Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-15 / 3. szám

4 NYIRVIDÉK például a cselédek irányábani igényeik s követelményeiknél. — Hányszor méltatlankodunk így gyermekeink irányában is? De különösen hányszor alkalmazza ezen igazságtalan mértéket, ez oktalan méltatL nkodást a tanitó tanítványaival szemben. E jogtalan és természetellenes eljárás oly nagy és mélyre ható károkat tesz a nevelés terén, hogy e tárgy nagyon is megérdemli, hogy felette komolyan gondolkozzunk. E helyen még szándékosan sem térhetek ki azon megjegyzés elől, hogy napjainkban mindenféle reformtörekvések nyomulnak előtérbe a közoktatás minden ágazatában, hanem sok tudós reformerek egyike sem mutatott még rá ama sajnálatra méltó körűim nyre, hogy a tanítóképzés mai állapotában egyáltalában nem képesiti a leendő tanítót arra, hogy az önismeret és emberismeret szférájában kellően tájékozódva legyen, s hogy így önmagát és tanítványait ismerve, lélektanilag helyes eljárást követhessen tanítói és nevelői eljárásában. E kérdés helyes megoldásának legnagyobb akadálya az, hogy a közoktatás alapja és irányának megszabásánál már a kiindulási pont is részben ingatag, részben téves, ugyanezért e téren még mindig csak a bizonytalanság homályában tapogatódzunk. De visszatérve elmélkedésünk fonalához, ki kell jelentenem, hogy a legsőtetebb vakságra mutat, midőn a szülő a gyermekektől, a gazda a szolgaszemélyzettől, a tudós a tudatlantól, — tehát a tanitó is a tanítványoktól cselekedeteikben oly tökélyt, nem ritkán még nagyobbat várnak s igényelnek, mint a milyennel ők maguk vélnek bírni. A ki lelkületét, szellemét gondolkozását nem tette teljesen szabaddá, az nem lehet valóban erényes, mert a hol nem szabad elhatározásból, hanem talán szükségből, kényszerből vagy szokásból erényes az ember, olt nem lehet valódi erényt képzelni. — Eléggé világos ebből, hogy a fatalisták, kik az egyén szellemének szabadságáról mitsem akarnak tudni, leginkább mélyebb gondolkozás hiányában kommóditásból lesznek fatalistákká. Lustaság vagy gyávaság oka annak, hogy az emberek nagy része egesz életén át lelki önállóság nélkült, vagyis kiskorú marad, a miért aztán másoknak, kik magukat azok fölébe tútor gyanánt feltolják, oly könynyüvé lesz őket orruknál fogva vezetni. A szellem tisztultságanak, szabadságának, sok részletes ismertető jele van. A sok közül egyik ismérv az, hogy annak birtokosa mindig a tökélyesedés közös czélja felé törekszik, — míg az elfogult s tehát magát szabaddá nem tett ember ismertető jele viszont az, hogy mindig s közvetlen legfeljebb csak saját énjének földi üdvössége s kéje megszerzésében fáradozik. A szellem tisztultságának, szabadságának, tehát a világos felfogású embernek egyik áll alános ismertető jele az is, hogy vallás dolgában mindig toleráns, mert átlátja, hogy például azon ezer féle vallás mellett, mely a földön kultiváltatik, ezer különféle megkeményedett vélemény szól, — tehát bármely vallás követőit hitükben megingatni még ma nem tartja sem ésszerűnek, sem szükségesnek. Az is a világos felfogású embernek egyik ismertető jele, hogy ő maga is vallásos. De nem azon szineskedő vallás híve, melynek követői naponként fohászkodva s könnyezve verik melleiket s hallhatóan kiáltják : én vétkem, én igen nagy vétkem ! — s aztán pletyka, ragalmazás és hazugság közt töltik napjaikat, sőt a bűn és feslettségtől sem irtózr.ak. Az ő vallásossága szive mélyében honol, melynek külsőségekre nincs okvetlenül szüksége, de mely jobbá, szerényebbé teszi őt, anélkül, hogy a földnek örömeit megvetné. Az ő vallása tiszta a szofizmáktól és balhiedelmektől ment, a melleit buzgó, de nem tulbuzgó, tehát olyan, melynek hő kísérői a polgárosodás és felvilágosodás. Az ő vallása nem exklusiv, nem kirekesztő vallás, mely fanatizmussal párosulva, csak tulajdon nézeteiben lát üdvét és igazságot, hanem azon szerény, felebaráti vallás, mely máskép gondolkozókban is láthat jót és dicsérendőt. Ő érzi, hogy van egy Isten, ki fölöttünk őrködik, van egy örökigazság, mely előbb utóbb kimondja ítéletét jó vagy rossz telteinkre ; van egy jövő, mely kiegyenlitendi egykor az itt, e földön, nem egyszer oly igazságtalanul mérő mérleget. Ő tudja, hogy e három eszme minden ismert vallásban, kisebb-nagyobb mértékben, világosabban vagy zavartabban feltalálható. Az előítéletektől és elfogultságtól megtisztult, értelmi meggyőződéssel bíró, szellemileg szabad, lelkileg önálló, fenkőlt szellemű és lelkületű embernek csakis ilyen lehet a vallása. Rédl Ferencz. Nyíregyháza egészségügye 1904. deczemberben. Egészségügyi jelentés. A múlt év deczember havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal rosszabbak voltak, mint a múlt év megfelelő havában. Az elmúlt év deczember havában elhalt 59, addig ez év deczember havában a halálozás 79-et mutat, több tehát 20-al. Nem szerint elhalt ti 35, nő 4á. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 42, földműves gazda 22, iparos és kereskedő 12, értelmiségi 3. Ezeke.i kivül halva született 3, kora szülött volt 1. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 5. Törvénytelen ágyból származó elhalt 1. Élve született 124, és pedig 58 fi és *6G nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 12, és pedig 7 fi, 5 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 45-el. Házasságot kötött 38 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. ti 12, nő 10 -= 22. ág. ev. fi 14, nő 24=38, helv. hitv. fi 5, nő 2 = 7 gör. kath. fi 4, nő 5 =9, izraelita fi 0, nő 3=3 . Életkor szerint 0—1 évig = 28, 1—5 évig = 15 5—7 évig = 3, 7—20 évig 5 , 20—30 évig = t, 30—40 évig = 2, 40—GO évig = 10, 60—80 évig = 10, 80 éven felül 2; összesen 79. A város belterületén elhalt 46 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 25, kik kózül nem lett gyógykezelve 3, 7 éven felüli volt 21 ezek mind gyógykezelve voltak. A város belterületén elhalt 46 egyén közül tehát nem lett orvosolva 3 egyén. A város külterületén elhalt 33 egyén, kik közül 7, éven alóli volt 21, ezekből nem lett gyógykezelve 5. 7 éven felüli volt 12, ezek közül nem volt orvosolva 3, a külterületen elhalt 33 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 8. Az ÖSSZöS 79 elhalt közül tehát 11 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle 2 esetben lett foganatosítva, 1 megfagyott egyén és 1 evés közben megfúlt csecsemő hullája felett. Sem orvosrendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. v Orvosi látleletet 1 súlyos és 1 könnyű testi sértésről adtam ki. Piacz és élelmiszerek rendben találtattak. Nyíregyháza, 1905. január 7. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnök. A bessenyei-kör művészestéje. A farsang hagyományos mulatságainak, örömeinek, dalos láncos összejöveteleinek hangulatába alkalomszerüleg illeszkedett a Bessenyei-kör humoros művész estéje. Tagadhatatlan, hogy a vezetőség ez alkalommal sem kiméit időt, munkát, fáradságot, hogy tagjait ily keret közepette is műélvezetben részesítse ; s ha évenként megujuló szokásához híven az volt a célja, hogy ezen az estén állandó derültségben tartsa a közönséget, ezt a célját javarészben elérte. D. Ligeti Juliska és Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színháznak ezen igazán rokonszenves művészpárja, volt az este főszereplője. A kitűnő művésznő kész megtestesülése volt a kellemnek, a bájosságnak, oly vonzó megjelenéssel, annyi természetes elevenséggel s oly hű alakítással csicseregte el a programmjába fölvett apróságokat. Truffier E. Szent Antal legendáját, Gárdonyi Leánytavaszát, Temérdek Kitalálását adta elő s ezen számait meg is kellet toldania a lelkes közönség kívánatára. Rózsahegyi Kálmán is, aki különben régi kedves ismerősünk, tréfás apróságokkal keltett nagy derültséget. Különösen az őnagyságához intézett Búcsú elmondásával s a költemjny refrainjének nevettető változatosságával aratott jelentékeny sikert, s érdemének tudjuk be, hogy a Kakasülő elcsépelt alakjaiba is az újdonság némi ingerét ludta belevarázsolni. A műsor csal tanója különben A jegyesek cimű dialóg előadása volt, melyben mindkét művész javatehetségével ábrázolta a házasélet jövendő boldogságából mutatót izlelitő szerelmes párt. Zeneszámok is voltak, mint mindig, és pedig olyan hangszereken is, amelyeket közönségünk kevésbbé ismer, nevezetesen pistonon és fagóton. E két fuvóhangs'/eren Bölime Vilmos, Wieschendorff Henrik és Wienholz Ernő, az Opera tagjai, mutatták be művészetüket, előadásukat Kleinecke Rudolf\ az Opera első karmestere, kísérte zongorán. Az önállóan előadott darabk (Dalok. A velencei karnevál) általános telszésben részesültek, az úgynevezett Nyaktörő hegedűszólót meg a Gott-l'a és a római nő cimű paródiát azonban vegyes hangulattal fogadta a közönség. Bizonyos, hogy minden paródiában van valami túlzás, hiszen úgyszólván ez adja meg jogosúltságát; a vaskos torzítás azonban a művészi értéket is, a hatást is csökkenti s igy alig alkalm is zavartalan élvezet nyújtására. A Kub'lik-paródia gioteszk mozdulatai például ép annyira túllőttek a célon, mint a fagötokon bemutatott szerelmi történet kissé vi-szatetsző maszkjai. Nem akarjuk elvitatni ez előadásoknak bizonyos tekintetben mulatságos voltát, de be kell vallanunk, hogy egy kissé úgy éreztük magunkat, mintha a művész urak vagy az elő idolt darabokat, vagy a közönséget nem eléggé jól választották volna meg. Közönség egyébiránt, és pedig igen előkelő kőzöns'g, ez alkalommal is oly nagy s'ámban volt, hogy biztos siker reményével várhatjuk a faradhatatlan kör többi művészestéjét is. Tizenhat. ÚJDONSÁGOK — Kendkiviili kőzgjülés. A vármegye törvényhatósága e ho 11-dikén d. e. 10 ólakor, báró Feilitzseh Berthold főispán úr őméltósága elnöklete alait, az új országgyűlést összehívó királyi leiiat meghirdetése végeit rendkívüli közgyűlést tartolt. A közgyűlés — Bory Béla, a vármegyei függetlenségi párt elnökének rövid felszólalása után, melyben kijelentette, hogy ő és elvtársai, az országgyűlésnek ex lex-ben történt feloszlatását törvénytelennek tartják — a királyi leiratot hódoló tisztelettel tudomásul vette s a további intézkedések megtétele végeit kiadta a központi választmánynak. — Kitüntetés. 0 felsége a király Somogyi Gyula kir. közjegyzőnek, a közügy t ter n szerzett érdemei elismeréséül, a kir. tanácsosi czímet adományozta. Szabo'csyárinegye és Nyíregyháza város közönsége bizonyára örömmel veszi tudomásul közélete ez évek hosszú során át munkás férfiánik legfelsőbb helyről történt kitüntetését. — A választások. Mint ahogy országszerte, úgy vármegyénkben is megindultak a kepviselő választási mozgalmak. Lengő nemzeti színű zászlók hirdetik mindenütt, hogy alkotmányos küzdelemre készül az ország s városokban és falukon a politika foglalja el a szíveket és az elméket. A vármegye központján Nyíregyházán ez ideig két 48-as függetlenségi jelölt körül csoportosul a választó közönség. A régi képviselő B e n c s László és dr. Meskó László zászlói alá sorakozik a közönség. A kormánypárt még nem állított jelöltet. Hasonló a helyzet a nvirbogdányi járásban ahol K á I 1 a y Lipót, a 48-as függetlenségi régi képviselővel dr. Horváth József ismét fellépett, szintén függetlenségi programmal. A nagykállói kerületben dr. M e z ő s s y Béla ellenjelölt nélkül áll, s tekintve az ő nagy népszerűségét s a kerület politikai pártál lását itt csaknem bizonyos az egyhangú választás. A nyírbátori kerületben dr. M and el Pál, a kerület eddigi képviselője körül tömörül a kormánypárt. A függetlenségi pártnak e kerületben jelöltje még nincs. A k i s vá rda i kerületből nap-nap után ellenkező híreket kapunk Hol F a r k a s Balázs, hol Hrabovsz k y Guidó jelöltségéről kapunk hírt. A kormánypártnak itt sincs még jelöltje, bár úgy halljuk, hogy Gránzenstein Béla államtitkárt szeretnék megnyerni a jelö tségre. A tíszalöki kerületben a régi képviselővel, Papp Zoltánnal szemben, szinten függetlenségi programmal Bónis Sándor lépett föl, kinek régi nexusai vannak a kerületben, amennyiben nagyapja Bónis Sámuel, koronaőr s a szabadságitircz alatt kormánybiztos, a t.-löki kerületet képviselte az országgyűlésen. A választó közönség előtt egyébként a Bónis Sándor neve másként is ismerős. 0 volt az t. i., .iki 1903-han a magyar nemzetet gyalázó Schlruchly Lipót pozsonyi vadász-kapitánvt provokálta s kard párbajban megvagdalta. Föllépése tehát a tisza-löki kerületben — daczára Papp Zoltán népszerűségének, rokonszenves fogadtatásra talált. A választások úgy a vármegyei kerületekben, mint Nyíregyházán 26-án lesznek. — A tisztviselők és a választások. Szikszay Pál alispán, a képvis'lő választások alkalmából a következő rendeletet intézte a vármegyei tisztviselőkhöz és a községi elöljáróságok tagjaihoz : Szabolcsmegye közönsége a f. év január 1 1-én tartott rendkivüli közgyűlésében az országgyűlésnek 1905. február 15-re való összehívását elrendelő legkegyelmesebb királyi meghívó levelet tudomásul velte, s a vármegye központi választmányának további eljárás végett kiadta s a központi választmány az országgyűlési képviselők választása végett a szükséges intézkedéseket megtette, igy a választásokkal együtt járó oly izgalmas napok fognak bekövetkezni, amelyek a köztisztviselők, községi elöljárók és összes alkalmazottak higgadt, nyugodt éberségét, mindenre kiterjedő köteles figyelmét és felelősségteljes működését és tevékenységét vehetik igénybe. Amidőn e körülményre az illető tisztviselők és községi elöljárók figyelmét felhívom, egyidejűleg oda utasítom, hogy a választási rend, a teljes szabadvélemény nyilvánítás és érvényesítés, a személy és vagyonbizlonság megóvása érdekében köztisztviselői kötelességét a törvény korlátai között híven, odaadóan, a helyze'nek és körülményeknek mindenekben megfelelően teljesítsék s fontosabb esetről hozzám azonnal kimerítő jelentést tegyenek. Nem mulaszthatom el ezúttal még a Gzimzeltek figyelmét különösen felhívni arra, hogy nincs törvény és nincs szabály, amely a köztisztviselők, eiőljárósági tagok és alkalmazotlak szabad velemény nyilvánítását, szavazati jogának szabad és korlátlan gyakorlását megtiltaná, de a hivatali állással való minden visszaélést a törvények és szabályok szigorúan tiltanak és büntetni rendelnek. — Nehogy a törvény rendelkezései vétessenek alkalmazásba, figyelmeztetem az 1899. évi XV. t.-cz. 162, 167, 168. faiban foglaltakra ésaz azokban foglalt rendelkezések szigorú megtartására, elvárom, hogy az egész választási időszak alatt a pártharczoktól magukat teljesen távol larlva, szavazat jogukat szabadon, — de a törvény rendelkezései betartásával mintegy példaadóan fogják gyakorolni s igyekezni fognak engem is megkímélni attól, hogy az ellenkező módon cselekvővel szemben kötelességemből folyólag a törvény teljes szigorát alkalmazzam. — A villamos világítási telep megváltása kérdésében — amiről mult számunkban emiitest tettünk — a pénzügyi szakosztály egy bizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy körülbelől mennyibe kerülne a megváltás és milyen jövedelemre számithat a város ha a telepet házikezelésbe venné, vagy bérbeadná? — Nyíregyháza a házfelo.s/Jatás ellen. Nyíregyháza város képviselőtestülete a legulóbbi napon tartott rendkivüli közgyűlésében a Király meghívó levelére a következő határozatot hozta : „Ámbár a képviselőtestület hazafias aggodalommal és fájó érzéssel látja, hogy az országgyűlés berekesztésénél az 1867. évi X. t.-czikkben lefektetett alapelvek, ezek czélja és szelleme figyelmen kivül hagyattak, — mindazonáltal, nehogy a nyíregyházi választókerület, ily súlyos viszonyok között, az egybehívott országgyű'é-en képviselet nélkül maradjon : a királyi leiratot hódoló tisztelettel tudomásul veszi s a megfelelő intézkedések megtétele végett a központi választmánynak kiadja" — A heti állatvásártér áthelyezése kérdésében a belügyminiszter jóváhagyta a város és vármegye határozatai, amely szerint a heti állatvásártér a város nyugoti oldalán, a szentinihályi és a tokaji utak közölt rendeztessék be. Ezzel is egy régóta vajúdó kérdés nyer végleges rendezést. — A nyíregyháza—dombrádi motoros vasút ügyében, mint értesülünk, az engedélyezési tárgyalás január 26—31. napjai valamelyikére fog kitüzelni. — A helybeli jótékony nőegylet bálja, 1905. február 4. Az idei farsangon csupán ezt az egy mulatságot rendezi a jótékony nőegylet. És mert a mulatság jótékony czélu, többe mint tisztán a belépti dijba, nem kerül, továbbá tekintettel arra, hogy az egész idei farsangnak ez lesz az egyedüli kimondott bálja reméljük, hogy várakozáson felül sikerülni fog. A meghívók szétküldése most van folyamatban. — Kié «*i többség ? Választások fenyegetnek, a szavazatok érteke ugy emelkedik az országban, mint a villamos részvényeké a börzén. Az egyik lap annyira neki tüzelte magát az érdeklődésnek. hogy kiszámította az ellenzék és a kormánypárt szavazatainak arányát a legutóbbi választásokon. íme a statisztika : A válaszlási elnökök előtt mggjelent és leszavazott összesen 498.225. választó. Ebből a kormánypártra szavazott 198.695 választó. Az ellenzékre szavazott 298.530 választó. Az egyhangúlag megválasztott 95 kormánypárli képviselőre 188.673 szavazat esik. Az egyhangúlag megválasztott 30 ellenzéki képviselőre eső szavazat 88.4 i2. Tehát végösszegben leszavazott a kormány jelöltjére az urnánál 198.G95 Egyhangúlag választott . . . 188.673 Összesen... 38^91