácsosi hivatalban naponta a hivatalos órák alatl megtekinthetők s azoknak egy-egy p.ddánya átvehető. Vidéki érdeklődőknek a feltételek jelentkezés esetén posta uiján azonnal meg fognak küldetni. Nyíregyházán, 1905. évi márezius hó 4-én. 172—1—2 Májerszky Béla, polgármester. Árlejtési hirdetmény. A „Mátészalkai Ipar és Kereskedelmi Bjnk r. t.* Mátészalkán a vasút állomás melletti területen emelendő termény- és áruraktár felépítésére pályázatot hirdet. A megfelelő tervek és méretszámitás, valamint az építési feltételek a bank helyisigében (M dészalka városház épület) a hivatalos órák alatl megtekinthetők. Építési vallalkozók felhívatnak, hogy ajánlataikat 1905. uiárcziu* 19-én d. e. 10 óráig az Ipar és Kereskedelmi Bank igazgatóságához nyújtsák be. Az ajánlathoz 3000, azaz háromezer korom bánitpénz készpénzben vagy értékpapírokban melléklendő. E'sőrangu vidéki penzintézet betétkönyvei bán ítpénzül szintén elfogadtatnak. Ajánlatok csak az ősszmunkára tehetők és az igazgatóság fenntartja magának a jogot, hogy tekintet nélkül az ajánlati árra, a munka kivitelével bárkit is megbízhasson. Későn érkező vagy távirali ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Mátészalka, 1905. márezius 4. A Mátészalkai ipar-és kereskedelmi 173—1 — 1 bank részvénytársaság igazgatósága.
