Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

N Y I R V I D E K 3 Azon válaszomra, hogy hiszen legtöbb leleteink az akadémia által kiadott .Archeológiai Értesítőben" közölve leltek, azt válaszolta nem csak ő, de későbben más tudósok is, hogy a inigyar nyelvet nem birják, tehát ő reájuk nézve ezen ösmertelésck csak az esetleg inellekelt r.íjzok Uj|iján bírhatnak némi értékkel. Ilyen nyilatkozatokból tehát az következik, hogy gyűjteményünket illuslráliókkal Lővén ellátva, magyar, német és franczia síöveggel is közzé kellene tenni. Ezt pedig Szabolcsvármegyében csak egyetlen ember lehelné lehetővé, az én igen tisztelt és szeretelt barátom gróf Desewffy Miklós a ki sajnos, hogy tudományát véka alá rejti, pedig azt hiszem, hogy Dr. Rélhy után hazánknak első éremtadóssá. A kutya és ló kinzás sportjának nem barátja. A harminckét lapu bibliát sem szereti forgatni, nem czigányázik, se nem küllőfércz Boldog otthonában él, csupán az ivadékot tagadta meg eddig a sors tőle, pedig volni mit aprítani a tejbe. Ketten megösmertelhelnénk a külfölddel muzeumok kincseit. Ő, a ki bármely szakfényképészszel felvebetné a versenyt és a Diwaldféle heliograpbálást is könnyen eltanulhatna, a munkának illusztrálását vállalhatná némi áldozattal magára, én meg a könnyebb végét fognám a szövegnek megírásával az illusztrátiókhoz a mi nem kerülne fejtörésbe, csupán tintába és fejtörésbe. Bronztárgyakban a würzburgi „Alte Universilüt" régészeti gyűjteménye sem gazdag. Egy bronz lándzsa ; egy szárnyas baltára emlékeztető magasan kiálló diszilésü fülecskével ellátott köpüs halta; egy négy egyenlő oldalú négyszögű köpünyílásos tokos balta, meljmk fülccskéje nem a perminek magas ságában, hanem hosszának felső harmadaban van, a milyenhez hasonlót még eddig nem láttam ; képezik a bronzkorszaknak emlékeit. Többre nem emlékezem, legalibb jegyzett imben nem találom, pedig ha leltek volna n m felejtettem volna ki azokat. B.oii'kors/aki edényük nincs. Sem bronz, sem (ser. p Ujabb, II 11. hallstadli és La Téne korszaki cserép idény szép számmal van kepvis Ive. Egyik szekrényben 2 ', egy mái ik ban ;;6, a melyek közül némelyek a mi g> üjli ménylinkben levőkhöz is hasonlitanajc. Figyelmemet és érdeklődésemet főképpen azon kél darab, nemileg kávés findsákhoz hasonló hét agyag edény kötötte le, melye' Schlieman a híns sok milliomos ivgé^z, a ki Görögországban is Mykencben, Tyrin ben, <s Ürchimenosban is nagy szab.su i-redinénjes ásatasokat vigzell a mai Hissarlik mellett lekvő Trója romjai alatt A tudósok a trójai háborúi a Krisztus előtti 1194— 1184 időre teszik. Ez n edények nem ezen, hanem egy mélyebben fekvő másik, tehát sokkal régibb cu'lurrélegből kerültek. Dr. Torma Zsófia, a kolozsvári egyetemnek eddig rgy<-düli tiszteletbeli nő doktora ezen kitüntetést azzal érdemelte ki mert az Erdélyben, tordosi birtokán talált ős cserépedényeknek szoros rokonságát a trójaiakkal kimutatta. Gróf Vay Gábor és fenkölt lelkű neje gróf Z

;chy Martba úrnő berkeszi birtokuknak „C-onkás" dűlőjében szőllő talaj mélyítés alkalmával egy mintegy száz négyszögölnyi területű bronzkorszaki tenutőt fedeztek fel, az egyedúlit a melyet vármegyénkben ösmerünk, daczára annak hogy bronztárgyakban hazánkban mi vagyunk a leggazdagabb. Azon körülményből, hogy sok bronz lelhelyün; és bronz tárgyaink vannak, temetőt pedig ezen korból a gyulaházi őshalmot és a Csonkás dűlőt kivéve sem csontvázas sem égetett temetkező helyet nem ösmerünk, azt kt 11 következtetnünk, hogy vidékünknek bronzkorszaki lakóinak hullái porrá égetve szélnek szórattak. A .Gscnkás" dűlőben talált, megmentett és — muzeumunknak ajándékozott — 24 cserepedény közül 11 nem csak hasonló, de mondhatnám azonos a Schlie man altal a würzburgi egyetemnek ajándékozott hét edénykéhez. A muzeumnak más szakmákba vágó gyűjteményeinek megtekintésére időm nem szakadt. Nyíregyháza 1904 szeptember 7. Dr. Jósa András. Nyíregyháza egészségügye augusztusban Egészségügyi jelentés. A folyó év augusztus havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a mull év megfelelő havában. Az elmúlt év augusztus havában elhalt 72, addig ez év augusztus havában a halálozás 111 -et mutat, több tehát 39-el. Nem szerint elhalt ti 51, nő 60. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 47, löldműves gazda 35, iparos es kereskedő 27, értelmiségi 2. Ezeken kivül halva született 3, kora szülött volt 1. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 5. Törvénytelen ágyból származó elhalt 7. Élve született 116, és pedig 61 fi és 55 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 9, és pedig 7 ii, 2 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 5-el. Házasságot kötött 18 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. ti 16, nő 14 = 30, ág. ev. fi 25, nő 29 =54, helv. hitv. fi 4, nő 6 = 10, gör. kath. fi 3, nő 6 = 9, izraelita ti 3, nő 5= 8. Életkor szerint 0—1 évig =51, 1—5 évig = 8, 5—7 évig = 1, 7—20 évig = 7, 20—30 évig = 2, 30—40 évig = 10, 40—60 évig = 12, 60—80 évig = 18 80 éven felül 2 ; összesen 111. A város belterületén elhalt 57 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 30, kik kózül nem lett gyógykezelve 5. 7 éven felüli volt 17 ezek mind gyógykezelve vollak. A város belterületén elhalt 57 egyén közül tehát nem lett orvosolva 5 egyén. A város külterületén elhalt 54 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 29, ezekből nem lett gyógykezelve 3, 7 éven felüli volt 25, ezek közül nem volt orvosolva 2, a külterületen elhalt 54 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 5. A/, összes 111 elhalt közül tehát 10 nem lett gyógykezelve. Or vosr. ndőri hullaszemle 2 esetben lett foganatosítva, és pedig egy megéged gyermek és egy fatörzs kidöntése állal agyonütött euiber hullája felett. Sem orvosrendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet nem adtam ki. Piacz és élelmiszerek vizsgálatánál néhány esetben dinyét semmisítettek meg. Nyíregyháza, 1901. szeptember 6 Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnökÚJDONSÁGOK. Gyászos évforduló. (Szeptember 10.) Erzsébet dicső emlékezetét nem szabad feledesbe sülyedni engedni. Akinek nemes szíve ely melegen érzett hazánk iránt, talán szivesebben aluszsza örök álrná], ha legendás alakját a nemzet hálája s kegyelete övezi. Erzsébet védő angyala volt a magyar nemzetnek. A míg élt, sokat szenvedett, halála pedig martirhalál volt. A kapuezinusok bécsi kriptájában pihen a megg)ilkolt anya tragikus véget ért fiával: Rudolffal. A letört liliom a derékon hasadt tölgy közeieben. Emieke összefort aízal a másik Erzsébettel, a kinek magasztos alakjat százados legendák glóriája fonja körül. Erzsébet királyné megtanulta nyelvűnket, megkedvel'e szokásainkat és sohasmi kívánta, hogy kivetkőzzünk nemzeli sajátságainkból. 6 tudta és megértelte, hogy a magyar nemzet emelkedésével a trón erősödik, s hogy az előre törekvő nemzeli mívelődésnek nagy aiányokat kell öltenie. Erzsébet királyné a válságos időkben mindig a legelső védelmezőink között volt. Az ő szeretetének s nemzetünkhöz való ragaszkodásának arany fonala mindig erős volt arra, hogy a nemzetet hűségben tartsa meg. A gyalázatos árulkodás, az alávaló torzsalkodás és nemzetliprás időszakában ő ugy ragyogott ránk, mint a csillagsugár. Azt mondják, hogy Nagy Lajos királyunk leányai voltak az utolsók, akik anyanyelvüknek tarlotlak nemzelünk nyelvét. Utolsó királynénk, ki nyelvünket szerelte : Izabella, a lengyel föld szülöttje, a szabad lengyel nemzet leánya volt. Rég elmúlt 300 éve, a mióta sírjában porladozik. Nem egy érezszobor áll már, hogy a késő utódoknak is hirdesse nagy királynénk emlékét. Az országban számtalan jótékonyczelu intezet van, a melyek vetélkedve sisttek magukat a jóságos királyné nevével ékesíteni. Majd minden városban, faluban ültettek Erzsébet-fákat, (igy nálunk is: az „Erzsébet-liget"), melyek ligetekké lombosodván, mindig növekvő, mindig friss koszorú gyanánt övezik feledhetetlen királynénk emlékezetét. A nemzet imába foglalja dicső nevét, (vallásfelekezeti különbség nélkül), s a legendák mezébe öltözteti. Lelke a mi örökségünk, mely belénk árad, mint a hogy a harmatcsöpp szikkad bele a virág kelyhébe. Fényes szelleme az egekben jár s onnan tekint ránk, midőn a csillagos égre tekintve keressük a fenséges királynői alakot s hazank védő angyalát. Most az angyalok szőttek fejére koronát. S midőn a természet pajzán verőfénynyel mosolyog alá, akkor szétfoszlik sötét bánatunk s a dicső alik megjelenik a menyboltozat kárpitján s oltárt emel ott is a hazaszeretetnek, mely fényt áraszt a hálás nemzetre s erőt ad a csüggedőknek és a lelkesedés tüzét szitja binnünk. Majd midőn elmerengünk a csil'agos esték ezüstös homályában, ismét megjelenik köztünk a drága Nemtő az aranyos napsugár alakjában, meghallgatja szivünk dobbanását, letörli könnyeinket s balzsamot ad a vérző honfiúi s.ivekre. Hálánk a nemzeti kegyeletnek földjéből fakadt s a részvét nem csinált, nem hízelgő meghajlásból táplálkozik, hanem az igaz szeretetből. A gyász is szabad népnek szabad elkatározása. Mint jobb idők hajnalhasadásának tüneményes előhírnöke jelent meg egykor körünkben, a gőgös hatalmat a jog forrásához vezette s gyöngéd keze érintésétől behegedtek a föltépett sebek, s kegyes szavaitól felszáradtak a könnyek. Erzsébet királyasszonyt rajongással, valódi imádással vette körül a magyar nemzet, mert méltányolta érdemeit. A dicsőséges fejedelemasszony hozott nekünk ugyanis amnesztiát a börtönben szenvedő hazafiak részére és jelentékeny tényezője volt az ostrom állapot megszüntetésének. Megtanult magyarul és magyaroknak nevelte gyermekeit is. Partolla a nemzeti irodalmat s bűbájos nemzeti nyelvünket felemelte a maga méltó helyére. A kiegyezés megkötésekor segített Andrássynak es Deáknak. Életének az volt legszebb ünnepe, midőn sz István koronájaval érintettek meg vállát a budai Mátyás templomban Deák ravatalánál velünk együtt zokogott. B.-tegségében sokszor fölkereste hazánkat, ,s a szép vidékeken keresett enyhülést. Ezeréves emlékünnepünknek is díszt adott az ő megjelenése. S eet a jó lelket soha sem látjuk többé ! Magasztos lelke hófehér szárnyakon repült a másvilágra. A múzsa kezéből kihullott az ércztoll, midőn az örök igazság könyvébe írja a nemzet bámulatos kegyeletét. Kriptája nincs magyar földön, de azért a hála fűszeres lehelete övezi örök időkön át. Az egységes magyar nemzet saját erejére van utalva, nincs nagyobb pvtfogónk, mint a magunk igazsaga és az ó dicső szelleme. A nemzet szeretetét a szellő lenge szárnyán viszi oda, a hol az van eltemetve, a ki nekünk örökre feledhetetlen marad. „ Asmadal. — Hivatal vizsgálat. Szikszay Pál alispán Fejér Imre tiszti főügyész kíséretében megvizsgálta Mandokon a tiszai járás főszolgabírói hivatalának ügy és pénzkezelését. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Fráter Aladar pénzügyi számvizsgáló szamvevősegi főnököt jelenlegi állomás helyen való meghagyas mellett pénzügyi számtanácsossá nevezte ki. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Szegedy Miklós lévai pénzügyi számvizsgálót a nyíregyházi m. kir. pénzügy igazgatósag mellé rendelt száiuvevőseghez hason minőségben áthelyezte. — A dr. í»aiuassa József egri érsek állal, Erzsébet királyné emlékezetére tett 10000 koronás alapitvany kamatait 50—50 koronát, Szikszay Pál alispán a következő özvegy nőknek oszlottá ki: özv. Soltész Janosné, özv. Kazár Samuelné, özv. Slem Salamonné nyíregyházi, özv. I'amók Andrásné vissi, özv. Nagy Gaborne kisvardai, özv. Csiha Miklósné nagykállói, özv. Maroda Jánosné orosi és özv. Unger Mórné piricsei lakosoknak. — A vármegyei régiség! mnzeum rendezésével dr. Csernyi Bila, kit e czeiból a műemlékek orszagos bizottsága küldött ki, elkészült, ugy hogy a muzeum most már az érdeklődőknek rendelkezése re áll. A muzeumot, a rendezés befejezésevei a napokban velte at Szikszay Pál alispán, a legnagyobb elismerését fejezve ki dr. Csernyinek, a rendezés körül kifejteti buzgó munkásságáért. — Gyalogsági laktanya Nyíregyházán. Somogyi Gyula és társai indítványt nyújtottak be a város képviselőtestületéhez egy gyalogsági laktanya építésének elhatározása os egy gyalog ezred idehelyezésenek kieszközlésére szükseges lépések megtétele iránt. A nagy horderejű inditvanynyal legközelebb részletesen foglalkozunk. — Ilirek a Sóstóról. Azokkal az elterjedi hírekkel szemben, mintha a Sóstón a ló kiszáradása következtében fürdőt sem lehelne kapni, megnyugtathatjuk az érdeklődőket, hogy a tó mélyítése folytan a víz bőven elégseges lesz a még hátralevő idenyre. A múltkori esőzések után az erdő es a Sosló környéke egeszen felujull, A Soston a gyep teljesen kizöldült, ugy hogy szebb, mint ez idén barmikor volt. A fürdő szeptember 30-ig lesz nyitva. Akik tehát akarjak, még kihasználhatják az enyhe szeptemberi napokat. — A Nyíregyháza—Sóstó—dombrádi gőzmotoros vasút közigazgatási bejarasa Nyíregyháza városara vonatkozólag a folyó szeptember hó 14-én délelőtt 9 órakor kezdődőleg a városháza nagytermében fog megtartatni. E en bejáráson az érdekeitek érdekeik megóvása végeit megjelenhetnek. Kelt Nyiregyháía, 1904. szeptember 7-én. Bogár Lajos, h. polgármester. — Szabolcsvárinegyo selyemtenyésztése. Az országos selyemtenyésztési felügyelő hivatalos adatai szerint Szabolcsvárinegyében 1904. évben 194 csatád foglalkozott selyenilenyésztessel, kik 23i8 kilogram gubót teime lek és ezért 4543 koronát kaplak. Esett átlag egy selyemtenyésztőre 23 korona kereset. A szederfa tenyésztés emelése érdekében minden lehetőt készséggel megtett a szegzárdi selyemtenyésztési felügyelőseg, részint községeknek, részint magánfeleknek kiosztottak a folyó évben 104100 darab 2—3 éves csemelét. Továbbá Timár, Berezel és Gégény községeknek még 240 drb kiültelésre alkalmas szederfát is adlak. — A dcbrcczeni ipar és kercdtedelinl kamara e hó 15-én d. u. 37» órakor tartja meg rendes közgyűlését Debreczenben. A közgyűlés foglalkozni fog a nyíregyházi ipartestület timár szakcsoportja állami segélye, Nyíregyháza város vámszedési joga, Tiszabüd heti vásártartás iránti kérvényé és Nyirmada vásáráthelyezési ügyével. — A miniszterelnök vármeiryénkbeii. Gróf Tisza István miniszterelnök ma vasárnap pár napi tartózkodásra Nyirbaktára érkezik, ahol báró Podmaniczky Géza vendége lesz. — Halálozás. Uj lak y György Szabolcsvárrn.'gye nyugalmazott főlevéltárnoka, e hó 3-án Rohodon 76 é7es korában meghalt. Temetése mísnap nagy részvét mellett ment régbe. — Adomány. A Jósziv egyesület az apagyi tüzkárosultaknak 500, a k.-apáthi tűzkárosultaknak pedig 350 I oronát adományozott. — Merénylet egy rabbi ellen. E hó 3-án éjjel B r a c h Sámuel nyirmadai rabbira, midőn a rituális türdő helyiségeben fürdését végezte, az ablakon keresztül háromszor rálőtlek. A lövések közzúl egy a karját, egy a hátát érte, a harmadik golyó pedig a falba fúródott. A csendőrség a lettes kézrekeritése iránt a nyomozást azonnal megindította, de ezideig még eredménytelenül. — Anyakön) vvezetői kinevezés. A belügyminiszter E p e r j e s s y Bela helyettes k Jrjegyzőt gyu'aházi anyakönyvveze ővé nevezte ki. — II) mell Dr. Wilt György Szabolcsvármegye kir. tanfe lügyelője, tartalékos tüzér hadnagy e hó 24-én tartja esküvőjét Déván, Francu Viktória kiasszonynyal, néhai Francu Amosz volt zarándvármegyei alispán leányával. — Születés, házassá?, halálozás. Az elmúlt augusztus hóban Nyíregyházán született 119 gyermek, házasságot kötött 18 pár és meghalt 129 egyén, — tehát tízzel több — sajnos mini a mennyi született. — Halálozás. Svarcher Ödönné szül. Bernát Matild férjevei és gyermekeivel, Liszló Imréné Bernát Ilona férjével és gyermekeivel, Székely Lisdóné Bernát Birta férje és gyermeke, Szomjas Olga, Sovány Dazsőné szül. Szomjas Juliska férjével és gyermekeivel, Szomjas Lenke mint gyermekei, illetve vejei és unokái és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól mélyen ievert szívvel