Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-08 / 2. szám

13 N Y I R V I D É K — Ab, már ide került a pici, gondolta Ghilla­bányi. Meg fogom nézni. S elment az első előadásra, a melynek fénypontja egy diszes balletprodukczió volt. Mefiankó Meluzina volt a príma ballerina, Kecsesei lejtet'e a tánezot, pikáns, merész mozdulataival nem egyszer aratott tapsvihart. Melukának jó szemei vollak s megismerte az első sor­ban ülő Ghillabányit, a ki mosolyogva nézve a kis nő 1, a ki lönkte telte. Mikor indulóban volt — vége lévén az előadásnak — egy szolga lépett hozzá : — Ghillabányi úr ? — lg n, az vagyok. — Melianko kisasszony óhajt önnel beszélni. — Nagyon kedves, szólt a férfi. S öl perez rnulva elölte állott a szép Meluzina. Ismét mo-olygotl, édesen, kihívóan, pajkosan, mint hat esztmdő előtl, a mikor a férfi belebodult ebbe a mo­solygásba. Meluzina sóhajtott és szólt: — Mindig reméltem, hogy találkozunk Gillikém, Nem tudlalak feledni. Bizony nem. Hidd el nekem. — Ila jol esik, hát elhiszem, szólt mosolyogva a férfi. Hát hojy kerülsz ide, Pipi? — Eh, ne beszéljünk róla. Rosszul ment oda át. E/észen rosszul. Oroszországból szerződ etlek Ameri­kába. De nincs szerencsém. Nem tudok boldogulni. Soha se jön vissza az az idő, a mikor te az enyém voltál. — Bizony soha. — A régi baratsáer em'ékére tán innánk valamit. M g a régi vagy Pipi. Jó, igyunk valamit. Betértek egy előkelő vendéglőbe s Me'uzina .mind nyájasabb lelt Ghillábányi iránt, akitől lassankint kitudta, hogy bankár s megint vagyonos ember. Nyájasabb, szerelelie méltóbb volt mint valaha. S Me udna csokra kínálta ajkát Ghillábányinak — Nem kell szólt mosolyogva a férfi. — Nem e ? Kérdezte Meluzina megdöbbenve. — Nem. Mert úgyhiszem p mzt kérsz majd megint. Mint azelőtt. Pedig most már nem adok. Ingyen arut riem fogadok el. És amikor azlán elváltak s Meluzina a bortól kissé felhevülten tért a fogadobeli szobájába, rosszked­vűen mondta. — Ezek az amerikai férfiak igazán ulálatosak. Eszébe se jutott, hogy Ghillá'jányi nem is ame­rikai és hogy valaha kedvese volt. Kádár László Ambró egyszerűen ezt mondta : — A feleségem ! Az ifjú emberek loikát gyűlölködés fojtogatta.­— Ez az asszony a más f lesége. . . . IV. A vonít egész komolyan megindult és a három fi lal ur komolv zavarban volt, mert a kocsi ket ablakát nem lehetett ugy három felé osztani, hogy mindegyiknek egy jusson. Egy kellemetlen zökkenés u'án Veéghntk kiszaladt a száján : — Nagy nő ! . . . Bato a maga gondolatait folytatta: — Nagy. . . . — A csendes ember hallgatott. Arczín láz ömlött el és mélyet lélegzett, mini ha egy elveszteti állatot akarna beszívni. B?, a szivebe. Azulán nem c-seit több szó a vasúti kocsiban. És mikor a három barátok megérkeztek a nagyvárosba, háromfelé mennek vala. Fáy Nándor. Vasúti ügy. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. Egy asszony — három férfi. I. Nagy város nagy szerencsétlensége szeretel be kapcsolu öss'.e a három fiatalembert, amely túlmegy a tízforintos kölcsönökön, olyanba, amelynek erieket adott, hogy keresték egymásban a tehetséget és meg is találták. Ugyanannak az újságnak a szerkesztősegé­ben dolgozott mindhárom, gyönyöiü lelkesedéssel biz­lak a jövendő napjában, reméltek a tisztító szociális töriadalomban: — a mások nyomora miatt, amit maguk nem is láttak s az önmaguk idegőrlő labszolga­ságál nem is érezték. Az egyikőjüket Veéghnek hívlak. A másiknak, egy felületésségükben is kedves fiúnak Bató volt a neve. A harmadik naplovag volt a csendes ember. Apalhikus maradt mindig az arcza, csak a nézése égelt. II. Egy meghatóan poios vidéki városkában az „ifjúság" hangversenyt rendezett, amelyen — ah, igy terjed a kitűnő hírnév — „felolvasott" a három iró­barat is. Az est egyébk mt kinos volt, a középpontjá­ban egy ur állott, aki kétségbeesetlen énekelt kilencz árától tizenegyig. Tenorban zengett, mert baritonista volt. A három baralok menekülni akartak a hangver­seny végén a szelid ünneptltelések elól, de a terem ajtajaban utjokut állta egy széles vál.u ur. Marczona volt a tekintete, mint egy pandúré, de a szava lagy. Ambró ügyvédnek mutatta be magát és kijelentette, hogy az urak itt maradnak, meg másnap nála vacsoráz­nák. — Udvarias mosoly ült ki Veégh tekintetébe. — Nem lehet ! — mondta. — Mar miért ? — Mert reggel elutazunk. — El-e ? -El! — Hat ebből nem lesz semmi ! Annyi öntudatos ero volt ebben a beszedben, hogy mind a harman szeme közé nézlek a nagy szavú urnák. Az meg csak hagyta őket nézni, azutan igy szólt: — — Ugy lesz, amint mondtam. Ha fáradtak, hát Isten neki: ma lefeküdhetnik, hanem holnap délután várja a kocsim az urakat a szálló előtt es kihozza a szőlőmbe. No! ... És otthagyta őket. III. Künn, a városka határaban volt az ügyved szőlő­kertje, közepén egy formatlan kis villa, kedvesen kis­korú kevereke valami negyfele stílnek túlságosán remekbe találta tervelni a pallér. Magyar volt nt a levegő, magyarsagtól kábítók az illatok, amelyek a Tisza felől csapoptak ide, magyar nni.d n megnyilat­kozása az életnek. Amin eleddig mókázni szoktak a három baratok: embervaltsaguk fölött most tizikai fájdalmat okozott nekik ; ók jogos osztalyosai a magyarság ölelésének é> eddig, a nagyváros lehasagai megraboltak őket ettől az ölelestől. — Én ezt megírom. . . . Lehunyták a szemüket. Ugy ereztek, mintha egy pdlantásra figyelmeztető csend lenne kö­röttük es egy átmeneti sötétség támadna: valami mondhatatlanul nagy fog most történni. É-, mikéntha madárszárnyak suhogása hallott volna, odalibbent kőzibéjük egy asszony. Bionzkorona villogott a fején és szivárványok szökdöstek a szemé­ből. Ez nem egy asszony volt. Hanem az asszony. 36429-904. szám. Pályázati hirdetmény. Az Anina állomáson megüresedő pályaudvari ven­déglő bérletére ezennel nyí'váms pályazat hirdettetik. A bérlet fenti vendéglőre nézve 1905. évi május hó I evei veszi kezdetet és tart ezen időponttól számított öt even át vagyis 1910. évi április ho 30 ig, Berlőnek a következő helyiségek bocsáttatnak rendelkezésére: A földszinten: 1—II osztályú étterein 111 oszt. váró és étterem naimerő söntés szoba konyha, éleskamra, pincze, jégverem, gazdasági udvar és faskamra. Az emeleten: 2 szoba 1 cselédszoba 1 pincérszoba. Továbbá a padlás. Az egy koronás bélyeggel ellátott és „Ajánlat a magyar királyi államvasutak Anina állomásanak pálya­udvaran lévő vendéglő üzletre." Felirattal ellátott lepe­csetelt s borítékba zárt nankülönben kellő okmányokkal felszerelt ajanlatok 19 '5. évi január 14-én deli 12 óráig az alulirt üzlelvezetőseg általanos osztalya főnökénei üzletvezetőségi palota I emelet 21 sz. ajtó) vagy sze­mélyesen, vagy kir. posta utján benyújtandók. Bánatpénz fejében a bérletre 200 azaz kettőszáz korona keszpénzben vagy állami letetre alkalmas érték­papírokban, a szegedi üzlelvezetőség gyüjtőpénztáranál I'JUÖ evi januar hó 13-án deli 12oráig vagy személye­sen leteendő vagy királyi po^ta utján beküldendő. Az értékpapírok a bpesii vagy bécsi tőzsdén leg­utóbb jegyzett 14 napnál nein régibb, a névértéket meg nem haíado napi árfolyam 90% szerinti ertékben szá mitiatnak. Keszpénzben letett összeg után namat nem fizettetik. Az ajánlaiban a letétel megtörténté megemlí­tendő ugyan, de a lététről nyert elismervény nem csato­landó. A vendéglő bérletére vonatkozó follételek a neve­zett üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályában (l em. 12 sz.) a hivatalos órák tartama alatt megtekint­hetők, unert is az. ajanlattevőkről teltételeztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egesz terje­delmükben kötelezőknek elfogadjak. A fentebbi teltételtől eltérő, vagy a kitűzött határ­időn tul beérkezett ajánlatok, továbbá olyan ajánlatok melyek taviratilag tétetnek s végül olyanok, melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vétetni nem loguak. Az ajiulalok között a választás szabadon, a bér­összeg.e való tekintet nélkül történik. Szeged 19<)4. évi deczember hóban. Az üzletvezetőig. 37016—904. szám. Hirdetmény. A m. kir. államvasutak szegedi üdelvezei őségé nyilvános versenytárgyalást hirdet a Vinkovce állomáson levő mozdonyszín bővitesének előállításává! járó epitési munkák ve^rehaj.asara. A tervek, a költségvetések, a szerződé i tervezet, az ajanlati minta, a palyazati feltetelek valamint a mun­kák végrehajtásához kötött feltételek, Szegeden a magyar királyi államvasutak űdetvezetősége pályafenlartasi osz­tályában (II. em. 4. sz. ajtó) és Vinkovcen az ottani osztálymérnökségnél a hivaialos órák alatt megtekint­hetők. Az ajánlatok legkésőbb 1905. évi január ho 10-én deli 12 óráig nyújtandók be az alulirt üzletvezetőseg titkárságához (1 em 22. sz. ajto.) Az ajanlatok egy korona, az ajánlat mellékletei ivenkint -sU tilleres belyeggel ellátva es lepecsételve a következő felirattal nyújtandók be: Ajánlat a Vinkovcei mozdonyszín kibővítési munkáira. Csak az összes munkakra tett ajanlatok fognak figyelembe vétetni Az ajanlat benyújtását megelőző napon vagyis 1905. évi január hó 9 iki deli 12 óráig 1000 azaz Egy­ezer korona bánatpénz teendő le a szegedi üzletveze;őség gyűjtőpenztáranal {földszint 1. sz.j akár keszpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló leletjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam sze­rinl számittatnak, de névértékén felül szániítasba nem vétetnek. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénnyel adindok fel. Szeged, i904. évi december hó. Az üzletvezelőség. 38790—1904. szam. Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak XXV. számú fa­álló hajója, mely annak idején 1000 koronáért s'.er.-z­tetett be, szétszedés nélkül ócska anyagként zart ajanlati versenyen eladó. A nevezett fa-állóhajó Orsován, a M. F. T. R. hajóműhelyében megtekinthető. • A hajót megvenni szándékozók a vételi e vonat­kozo irasbelí ajánlataikat királyi posla utján a magyar királyi államvasutak orsovai osztálymérnökségéhez küld­I jék nvg és a borítékra kivül .Ajánlat XXV. számú fa­| alló haj >ra" megjelölés írandó. Az ajánlatok 1905. évi j január hó 20 áig deli 12 óráig teendők meg. A benyújtandó ajánlathoz 50, azaz ötven korona , bánatpénz letetele kivantatik, mely bánatpénz legkesőbb 1005. évi január hó 20 íg a magyar királyi államvasutak szegidi üzletvezetőseg gyüjtőpénztaránál fizetendő be. Az álló hajó a legmagasabb vételárt ígérőnek fog | atengedtetni, miről az illetőt az osztálymérnökseg érte­| sileni fogja azzal, hogy a vételárt 1903. január 30-án j deli 12 óráig a magyar királyi államvasutak orsovai . állomás teherleadási pénztáránál, bánitpénzének külön­beni elvesztése terhe alatt fizesse le. A fenliek szerint megvett hajót köteles a vevő fél 1905. február ho J-aig a hajó műhelyből eltávolítani, ellenkező esetben a hajót a letét jegy érteke terhére es a vevő fél veszélyére az osztály mérnökség fogja eltá­volítani. A bánatpénzek 1905. február 3-átől kezdve a hi­vatalos órak alatt a szegedi ü let vezetőség gyüjtőpénz­táránál a letét jegy ellenében felvehetők. Szeged, 1904. évi deczember ho 27-én. Az üzletvezetőseg. 32157—904. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak Nyíregyháza állo­másán 1905. evi jumus ho 30-án a vasúti vendéglő bérlete lejár ugyanazon időponttól számítandó ót évi időtartamra ezen vendeglő berletére ezennel zárt ajan­lati tárgyalás hirdettetik. Az 1 koronás bélyeggel és—ajánlat a magyar királyi államvasutak Nyíregyháza állom isan levő ven­déglői üzlet bérletere felirattal ellátott nem különben a kellő okmányokkal felszerelt borítékba zárt és lepecsételt ajanlatok 1905. évi január 15-en deli 12 óráig a ma­gyar királyi államvasutak debreceni üzletvezetősége tit­kári hivatalához posta utján terltvevennyel nyújtandók be. Ugyanazon időpontig Dauatpénzül biromszáz korona készpenzben küldendő be függetlenül az ajánlattól a debreczeni üzletvezetőség gyüjtőpénztárába posta utján jelen palyazati hirdetmeny szamara való hivatkozással. A vendeglök bérleiére vonatkozo feltetelek neve­zett üzlelvezetőseg 111. ( forgalmi es kereskedelmi (osztalyaban) Tisza-palota 11. em. 25. ajlo (i hiva­talos orak tartama alatt) d. e. 8—12, es d. u. 2—1­óráig) megtekinthetők, miért is az ajanlat tevőkről fel­téteteleztetik, hogy azokat ismerik es magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételekből ellérő vagy a kitűzött határidőn tul beérkezendő ajanlatok figyelembe vetetni nem fognak. A magyar királyi államvasutak fenntartják maguk­nak azon jogot, hogy a pályázok közül tekintet nélkül a fölajanlott berletösszeg nagyságára, szabadon választ­hassanak. A vendéglő helyiségek közül az 1—II. oszt. étte­rem fűtése és világításáról a vendéglős saját költségen köteles gondoskodni, mig a III. oszt. váró- es etlerem világítási és fűtési költségéit fele részben a vasút intézet felereszben pedig a vendeglős viseli. Kelt Debreczen, 1'J04. deczemoer hó. Az üzletvezetőség. IRODALOM. Két regény. Az Új Idők tizenegyedik évfolyama, amely e heti számával kezdődik, két uj regény jelében indul meg. Az elsőnek czíme „Ábel és Eszter", szemzője Gárdonyi Géza, s azzal a poétikus melegséggel, mesteri jellemrajzzal és érde­kes cselekménnyel van megkomponálva, a mely Gárdonyinak a legelső magyar írók között biztosítja helyét. A másik regény „A diadalmas Éva", franczia író műve. Pierre de Coulevain iz Európát járó amerikai asszonyt festi meg benne egy roppantul hatásos cselekmény keretében. Van azonkívül ebben a számban eredeti rajz Tull Ödöntől, meg Csók Istvántól, novella Wolfner Páltól és Tábori -Róberttől, költemény Farkas Imrétől czikk Szerb Zsigmond tollából es számos epizód, apróság a hétről. Most hogy megindul a tizenegyedik év­folyam, legalkalmasabb az előfizetésre ez időpont. Ezért is a kiadóhivatal (Andrászy-ut 10) azoknak, akik még nem ismerik az Uj Idők irányát, kívánatra ingyen küld mutatványszamot. A kösönség pőréből.*) Most jön tudomásomra, hogy a nyirac=ádi gór. kath. egyházLan az orosz-japán háború változó szerencsejeből kifolyólag az oroszok győzelméért valamikor imák vesz­tettek volna!? Mint parochusnak erről tudomassal kellene lennem, vagy par ezerre menő híveim valamelyike tudo­mással birliatna, mert magyarul imádkozunk. Imádkozunk koronás királyunk O Felsége boldog uralmáért, Ö szentsege az egyház feje, valamint egyha­zunk kormányzoi jólétéért, a mikor arra gyermeki es jobbágyi hodolaluuk felszólít, de ily badar jogczimen imázni nem szoktunk. Csak rossz indulat szüleménye lehet az ily kacsa­hír, ha c akugyan megjelent valamikor a „Nytrvidék' valamely őszi számában.**) Kötelességemnek teszek eleget, a midőn nyilatko­zom, hogy a vezetesetn alatt levó nyiracsadi egyházban ez nem történt, nem törtenhetik es történni nem fog, mert eszménykepem sokkal magasztosabb, mint hogy hazafiatlan s/erepet betöltsék. De ha csakugyan valaki ily áldatlan vádló szere­pet töltött be. hogy személyemet, jellememet kétes szín­ben feltüntetni merészkedett, mig a bokorból ki nem jő, hogy ismerjem Ó kigyelmét, addig sötétben buikalo, mások feddhetlen jóhirnevén rágódni törekvő, aljas rágal­mazónak nyilvánítom. Kelt Nyiracsádon, 1904. évi deczember hó 30. Tisztelettel Pisztrán Victor, g. kath. plébános. **) Mi kor!? A szer k' *, ro vat alatt közl&ttekért a felelúüj.' a bekiilJa. '"eti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom