Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

N Y I R V í D É K 1898-ban korona 24000.— 1899-ben , 24fOO.— 1900-ban „ 2-'549.— 1901-ben „ 23468.— 1902-ben , 21988.— I9

r

,3-ban , 23011.— Már engedelmet kérek alássan ; tudom ugyan, hogy még a bajusz-pedrős kai ujáról is lekopott már a húsz év előtti időnek kedves n frénje ; de ezeket látva, nem taithatom a tollamban amaz időnek kaczagtató kedve; refrénjét: — .ejnye be jó, czigany báró!" Ezen kimutatás összegei is mikén' a hévmérő le és fölszállanak és nem nehéz kiszámítani, hogy ha 6 év alatt 900 koronával csőkkent a 24 ezer koronás kölcsön, akkor ar.nak visszafizetésére nem 40, hanem épen 160 esztendő leend szükséges. Az 1898 ik évi mérlegben a testületi helyiségek berendelésének értéke 800 koronában van felvéve, azon megjegyzéssel, hogy ebben a villanyfelszerelés is benlfoglaltatik. Azonban milyen lelkigyönyörüségre szolgálhat azon'fényes világosság, mely az I902-ik évi mérlegből sugárzik felénk, midőn a testület berendezésének 117^. kor. értéke mellett, ott fényeskeeik a villany felszerelések értéke 1118 koronával. De ki hinne? a kővetkező évben már ismét nincs nyoma az 1118 koronának Letűnt. Jött és ment miként az üstökös csillag, mely eljő és nem tudjuk honnan jő, és elmegy, és nem tudjuk merre m'gyen. Azt mondám, hogy a legulóbb kimutatott 7586 korona tiszta vagyont nem értékelem az 50 százalékára. Ennek a teljes niegbizhatlanságon felül még szamokban kifejezhető okai is vannak. Ugyanis ezen tiszta vagyont a tagdijak és tagdíj hátralékok képezik; már pedig ezl a kimutatást valóban bámulatra méltóan készítik ezen ipartestületben. Itt vannak a kétségtelen adatok : Az 1901 -ik évi mérleg díjhátralékokban 3848 koronát mutat ki; az 1902-ík évben saját kimutatások szerint 848 tagja volt a testületnek, ezek dija á 4 kor 3'i92 kor.; ezek kőzött 70 uj tagnak beiralási dija 300 kor., összesen 75.0 kor.; levonván ebből az 1902ten befolyl 2546 kor. tagsági dijat, marad 4994 korona. Mi S' m természetesebb, mint az, hogy ezen évi merlegben e<.en a czímen 4994 koronának kellene szerepelnie átlevőleg az 1903-ik évre. Igen áin, de nem oda Buda ahol Soroksár! akkor rrem lehetne 7586 kor. vagyonnal brillírozni, tehát írja a jegyző úr!: 7542 van kint díjhátralékban. Csak 2548 koronával több. Mi ez a tenger sima tükréhez ! Vonjuk le ezen 2548 koronát és szállítsuk le a testületi berendezések értékét, mely a zászlóval egyült 2000 koronára van felvéve, a m i ériekéie — ki fog tűnni, hogy a nyíregyházi ipartestület biztos leplekkel halad a lejtőn lefelé, annak daczára, hogy ezen 8 év alalt a sajat bevallá?a szerint 4S ezer korona bevétel lelett rendelkezett. — Hova lett az a jövedelem, miként lett felhasználva; azt a vizsgálat v.m hivatva kideríteni. De azon megtörtént tény, hogy a midőn folyó évi augusztus hó 22-én az előző év zárószám idásának a megvizsgálására megjelent küldöltség a kívánt okmányokat be nem tekinthette, mert azokat az elnök, a pénztáros és az ellenőr előadni nem tudták — bizony szerfelett furcsa világításba helyezi ezen testületnek az ügykezelését. Szerény meggyőződésem szerint, jogállan.ban ez talán csak még sem járja meg égésién. Mert amidőn ezen országnak szentesitett törvényei szerint a munkás kereskedővilág a legszigorúbb őrködés alatt áll és nem ritka esetben csupán nem tudásból avagy mert a létküzdelmei közben nem ért rá könyveit elég pontosan vezetni — elveszi a büntetését, habár vagyonának roncsain tekint vissza egy becsületes munkásságban eltöltött életre — nem lehet, hogy ugyanezen áUamban egy testület minden kötelmeket ügyeimen kivül hagyva — hamis mérleggel álljon a nyilvánosság piaczára és ezrekre menő jövedelemről adjon olyan számadást, amilyen számadásért a kereskedőt börtönbe zárják. A könyvvezetés titkairól, mint mondám, nem emeltem fel a fátyolt egészen és a jobb kártyáimat ultimóra hagytam. Tarlozom még azon kijelentésein igazolásával, hogy ennek a testületnek nincs olyan ténye, amelyre a bizo nyosság, a megbízhatóság bélyeget rá lehetne ütni. A kefséget ehez a fentiek már igazolják. A bizo nyosságot, a sok adat közül kiválasztva, az itt bemutatót igazolvány-másolat minden kétségen felül megállapítja : 2530. Igazolvány arról, hogy Itcze Jenő a tanonezok nyilvántartásának 2530. télel alalt — Liter Mrrhoz belépett 1899. deczember 15-én és megszűnt 1901. juli 15; azonban a tanszerződés megszűnte az illető rovatban bejegyezve nincsen. Nyíregyházán, 1904. aug. 11. Aláírás. 2530. Igazolvány arról, hogy Liter Mór mesternél Itcze Jenő tanoncz beszegődött a nyilvántartás lanusága szerint 1S99. deczember 15-én, megszökött 1900. január 4-én, sa tan szerződés ekkor fel is lett bontva. Nyíregyháza, 1904. aug. 30. Aláírás. íme a corpus delicti, amilyenből nem egy van raktáron, s amelyekből mintával kívánatra készséggel szolgálunk. Kovács Dániel. WOLFNER PÁLtól és IGRICtől, költemény SZABOLCSKA MIHALYtól és számos vidám apróság meg a hét eseményeit tárgyaló kép. JÓKAInak utolsó regénye közeledik befejezéséhez. Aki a lap irányával megismerkedni óhajt, annak a kiadóhivatal (Andrássy-ótt 10.) ingyen küld mutatványszámot. Magyar Lányok. Az iskolák tanítják, a Magyar Lányok, i Tutsek Anna képes lapja neveli fiatal lányainkat. Minden I száma gazdag tárháza a változatos, szórakoztató és mulattató olvasmányok mellett a tanulságos komoly közleményeknek, a háztartás, nevelés, kertészet, konyha, női foglalkozások, illemtani cikkeknek. Minden megvan benne, ami a leányvilágot érdekli, szórakoztatja. Ezt a lapot bátran adhatja a szülő és tanító a fiatal leányok kezébe, .mert a szerkesztőség, Tutsek Anna vezetése mellett a legnagyobb gonddal válogatja meg a közleményeket. Előfizetési ára negyedévre 3 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy-út 10. szám. De Circé kisasszony, regény, irta Ernest D a u d e t. Egy érdekesen izgató epizódot mond el ez a regény I. Napoleon uralkodásának titkos történetéből. A témáját a császárságnak csak most hozzáférhetővé lett okmányaiból merítette a szerző. Hősei Napoleon titkos rendőrségének egyik kiváló embere, meg egy fanatikusan királypárti fiatal leány. Pompás korrajz az egész és a regény roppantul érdekfesz tő. Megjelent az Egyetemes Regénytár sorozatában, Singer és Wolfner kiadásában. Ára, szines vászonkötésben, egy korona. A legjobb nevelő. Az iskola év kezdetével Az Én Újságom is folytatja nagy nemzeti hivatását, a gyermekek nevelését, tanítását. Hétről-hétre történelmi és hazafias elbeszélések, mondák-regék, mesék és versek, mindenféle érdekes, ismeretterjesztő, tréfás apróságok beleviszik a gyermek lelkébe a szépet, jót, nemeset s lángoló hazaszeretetet. Az En Újságomat Pósa Lajos szerkeszti a legkiválóbb magyar irok támogatásával. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy-út 10. szám. Előfizetési ára negyedévre 2 korona. A tartódi medvehajtás, regény egy kötetben, irta M a 1 o n y a y Dezső. Az igazi regényíró hatalmas fantáziája és színesen leíró talentuma lüktet Malonyaynak e legújabb elbeszélésében, amely egy muló felben levő társadalomnak is megkapó rajza. Hősnője egy fiatal leány, aki félszeg pozícióba keveredik és mély érzésében találja a kifelé vezető utat. Drámai jelenetek váltakoznak benne a természetnek csudaszép leírásaival. A kötet az Egyetemes Regénytárban jelent meg, Singer és Wolfner kiadásában és ára kötve egy korona. Feri bácsi, regény, irta B 1 i c h e r-C 1 a u s e n. Az északi írónők között Blicher-Clausen előkelő helyet foglal el. Finom lélekrajz, érdekes meseszövés és remek nyelvezet teszik irói előnyeit, amelyek ebben a könyvében is kifejezésre jutnak. Olyanok az ő leírásai, mint egy finom csipkeszövés, a melyeket bevilágít a szenvedélyes érzés tüze. A regény az Egyetemes Regénytár sorozatában jelent meg, Singer és Wolfner kiadásában. Ara, szines vászonkötésben, egy korona IRODALOM. Uj Idők. A gyümölcsérés vidám és boldog hangulatát rajzolja meg NEOGRÁDY ANTAL szép képe, a melvet az UJ IDŐK e heti száma, bemutat. Ugyanabban a számban van novella MALONYAY DEZSŐ, KRÚDY GYULA és LENDVAY KÁROLY tollából, czikk SZOMAHÁZY ISTVÁNtól, KEVÉtől, Bjnílpén: ül az ajánlott lenolajk. nőc.-e egy évi értjének 6° o a Lésrpénz vagy állami letet l.re alkalmas (Ttekpap iOr.il n l.gk sö'.b f. évi. szeptember hó 26-iki déli 12-órakor a m. kir. allamvasu'ak budapesti fópénztniánál leteendő. * Ké-őbb benynjlolt ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan es a re-zleles módozatok betartá-a mellett állittalmk ki, végül olvarok. melvek után bána'pénz nem tétetett le. figyelembe nem vétetnek. Bud.pesl, 1904. augusztus hó. Az igazgalóság. 289?4—901. Pályázati hirdetmény aczélöntésü gózekek szállítása iránt. A m..gy, kir. államvasutak l udapest— jobbparii üzlelvezeiősége 1905., 1906., 1907. evben felniei ülő szükségleteinek fedezésére 150 darab felső es 150 darab alsó aczel öi.té.-ú gazgőreb szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlati minta az üzletvezMőség anyag bes.erzesi oszlályá'ol (1 1; Budapest külső-lerepesi ut 2. ház 1 emelet kipható. Ugyan zen ajánlati mintában fel vannak sorolva az egyéb palyazati és szállítási feltétel* k. Az ejrinlat 1 kerona bélyeggel ellátva, lep csétclve s a bori'ékon .ajánlat a 28424—904. számhoz felirattal megjolölvp, legkésőbb 1904. évi szeptember 20-án déli 12 óráig nevezett üzli tvezelőseg anyagbeszerzési o-ztályához I eterjeszlcndő. Budapesten, 1901. augusztus 19-en. A n>. kir. államvasutak jobbparti üzl tvezelősége. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 130784—904. szám. Pályázati hirdetmény. Alulírott igazgaló.-ág a magyar királyi államvasutak műhelyeiben 1905. évben esetleg 1906. és 1907 években szükséges viaszos-vászon kárpitok szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A pályázat tárgyát képező anyagokat és azok egy évi mennyiségét feltüntetendő ajánlati űrlap, valamint a száll tásra von.tkozó és az ajánlattételnél kötelező, részletes módozatokat tartalmazó ajánlati felhívás valamennyi hazai és horvát-szia'onországi kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthető és az alulírott igazgatóság „Anyag és leltár beszerzési szakosztály"-ánál (Budapest VI Andrássy ut 73. sz. II. emelet 48. ajtószám alatt díjtalanul kapható. Az előirt módon kiállított, ivenként egy koronás magyar királyi okmánybélyeggel ellátott ajánlatok, az ivenként 30 filléres magyar királyi okmánybélyeggel el látott és aláirt ajánlati felhívással együtt, lepecsételve legkésőbben folyó évi szeptember hó l7-ének deli 12 órájáig a fentemiitett szakosztálynál benyújtandók, vagy posta utján odaküldendők. Az ajánlat boritéka e felírással látandó el .Ajánlat 130784-904. számhoz." Bánatpénz gyanánt az ajánlandó kárpitok egy évi értékének 5%-a, legkésőbben folyó évi szeptember hó 16-nak déli 12 órájáig a magyar királyi államvasutak budapesti központi főpénztáránál, akár készpénzben akár állami letetekre alkalmas értékpapírokban leteendő Bánatpénz nélkül, vagy később benyújtott, valamint az olyan ajánlatok, melyek nem az előirt módon tétet nek, vagy a melyek az alairandó ajánlati felhívás nélkül nyújtatnak be, úgyszintén a postaajanlatok figyelembe nem fognak vétetni. Budipest, 1904. évi augusztus hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. 122599—904. sz. Pályázati hirdetmény. Alulirt igazgatósag a magyar királyi államvasulak részére jövő 1905. évben szükséges lenolajkenóc szállításának biztosítását óhajtvan, ez iránt nyilváno pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező lenolaj kenőcse szállítására vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinth:tők és a magyar királyi államvasutak igazgatósági anyag és leltár beszerzési (: A III :) szakosztályánál (: Budapest Anirássy ut 73. sz. II. emelet 40 ajtószám :) ingyen megkaphatok. A szabályszerűen kiállított egykoronás m. kir. okmónybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi szeptember hó 27-iki déli 12 óráig a m kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szikosztályában átadandók, illetőleg posla utján oda küldendők és a boríték ezen külczímmel látandó el. „Ajánlat lenolaj keneze szállítására 1 '2599—901 A 111. szhoz*. Képek a japáni szinnázból. Irta : Nagy Béla. Minden színésznek meg van a m ga szerepköre', a mely et csak a legritkább esetben szabad elhagyni. E/ért azután mgy társulatot kell tartani, a melyhez kai dalosok, segedek ós akrobaták is csatlakoznak. A művészek fizetése a betöltött szuepkörtől függ. E'.en szerencse uiuzsafnk, akik királyok.t, császárokat, h rczegeket, tábornokokat és maga; hivatalnokok it jtlszatiak, a liz hónay g tiltó játék idő rt 500 — 80D l.oroi áig teíj dö fizelé-t kjpnak a mi pénzünk szerin'. A másodosztályú művészek, a kik közönséges polgárokat, ubcson, r..ngu hivala'no;okal, ker skedöket, deuionokat stb. alakítanak, már ke esebb l'i etésre tarthatnak számol. De a legroszszabb díjazásban azon fi ital cm! erek részesülnek, a kik női szerepekre vállalkoznak, mert fizetésűk előadásonkt nt 40—60 Iliiéi nél nagyobbra n> itt rug. E^y előadás rendes időtartama 7—8 óra, dj a darab meg ezzel ntm ért véget. A cselekmény miskép tovább folytatódik és néha belekig is eltart. Azon színházlátogatók, akik idejükkel szabadon nem rendelkeznek, élvezetüket óraszámra is fizethetik. Kínában a földszintre díjtalanul lehet bim-nni, Japánban rnindenült fbelni keil. A páholyok és a karzatok lálogutói azonban a nezőhely kényelmessége aranyában fizetik b lép jjegyeiket. Vessünk egy pillantást a nézőtérre, a mely az előadás kezdeten gyorsan megtelik. Mindenütt falragaszokat látni, melyeken nagyobbrészt jelszavakat és a nézőközönség in háztartása vegett szinhá'.i rendszabályo kat olvashatunk le. A bejáró ajtó fűlött rendizerint természeti tünemények allegorikus repródulczióját alkalmazzák, amit a japani alsóbb n posztály egyáltalan nem ért meg. Ilyen például a napfogyatkozás aliegóiiája, a mely egy a napot elnyelő bőregér által ábrazolutik. Ember einber hátán tolong a lúlzsufolt színházban. Az alsóbb néposztály asszonyai gyeim .-keiket is magukkal hozzák es az általuk elfoglalt női ktrzU igen érdekes látványt nyújt a sz/mlélőiiek. Gyakran clraciozott paho yok is állanak a hölgyek reniclkezéjére. Az. előadasok hosszú tartama m I elt nein csoda, hogy a közöns g nagyobb része ennivalót is hoz magival, a mi az ugy is fojtó, undorító szagú levegőt beszívhatatlanná teszi Czukoikaáruiok és más házalók az, előadás folyama alall kiáltozásokkal ajánlják megvételie portékáikat. Hihetetlen mennyiségű thea fogy el egy ily színházi előadás alalt. A Japan színház összes darabjai fajra oszlanak : van történeti dráma, családi szinmü (a kiiui „Tsoa Bölcse* mintájára, melyet Voltaire feldolgozott), jeli oiés cselszövevenyes vígjáték és varázsdráma. Az utóbbi képezi a japáni színház, legkülő.iö-ebb műfaját, a miért is egy" ily darab cselek nényét lőbb vonasaiban el fogjuk mondani. Meg kell jegyeznünk előbb, hogy a színpad kialhtása nagyon szegényes és a n -z.ő képzelő tehetségét a legmagasabb fokban igénybe ve»zi. Néhány asztal és szék képezi az összes berendezest. Ili egy tr.int akarnak ábrázolni, akkor nehany széket egy vászondarabbal takarnak le. Hegyeket egymásfőié rakott székekkel jeleznek. Ha a színész pgyik lábát hosszabb ideig felemelve tartja, akkor az azt jelenti, hogy lovon ül. Hi oslorát megpaltogiatj i, akkor a uézőnek tudn a kell, lio^y lován viharsebesen szédüld tova. Ka azonban két négyszögletes vászondirabbal jelenik m g. ara Iyekre piros kerekek vannak festve, akkor ő kocsin ül. Ha ki akar szállani a .kocsiból" akkor a vászondarabokat a színházszolgának adja, a ki aztán hóna alá veszi őket. HÍ egy lelenet hajón játszik, akkor a szinházszolga lép szinre evezővel, melyet ugy tart, mint a hogv a hajókormányt szokás és a melylyel lépésröl-lépésr: követi a játszó színészt. Színpadi háborút akként csinálnak, hogy először egy csoport jön zászlókkd a jobboldali ajtón és baloldalin eltűnik Aztán mások jönnek, más zászlókkal balról. Ezek a jobboldali ajtón vonulnak vissza. Egy herold-féle legelőször kihirdeti általánosságban a darab tartalmat. Minden színész, ami it fellep, megnevezi magát es azon helyiséget, a melyben tartózkodik, például : .En Li vagyok, a selyemkereskedő, egy kertbe lépek és egy fekete sziklára ülők egy terebélyes fa ár-