Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-04 / 23. szám

1905

. junius 4. N Y I R V I D É K 23-ik szám. nevezelesebb lelle az voll, hogy az aradi kivégzések után Kiss Ernő tábornok holttestét másodmagával kilopta Aradról s igy a hős tábornok rendes eltemetésben részesült. Torontálvárraegye legutóbbi közgyűlésén az agg honvéd részére 200 korona évi segélyt szavazott meg. — Gyilkosság. Véres gyilkosság hire verte fel Hugyaj község csendes lakosait e hó 2l-én, kint a határban vérbe fagyva találtak a község mezőőrét Fodor Mihályt, feje a szóteljes értelemben széjjel volt verve, agyveleje a földre hullva, véres haja oda tapadva a fűszálakhoz. Mindebből kétségtelenül megállapítható volt, hogy a mezőőrt éjjel meglepték, vagy ő lepett meg valakit, aki aztán a védtelen öreg embert leütötte s mindaddig verte mig csak eleijeit mutatott. Az ujfehértói csendőrség azonnal kutatni kezdett, de eredménytelenül. A hulla törvényszéki bonczolás vegett a kir. ügyészség Rizdorler B la kir. albirót, Dr. Dohnál József kir. tszéki orvost es Dr. Eötvös Dezső járás orvost küldte ki, akik megállapították, hogy már az első ütés, a melyet gyilkosa az áldozat fejére sujtolt, feltétlenül halálos volt. A többi ütések a gyilkos bru'alitasa vagy abbeli félelmének következménye, nehogy, az áldozat feleszméljen s árulója lehessen. Mint fentebb emlitetlük, az ujfehértói csendőrségnek nem sikerült a tettest kideríteni, miért is Csordás Ferencz jáiásparancsnok maga meni ki a helyszínére és neki sikerült is a tetteseket letartóztjtni. Szilágyi Illés, Bacz Ferencz és Gagna János hugyaji lakosok személyében. A gyanú ellenök irányult, mivel ők töltötték az ejjet a szabadban. A kezdetben mindent tagadtak, de a keresztkéld sek súlya alatt ellentmondásba keveredtek s midőn látták, hogy nincs már mit tagadníok, töredelmesen bevallották, hogy ők voltak a gyilkosai Fodor Mihálynak, ugyanis lovaikkal tilosban legeltettek, s midőn a mezőőr rajluk ütött, n.hogy a tilos legeltetés miatt birságat kapjanak, Szilágyi Illés a nála levő fütykössel főbe ütötte Fodort s midőn az elesett együttes erővel agyonvertek. A gyilkosokat a nyíregyházi kir. ügyészséghez megvasalva beszállítottak. — I'Unkiistl ajándékot a legnagyobb és legmegbízhatóbb órás és ékszer üzletben vásároljunk, mely már 23 éve áll fennt Debreczenbcn s tőbszörösen ki is lett tüntetve. Ez a Löfkovits Arthúr debreczen főtéren levő ékszer újdonságokban bővelkedő nagy raktára. Óriási választékkal bír a 13 próbás ezüstnemüekben, valamint a legfinomabb zsebórákban is. E czég saját, nagy műhelyeket tart fenn: vésnöki ékszer és órás szakban. Készséggel küld nigy képes árjegyzékeiből díjtalanul. — Dr. llózsa Iguáez karkbadi fürdőorvos, ki télen át Berlinben a gyomor, vese betegségek legújabb gyógymódjait elsajálitotta, Karlsbadban Parkstrassen Névá házban folytatja orvosi gyakorlatát. — Születés, házasság, halálozás. Az elmúlt május hóban Nyíregyháza város területén született )25. gyermek, házasságot kötött 25. pár és meghalt 88. egyén. — Adakozás. A nyíregyházi „Poel-Cedek" izr. .segélyző-egylet jótékony czéljaira Leveleky Májer úr 20 koronát, Hajdú Gyula úr Balkányból 10 koronát adományoztak, fogadják szíves támogatásukért a választmány őszinte köszönetét. — A viz uilut a gyomor- és bélbetegségnek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlsbadban és Marienbadban gyógyulást kereső gyomorbetegek legnagyobb konligensét magyaros alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen ízletes, de meglehetősen nehezen emeszthető táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember az étkezés után boritalhoz van szokva. A bor pedig a zsiros ételek emésztését gátolja. A táplálkozásnak ezen betegségekre vezető hátrányait az ivóviz v.tn hivatva kiköszörülni. Erre azonban a víznek tisztának, jónak és olyannak kell lennie, hogy a táplálékot az emésztéshez kellően előkészítse. Közismert dolog, iiogy e czélra a mohai Ágnes-forrás a legelső sorban felel meg, mert nem csak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus viz lévén, tiszta is, a gyomrot az emésztő nedvek elválasztására alkalmasan izgatja s kellemes izü borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai Ágnesvizet különösen olcsón szerezhetik be. — Milliókra tehető az a kár, melyet a m. szőlőtermelő közönség évről-evre szenved az által, hogy szőlőjét a liszt harmat (oidium) ellen kellő időben meg nem védi. Mire a bajt észreveszi, az már ugy elharapódzott, hogy minden igyekezet csak a kár kevesbitésere, de nem megszüntetésére szolgál. Ezért is ne mulaszsza el egy szőlőgazda sem szőlőjét májusban dr. Aschenbrandtféle Rezkénporral 1< galább egyszer beporozni, ugy, ha fel is lép másutt a liszthatmatjárvány, nala kart nem tehet. Amellett a rézkénporral a szőlő egy másik igen elterjedt, de sokak által még ma is félreismert betegsége az anthraknosis ellen is mentesítjük a szőlőt, már pedig ez a kártétel is rendszerint 5 és több százalékát viszi el a termésnek. Aki tehát mind a két betegség ellen egyszerre rs biztosan akar védekezni, az egyszer okvetlenül porozza be tőkéit rezkénporral es tartson ezen kitűnő anyagbél egy keveset készletben, hogy járvány esetén a por kéznél legyen. A rézkénporozott szőlő kinézése mindig szebb, a fürtök és vessző érése mindig gyorsabb mint azoké, amelyeket ezen porral nem kezeltek. Szinház. Mintha megcsappant volna a közönség érdeklődése. Egyegy e

s^

n bizony sajnálattal tapasztaltuk, hogy nincs meg a telt ház. Pedig hát a szinmü is megérdemelné a közönséget. Hiszen az operett személyzet sem jobb — tehát az operett előadás sem lehet jobb — mintha egy siinművet — vagy drámát nézünk végig. A repertoire pedig igazán pompásan van összeállítva — csak egy kifogásolni va'ónk van és az a népszínmű hiánya ; mondtuk ezt már a mult héten is. Az is lehel, hogy a közvélemény nem egészen tart velünk Ez azonban — jelen esetben — a mi részünkről nem képez akadályt véleményünk nyilvánítására. Szombaton május 27-én Wallenstein halálát láttuk, talán emlékeztetőül Schiller halálának 100 éves évfordulójára. Az operettek rózsaszínű levegője és limonádé I vérű emberei után a nagy tragediak láttára magukkal ragadó lelki élményeket szerettünk volna végig élni. Klenovits azonban, mint Wallenstein, minden komoly igyekezete daczára sem szemléltette és értette meg velünk egy bukásában is nagyszerű emberi lélek melységeit és magasságait. Szépen szavalt, dikeziói, nemes páthossa nem voltak hatas nélküliek, de a harminczéves háború félelmetes és zord, hajlithatatlan és vakmerő hőse helyett, — amilyennek Schiller is rajzolta őt — szentimentális és tépelődő volt inkább. Ugy látszott, mintha bukása gyengesegeből folyt volna, holott erejéből kellett volna folynia. Sokkal jobban tetszett nekünk az ujabb Piccolomini szerepében Palágyi, akinek Menszáros mindenben méltó partnere volt. Fenyéri és Mezei a regiek voltak jó tulajdonságaikkal és fogyatkozásaikkal. A szereplők sokszor éreztették velünk a jambusokat. A közönség csak a tűzoltó integetésére távozott, nem tudván vége van-e a darabnak. Szegény Schiller! Vasárnap május 28 án d. u. a Heidelbergi diákélet, este pedig János vitéz ment, jó előadásban ismét telt ház előtt. llétfön, május 9-ikén : a társadalmi tendencziákban bővelk. dő Erősek és gyöngék, Szemére György 4 felvonásos színműve került színre. A darabot minden jósága daczára a Nemzeti színházban csak a színészek mentették meg. Nálunk nem tudták megmenteni. A laza, mozáikszerü jelenetekből nem bontakozik ki előttünk egységesen a két társadalmi rendnek, s a jóknak és rosszaknak ideg izgató küzdelme. Hiába elmélkedett Csortos szépen és igazságosan a felső tízezrek erkölcseiről, nem tudtunk megindulni és nem tudtunk felháborodni. A közvetlenség és természetesség bájával halott reánk Menszáros, mig a Klenovics dikeziójában több volt a hang, mint a lélek mélységeiből jövő melegség és erő. Fenyéri legjob alakításainak egyikét mutatta az öreg kamarás szerepében. Palágyi ellenszenves volt s ez dicséretére szolgál. Kedden Róbert Marschall 3 felvonásos bohózatos szerelmi történetét a Killikrankie herczeget nézte végig nagy érdeklődéssel közönségünk. Az élvezetes est sikerében a négy főszereplő Hadrik, Mészáros Gizi, Palágyi és Csortos egyformán osztoztak. Szerda. Ma Holger Drachmann 5 felvonásos mesejátekát a „Rátartós királykisasszony"-t adták. — A közönség jól mulatott. Az előadás gördülékeny és élvezetes voltához sokban hozzájárult a Krémer-pár. Csütörtökön d. u. az „Arany patkó"-nak kicsi vegyes de hálás és zajos közönsége igen jól mulatott. Főleg Krémer tetszett. Esie a Danczigi berezegné 3 felvonásos operett ment. Az első felvonásban Fellw és Mezei igen szép duettjét sok taps jutalmazta. Az előadás ugyan ment — úgy, a hogy, de az egyes szereplőkről főleg a szereposztásról jobb ha nem is szólunk. Felhő Rózsi annyira tetszett — elemeben és találó szerepében volt, úgy látszik, — hogy újból és újból kihívták a lámpák elé. Pénteken végre egy Schakespeare darab, Troilusz és Kresszida 5 felvonásos drámában gyönyörködhetett a jó Ízlésre valló dé kis számú közönség. Föltétlen elismerés illeti Makó directort, hogy közönségünk kissebbik részének is eleget óhajtott tenni; és elismerés a színészeknek a kik e nehéz feladattal oly derekasan megbirkóztak. A fárasztó nehéz szerepek egész sorozata tárult elénk megfejtett problémaként. Ki kell emelnünk Palágyit (Troilusz), Krémért (Therzites) és Hadrik Annát (Kresszida). De a többiek játéka is elismerest érdemel, mert egytől egyik igyekeztek legjobb tehetségökhőz mérten megcrealní szerepűket — és meg is állották helyöket: Klenovits, Mezei, Szilágyi, Fenyéri, Csortos Az összjáték is sokkal jobb volt a szokottnál és az est határozottan maradandóbb nyomokat hagyott hátra az érdeklődő néző közönségben. Ha én nem . . . — — Istenem, hogy megváltozott a világ, mióta megöregedtem. Manapság már az ökölnyi gyermek is tele van keserűséggel, elégedetlenséggel, átkozván a sorsot, mely várakoztatja a tejben-vajban való fürdésre. Mindenki azonnal bgle szeretne jutni a jólétbe, mondván: Adj uram Isten, de mindjárt! A küzdelem, az iparkodás tövises útját mindenki szeretné kikerülni, pedig csak akkor édes a jutalom, ha elébb megszenvedünk érte. Bezzeg az én időmben, a mikor én fiatal voltam, nem is jutott volna magamfajta szegeny diákember eszébe, hogy egyszerre

Nbejusson a mesebeli aranyvárba. Jól tudjuk, már kis iskoláskorunkban, hogy elébb nagy kásahegyen kell magunkat keresztülennünk, a mig odajuthatunk az aranyvár küszöbére — csak a küszöbére, mert arról meg álmodni sem mertünk, hogy be is jussunk az örök jólét birodalmába. De nem is vágyakoztnnk mi olyan nagy szerencse után! Magamnak csak az volt minden vágyakozásom, hogy biztos födél alá jussak és meg legyen mindennap a betevő falatom. A kötelesség teljesítésben kerestem a gyönyörűségemet, a többit rábíztam a jó Istenre és sohasem támadt szívemben keserűség, hiu zúgolódás. Pedig lett volna okom a háborgásra, mert be nehéz volt megszereznem azt a keveset a mire szükségem volt, hogy kezem, labam tovább mozoghasson! De a sok küzdelemnek volt egy jó haszna: az emberismeret. Most, öregkoromban bízvást al ithalpm, hogy emberismeret nélkül bajos bandukolni az élet utján, mert minduntalan eltéved az ember, mint a tanács nélkül útnak indult vái dor. DJ azt is hozzá'ehelem, hogy emberismeretet csak a küzdelmek között tanulhatunk. Magamfajta tanitóembtrnek meg ép n nagy szükségem volt mindig az emberismeretre. Hiszen c^ak az a tanítás hasznos igazán, mely az emberismeretből vonja le a tanulságokat. Velem különös eset történt mindjárt rektorságom kezdetén, módot adva nekem arra, hogy belepillantsak az emberek lelkebe s lüktől tartsak embertársaim elé: hadd ismerjék meg ők is magukat, mint a hogyan en megismertem őket. A kis faluban, ahol rektorkodtam, nem nagyon adakozók, vagy — mondhatnám — jószivüek voltak az emberek. Igaz, hogy nagy szegénység nehezedett rajuk s nagy bajba kerítette óket a rósz esztendő. Igy esett, hogy ők bizony nem szívesen látták a kuldosokat, ha mindjárt féllábú, felkezü, dologra képtelen obsitos katona lelt volna is. Hire is ment a mi falunknak a kuldusuk között s szegények messze elkerülték vándorlásuk közben még a hatarat is. DJ volt ennél nagyobb baj is! Meg egymáson sem akarlak segíteni soln s ha egyik-másik falubeli nyomorúságra jutott, bizony tőlük hiába vart segítséget. Mindenki azt mondogatta: En nem segíthetek, én szegen vagyok, segítsen rajta más, a gazdagabb. Mikor én a faluba kerültem, nagy nyomorasággal tengette életéi elődöm özvegye. A szegeny tanitó, amikor meghalt, nagy szegenysegben hagyta az özvegyet. Hiábavaló voll a szegeny asszonynak minden könyörgése, nem akadt ember, aki házába fogadta volna, eleiemmel ellatla volna, hogy öregsegében ne szenvedjen szükséget. Mindenki a másikra tolta az emberszerelet kötelességet; .Segíts rajta te, hiszen modosabb vagy.' .Miért segítsek epen én? Nincs még elég ember rajtam kívül a faluban?* Igy beszéltek. Végre is én szántam meg a szegény asszonyt s holmi apró házkörúl való szolgalatokért befogadtam kis vityilómba s megosztottam vele szűkös falatomat. Pedig be kevés volt magamnak is ! Penzbeli fizetésem említésre sem er^mes. Abból éltem csak, amit a lakosságnak időnként be kellett szállítani a kamramba tanitóbér fejeben. Kevés időre a faluba megérkezésem utan kidobolta a kisbíró, hogy elkövetkerelt a kommenczió ideje s mivel epen szüret volt, mindenki egy meszely borral járuljon hozza a rektor ellátásához. Ki is tettem az udvarra egy kadat, hogy majd abba töltögessék a kommencziót. Ha nem csorog, cseppen — gondoltam. — Sok meszeiyböl akó is válhatik ! Boldogan vártam tehát a komuienciiot, mely idejében meg is érkezett. A kitűzött nipon minden szőlősgazda beállított az udvaromra s belelöltótte a kádba a maga járandóságát, a meszely bort. Mikor azután az utolsó ember is elhaladt a kád előtt, boldogan merítem bele a borba a poharamat, hogy köszöntőt mondjak a jószívű adakozókra. Lelkes szavak után felhajtottam a poharat, de egyszerre elállt szemem szájam — viz volt, amit ittam. — Mi ez? — tört ki belőlem a harag. —Hát bor helyett vizet hoztak kentek ? A gazdák kezdetben jámbor arezot vagtak, mint aki nem érti a dolgot, majd egyik is, másik is hebegett valamit. De én nem tágítottam. Oda ugrok a kapuhoz, bereteszelem és igy kiáltok dörgő hangon : — Innen ugyan ki nem mennek kentek, amig meg nem találom a titok nyitját. Hosszas és kemény faggatásoknak végre az lett az eredménye, hogy a gazdák szégyenkezve vallották meg a turpisságukat. Mindenik azt gondolta magabaii : 11a én magam vizet töltök a kádba, eszre sem veszi a rektor. Az a meszely viz nyomtalanul eltúr.ik a sok m szely bor között. Igen ám, de mindenik igy gondolkodott, s vízzel telt meg a kád. Mikor ezt megtudtam, nagy somoruság vett erőt lelkemen. Odafordultam ezután a szégyenkező gazdakhoz és komoly, elborult arcczal szóltam hozzájuk : Lássák, kentek, ebből az esetből nagy tanulságot vonhatnak le. Igy vannak kentek a jó cselekedettel is. Mindnyájan azt mondják, ha jó cselekedetről van szó: Ha én nem segitek a boldogtalanon, azért még nem veszhet éhen. Én csak egy ember vagyok, az én segítségem nélkül ellehet a boldogtalan. DJ valamennyien igy gondolkodnak ám s a jó cselekedetből semmi sem leszen. A gazdák lehajtott fejjel távoztak udvaromrol. Még az nap mindenik két meszely bort hozott s mindenik ott hagyott nálam valami pjnzbeli segítséget a rektor özvegye számára. A koldusok sein távoztak ezután üres kezzel a faluból. Londcsz Elek. Fiaczi árak. .Nyíregyháza, 1006. junius hó S án. A nyíregyházi terményos«rnoknál b»l»»v««ti termény 4-»K Buza 50 kgramtól 7.90-től 8.00-ig. Rozs 50 , 6 30-tól 6.35-ig. Árpa 50 , 7.00-tól 7.10-ig. Zab 50 . 7.80-lói 8.00-ig. Tengeri 50 , 8.00-tól 8.10-ig. Szesz literenkint 49.— fillér adóval I kor. 52 fillér. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér*) Foulard-selyem fi5 írtől 3 frt 70 krig méterenkínt blouso raés teljes ruhákra, portó és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjteményt küld postafordultával Henneberg selyemgyára, Zürich. 28—6—3 •E rovat alatt kozlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.