Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

nyirvidék 3 3. A választmány tudomásul vette a Nigykállóban tartott jarásköri. illetve önsegélyző-egyesúleli közgyü­lésn-k, a tisztviselői karnak és a választmány tagjainak 3 évre újból megalakításáról szóló jegyzőkönyvi kivo­naton áttett hitarozatat. 4. Ruhnwnn Andor az egyesületnek buzgó és lelki­ismeretes pénztiiosí mind-n választmin/i üés^en elő­lerj szti a p nztár allásir >1 szóló időközi jelentését. 5 és C. a) téUlenkint j lenli a kiutalt kölcsönöket. 7. A vá aszlmány egy külön gyűlésében vizsgálta leiül az 1903 ik évről szóló zároszámadásokat, amelyből kitJnt, hogy az egyesület beretele volt az 1903-ik év­len 4291.07 korona. Kiadása volt 4 27.-04 korona. Pénztári maradvány I9"03 korona. Vagyon kimutatás: I. 25 drb kötvényen 2503-10 K. 2. 2 59.'. sz. takarékpénztári könyvön i0«0 5l K. 3. 1 76'JO. sz. takarékpénztári könyvön tartalék alap I 398 31 K. 4. Tagsági díj hátrányban 22 K. 5. Kamat hát lányok ban ti601 K. 6. Készpenzben 19-03 K. Összesen: 414*90 K. Összes vagyon az 1902-ik év végén 3584-15 K, az 1903-ik év vé.'én 4 14S VG K. Vsgyon szaporodas 561.81 K. A mutatkozó tagdíj és kamathátrányokra nézve a választmány határozata értelmében az illető tagok kötelességeiknek teljesítésére felszólít tatlak s azok nagy része már az 1904. év elején a pénztarba befolyt. E helyütt nem mulaszlhatom el, hogy Ruhmann Andor pénztáros urnák nehez és sokoldalú körültekin­tést igénylő munkálkodásáért itt a közgyűlés helyen is az egyesület neveben hálás köszönetemet ne nyilvánítsam. 8. Egyesületünknek az 190 !. év végén 23 rendes tagja volt. de mint jelentésem elején sajnálattal jelentéin 3 tagja elhunyt, így jelenleg 20 rendes tagja van. Midőn jelentésemnek végére jutottam, hálával emlékezem azon 21 tanító nemes gondolkodásáról, akik járáskörünkben ezen segély egyletet az 18^7-ik évben - semmiféle anyagi áldozattól vissza nem riadva, — megalakították, amely áldásos intézményből áz 1903-ik év végéig 4 tag 2 izben, 15 lag pedig egy izben részesült segélyezésben. Slolían L-ijos elnöki jelentései ludomá-ul véletvén, neki a közgyűlés tevékenysegének elismeréséül köszönetet szavaz., Kmf. Varga György, járásköri jegyző. Hitelesítettük : Nyíregyházán, 1904. julius 15. lluhniaiiii Andor. Korpos Mihály. TANÜGY. dijat fizet, mely alól senki sem menthető fel.* Fizet továbbá minden tanuló a giuin. alapra 2, az országos nyugdíj alapra 6 koronát es 1 koronát iljusági kkönyv­tárra. E dijakon felül ev. ref. és az izr. elita tanulók 6 korona vallás!anitási dijat is fizetnek. A tandíj 56 korona. Ez ősszeg két részben, és pedig felerészben a beíráskor, másik fi részben február lió 1-én előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyt zni. Azon lanulók, akik magukat részh-n vagy egész­ben a tandíj fizetése alól felmentetni i hajtják, tandíj­mentességükét kérelmező folyamod ványaikat kellően felszerelve, a főgimnázium kormányzótan.iesahoz czimezve, augusztus hó 15-ikéig a főgimnázium igazgatójához nyújt­sák be. Később beadott folyamodasokul tekintetbe nem veszünk. A magántanulók SO korona vizsgila'i dijat Tizei­nek s ezenfelül a gimn. alapra 20. a nyugdíj-alapra 6 koronát, 1 koronát könyvtárrá. A 27 kcr. a beiratás alkalmával előre fizetendő. A maganlanulok ezenfelül valláslani vizsgalati dijat is Fizetnek a vjllaslanároknak, és pedig a keresztyen tanulok 6—ti koronát, az izraeli­ták 10 koronát. A tapintézet szeptember elején nyílik meg. A láp­intézetbe vallásfelekezeti külöinbseg n Ikül vesszük fel a tanulókat. A tisztességes ebed es vacsora dija egész évre 12<> korona, mely összegei a tanuló ket részbeu elóie tartozik belizelni. II. Értesítés. A nyíregyházi közs. polg. leányiskola 1. es 11. osztályába lepő nyíregyházi illet «'• s é g ü tanulók beiralása augusztus hó 1. es 1-ik napjain d. e. 9— lá-ig. Az iskola kötelekébe újonnan belépő lanulók kötelesek a mull évről szóló iskolai bizonyítványukkal együtt keresztlevelüket és az ujraollást iga/.olo bizonyít­ványukat bemutatni. Ezen bizonyítványok nélkül jelent­kező lanulók visszautasillatnak. A beiralás alkalmával fizetendő dijak : a) I. félévi tandíj: 20 K b) beiralási dij: '2 K c) könyvtár díja: 2 K Az. iskolába újonnan lépő tanulók — tanítok gyermekeit kivéve — az I. félévben tandíjmentességre nem számíthatnak. A II. osztályba lepő tanulók közül is csak annak lehet kilálá-a tandíjmentességre, ki jo­magaviseletü s kinek az I. osztályról legalabb jó bizonyítványa van. Kérvényező csak a lanulo szülője vagy annak helyellese lehet. A lek. Iskolaszékhez címzett s szegény­ségi bizonyítvánnyal ellátott folyamodványok a beiralas alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. Nyíregyháza, 1904. julius 15. Gáspárné Bülcsházy Vilma. 2—2. polg. isk. igazgató. tására, mely intézmény az 1902—1903-ik tanévben 75 folyamodó között 8000 koronát o-z'ott ki ösztöndijak és segélyekben; a Ferencz József Tanilók Házát, mely­ben 12o tanítónak főiskolákat lanuló fia talált teljes ellátást — 42.770 koronával tartotta lenn s ezen kívül e folyó iskolai évben 82 tanulónak eszközölt ki Buda pesten az egyes ni mes rzivü vendéglősöknél sz.bad asztalt. Az „Eötvö=-Alap" helyi gyűjtő bizottság elnöki­nek jelentése helyeslőleg tudomásul vételeit. Az indítványok sor. n a járásköri közgyűlés az elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott: a) Nyíregyháza váiosnak a kiutalványozott .00 korona segelyért. b) Újfehértó rernesin gondolkodó képviselő-testü­lelének, a műkedvelő társaságnak és rendező-bi/otlsag­nak a szíves vendéglátáséit, a „Kaszinó* tagjainak pedig a terem átengedésééit. c) Ugyancsak az elnök indítványára, az < Ibunyt Eördögh Dezső kir. lantéi ügyelő. Horváth István ev. ref. Seszlay János gör. kath., Mraz János ág. ev. tanítók emléke jegyzőkönyvii g megörökíttetni határoztatotl. d) Sloll Ernő az .Eötvös-Alap" érdi kében igen meleg hangú s lelkes beadvanyl intéz a közgyűléshez, melynek indítványí része igy hangzik: „Kortes gondol­kodást egyaránt megbélyegző egsiszlinus tör.-kveseknek szegje ulját Szabolcs e járásköre s mondja ki, hogy tagja a járáskörnik csak az lehet, ki egyúttal az Eöt­vös Alapnak is tagja." Tekintettel arra, hogy a járáskör, mint szabad egye­sület tagjai, mis egyesületbe való belépésre nem köte­lezhetők, Stoll Ernő indítványát a közgyűlés nem fogad• hatja el, azonban kijelenti, hogy a járáskör tagjait az „Eőlvö.s-Alap"-ba leendő belépésre fokozo'tabb mérték ben lógja serkenteni és buzdítani. e) Elnök a „Nemzeti Iskola" c. politikai lapot, mint a magyar iskola szolgá'atában 11 év alatt a tanító­sággal összeforrott tanügyi ujsujot a járásköri tagoknak, vagy általok az iskola könjvlárának megrendelésre ajanlja. Elnök ajánlatát a közgyűlés tudomásul vette. Íj Elnök köszönetet mondott a szereplő és jelen­lévő kartársaknak, Újfehértó város tanügy- s tanitó­barátainak a szíves megjelenésért és érdeklődétért, miután az ülést berekesztette. Dr. Kelemen Adolf pedig az elnöknek a tapintatos és szép vezelesért köszönetet mondott, miulán az elnök elénk éltetése közöli a járás­köri közgyűlés „Önsegélyző-Egyleti" közgyűléssé alakult, molynek vezetését álvelle Sloffan Lajos elnök. Stoffan Lajos elnök a „Szabolcsvármegyei Tanito­Egyesüldt" nyíregyházi járasköre kebelében fennálló „Önsegélyző-Egyesület" 1903. évi állapotárol a követ­kező jelentést lerjeszlelte a járásköri önsegélyző­egyesületi közgyűlés elé: 1. A segely-egyesület kormányzása czéljából meg­bízott igazgató-választmány az alapszabályok értelmé­ben — különösen figyelembe véve annak szükségessé­gél — rendesen meglartja gyűléseit, melyeken a folyó ügyeknek tárgyalása mellett az egyesület anyagi fel­virágzását szem előtt lartva, hozza meg érdemleges határozatait. — Első sorban szomorú kötelességként jelentem be, miszerint az 1901-ik év folyamán egyesülelünk ren­des lagjainak sorából két tagot: Seszlay János nyír­egyházi gör. kalh. kántortanítót és Mráz János nyíregy­házi ég. ev. tanitól, az 1904-ik év elején pedig Horváth István nyíregyházi ref. igazgató-tanítót, tehát 3 tagot ragadott el a kérlelhetlen halál. A választmány az el­hunylak felett sajnálkozását kifejezve, emlékezetüket jegyzőkönyveben örökítette meg. Csendes béke lengjen hamvaik felett. Mynkeer Luciann Fauslus Lübbert Van de Brogh tagadólag rázta a fejet. — Nem oly kivihetetlen, mint gondolja. Engedje, hogy második találmányomról szóljak. A haladas — már mint az, amit a mult század végének hivalgó fiai annak szerettek nevezni — s a velejaió uj foglalkozá­sok és mesterségek csak a betegségek számát szapori­toiiák. Szemb'j is hússzal van több, mint volt a mult század elejéu. Az óras, a könyvkötő speczialis szembaja mellé most a mindnyájunk szembaja sorakozik. Ezt a kegyetlen világító szerek sokasága, főképen annak a Bremer-lámpásnak brutális fénye okozza. A petróleum, bűzét hagyjan, robbanós és erősen ránk fűt. A gázláng­nak görcsös vonaglasa idejekorán veniti meg a zemet, a teke médiumait már a gyermekin I zavarja meg. Ezt az allapotot növeli az apró betű, melylyel az ujabb könyv és lap tele van hintve. S egyszerre, uram : tor­nyon, utczasarkon, előttünk, felettünk, alattunk és kö­rülöttünk sisteregve gyúl ki a villamos tüzek szemfény veszlő tündöklése. Éjjel is söt> t ÜV' ggi 1 az orrunkon botorkálunk már dolgaink után. Ezek a fénjkül nbö/e­tek köre fordítva, megrendítenek egy jeges medvének is az egészségét. — Nos uram ? Nos, nos, nos ? — sürgetém a professzor urat. — És mi következik mindebből? — Mi egyéb, mint az, hogy más világító testről gondoskodunk Van egy növény, a brassica napúd olcifeva — Magyarországon repeze néven lordul elő — melyet eredeti hivatásatol elierelve, istenverte gépek olajozására fordítanak. Vollaképeni ren.íeltetése ptdig az, hogy világítson. Fénye nyugodt, egyenletes es soha még szét nem vetette a tartóját. E találmányom, meg­vagyok felőle győződve, rövid időn megfogja hódítani az egész művelt világot. Gyerünk tovább! Hanjszor tapasztalja boszusan uraságod, hogy a vizvezetek csöve vngy eldugult, vagy megrepedt. Hol víz nélkül szűköl­ködünk, hol zápor szakad a fürdő-szobájába. Am hasz­la'an küld el a tűzoltókért, mert azok ctak tüzet tud­nak oltani, de vizet nem. — S mii ajánlana ennek a helyébe ? — dadogám. — Még kerdezheli ? — ifelel a professzor ur, — En idézzem vissza emlékébe a hajdani való dunavizest? Ezek az én találmányaim voltakepen annyiban hasonlí­tanak a puskaporhoz, hogy ezt is másodszor kellett ki­találni. Az önök emberséges tólja újból a hátára emeli az ő diadalmas puttonyát — it' s all. Az uj iskolai év. 1. A nyíregyházi ág. ev. főgimnázium. A jövő évre vonatkozó beiratások szeptember 1., 2., 3. napjain. A javitó és pótló vizsgalatok augusztus 30. és 31 -ikén tartatnak meg. Oly tanuloknak, kik egy kötelező tantárgyból kap­tak elégleien érdemjegyet és akiket a tanári testület képeseknek tarl arra, hogy a szünidő alatt önszorgal­mukból pótolhatják mulasztásukat, megadja a jogot, hogy a jövő iskolai év kezdetén javitó vizsgálatot tehesse­nek. Ezen javilo vizsgálat, ha a tanuló a kitűzőit idő­ben jelenik meg, díjtalan. A felvételnél minden tanuló 4 korona felvételi — Ah ! elvagyok bájolva. — mondám megrökö­nyödve. Hiszen nekem őrült latogatoin van. Berohan­tam a ttlefonhoz s felriogaltam a közkorházak nappa­losait, hogy siessenek segítségemre. Hogy beltptem, vendégem mosolygott. — Találmányaim közül még csak kettőt ismer, uram. — Oh, vágtam elejébe, — beérem egyelőre ezekkel! — Hát még a többi ! — folylatá nekimelegedve.— Az én társadalmi reform eszmém ! Ezzel igazan nagyra vagyok. Tisza István gróf m. kir. ministerelnök ur ő excja elölt mar olt is fekszik. Nincs egyebről szó benne, mint arról, hogy az ebben az évben születendő minden uj honpol.árt a magyarok dicső királya grófosilsa meg. — De hiszen Szemere Miklós ur már egy röp­iratban . . . — Szemere ur csak amolyan közönseges nemes embereket conlemplált. De én mágnás n°mzetnek sze­retném látni a magyart, am.ly eszmével — azt hi­szem — magam mellé csődítem az egész . . . — Lipotvárost, igenis. — S a körülfekvő többi országrészt, lessé* elhinni. Mert nézze uram : a deirokráczia nem egyéb, mint a tömegek arisztokracziaja. Ott van Amerika, a demokrata állam-csoport. S hogy éhezi a grofokat es herczegekel. Annyira f Igazdagodolt már, hogy olt a koldus is negy tal ételi eszik ebédre. Az Astorok, Van der Biltek, Gtuldok, Rochi f-lhrek s mindahány. Rangjok nincs és szűletesök tisztara csak élettani mozzanat, a heraldiká­nak árnya, az ősiségnek minden nyoma nélkül. Ural­kodó köll nekik! A felség ragyogása! A fényes udvar­tartás ! Mód in* llé a rang ! Czim es rendjel ! Az elmék teljesen kivannak már készítve e czelra. Még egy lökés és megszületik az Amerikai Császárság, tartósabb ala pon, mint a Saharai Császárság. Ekkor, uram . . . Ebben a pillanatban — hála neked oh Edison! — megrezdül a villamos csengettyű, Juczi kilárja az ajtol s benne megjelen két hatalmas termetű rendőr s három athlela lipótmezei legény. — Melyik az ? kérdi a csapat vezére. — Ez az! — monda a professzor es rám mu­tatott . . . . . . Erre persze, liogy felébredlem. Torzó. Tanitók, tanítónők s óvónők figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi ui. kir. Miniszter ur­nák f. évi július hó 4-én kell 53522/904. sz. rendele­tének másolatát különösen az oly lamlok, tanítónők, tájékoztatására, kik még az orsz. tanítói nyugdíjintézet­nek mind e mai nap g nem tagjai, az alábbiakban szórul-szóra közlöm : „Az 1891. évi 43. t.-cz. végrehaj lá-a tárgyában az 1892. évi 37^90. sz. körrendelettel kiadott „Ulasitas" 11. részének 1. pontja szerint az orsz. tanítói nyugdíj és gyáminté'.elbe való felvétel kérése alkalmával többek kőzött a rlijlevél is bemutatandó. Bar a dijlevélbe a tanítói javadalom pontos megállapilhatása végeit szükségem van, azonban ez meg sem oly lényeges kelléke, hogy ennek esetleg késői kiszolgállatasa miatt a tanitó fölvétele késedelmet szenvedhetne. Nemcsak az orsz. tanítói nyugdíj és gyámalap, h.m in első sorban a tanitók és családjaik fontos érdeke az, hogy minden tanitó (lanitónő, óvónő) a véglegesítése napjától számí­tott féleven belül szorgalmazzák s a mennyiben sürgető kérésük eredmenyre nem vezelne, a felvételhez szüksé­ges egyeb okmányaiíat ezen kőiülmeny bejelentése kapcsán hozzám a fentidézett körrendeletben meg­határozott egy évi határidőn belül annál is inkább terjesszék fel, mert a dijlevél késői kézhezvételét kése­delmes jelen', kezésük igazolásául a jövőbe i figyelembe nem vehetem. Budapest, 104. július hó 4. A miniszter helyett: ZSILINSZKY, allamtitkár. Nyíregyháza, 1904. július hó 29. Lengyel József, kir. lanfelügyelős gi tollnok. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. i. A kereskedelemügyi m. kir. minister 50659. számú rendelete a széna, szalma és szecska küldemények ked­vezményes szállítására nézve. Az ország tulnyomo lészében mutatkozó rendki­vüli lakaimány hiányra való trkintet el, hogy a gazda­sági czélokra szállítandó szálas takarmányoknak vasúton való hozatala megkönnyittessék. utasít latol t a in. kir. államvasutak igazgatósága, hogy az ország halarátol legalabb 50 kilométerre fekvő magyar, rszági vasúti ál­lomásra szállilandó állattenyésztéssel foglalkozó gaidak részére rendelt s az illető rendeltetési állomáson tény­leg leadandó s onnan tengelyen elfuvarozandó széna, szalma es szccskaküldeményekre nézve a szállítási díj­nak kocsi és fuvarlevelenkint legalabb 10.000 kilo­gramm -rt való fizetése melleit a m. kir. államvasutak ö-szes vonalain és a pécs—barcsi vasúton a helyi díj­szabás szerinti II. kivéleles díjszabásnak a tételeit al­kalmazza rovatolás utján. Ez a kedvezmény f. évi augusztus hó l-lől visz­szavonásig, de egyelőre legkésőbb a 1. év végéig érvé­nyes és szolgalali uton a kihirdetés mellőzésével léptet­tetik életbe. FölszóllíMattak továbbá a többi vasutak igazgató­ságai is — ide nem értve a helyi erdekü vasutakat —

Next

/
Oldalképek
Tartalom