Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

nyirvidek 3 A fogadobeli szobaleánynyal czifra selyem pánlti­kából nagy kokárdát varrattunk, a czipőt végig hasítot­tuk és a czipőre a kalmaztattuk, hogy a felhasítást el­takarja. Igy már tetszett; annyira, hogy mikor Basel felé elindultunk, a vasúti kocsiban lábait a sz-mben levő ülésre f'elrakla és leste a hatást a melyet divatos czipil­lője az útitársakban felidéz. Baselben mar kutyabaja sem volt. Innen egyenesen Párisba váltván jegyei, Ő, felesé­gem és én cíy kupéba ültünk. Meg kell itt jegyeznem, ho^y F. antziaországban csak olyan kocsiban szabad dohányozni a melyen ez ki van tüntetve. Ilyen pedig alig van. Mi nem dohányzóba szállottunk. Kis Nagy János gyönyörűen kiszívott tajték ma'tra pipával és a legfinomabb muskotály dohánnyal töltött, szepen bimzett kostőkkel latta el magát az útra, nem csak magának, de másnak élvezetet es a migyar termek­nek is elősmerést óhajtván szerezni. A nullette ülő öreg franczia úrnőt füstölte, azt tartván, hogy a füstölt hus tovább tart. Ez indikálva kérdi lőle: „Ainsi Mon^ieur vouz fumez ?" (Utam ön dohányzik <) Vuji Madám. A mi azt jelentetle volna, hogy „Igen Asszonyom*. Erre az öreg asszony kikiabált az ablakon, de a kondoclornak szíves hivogatására, hogy más rekeszbe ü'jön, mindég csak azt hajtogatta, hogy jó neki itt is, míg végre csakugyan ki és átszállították. Ettől a percztől fo„va néhány napig nem lattam. Feleségem — mint akkor meg fiatal menyecske — kilencz óra előtt nem igen volt készen öltözésével, én j edig már hat órakor reggel barangoltam Parisban omnibusok tetején ülve, a honnan jól széjjel nez­hetlem. Egyszeé csak korán teggel a Louvre előtt öblös lassú léptekkel látom Jankó barátomat sétálni, kezében a vörör kötésű Baedeckerrel. Mit csinálsz János ilyen korán reggel itt, a hol ilyenkor kólánál egyib.'t élvezni nem lehet? Hja barátom I ki kell használni az időt! De hiszen ilyenkor még minden zárva van! Mit lálhaltál tehát ma eddig? Nézd 1 a ma látottakat ime alá húztam. Láttam a Hotel de Ville-t, a Muzeum Clugny-1, a Tour St. Jaque- ot, most meg a Louvret. Hiszen ez ilyenkor még mind zárva van. E szerint tehát ma semmit sem láttál. Barátom I Ezen épületeknél szebbet soha sem lát­tam, a mi pedig talán benne van, az engemet nem érdekel. Olyan forma izlése volt neki akkor, a milyenhez hasonlóban ma már én is fetrengem. Most veszem észre magamal, hogy e fecsegés terén ugyancsak elbarangoltam. Miután azonban a barangolás és utazás rokon fogalmak, efele haszontalanságokat is be lehet szőni olyan igénytelen sorokba, melyekben a monologok közzé csak elszórtan óhajtom beilleszteni azon észleleteket, melyek az ősrégészetre és utamban felötlő egyébb dol­gokra vonatkoznak. Siketnénia voltam, mert rossz szoliásból senkivel ösmeretsjget nem kötöltem. Félig-meddig vak is voltam, mert alig figyeltem egyébbre, mint az ősrégészeti gyüj • temenyekre. De azért bár milyen sötét hályog is fedi szemei­met, mégis észre kellett vennem azon óriá-i külömbséget, a mely nem csak a nürnbergi, de az általános nagy szárnyú német-ipar és a mi behúzott farkú, némelyek szerint idegenektől mesterségesen és czéltudatosan vissza szoritolt magyar iparunk között létezik és a mely észlelet nyomása alatt a magyar szív méltán elszorul. (Folytatása következik.) Dr. Jósa András. Esdő szózat az apagyi tüzkárosultak érdekében. Szomorú vasárnapja volt f. hó 7-én Apagy község lakosságának, melyre még évtizedek múlva is fájdalmas érzésekkel s borzalomm d fog visszaemlékezni, mert ehez hasonló csapás ember emlékezet óta nem érte. A vasárnapi isteni tisztelet után éppen ebéd előtt, haran­gok kongása és rémes lüzi lárma riasztotta fel ünnepi hangulatából Apagy békés, szorgalmas lakosságát. A tűz a község déli végén ütött ki s az óriási szárazságban élesztve a délnyugoti szél altal is hihetetlen gyorsasággal terjedt házról házra, s a kertekre behordott egyik buza és gabona kazalról és takarmanyról a másikra. Rövid pár óra alatt egy lángtenger volt Apagy község déli része, egészen a református templomig. És hogy a tűz tovább nem terjedt s nem hamvasztotta el az egész köz­séget, az jorésU a nagykállói önkéntes tűzoltóság ügy­büzgó fáradozásának, a Simák István napkori jegyző úr vezetése alatt lű'.fecskendővel átjött napíoriaknak s a leveleki róm. és gór. kath. lelkész urak vezetése alatt átjött leveleki lakosoknak köszönhető, kik a helybeli elöljárósággal, csendőrséggel s a lakossággal együttesen fáradhatlan buzgalommal törekedtek a lűz feltartózta­tásán. Déltől estig leégett 29 lakóház, 46 melléképület, a buza és gabona asztagok s takarmány kazlak mind, házi bútorok, rubanemüek, élelmiszerek, a már elcsépelt buza és gabona nagyon csekély kivétellel mind mind ha­muvá lett. Harmincz csalad lett hajléktalanna s bátran mondhatjuk koldussá, mert nem csak egész esztendei fáradságos munkálkodásának gyümölcsét vesztette el teljesen, de a legtöbbjének még annyija sem mirait, hogy egy napi élemet tudjon adni kesergő családjának, s a tűzből esetleg megmenekült pár darab jószágának, annyija sem maradt, hogy a rákövetkező vasárnapon tiszta ruhával válthassa fel magának és gyermekeinek szennyes ruháját, mert a legtöbbjének annyira oda égett mindene, hogy csak a rajta miradt ruházata maradt meg. Az összes kár megközelíti a 100000 (Egyszázezer) koronát, melyből csak mintegy 16000 korona érték volt biztosítva. S tekintetbe véve azt, hogy a nagy száraz­ség miatt tavaszi veteményeink tönkre mantek: e tűz­károsultak családjai a legnagyobb nyomornak néznek elj'be a közel jövőben s a bekövetkező télen, ha a fel­sőbb hatóság s a jó szívű emberek könyörületessége nem segít i ajtók. Hallják meg azért kiáltó szavunkat azok a nemes lelkűek és könyörületes szívűek, a kiket Isten megőrzött az ilyen csapásoktol, sőt megáldott anyagi javakkal s a könyörületes szív és felebaráti szeretet sugalta adomá­nyaikkal igyekezzmek a ktsergók könnyeit felszárítani, éhségöket csillapítani, a rájok váró nyomorúságon eny­híteni. , Legyetek irgalmasok, mint a ti mennyei atyátok irgalmas(Luk. ev. VI. r. 35 v.) Értsetek meg, hogy ,kölcsön ád az Urnák, ki kegyelmesen ád a szegénynél;, nem lészen neki szüksége !' (Péld. 3a. 21.) A Krisztusi szeretet és könyörülelesseg é.zete — hisszük és reméljük — nem halt még ki az tmb.ri szívekből. E hitünkben már eddig is megerősítettek bennünket azok a könyörületes szívek, azok a valóban nemes lelkek, a kik értesülvén a községünket ért rend­kívüli csapásról, hallván a koldusbotra jutott családtagok, nők és gyermekek kétségbeesett jajait, a köveket is megindító zokogását, panaszolkodasat: siettek adomá­nyaikkal a kesergőket megvigasztalni, nyomorukat enyhí­teni, kétségek között merengő szíveikben a remény szik­ráját felébreszteni. Igy nagys. Vay István vajai föld­birtokos úr a vajai Elöljárósággal karöltve már 8-án községében gyűjtést indított s 9-én már eljuttatotl az apagyi ev. ref. lelkészi hivatalhoz a károsultak részére 15 kenyeret, 3 drb szalonnát, 3 mm. 50 ki.'ó gabonát, 55 kiló búzát, 18 darab ruhaneműt es 38 kor. 78 fill. pénzt. Simák Tstván napkori jegyző úr pedig Napkoron indítván gyűjtést, 9-én átküldött elöljáróságunkhoz 11 -77 hectoliter gabonát, 57 kor. 10 fillér pé-izt. Továbbá Weinberger Arfhur apagyi földbirtokos úr dicséretre méltó s könyörületes jó szívre valló buzgósággal műkö­dött közre már a tűz veszély alatt a tűz megfékezés >n s a kétségbe esett lakosság bátorításán, azóta pedig naponként nagymennyiségű kenyérrel s étellel látja, el a szerencsétleneket, e lekintetben községünk többi hkosai is, kiket Isten e szerencsétlenségtől in.'ginentett — te­hetségük szerint működnek közre szerencsétlen lakos­társaink nyomorának enyhítésén. Fogadják a kegyes jó szívek mindnyájunk önzet­len hálás köszönetét. Legyen rajtok Isten áldása száz­szorosan. További adományokat elfogtd akár az apagyi ev. ref. lelkészi hivatal, akár Apagy község elöljárósága. Apagy, ISJ04. aug. 10. Szabó Aladár, ev. ref. lekész. Muzeumunk gyarapodása. Muzeumunk egyik legbőkezűbb Mecenásának Kál­lay András főispánságának idejeben és lakásában néhai Ferenczy Emil barátom megmondotta, hogy a birtokában levő, Dögh;ről és Rozsályból került ősrégészeti és ős lény­tani tárgyakat nekem, illetve a szabolcsi muzeumnak szánta. Korán bekövetkezett halála miatt ígéretét özvegye, báró Vay Hedvig úrnő váltotta be, de a ki kikötötte, hogy csak az esetben adja ide a tárgyakat, ha magam megyek érettük. De miután némileg olyan vagyok, mint a milyen a czigány t. i. • hogy csak akkor szeretek dolgozni, mikor éhlelkemnek nincs hova lenni, bizony én csak most szántam magamat arra, hogy a bárónőnél tiszte­letemet tehessem a tárgyaknak elkérése végett. Körmömre égett a dolog, mert a vármegye közön­ségének ismételt kérésére a muzeumok és könyvtárak főfelügyelősége szíves volt muzeumunknak szakszerű be­rendezesére Dr. Gserni Béla gyulafehérvári tudós tanárt segítségül kiküldeni, a ki különösen a római régészet terén Téglás Gáborral együtt hazánkban mai napság első rangban áll, de az ősré^észetben is teljesen ott­hon van. Most van léhát legfőbb ideje annak, hogy a vár­megyénkben szétszórt ősrégészeti lelelek muzeumunkba, mint vármegyénk őskorának egyedüli okmánytárába be­illcsztethessenek. A s?íves vendégszerető bárónétól magammal hoztam egy őskori hosszúkás nyereg alakulag homorú és domború gabona őrlő köve' a teljesen reá illő felső dörzsölő kővel, a milyen szép példányt eddig még egy muzeumban sem láttam. Ket honfoglaláskori, szlávok álfal készített, de ős-magyarok által használt csuport. Az egyik egyenes, a másik hullámos harán'os körben futó vonalozassal díszítve és egy honfoglaláskori vasbjltát. Ezen tárgyak Ferenczy Emilnek döghei birtokán találtattak. Nagy sulyok és tömegük miatt nem hozhattam magammal azon őslény csontokat, melyeket Rozsálynal a Tiszában találtak, de a melyeknek beküldését Nozdro­viczky Kázmér barátom megígérte és a kinek csak azon egy sarkalatos hibája van, hogy az agglegenységet nem rázza le akkor, a mikor pedig már azt megtehetné. A mi halad nem marad. Biztosra veszem, hogy a tárgyak pár nap múlva muzeumunkban fognak díszelegni. A lelet a következő tárgyakból áll. Egy ős elefántnak — elephas antiquus — zápfoga. Ezen kard alakú agyarral biró állat csak forró égöv alatt élhetett, nem ugy mint az elephas primigenius, a melynek agyara kunkorgósan hajlik felfejé és csak a hideg égöv alatt talalta migát jól, és a milyeneket ép hússal, bőrrel, hosszú szőrezettel ma is találnak Szibériá­ban a Léna folyó tájékán sok ezer év óta egy helyben befagyva. Ugyan ilyen állatnak — legalábbis 30 eim. hosszú tövísnyujtványu — valószínűleg — első me!ic ?igolyája. Egy ős ihinocerosnak — rhinocerus tichorrhinus — jobboldali állkapocsa plombirozatlan ep fogakkal. Ugyan ilyennek egy ép és egy töredékes ezomb­csontja. Egy óiiási ősszarvasmarha — bos antiquus koponyájának egy resze, a lefele hajló szarvak nagvobb maradványával. Ezeken kívül kaptunk a napokban a nagykállói tébolyda gondnokatói Palánszky úrtól egy, a kallói piaczon talált deszka-koporsóra szegezeit bronzlemezt, melyen a mult század elejon alakult harmas szentszö­vet-egnek fejei: I-só Sándor orosz c ,ir, I-ső Ferencz osztrák császár és in. kir. 111-ik Frigyes Vilmos porosz királynak mellkepei vannak művésziesen kitrébelve. Ugyancsak a nagykállói tebolydának gépészétől Ijbelyi István öcsémtől kaptam egy — az Árpadhazi királyok idejeböl szármázó — lopatkót és egy sarkan­tyút Zsigmond király idejéből, a mely tárgyakat a nagy­kállói u. n. Elysium kertben ásott uszodanat területen talaltak ós egy ezen korból szármázó sarupalkot. Mai napon kaptunk ezeken kivül Nagyhalászból Simák Ferencz ifjú baratonitól egy La-Tene izlé=ü kis füles bögrét, melyet egy egetett embercsontokkal telt nagyobb agyag urna alatt talállak. Kegyeletből több ilyen edenyt íemettek vissza a melyeket azonban meg fogunk kapni. Adott meg egy 17lá. évből származó térképet Nagyhalász hatarának, a mely azért erdekes, mert a dűlő nevekből gyanilast enged azon nepek nyelvőr.', melyek a Rétközt az ősidőkben laklak .^— Kiss Lajos pátroliai közjegyző úrtól egy pár teljesen ép aranyozott bronzkengyelt, melyet gömbös díszítésük miatt egyelőre avarkorbelinek tartok. Nyíregyháza, 1904. aug. 5-én. Dr. Jósa András. TAiNÜGY. Tanítók, tanítónők figyelmébe. A nmeit, vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter úrnak f. évi julius hó 22-én kelt 47974. szamu in.igas rendeletet tudomásulvétel végett ;.z alábbiakban szoról-szóra közlöm : „A marosvásárhelyi székely társaság Milhé József titkárja szerkesztésében „Üdülőhelyek a Székelyföldön* c. a. tájékoztatót adott ki azon székelyföldi türdőkr.'il, a hol a i.evelés-oktafás munkájaban kifáradt, esetleg megbetegült tanítok mérsékelt dijak mellett nyaranta üdülést, illetőleg gyógyulást nyerhetnek. A tájékoztató, melynek tartalma a „Néptanítók Lapja* f. évi 13-ik számában majdnem egesz terjedelmében megjelent és a melyet a nevezett tarsaság kívánatra minden tanító­nak ingyen küld meg, felsorolja a székelyföldi sós, va­sas, szénsavas és kénes forrásokat a melyek különféle betegségeknel gyógyító hatással bírnak ; továbbá a ter­mészeti szépségeket s történelmi nevezelessegü helyeket, a hova rövidebb-hosszabb kirándulásokat tehetők: végre felvilágosítást nyújt a közlekedési eszközökről, lakás és élelmezési viszonyokról stb. Elismerve a nevezett tarsa­ságnak a hazai tanítóság javát czélzó törekvésének jelen­tőségél s melylyel a történelmi nevezetességekben és termeszeti szépségekben gazdag országrész megismerte­tését megkönnyíteni igyekszik, készséggel ragadom meg az alkalmat, hogy ez ügyet a tanfelügyelő úr figyelmébe ajánljam. Felhívom ennélfogva a tanfelügyelő urat, hogy a tankerületében működő tanítókkal, tanítónők és óvó­nőkkel a mondottakat mielőbb közölje. Budapest 1904. ju ius hó 22. Berzeviczy sk," Nyíregyháza, 1904. aug. hó 10. Szabolcsvármegye kir. Tanfelttgyelősége. Iskolaszékek, tanítók, tanitónó'k s óvónők figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úrnak f. évi julius hó 19-én kelt 59714. számú magas lendelete értelmében van szerencsém Címet értesíteni, hogy az 1848/9. évi szabadságharczi múzeumban Vörösmarty Mihály arczképéből több ezer példány áll rendelkezésre. Ezekből darabonkint hat korona bolti ar helyett 2 korona 40 fillérért — a postai csomagolási költségeket is beleszámítva — a múzeum az iskolák részére küldeni hajlandó. Az állami elemi iskolák részére az arczkép azonban csak ott lesz megszerezhető, a hol az iskolának m g Vörösmarty ,arczkepe nincs, s a hol a vételár az iskola költségvetésében fedezetet talal. A megrendelések e czimre küldendők: lö48/9-iki szabadságharczi treklyemúzeum. Budapest, IV. Városház úteza 14. Nyíregyháza, 1904. augusztus hó 11. Szabolcsvármcgyc kir. tanfcIÜKyelösége. Értesítés. Szabolcsvármegye közigazgatási Bizottsága f hó 11 én tartott üléséből 2164- 19 4. K. B. számú halá­ro?ata értelmében tudomására hozalik a vármegye terü­letén működő tanítóknak, hogy a „Kállay András*-féle 2<i0 1 koronás alapitv ínynak ez idei kamita a szokástól eltérőleg ez iden, — tekintettel azon körülményre, hogy a kir. tanfelügyelőség új főnök ' rövid ittlété alatt nem szerezhetett kOzvellen lapa-ztalal utján meggyőződést Tármejivénk kí^ál bb laniióinak működéséről nem fog kioszlás ala kerülni. Jövőre, aziz l!»05. év augusztus havában 2 érde­mes tani'o helyett négyen fognak,részesülni ezen ala­pitvany ö-z'öndijaban. Szabóiévá rátegye kir. tanfelCUyelosége. Nyilvános joen p»lt. és el. leányiskolámba bennlakó növendékek korlátolt szaruban íelv telnek. Intézetem jó hírneve kellő bi to-itékot nyújt az érdekelt szülőknek, hogy gyem ekeik vallás erkölcs nevelesben, szülői gondozásban. " szakszerű tanilasban résaesülnek. A kötelező tantárgyakon kivül na*y gondot forditok a nemet és franczia nyelvekre, valamint a zongora taní­tására. A beiratások szeptember 1-én, az előadások 5-én kezdődnek. Felvilágosítással szívesen szolgál Werner Gyula polg. isk. igazgató úr és Kovács Samu, az intézet fen tartója. Kisvárdán, 1904. augusztus hó. 473—3—1. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom