Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-21 / 21. szám

1905. május 21. NYIRVIDÉK 21-ik szám. 3 keresztül oda hir juthatna s az ablak, amelyen keresztül oda világosság szűrődhetnék be, befalaztatott. Nincsen olyan sötét börtön s nincsen olyan szomorú rabság a világon, mint arn.'ly a siketnéma lelkét fogva tartja. És emberséges érzéssel ezeket tudni annyival fájóbb, mert e börtönből, honnét segélykiál ás sem hallatszik soha, van szabadulás: kulcsa a börtön ajlónak a könyörüld s ki a sínylődő rabol onnan kivezeti a mord arczu porkoláb helyett, a szelid tekintetű emberszeretet. Nagyon tisztelt hölgyeim és uraim! azért támad elfogódás lelkemben, valahányszor tanít ványaimról beszélek, ím rt — mint az ő szomorú sorsuknak hüseges gondozója — minden beszédemben helyettü* szólok, hogy a mit bilincsre vert ajkuk elmondani r.eiu tud: a nagy panaszt, a keserves jajszót, hói tőribe zá't leiküknek kínos vergődéseit, — azt az Isten adta szónak erejével elmondjam helyettük és nevükben és irántuk a könyörült te» szivekben részvétet ébresszek. Kerem és kolilu.om városonkint a szivek irgalmát az ő számukra és ha talán az édes-bus megilletődés hatása alatt rna az Önök szuneból is kicsordul a könnyű, kérem Önöket, ne sajnaják ezt a draga nedvet, hiszen ez az emberszeretet ollárára hulló legőszintébb aldozat. Ezek a tanilványaink, akiket mi magunkkal ide elhozánk, meg akik otthon maradta*, szerencsétlenségükben is igen-igen szerencsések: ezeket már áldást osztó oltalmaba fogadta a szeretet. Arczukon vidámság honol, szemükből kiragyog az értelem s ajkukon már megolvadt a szólalansag jege. Ezek mire intezetünknek nyolcz évfolyamát elregezik, mint norm lisan érző és gondolkozó emberek kerülnek ki az életbe, hogy ott a nagy harczban helyűket becsülettel megállják. Ámde magyar hazánkban csakkivéiehs keveseknek jut a szerencse, hogy intézetbe jutva szunnyad.) képes égeik kifejlesztessenek; a legtöbb sikelnéma elzüllik, semmittevő, dologtalan koldu-sá leszen, a ki tengődik inkább mint él, aki mélyen lealacsonyított emberi allupotaban tudatlanságanál és érzéketlenségénél lógva embertársait akárhányszor veszedelembe dönti. 25,4i'2 siketnéina él magyar hazankban, tanköteles koiu belőlük (>133 és mi e n;gy számból ez idő szerint még csak 876-ot taníthatunk, a többi felnő évenkint mint az ulszéli gyom, melyre ratapos a járó-kelő, mellbe durva kedvtelésből akárhányszor beletör üli sáros lábat a müveL-tlen és érzeketlen ember. Micsoda nagyra rug az a holt tőke, a mely ez óriási ember anyagban eltemetve hever. Olyan gazdagok vagyunk-e mi magyarok, hogy ez óriási holt lőke kamatozására nincsen szükségűnk, avagy olyan szegények- e hogy a kamatoztatás előfeltételéit nem vagyunk képesek megadni ? Akármelyik kerdésre adandó válasz legyen is igaz, els/.omo iió hazánk kulturája szempontjából, hogy az Isten adta becses t íabei anyagot ilyen kevésre becsülni kinyieknek vagyunk. Azonban bi/tató jele e téicn haladásunknak, hogy az utóbbi években egyre szaporodik a siketnémák számára rendeli intézmények számi. Debrtcz ni intézetünk csak mini egy másfel evvel ezelőtt keletkezett s már e rövid idő alatt is az életrevalóságnak minden jelevei bebizonyilotla szükséges voltat. A folyamodók szama ketszer-háromszor annyi évenkint, uiint amennyit eszközeinek elégtelensége m.att felvenni képes volna. Mert egy nagy akadalya van a mi oktatásügyünk rohamosabb fejlődésének. Mi növendekeinket nemcsak tanilani, hanem eh Iniezni és ruházni is kénytelenek vagyunk. Ugyanis a sikelnémák természet szerint a legszegényebb néposzlálynak gyermekei. Azok a földhöz ragadt sz> gény emberek pedig, akik szerte laknak az országban s a'üknek szegénységet a kifürkészhetetlen végezés még azzal is tetézte, hogy siketnéma gyermekkel áldolta meg őket, legjobb akaratuk in'Hett sem kepesek arra, hogy gyei ineke ket lanulás végetl egy egy központon fekvó intéze.Le küldvén ott élelmezésükről és ruházásukrol is gondoskodhassanak. Intézeteinknek kell tehát étről gon'doskodni. Az államhatalom nagy inérlékben segelyezi minden intézetünket, amennyiben a tanítással járó összes személyi kiadatok fedezését magára Oda, meit azt mondta, hogy előbb hol a pénz. Erre én kivettem és oda adtam neki a pénzt. Ekkor ő elővett egy póznát, títlenyujlotta a tengerbe. A kis kulya belekapaszkodott és szépjn felmászott a fedélzetre. — Jó nézhetett ki! — Oupa víz volt. — És mit szólt a lány ? — Először meg volt ijedve, hogy mi lesz. Aztán tágranyilt szemekkel nézett. Végre mikor a kis kutya ki lelt szabadítva, akkor nagyon örült. Ölömében a kezemet szorongatta és megcsókolt. — Hát te? — En ? Talan csak nem fogok csókolózni egy lánynyal ? — Persze. — Én megmutattam a lanynak, hogy fiu és gavallér vagyok. — Hogyne. — Ugye, érdekes kis tengeri kaland Jóski, — kérdi Miklós. -• Az, csak nem mondtál cl valamit, Miklós. — Mit ? — Azt, hogy a hajón tengeri betegséget kaptál. — Nem igaz! . . Nem igaz! . . — És hogy az az amerikai lány fogla a fejedet. — Nem igaz! — Meg hogy alig tudtál elválni attól a lánytól. Sírtál. — Nem igaz! — Pedig én igy hallottam. Igy beszélte el nálunk édes apád . . . — Te Jóska, csak most lálom, hogy igazán milyen macska szemed van neked? Jó.-ka hirtelen a tükörbe néz. Ezt mondja : — Már pedig nekem ugy sincsen macska szemem . .. A párbeszéd személyeskedő jellegű lesz s tovább — nem érdekes. X vállalta. A növendékek eltartásáról való gondoskodást azonban inkább társadalmi feladatnak tekinti, azért e részben csak a némi-nemü segélyezésre szorítkozik. De igy van ez a tőlünk nyugatra fekvő országokban is, ahol a siketnémak tankötelezettségét már törvények biztosítják. A hatalmas német bírodilom Í)G siketnéma intézete közül csak egy néhány állami jellegű, a többi mind városi, tárradalmi, vagy felekezeti. Sőt. ha ősszehisonlitást teszünk a külföldi és hazai siketnéma intézelek közölt, azt latjuk, hogy nálunk az államhatalom sokkal teljesebb mértékben istápolja f>zen rendbéli humánus intézményeinket, mint a külföld az övéit. Ez idő szerint 15 intézet van hizánkban siketnémák számira. A mult évben a vallás és közoktatásügyi miniszter a 15 intézet között kei öletekre osztotta az országot s a mi intézetünkhöz Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Szilágy vármigyi-ket osztotta be, hogy e területről vegye fel növendékeit s különösen e területről gyűjtse össze a növendékek eltarlasához szükséges segelyösszegeket is. Azért járunk mi most városról-városra, hogy országrészünk emberséges érzésű lakói között szólal es tettel hirdessük, a siketnémák tanításának czélszerúségét és hasznosságát és ez ál'al a nemes gondolkozású emberbarátok jóindulatát és áldozatkészségéi intézetünk részére megnyerjük. A ki hazánkban százhárom év.'el ezelőtt a siketncmák első hazai intézményét létesítette jóleszi Cüázár András, hires nevts ügyvéd, táblabíró és nagy hazafi, az mondotta volt, annak volt az életelve s még fejfájára is lávésetle, hogy : ,Boldoy a boldogtalanok boldogítója." Mi is e tudattól áthatva gyűjtöttük magunk 1 köre a boldogtalanokat, hogy boldogokká tevén őket ma

Lunk is azokká legyünk. Akik nekünk a mi czélunk elérésében segítségünkre vannak, kétszeres jót cselekosznek: ételt adnak az éhezőknek és a tudatlanok setét lelkében világosságot gyújtanak. Ha van istenes cselekedet a földön, ezbiionyára az, ha öntudatunkat szelid nyugalommal töltheti el valami, akkor az ilynemű jócselekedetek bizonyára még halálunk óráját is könynyüvé teszik. * * * Áttérek ezek u'án tanítás módunk ismertetésére. Aki ez ideig a siketnémák tanításáról semmit, vagy csak nagyon keveset hallott, azt leginkább az a körülmény lepi meg, hogy mi tanítványainkat beszélni tanítjuk mog. Igen, mert összes tudásunk legközvetlenebb megszerző eszköze, közvetítője és megörökilője a beszéd, a nyelv. Hogy beszéd nélkül, a müvelt.-rgnek mily alacsony fukán volna az ember, jellemzően bizonyiiják a sikelnémák, akik a természetes ulou-módon nem tanulhattak meg beszélni. Ha tehát a siketn mák állatias állapotából ki akarjuk emelni, ha műveletlen és érzékellen lelkét kiművelni kívánjuk, előbb meg kell tani anunk beszélni, hogy a beszéd állal az ismereteket birtokába juttathassuk. Kétféle nyelvre taníthatók meg a siketnémái: a ji Ínyelvre, melyet mint az épérzékü az anyanyelvet intézetbe ker ülése előtt már is tudott és a hangzó nyelvre, mellyel mi ép rzéküek ér ntkezünk egymással. Ha a jt Ínyelvvel történnék a tanításunk, akkor az ránk és tanítványainkra nézve sokkal könnyebb, és gyorsabb menetű volna, ámde ez esetben a sikelnémát csak sorstársai számára müveinők ki, a hallók látsadalmanak tagjaival sem ő nem érintkezhetnék, sem azok nem érintkezhetnének vele, mivelhogy egymás nyelvét kölcsönösen nem crlenék meg. Nekünk pedig az a czelunk, hogy a sikelnémát a hallók társadalmában való boldogulhatásra képesítsük s e czélunkat csak úgy érhetjük el, ha tanítványainkat a jelnyelv te'jes mellőzésével, a hang/ó beszédre tanítjuk meg. Az épérzékü a nyelvet hallási érzéke utján tanulja. Ugyanazon szókat, kifejezesekel környezetétől számtalanszor halja csecsemő korától kezdve, egyiket-másikat megkísérli utánozni, a gyakori utánzás közben a szókepeknek associacio úiján a lelek tarlalmat ad s ekkep észrevétlenül, minden faradság nélkül, mondhalnam játszva tanul meg minden i mber beszélni. Természetesen a siketnémáknál kissé láradságo sabban és hosszadalmasabban megy a dolog. Hallasuk nem lévén tanítványainknak, más érzékszervekre kell alapitanunk a beszédlanulást. Ilyen erzékszervekül ajánlkoznak a látás és tapintás szerve. A beszéd ugyanis nemcsak hallható, hanem látható tünemt'ny is egyszersmint. Az igys hangok kimondásakor szájrészeink mindig más és mas alakot öltenek s e különböző alakokat a szem észre veszi, sót alapos n egfigyelés után az illelő utánozni is ki p s. Ha pl. a hangot ejtünk, a szájunk mérsékelten kinyílik, nyelvünk a szájüreg fenekere helyezkedik s gégénk rezeg. A szájrészek állását a siketnéma látja s igy utánozhatja; a gége rezgését pedig ujjai hegyevei érzékeltetjük vele. Ha már most ekkép a siketnéma jól meg figyeli a mi beszédszerveink állását, gégénk működését, ho szas gyakorlat által képessé lesz a hangok viszonylagosan tiszta kiejtésére. Amint ket hangot ki tudnak ejteni tanítványaink, azonnal összekötjük a kát hangot szóvá. Minden hang és szó kiejtése után azoknak írott képéi is megtanítjuk s minden kiejtett szónak jelentését is megadjuk, s a már lulolt szóknak és kifejezéseknek hasznalalát lépten nyomon megköveteljük, hogy igy a sikelnéma a beszed értekes voltáról meggyőződést szerezvén, annak tanulásához és gyakorlásához kedvet kapjon. Nővendt keink az első osztályban megtanulják az összes hangoknak s mintegy kétszáz szónak és kifejezésnek kiejtését és jelentését is. A II. osztálytol kezdve a nyelvtanilag helyes beszédre tanítjuk növendékeinket. Fokozatosan, lépésrőllépésre haladunk előre, mignem a VIII osztály elvégzésekor növendekeink gondolataikat eleg szabatosan kitudják fejezni szobán és ira-ban s a mások beszédjét is képesek nn gérleni. A beszédtaniláson kivül tanításunk anyaga fe öleli mindazt, amit a hat osztályú népiskola tanteive magában foglal, sőt nemi részben még tul is haladjuk azt, am nnytben leánynövendékeink mint keresetképes varrónők lépn k maj l ki in'ézelünkből, fiti-nö- | vendekeink pedig az ipari pályára alaposan előkészíttetnek. íme nagyon tisztelt hölgyeim és uraim, csak igen röviden ezekben lehettem szerencsés tanítás módunkat ismertetni. A mit pár szóval elmondék. annak a gyakorlatban való kivitele nekünk fölölte sok nehézséget és fáradtságot okoz. A tudoinánynik ide vágó minden ismerete szükséges ahhoz, hogy mi nehéz feladatunkat megoldhissuk. L gyen azonban, bá' eget verő a tudásunk, attól a siketnéma még nem szólal meg, még nem tanul meg beszélni. Az emberi gyarlóságok elnézése iránti türelem, s az egyetemes emberi égjovoltáért buzgó szeretet szükséges ahhoz, hogy mi pályánk kötelességeit híven betöithessülr. £< h.i a nagy munkaban kitaitásunk, erőnk egyszer-egyszer fogytán volna tán, ujult erőt, a kitartáshoz ujabb buzditj,t adna nekünk a serkentő szózat, hogy a kiknek inegmentesére szántuk életünket, azok fáradozásunkra nemcsak reá vannak szorulva, de a lehelő legteljesebb mértékben üteg is érdemlik azt. Mikor ember mentésről van szó. akkor sem a költség, sem a faradság nem drága. Mi egesz életünket az embeimenles magasztos erényenek gyakorlásira szántuk, hogy volna hát drága es kímélendő a mi fáradtságunk, amikor fölötte nagy jutalom is jár a nyomába, hogy a ki nélkülünk semmi sem volna, az általunk emberré leszen. Ez a ludal ad nekünk kitartást, türelmet és szeretetet, ez a tudat eme i fel lelkünket a mindennapiság 'zürke kódköreból, amikor kölelességeinket teljesítjük. És hisszük és valljuk, hogy a jó cselekedetek erő-hatalmát sem idő, sem enyészet nem lógja kissebbiteni soha. Azzal a tisztelel teljes kérelemmel fejezem be felolvasásomat, hogy Önök, nagyon tiszlelt hölgyeim es uraim, a siketnemákat emberszeret'5 jóin lulatukba fogadni kegyesek legyenek. (iftesér József. A tanév vége. Évzáró vizsgálatok a nyíregyházi ág. hitv. evang. főgimnáziumban. .Június 5—9-én érettségi szóbeli vizsgálatok a díszteremben. Június 10-én, szombaton az l—Yll osztálybeli ág. hitv. ev. tanulók vizsgája a vallástanból, a díszteremben. Június 13-án, kedden: 1. oszt. Földrajz, Szlaboczky. Cenzor: Kozák. III. „ Történelem, l'orubszky. Cenzor: Kameniczky. V. „ Magyar nyelv, Zimmermann. Cenzor: Adorján. VI. „ Latin nyelv, Leffler. Cenzor: Vietórisz. VII. „ Természettan, Mészáros. Cenzor: Eltscher. Délután 5 órakor az V—VII. osztályok tornavizsgálata. Június 14-én, szerdán: I. oszt. Latin nyelv, Vietórisz. Cenzor: Zimmermann. II. , Földrajz, Szlaboczky. Cenzor: Kameniczky. III. , Mennyiségtan, Eltscher. Cenzor: Mészáros. VII. „ Görög nyelv, Pröhle. Cenzor: Popini. VII. „ Görögpótló magyar, Moravs/.ky.Cenzor: Adorján. Június 15-én, csütörtökön: II. oszt. Lalin nyelv, Popini. Cenzor: Zimmermann. IV. „ Mennyiségtan, Eltecher. Cenzor: Mészáros. V. „ Német nyelv, Adorján. Cenzor: Pröhle. VI. „ Görög nyelv, Moravszky. Cenzor: Vietórisz. VI. „ Görögpótló magyar, Forubszky. Cenzor: Kozák. Délután 5 órakor a III—IV. osztályok tornavizsgálata. Június 16-án, pénteken: I. oszt. Magyar nyelv, Vietórisz. Cenzor: Kozák. II. „ Természetrajz, Szlaboczky. Cenzor: Moravszky. V. „ Történelem, Popini. Cenzor: I'ornbs/.ky. VI. „ Német nyelv, l'rühle. Cenzor: Kameniczky. VII. „ Mennyiségtan, Mészáros. Cenzor: Eltscher. Június 17-én, szombaton: I. oszt. Természetrajz, Szlaboczky. Cenzor: Kameniczky. III. , Földrajz, Eltscher. Cenzor: Zimmermann. IV. „ li. mértan, Kozák. Cenzor: Vietórisz. V. „ Görög nyelv, Moravszky. Cenzor: Pröhle. V. „ Görögpótló magyar, Porubszky. Cenzor: Adorján. Délután 5 órakor az I—II. osztályok tornavizsgálata. Június 19-én, hétfőn: II. oszt. R. mértan, Kozák. Cenzor: Adorján. IV. „ Történelem, Kameniczky. Cenzor: l'orubszky. V. „ Latin nyelv, Vietórisz. Cenzor: Moravszky. VI. , Természetrajz, Szlaboczky. Cenzor: Zimmermann. VII. , Magyar nyelv, Popini. Cenzor : l'orubszky. Ugyanezen napon tesz a magántanulók egy csoportja vizsgálatot. Június 20-án, kedden: Magántanulók vizsgálata. Június 21-én. szerdán: I. oszt. Mennyiségtan, Mészáros. Cenzor: Kozák. II. „ Magyar nyelv, Popini. Cenzor: l'orubszky. III. , Latin nyelv, Kameniczky. Cenzor: Moravszky. IV. „ Német nyelv, Adorján. Cenzor: Pröhle. V. , Természetrajz, Szlaboczky. Cenzor: Vietórisz. Ugyanezen napon tesz a inagántauulok egy csoportja vizsgálatot. Június 22-én, csütörtökön: Magántanulók vizsgálata. Június 23-án, pénteken: I. oszt. R. mértan, Kozák. Cenzor: Adorján. III. , Német nyelv, Kameniczky. Cenzor: I'röhle. IV. , Természetrajz, Szlaboczky. Cenzor: Popini. VI. , Mennyiségtan, Eltscher. Cenzor: Mészáros. VII. . Történelem, Zimmermann. Cenzor: Porubszky. •Június 24-én, szombaton: II. oszt. Mennyiségtan, Mészáros. Cenzor: Eltscher. III. B Magyar nye'v, Zimmermann. Cenzor: Pröhle. IV. . Latin nyelv, Kameniczky. Cenzor: Vietórisz. VI. „ Történelem, Porubszky. Cenzor: Kozák. VII. , Latin nyelv, Moravszky. Cenzor: Popini.