Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-08 / 2. szám
13 N Y I R V I D É K — Ab, már ide került a pici, gondolta Ghillabányi. Meg fogom nézni. S elment az első előadásra, a melynek fénypontja egy diszes balletprodukczió volt. Mefiankó Meluzina volt a príma ballerina, Kecsesei lejtet'e a tánezot, pikáns, merész mozdulataival nem egyszer aratott tapsvihart. Melukának jó szemei vollak s megismerte az első sorban ülő Ghillabányit, a ki mosolyogva nézve a kis nő 1, a ki lönkte telte. Mikor indulóban volt — vége lévén az előadásnak — egy szolga lépett hozzá : — Ghillabányi úr ? — lg n, az vagyok. — Melianko kisasszony óhajt önnel beszélni. — Nagyon kedves, szólt a férfi. S öl perez rnulva elölte állott a szép Meluzina. Ismét mo-olygotl, édesen, kihívóan, pajkosan, mint hat esztmdő előtl, a mikor a férfi belebodult ebbe a mosolygásba. Meluzina sóhajtott és szólt: — Mindig reméltem, hogy találkozunk Gillikém, Nem tudlalak feledni. Bizony nem. Hidd el nekem. — Ila jol esik, hát elhiszem, szólt mosolyogva a férfi. Hát hojy kerülsz ide, Pipi? — Eh, ne beszéljünk róla. Rosszul ment oda át. E/észen rosszul. Oroszországból szerződ etlek Amerikába. De nincs szerencsém. Nem tudok boldogulni. Soha se jön vissza az az idő, a mikor te az enyém voltál. — Bizony soha. — A régi baratsáer em'ékére tán innánk valamit. M g a régi vagy Pipi. Jó, igyunk valamit. Betértek egy előkelő vendéglőbe s Me'uzina .mind nyájasabb lelt Ghillábányi iránt, akitől lassankint kitudta, hogy bankár s megint vagyonos ember. Nyájasabb, szerelelie méltóbb volt mint valaha. S Me udna csokra kínálta ajkát Ghillábányinak — Nem kell szólt mosolyogva a férfi. — Nem e ? Kérdezte Meluzina megdöbbenve. — Nem. Mert úgyhiszem p mzt kérsz majd megint. Mint azelőtt. Pedig most már nem adok. Ingyen arut riem fogadok el. És amikor azlán elváltak s Meluzina a bortól kissé felhevülten tért a fogadobeli szobájába, rosszkedvűen mondta. — Ezek az amerikai férfiak igazán ulálatosak. Eszébe se jutott, hogy Ghillá'jányi nem is amerikai és hogy valaha kedvese volt. Kádár László Ambró egyszerűen ezt mondta : — A feleségem ! Az ifjú emberek loikát gyűlölködés fojtogatta.— Ez az asszony a más f lesége. . . . IV. A vonít egész komolyan megindult és a három fi lal ur komolv zavarban volt, mert a kocsi ket ablakát nem lehetett ugy három felé osztani, hogy mindegyiknek egy jusson. Egy kellemetlen zökkenés u'án Veéghntk kiszaladt a száján : — Nagy nő ! . . . Bato a maga gondolatait folytatta: — Nagy. . . . — A csendes ember hallgatott. Arczín láz ömlött el és mélyet lélegzett, mini ha egy elveszteti állatot akarna beszívni. B?, a szivebe. Azulán nem c-seit több szó a vasúti kocsiban. És mikor a három barátok megérkeztek a nagyvárosba, háromfelé mennek vala. Fáy Nándor. Vasúti ügy. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. Egy asszony — három férfi. I. Nagy város nagy szerencsétlensége szeretel be kapcsolu öss'.e a három fiatalembert, amely túlmegy a tízforintos kölcsönökön, olyanba, amelynek erieket adott, hogy keresték egymásban a tehetséget és meg is találták. Ugyanannak az újságnak a szerkesztősegében dolgozott mindhárom, gyönyöiü lelkesedéssel bizlak a jövendő napjában, reméltek a tisztító szociális töriadalomban: — a mások nyomora miatt, amit maguk nem is láttak s az önmaguk idegőrlő labszolgaságál nem is érezték. Az egyikőjüket Veéghnek hívlak. A másiknak, egy felületésségükben is kedves fiúnak Bató volt a neve. A harmadik naplovag volt a csendes ember. Apalhikus maradt mindig az arcza, csak a nézése égelt. II. Egy meghatóan poios vidéki városkában az „ifjúság" hangversenyt rendezett, amelyen — ah, igy terjed a kitűnő hírnév — „felolvasott" a három iróbarat is. Az est egyébk mt kinos volt, a középpontjában egy ur állott, aki kétségbeesetlen énekelt kilencz árától tizenegyig. Tenorban zengett, mert baritonista volt. A három baralok menekülni akartak a hangverseny végén a szelid ünneptltelések elól, de a terem ajtajaban utjokut állta egy széles vál.u ur. Marczona volt a tekintete, mint egy pandúré, de a szava lagy. Ambró ügyvédnek mutatta be magát és kijelentette, hogy az urak itt maradnak, meg másnap nála vacsoráznák. — Udvarias mosoly ült ki Veégh tekintetébe. — Nem lehet ! — mondta. — Mar miért ? — Mert reggel elutazunk. — El-e ? -El! — Hat ebből nem lesz semmi ! Annyi öntudatos ero volt ebben a beszedben, hogy mind a harman szeme közé nézlek a nagy szavú urnák. Az meg csak hagyta őket nézni, azutan igy szólt: — — Ugy lesz, amint mondtam. Ha fáradtak, hát Isten neki: ma lefeküdhetnik, hanem holnap délután várja a kocsim az urakat a szálló előtt es kihozza a szőlőmbe. No! ... És otthagyta őket. III. Künn, a városka határaban volt az ügyved szőlőkertje, közepén egy formatlan kis villa, kedvesen kiskorú kevereke valami negyfele stílnek túlságosán remekbe találta tervelni a pallér. Magyar volt nt a levegő, magyarsagtól kábítók az illatok, amelyek a Tisza felől csapoptak ide, magyar nni.d n megnyilatkozása az életnek. Amin eleddig mókázni szoktak a három baratok: embervaltsaguk fölött most tizikai fájdalmat okozott nekik ; ók jogos osztalyosai a magyarság ölelésének é> eddig, a nagyváros lehasagai megraboltak őket ettől az ölelestől. — Én ezt megírom. . . . Lehunyták a szemüket. Ugy ereztek, mintha egy pdlantásra figyelmeztető csend lenne köröttük es egy átmeneti sötétség támadna: valami mondhatatlanul nagy fog most történni. É-, mikéntha madárszárnyak suhogása hallott volna, odalibbent kőzibéjük egy asszony. Bionzkorona villogott a fején és szivárványok szökdöstek a szeméből. Ez nem egy asszony volt. Hanem az asszony. 36429-904. szám. Pályázati hirdetmény. Az Anina állomáson megüresedő pályaudvari vendéglő bérletére ezennel nyí'váms pályazat hirdettetik. A bérlet fenti vendéglőre nézve 1905. évi május hó I evei veszi kezdetet és tart ezen időponttól számított öt even át vagyis 1910. évi április ho 30 ig, Berlőnek a következő helyiségek bocsáttatnak rendelkezésére: A földszinten: 1—II osztályú étterein 111 oszt. váró és étterem naimerő söntés szoba konyha, éleskamra, pincze, jégverem, gazdasági udvar és faskamra. Az emeleten: 2 szoba 1 cselédszoba 1 pincérszoba. Továbbá a padlás. Az egy koronás bélyeggel ellátott és „Ajánlat a magyar királyi államvasutak Anina állomásanak pályaudvaran lévő vendéglő üzletre." Felirattal ellátott lepecsetelt s borítékba zárt nankülönben kellő okmányokkal felszerelt ajanlatok 19 '5. évi január 14-én deli 12 óráig az alulirt üzlelvezetőseg általanos osztalya főnökénei üzletvezetőségi palota I emelet 21 sz. ajtó) vagy személyesen, vagy kir. posta utján benyújtandók. Bánatpénz fejében a bérletre 200 azaz kettőszáz korona keszpénzben vagy állami letetre alkalmas értékpapírokban, a szegedi üzlelvezetőség gyüjtőpénztáranál I'JUÖ evi januar hó 13-án deli 12oráig vagy személyesen leteendő vagy királyi po^ta utján beküldendő. Az értékpapírok a bpesii vagy bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnál nein régibb, a névértéket meg nem haíado napi árfolyam 90% szerinti ertékben szá mitiatnak. Keszpénzben letett összeg után namat nem fizettetik. Az ajánlaiban a letétel megtörténté megemlítendő ugyan, de a lététről nyert elismervény nem csatolandó. A vendéglő bérletére vonatkozó follételek a nevezett üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályában (l em. 12 sz.) a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők, unert is az. ajanlattevőkről teltételeztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egesz terjedelmükben kötelezőknek elfogadjak. A fentebbi teltételtől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tul beérkezett ajánlatok, továbbá olyan ajánlatok melyek taviratilag tétetnek s végül olyanok, melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vétetni nem loguak. Az ajiulalok között a választás szabadon, a bérösszeg.e való tekintet nélkül történik. Szeged 19<)4. évi deczember hóban. Az üzletvezetőig. 37016—904. szám. Hirdetmény. A m. kir. államvasutak szegedi üdelvezei őségé nyilvános versenytárgyalást hirdet a Vinkovce állomáson levő mozdonyszín bővitesének előállításává! járó epitési munkák ve^rehaj.asara. A tervek, a költségvetések, a szerződé i tervezet, az ajanlati minta, a palyazati feltetelek valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek, Szegeden a magyar királyi államvasutak űdetvezetősége pályafenlartasi osztályában (II. em. 4. sz. ajtó) és Vinkovcen az ottani osztálymérnökségnél a hivaialos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1905. évi január ho 10-én deli 12 óráig nyújtandók be az alulirt üzletvezetőseg titkárságához (1 em 22. sz. ajto.) Az ajanlatok egy korona, az ajánlat mellékletei ivenkint -sU tilleres belyeggel ellátva es lepecsételve a következő felirattal nyújtandók be: Ajánlat a Vinkovcei mozdonyszín kibővítési munkáira. Csak az összes munkakra tett ajanlatok fognak figyelembe vétetni Az ajanlat benyújtását megelőző napon vagyis 1905. évi január hó 9 iki deli 12 óráig 1000 azaz Egyezer korona bánatpénz teendő le a szegedi üzletveze;őség gyűjtőpenztáranal {földszint 1. sz.j akár keszpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló leletjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerinl számittatnak, de névértékén felül szániítasba nem vétetnek. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénnyel adindok fel. Szeged, i904. évi december hó. Az üzletvezelőség. 38790—1904. szam. Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak XXV. számú faálló hajója, mely annak idején 1000 koronáért s'.er.-ztetett be, szétszedés nélkül ócska anyagként zart ajanlati versenyen eladó. A nevezett fa-állóhajó Orsován, a M. F. T. R. hajóműhelyében megtekinthető. • A hajót megvenni szándékozók a vételi e vonatkozo irasbelí ajánlataikat királyi posla utján a magyar királyi államvasutak orsovai osztálymérnökségéhez küldI jék nvg és a borítékra kivül .Ajánlat XXV. számú fa| alló haj >ra" megjelölés írandó. Az ajánlatok 1905. évi j január hó 20 áig deli 12 óráig teendők meg. A benyújtandó ajánlathoz 50, azaz ötven korona , bánatpénz letetele kivantatik, mely bánatpénz legkesőbb 1005. évi január hó 20 íg a magyar királyi államvasutak szegidi üzletvezetőseg gyüjtőpénztaránál fizetendő be. Az álló hajó a legmagasabb vételárt ígérőnek fog | atengedtetni, miről az illetőt az osztálymérnökseg érte| sileni fogja azzal, hogy a vételárt 1903. január 30-án j deli 12 óráig a magyar királyi államvasutak orsovai . állomás teherleadási pénztáránál, bánitpénzének különbeni elvesztése terhe alatt fizesse le. A fenliek szerint megvett hajót köteles a vevő fél 1905. február ho J-aig a hajó műhelyből eltávolítani, ellenkező esetben a hajót a letét jegy érteke terhére es a vevő fél veszélyére az osztály mérnökség fogja eltávolítani. A bánatpénzek 1905. február 3-átől kezdve a hivatalos órak alatt a szegedi ü let vezetőség gyüjtőpénztáránál a letét jegy ellenében felvehetők. Szeged, 1904. évi deczember ho 27-én. Az üzletvezetőseg. 32157—904. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak Nyíregyháza állomásán 1905. evi jumus ho 30-án a vasúti vendéglő bérlete lejár ugyanazon időponttól számítandó ót évi időtartamra ezen vendeglő berletére ezennel zárt ajanlati tárgyalás hirdettetik. Az 1 koronás bélyeggel és—ajánlat a magyar királyi államvasutak Nyíregyháza állom isan levő vendéglői üzlet bérletere felirattal ellátott nem különben a kellő okmányokkal felszerelt borítékba zárt és lepecsételt ajanlatok 1905. évi január 15-en deli 12 óráig a magyar királyi államvasutak debreceni üzletvezetősége titkári hivatalához posta utján terltvevennyel nyújtandók be. Ugyanazon időpontig Dauatpénzül biromszáz korona készpenzben küldendő be függetlenül az ajánlattól a debreczeni üzletvezetőség gyüjtőpénztárába posta utján jelen palyazati hirdetmeny szamara való hivatkozással. A vendeglök bérleiére vonatkozo feltetelek nevezett üzlelvezetőseg 111. ( forgalmi es kereskedelmi (osztalyaban) Tisza-palota 11. em. 25. ajlo (i hivatalos orak tartama alatt) d. e. 8—12, es d. u. 2—1óráig) megtekinthetők, miért is az ajanlat tevőkről feltéteteleztetik, hogy azokat ismerik es magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételekből ellérő vagy a kitűzött határidőn tul beérkezendő ajanlatok figyelembe vetetni nem fognak. A magyar királyi államvasutak fenntartják maguknak azon jogot, hogy a pályázok közül tekintet nélkül a fölajanlott berletösszeg nagyságára, szabadon választhassanak. A vendéglő helyiségek közül az 1—II. oszt. étterem fűtése és világításáról a vendéglős saját költségen köteles gondoskodni, mig a III. oszt. váró- es etlerem világítási és fűtési költségéit fele részben a vasút intézet felereszben pedig a vendeglős viseli. Kelt Debreczen, 1'J04. deczemoer hó. Az üzletvezetőség. IRODALOM. Két regény. Az Új Idők tizenegyedik évfolyama, amely e heti számával kezdődik, két uj regény jelében indul meg. Az elsőnek czíme „Ábel és Eszter", szemzője Gárdonyi Géza, s azzal a poétikus melegséggel, mesteri jellemrajzzal és érdekes cselekménnyel van megkomponálva, a mely Gárdonyinak a legelső magyar írók között biztosítja helyét. A másik regény „A diadalmas Éva", franczia író műve. Pierre de Coulevain iz Európát járó amerikai asszonyt festi meg benne egy roppantul hatásos cselekmény keretében. Van azonkívül ebben a számban eredeti rajz Tull Ödöntől, meg Csók Istvántól, novella Wolfner Páltól és Tábori -Róberttől, költemény Farkas Imrétől czikk Szerb Zsigmond tollából es számos epizód, apróság a hétről. Most hogy megindul a tizenegyedik évfolyam, legalkalmasabb az előfizetésre ez időpont. Ezért is a kiadóhivatal (Andrászy-ut 10) azoknak, akik még nem ismerik az Uj Idők irányát, kívánatra ingyen küld mutatványszamot. A kösönség pőréből.*) Most jön tudomásomra, hogy a nyirac=ádi gór. kath. egyházLan az orosz-japán háború változó szerencsejeből kifolyólag az oroszok győzelméért valamikor imák vesztettek volna!? Mint parochusnak erről tudomassal kellene lennem, vagy par ezerre menő híveim valamelyike tudomással birliatna, mert magyarul imádkozunk. Imádkozunk koronás királyunk O Felsége boldog uralmáért, Ö szentsege az egyház feje, valamint egyhazunk kormányzoi jólétéért, a mikor arra gyermeki es jobbágyi hodolaluuk felszólít, de ily badar jogczimen imázni nem szoktunk. Csak rossz indulat szüleménye lehet az ily kacsahír, ha c akugyan megjelent valamikor a „Nytrvidék' valamely őszi számában.**) Kötelességemnek teszek eleget, a midőn nyilatkozom, hogy a vezetesetn alatt levó nyiracsadi egyházban ez nem történt, nem törtenhetik es történni nem fog, mert eszménykepem sokkal magasztosabb, mint hogy hazafiatlan s/erepet betöltsék. De ha csakugyan valaki ily áldatlan vádló szerepet töltött be. hogy személyemet, jellememet kétes színben feltüntetni merészkedett, mig a bokorból ki nem jő, hogy ismerjem Ó kigyelmét, addig sötétben buikalo, mások feddhetlen jóhirnevén rágódni törekvő, aljas rágalmazónak nyilvánítom. Kelt Nyiracsádon, 1904. évi deczember hó 30. Tisztelettel Pisztrán Victor, g. kath. plébános. **) Mi kor!? A szer k' *, ro vat alatt közl&ttekért a felelúüj.' a bekiilJa. '"eti.
