Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-25 / 26. szám

4 26-ik szám. N Y I R V I D É K 1905. junius 52. sonló igyekezetre serkentse annál is inkább, mert a jóté teinényre a vidéki kertársak gyermekei is számot tartanak. Tudomásul vétetett. 8. a) Az indítványok során Lengyel József a következő javaslatot terjesztette a j irasköri közgyűlés elé: .Kéressék fel a legközelebbi riag< gyűlés, hogy küldjön ki kebeléből egy szűkebb körű bizottságot, mely egy oly felhívást dolgozzék ki, amely az országos bízottig utján sürgesse a tanítói nyugdíjtörvény humánus revízióját. Szükség esetén küldje meg a felhívást Magyarország összes tanítóegyesületeinek." Ezen indítvány Orsovszky Gyula módosításával, hogy a már kész tervezet letárgyalása megsürgettessék, egyhangúlag elfogadtatott. b) Elnök tudomásul adj.i, hogy a legutóbbi ket évben tizenketten jelentkeztek az egyesületbe való felvételre. Tudomásul vétetett, egyúttal megbízatott az egye sületi pénztárnok, hogy ezt a központi választmány elé terjessze. e) Elnök javasolja, hogy a járásköri közgyűlések, — tekintettel az eddig felmerült akadályokra, — jövőben a kora tavaszi hónapok valamelyikén tartassanak. Továbbá kéri a vidéki tagokat, hogy a jövőben, kellő fogadtatásuk szempontjából jövetelüket feltétlenül előre jelentsék be. Elnöknek az ülések korábbi megtartása ügyében előadott j ivaslata általános helyesléssel találkozván, azok megtarlási id'jének kitűzésére telje-en felhat.hnaztalott, a bejelentésre vonatkozó felhivasa pedig tudomásul vétetett. Elnök miután köszönetet mondott a szereplő és jelenlevő kartársaknak, tanügy- s tanitóbarátoknak, az ülést berekesztette és a járásköri közgyűlés Stoffan Lajos elnöklete alalt önsegélyző Egyesületi közgyűléssé alakult. !). Stoflan Lajos elnök a „Ss ibo csvármegyei Tanító-Egyesület* kebelében fennálló „Önsegélyző Egyesület' allapotáról a következő jelentest terjesztette a közgyűlés elé : a) .A segély egyesület kormányzására megválasztott igazgató valasztmány az alapszabályok értelmében, különösen figyelembe véve annak szükségességet — mindig rendesen megiartja gyűléseit, am lyeken a folyó ügyeknek tárgyalása mellett, — az egyrsület anyagi felvirágzását szem előtt tartva hozza nvg érdemleges határozatait. b) Ruhrnann Andor, egyesületünknek buzgó és lelkiismeretes pénztárosa minden választmányi gyűl sben előterjeszti a pénztár állásáról szóló időközi jelentését. c) Örvendetesen vétetett tudomásul, hogy a .Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület" 20 koronát, a „Gazdasági és Kereskedelmi Bank 25 koronát adományozott egyesületünk czéljaira. d) Korpos Mihály nyíregyházi g.>r. kath. lanitó, egyesületünké k rendes tagja, az 11)04 — 1905. tanév kezdetén nyugdíjaztatván, az alapszabályok értelmében az 1905. év január 1-től kezdve, — minden jog fenntaitasa mellett - a tagsági díj fizetése alól felmentetett. e) Évi segélvezés 280 korona volt. f) A valasztmány egy külön gyűleseben vizsgálta felül az 1904. évi zárószámadásokat, amelyből kitűnt, hogy az egyesület bevétele volt az 1904. év végén 4258 korona 82 fillér, kiadása volt 4251 korona 54 fillér. Készpénz maradvány 7 korona 28 fillér. g) Vagyon kimutatás. 24 drb kötvényén van 2451 korona 00 fillér, a 22592 számú takarekpénziári könyvön 1051 korona 30 fillér, a 17650 számú takarekpénziári könyvön tartalék alap 414 korona 28 fillér, tagsági dij hátrány 14 koiona, kamat hátrány 87 korona 07 fillér, készpénz a pénztárban 7 korona 28 fillér. Összesen: 4025 korona 53 fillér. h) Mérl«g. 1903. év végén volt ősszos vagyon 4148 korona 96 fillér, 1904. év végén volt összes vagyon 4025 korona 53 fillér. Vagyon apadás 123 korona 43 fillér. i) Kiosztható segély az 1905. évre kamatokból 133 korona 87 fillér, egyéb jövedelem fele része 32 korona, ki nem osztott segély 71 korona 77 fillér. Összesen: 237 korona 64 fillér. A f-.ntebbi évi számadásból kitűnik, hogy tagsági dij hátrány van: 14 korona, kunat hátrány pedig 87 korona. j) Ruhnunn Andor egyesületi pénztárosnak fáradságos munkájáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott s részére az 1904-ik évre a felmentvény megadatott. k) Egyesüle ünk tagjainak szama az 1904. év végén 20 volt, kik közül két nyugdíjazott taniló az alapszabályok értelmében jogaiknak épségben tartása mellett az évi tagsági dij fizetése alól felmentetett, maradt 18 fizető rendes tag. 0 Egyesületünk az 1894. évtől, az 1904. végéig, tehát 10 év alatt huszonnyolez esetben nyújtott segélyt 1840 korona értékben. Jelentésem végén óhajtom, hogy az egyesület tagjai legyenek ezen áldásos intézmény iránt jó akaratial, hogy még nagyobb mérvben gyakorolhassa jótékonyságát. Stoflan L íjos elnöki jelentései tudomásul vétetven, neki és Rnhmann Andor pénztárosnak tevékenységük elisnieréseül a közgyűlés köszönetet szavazott. w) Önsegélyző egyesületi elnök az indítványok során a következő javaslatot terjeszti a közgvűlés elé: „Miután a hátrányok behajtását a pénztárnok "több izben megkísértette, a hátrányos tagok a választmány határozata érti lmében külön-külön, írásban elnökileg is felhivattak kötelezettsegüknek teljesitesére, de mind ez ideig eredmény nem mutatkozott. Az egyesület választmariya a tanítósággal szemben mindig a leghuniánosabban viselkedik; de tudva azt, hogy egyesületünk oly csekély kamatláb mellett adja ki a kölcsönöket, hogy mar ennél olcsóbb kamat nem állipitható meg, továbbá nz ily halrányok mellett az évenként kiosztandó segély kevetbedik, Elkérem ennélfogva a mélyen tisztelt Közgyűlésnek, mint felettes hatóságnak ez> n hátrányokra nézve a haiározatát, egyszersmind kérem az igazgató választmányt erről ertesiteni, hogy a nyert felhatalmazás f'dytan az alapszabályok értelmében az eredményt biztosító :nlé/kedéseket eszközö'hess . Orsovszky Gyula ámbár nem kilogásolja a hanyag tagok elleni eljárás törvényes ulra való terelését, mindazonáltal az alapszabályok módosítását is feltétlenül elodázhatatlannak tartja, még pedig oly módon, hogy azzal a két egyesület szorosabban összeköttessék. Stoffan Lajos elnök javaslala alapján a kö/g\ ülés felhatalmazza az egyesület vezetőségét, hogy a kutelu! zettségükről megfeledkezelt tusokkal szemben a törvényes útra térhessen. Orsovszky Gyulának, az alaps/akil) ok módosítására vonatkozó javas'atát pedig egyhaugu'ag elfogadván, annak egy év alatti elkészítését hatarozta. Ezzel az ülés az elnökök élénk éltetése miilett véget éit. Varga György, j.irásköri jegyző. „Néhány sző a lókiállitásről" csimü előző czikkre. Igen nehéz feladat elé állított E. c'ikkiró ur azon felhívásával, melyben tőlem a lefolyi lókíállilásnak hibái es a kivánt siker alkalmas eszközeinek felsorolását kívánja. Ugyanis megtörténhetik, hogy — miként az már r.ijtam kívül bizonyára sok mással is megtörtént és az eléggé használt példa beszéd is igazolja: „Szólj igazat s betörik a fejed." Ezzel ugyan nem sokat törődnék — ha vagy eléggé vissza tudnám az ütést vágni, avagy ügyesen pirirozni: de főleg azért, mert ugy tejem, mint egész lényem lészint rátermett, részint pedig már hozzászokott, — felek azonban, hogy esetleges nagyon őszinte nyíltságommal az ügynek jóval többet ártanék, mint talán hasznílni kívánok. Igy ne vegye rossz néven E. czikkiró, ha kívánságának teljes mertékben eleget nem tehetek, annyival is inkább, m rt hiszen ezek a szervezeti részletkérdések talán inkább is a kezdeményező és intéző gazdasági egyesületünk, mint a nagy közönség elé valók, ahol is felszólítás bevá-ása nélkül kötelességemnek ismerem, szerény nézetemet nyíltan előadni. Hogy ez even rendezett tenyész és luxus lóvásárunk határozottan sikertelen volt, azt sajnosan kell bevallanunk, s lia ennek okát keressük, úgy azt — ha t. i. elég őszinték vagyunk — nagyon röviden kifejezhetjük azzal, hogy „magyarok" vagyunk. Ö konservativ maradiságunk, vagy - más szóval — indolentiánk az, ami legtöbb, igy ez esetben is haladásunk, fejlődésünk útját állja. Igen n luzen szánjuk el migunkat valamire s azt a valamit rendsze int addig fontolgatjuk, mig attól vagy lekéstünk, vagy abba alaposan bele határoztunk. Talán a bizalmatlanság vagy nem tudom mi más okból idegenkedünk a társulás vagyis szövetkezéstől, mely minket némi kitartással sok esetben a legszebb eredményekhez segítene. Kellő eredményt legjobb akarat és buzgolkodás mellett sem leszünk képesek felmulalni mindaddig, mig egy-igy ily elvitázh datlan közös érdekünkben való tömörülés szüksége; volta általános köz érzéssé nem válik. További hibánk e téren a közismert „szalmaláng." Itt-ott néha érdeklődünk, sőt hevülünk egy-egy czélért, de hevünk még a szalmádhoz hasonló elég rövid időn Iartó meleget sem ád s inkább hasonlíthatnánk azt gyakran a legerősebb villámszikrához, amelynek pillanatnyi feltűnéséi gyakran a legridegebb hidegség követi. Ugy kis, mint nagy tenyésztőink egyaránt leróltnak képzelik abbeli kötelezettségüket az által, hogy eLő vagy legfeljebb második vásárunkon némely esetben nem is a legjobb, de leginkább jó anyaguk csekélyebb részével megjelentek. Már pedig szerény nézetem szerint, különösen első éveinkben nagyon is szükséges, hogy lehetőleg nagy számú és jó minőségű anyaggal a legtávolabbi, vagyis legjobb vevőinket magunkhoz szoktatva, vásárunk jó hírnevét megállapíthassuk. Az első 1901. évi vásárunk bő felhajtása az igazi jó anyagban, nagyon hiányosnak volt mondható, miért is az ugyanez alkalommal szép számmal megjelent idegen vevők a 1904 évi^tagadhatlanul számban is, de különösen minőségben az eHző évit jóv.il felülmúló vásárunkról csaknem teljesen elmaradtak. Minthogy pedig semmi sem maradhat titokban, igy természetes, hogy a különben is nyilvánosságnak szánt ezen, vagyis második vásárunk szám és minőségbeli jó híre is elterjedt s már az ez évi vásárunkon újból volt alkalmunk idegen vevőket is láthatni ; ez alkalommal azonban a szom >ruan csekély felhejtas folytán ismét csalódással kellett távozniok. Érsekújvár ugy tudom 22 évv. 1 ezelőtt rendezte első tenyész és luxus lóvásárját nagy számú felhajtással és csekély eladással; 2 vagy 3 éven keresztül, — különösen csekély eladások kövotkez'ében mindig gyengebb sikerrel újították azt meg. Ezen példa adóink azonban nem csüggedve, fáradhallan kitartással és bizonyára némi áldozatokkal is folytattak tevékenység 'ket, melynek eredménye az ötödik évtől kezdődő állandó emelkedésben óket bizonyára nnncsik erkölcsileg, de anyagilag is bőségesen kárpótolta. Az érsekújvári lóvásárok ma már ugy a felhajtás, mint eladás száinirányát s az eladások áll-gárát illetőleg kü földön is általános nagy hirüek. Hasonló eredményt érhetnénk el idők multával mi is, de ugyancsak hasonlo munka és kit irtással s különösen ha miként ők, az első évek áldozatait nem áldozat, hanem önnön magunknak adott előlegeknek tekintenénk. Ez nyílt és őszinte nézetem. Szikszay Sándor, gazd. egyl. titkár. A kecskeméti tanulmányút terve Örvendetes tanújelét adják gazdáink előrehaladottságoknak, midőn szép számmal jel ntkeznek a kecskemeti tanúiminy kirándulásra. Reméljük, hogy elhatározását senki sem fogja m'gbánni, meit a hasznos látottakon kívül egy tősgyökeres magyar város gazdáinak vendégszeretetét is lesz alkalmunk meglátni. A kecskeméti gazdasági egyesület egy átiratának r szletét közöljük az igazi czél megismerése végett: „Tiszteit Tarsegyesület ! Egyesületünk örömmel vette tudomásul, hogy a szabolc<megyei gazdák egy csoportja csatlakozva a debreczeni gazdák tervezett kirándulásához, e hó vég. n tanulmányutat terveznek Kecskemétre. Szikszay titkár úr értesitete lolylán úgy tudjuk, hogy a kirándulás czelja megtekinteni Kecskemét szőlészetét és gyümölcsé-z tet, ezzel kapcsolatban az értékesítést és piaczi foigalmat tanulni myozni, végül pedig a bugaczi pusztán levő gulyabeli tenyésztésünkről fogalmat szerezni és egyúttal az itteni gazdasági viszonyokról képet alkotni. Kézséggel vállalkozunk ezen terv megvalósítására, mert nemcsak kalauzolásunkkal, de magyaros vendégszeretetünkkel is ezt a Pünkösd első napjan Szegedy György gazdasagi tanácsnok elnöklete alatt megtartóit értekezlet annyira magáévá tette, hogy gazdáink színejava kötelessegéllek ismeri, hogy a kecskemeti napok eml'ke kell ines es tanulságos legyen. Reményünk van, hogy a törvényhatóság és ;z összes tényezők támogatását is megnyerjü." síb. stb. . . E/.után részletesen ismerteti a tanulságos tervet, mely szerint Bugacz pusztán tenyészállat díjazást is fognak tartarii. Mi részünkről tovább nem buzdíthatunk senkit, mert aki ezek után az alkalmat nem ragadja meg, azt bizonyosan nem érdeklik ezen dolgok. Megjegyzésünk csupán az, hogy Kecskemétet követendő példának állítjuk lel törvényhatóságunk elé is, mert tanulságos, hogy a gazdaközönség egymást kölcsönösen tamogatva és egymás mellett kitartva, nagy czélokat érnek el. O.t már tudják azt, hogy egymás tamogatása nél„ül csak fél munkát lehet végezni, hogy város es törvényhatóságnak kötelessége minden közérdekű és hasznos ügyet támogatni és azt erkölcsi súlyával és megfelelő áldozatokkal a czél felé közelíteni. Mint tudjuk, a kellő előrelátással nagyobb számban kért kedvezményes vasúti jegyek lehetőve teszik a jelentkezéseket. TANÜGY. Értesítés. A nyíregyházi gör. kath. elemi népiskolában az .904—1905. tanévi záró vizsgák a következő sorrendben fognak megtartatni : Junius hó 27 én délelőtt a II—VI. fiúosztályban, ugyanaznap délután az I sö vegyes osztályban, 28-án délelőtt a II—VI. leany-osztályban 29-én reggel 8 órakor hálaadó isteni tisztelet; közvetlenül utána zároünnepély. Ezen vizsgákra, valamint a záróünnepélyre, a t. szülőket és a nevelés-oktatás ügye iránt érdeklődőket ezennel meghívja a Tanitó testület. ÚJDONSÁGOK — József főherczeg elhunyta alkalmából, a nagy emlékű főherczeg fia: József Ágost főherczeg, Szikszay Pál alispánnak a vármegye közönsége nevében hozzá iniezett lészvét táviratára a következő szintén távirati választ küldte : „Szabolcsvármegye közönségének, engem mélyen megható meleg részvétéért, megtört szívem mélyéből mondok forró hilatelt köszönetet. József Ágost, főherczeg." — Gróf Pongrácz Jenő, a szabolcsvármegyei szabadelvűpárt elnöke ez állásáról leköszönt s úgy tudjuk, hogy az országgyűlési szabadé

1 vü párlból is kilépeti. — A felső szabolcsi tiszai ármentcsitő társulatnak Kisvárdán tartott legutóbbi közgyűléséről a Kisvárdai Ljpok nyomán közöljük a következő ludósilá-t: A f. szabolcsi tiszai ármeniesitő társulat e hó 6-dikán tartotta közgyűlését, a miniszteri biztosi megbízatás n-eghosszabbitása tárgyaban. Az érdekeltek óriási számban jelentek meg, s e szám nem csak sulylyal bírt, depondeált is, mert az érdekeltségnek ugy szólván minden előkelő tagja eljött. A gyűlés valoságos tüntetés volt báró Feilitzsch Berthold főispán, miniszteri biztos mellett s Megyery Géza kir. törvényszéki elnök, kúriai biró indítványára, ki hosszabb be-zédben {méltatta báró Feilitzsch Bertholdnak a társulat érdekében kifejtett működését s liácz Gyula hozzászólása után egyhangú lelkesedéssel határozta el a közgyűlés, hogy háláját és köszönetét fejezi ki báró Feilitzsch Bertholdnak eddigi működéséért, fellétlenül szükségesnek tartja a miniszteri biztosi megbízatás meghosszabbítását és felír a földmivelésügyi miniszterhez, hogy e megbízatást két évre hosszabbítsa meg. A közgyűlést társas ebéd követte, melyen elsőként gróf Vay Tibor emelt poharat báró Feilitzsch Bertholdra. — Mentő előadás. A bndape-ti mentő egyesület megbízásából, a hét folyamán három napon át a mentésről érdekes előadást tartottak városunkban dr. Virosztek Győző orvos a tűzoltóknak, rendőröknek s a gyári és ipari alkalmazottaknak. Ez előadások alkalmából mi is nagyon idej;n valónak tartanánk, ha minden nemes és hasznos eszméért buzgó polgármesterünk és tűzoltó főparancsnokunk, ugy is mint egészségügyünk vezetője gondoskodnának arról, hogy a tűzoltósággal kapcsolatosan a mentő szolgálat nálunk is szervezessék.