Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

N Y I R V I D E K 5 — írja a „Magyar Kereskedők Lapja" — főleg a fővárosi kereskedőkre, akik igy el fognak esni az Istvánnapi vidéki látogatók szokásos vásárlásainak nagy részétől. DJ igen kelleme l n lesz ez az állapot a fogyasztóközönségre is, amely teljes két napon át el lesz zárva minden bevásárlási forrástól és — hogy csak egy példát említsünk — nemcsak vasárnap, de még a rákövetkező hétfőn sem kaphat niaj I friss p ;ksüternényt. A miskolczi kamara felterjesztésben ki rle is már a kereskedelmi minisztertől, hogy augusztus 21-ere fü

r'geszsze fel a munkaszüneti kényszert legalább a pékiparra nézve. Jó volna azonban ezt a kérelmet — aaaint azt az aradi kamira is tette — kiterjeszteni más iparágakra, amelyek h sonló helyzetben varnak ; igy meg kellene engedni, hogy ezen a', egy vasárnapin minden üzlet délig nyitva lehessen és hogy az él-lmiszereket árusitó üzletek ezen a vasárnapon e te 7 és 9 között is árusíthassanak, mert a kirándulásokról többnyire késő este hazatérő közönségnek bizony nem igen lesz alkalma otthon még vacsorát is főznie, arra rneg talán m^g sem kellene kényszerit ni, hogy éhségét a korcsmákban csillapit^a. Reméljük, hogy e felír vasunknak me_' le=z a kellő eredménye: jó volna azonban, ha a különböző kereskedelmi és ipari érdekképvi-eletek ily irányban kellő időben előterjesztést tennének a miniszternek. Az uj 10 koronás bankjegy ek. Kőztudomásu hogy a forgalomban levő 10 koronás bankjegyei bevonatnak. A nyomást már kezdették s i^y rövid időn be ül forgalomba hozatnak az uj bankjegyek. Az előállítás a banknak darabonként 4 fillérbe kerül és havonta 1.700.1 0 ) darabot akarnak forgalomba bocsátani. — Hirdetmény. A folyó évi márczius hó l-lől érvényes „Kiegészítő dijiélilek" czimü füzeihez f. évi augusztus hó 1-én az l pótlék lép életbe. Ezen pótlek uj állomások feltélelét egyes állomások díjtételének niodus tását és sajtóhibák helyesbítését tartalmazza. Az ízen pótlék által beálló dijdrágulások 1901. augusztus 5 lől érvényesek. — A kassai, gazdasági leányiskola. A leánynevelés ügye iránt éideklődők bizonyáru visszarmli kez ntk azon a napi események szürke rovatából magasan kiemelkedő hírre, hogy a kassai Orsolyaszüzek zárdájának íijeji deli mnőj;, L í p c s e y Viktói ia úrhölgy Kassan gazdasági leányiskolát alapit. Az a napi liir nngleh:tősin körvonalozta e társadalmi és közgazdasági tekintetben egyaránt kiválóan fontos intézmény czélját és feladatát. Az érdeklődők bizonyára nagy örömmel veszik tudomásul, hogy e nagyszabisu női gazdasági iniézet a sz ;p K issának leg ge-zségesebb részen, az Orsolyaszüzek csermely-úti, 15 hold .s parkjában nyervén eihelyezést, a díszes épü'et, mely aO—100 növendék befogadásáia terveztetett, immár a bokréta ünnepély m<gtartása előtt áll és igy biztosra velatő, h"gy a jövő tavasszal a megnyitást i- megéri. — Nciu titok, hogy egyik hölgy a másiknak ajánlja a legmodernebb és legh itásosabb szépítőszert a FÖLDES féle MARGIT CRÉMET. E világhírű arc'.szépítő és finomitószér teljesen vegytiszta, semmi ártalmas anyagot nem tarl almáz és z irmentes. Nagy tégely 2 korona, kicsi 1 korona. Kapható a k> szitőnél Földes gyógyszerésznél Aiadon és minden gyógytárban. Törvé nyesen védve. 158-3—5. Különös szerelem. Egy úrral ismerkedtem ni'g Monte-Carlóban. Néhány közömbös szól váltottunk, azt sem tudtam kicsoda, hogy hívják. Az emberek amint ott mászkáltak a pálmák alatt, csak egy félóra múlva kezdődik a jeu — a játék. Nézegettem a sétáló asszonyokat. Dalancom ur — később tudtam m g a nevét — szintén őket nézte, vizsgálta. Ránéztem és nagyon megvetettem a vrn szoknyavadászt, m rt annak hittem. Volt pedig mii n "zni. Egymásután haladtak el mellettünk a legszebb nők, mind más-más tipus. A sétalók tömegéből spanyol szó hallatszott. Delansqn figyelemmel hallgatta az idegen szót és én megkerdeztem tőle, hogy tud e spanyolul? Nemmel válaszolt. Csak egy mondatot tudok szólt azután: S. me mizas, me matzas, — si non me mizas, me mui ro. Ha ram nézesz megölsz — ha nem nézesz rám meghalok. Elfordult tőlem és ugy tetszett, mintha könnyet törült volna ki a szemé'jől. Érdeklődni kezdtem iránta, a titkolt könnytk mögö'.l érde;es történet rejtőzik. Részvéttel kérdeztem tőle, hol tmulta azt a spanyol mónlást. Azután igy szolt: — Önmk ilmondom. Leültünk egy pálmafa ala Sötétedni kezdett . . . Dalancon kezdett beszelni . . . Harmincz éves voltam és utazni mentem. Bejártam a nagyobb franczia városokat és Nizzából átjöttem ide is. Nem a játékszenvedély hozott ide, hanem a nők. Fiatal voltam és tudtam velük beszélni ;s. Mi kell egyéb ? Elveszítettem a rouletten ötszáz frankot és megelegellem a játékot. Szórakozáskepen a lennekben sétáltam. Egyszerre egy magános hölgyet pillantottam meg, szinte belékáprázott a szemem. Nagyon, nagyon szép volt. Ellenálhatatlan vágy fogolt el, hogy átölelhessem karcsú derekat. Es leküzdtem elfogultságomat. Mit habozom, ő is olyan mint a többi. Előre háti Amint feléje közeledtem észrevett. Rá nezett oh sohsem feledhetem el azt a tekintetet. Megsimogatott, átölelt a nézésével, mint édes anyám szokta volt a kezeivel. Mikorra odaérkeztem hozzá, zavarba jöttem. Megemeltem a kalapomat: — Boni soire ma chérie, szóltam. Mi a neve szép hölgy. M. g!epelve nézett rám, a vér rózsaszínre testette az arczá

1. Még válaszolni sem volt ideje, k írjat karomba öltöttem és vittem magammal. Eleinte ellenkezett. Tört franciassíggal, zengő hangjával mondotta : — De uram . . . Gyenge ellenállása megtört lassanként és lágyan hozzámsimult. Bevallom önnek azt hittem, hogy drágán akarja eladni magát és azért ellenkezik . . . Azt mondotta, hogy sparyol és Juanilának hívják . . . Szemérmes csókja mám rossá tett és tüzes volt, akarcsak az enyém. a lelke finomságait csodáltam. Nem esett rosszul mint mádkor szokott — hogy meg fogom fizetni a szerelmét. Mit is mondjak önnek arról a feledhetetlen éjszakáról . . . Reggel liz órakor el akart mennni tőlem. Fajt a válás gondohta, de nem asartam magamnal tartani, n.ert feiig már szetelmes vol'am bele. kivettem a szekrényből tíz aranyat es kicsiny táskajába aka.tam tenni. Visszatartotta a kezemet és mosolygott. Ktnyes a kicsi gondoltam és erőszakoltam, hogy fogadja el az aranyakat. Most már erelyesen tiltakozott. Haragudni kizdtem. Úriember ilyen nőtől n m fogad el szerelmet ingyen. Az aranv keretes ridikkljébe erőszakkal beletettem a pénzt és azt mondtam neki : — Hallgass, neked szükseged vau reá. — Csodás szemével ramnezett — oh azok a szemek — es halkan, szégyenkezve szolt : — Én nem vagyok a/, akinek gondol ... én nem vagyok olyan . . . úriasszony vagyok. Minden vérem a szivembe tódult, és összeborult a torkom. Leterleltem a lábai elé es elcsukló hangon kértem tőle bcc-ánatot. Ju uj.lu hozzám jött és hajamat simogatta. Meg mindig nem teriem magamhoz. Felig eszmélet nélkül kérdeztem, ostobán : — De miért, miért jöttél velem ? . . . Leült mellem a szőnyegre és olt felelt: — Miért? Olyan egyedül voltam, olyan arvának éieztem magamat. És jöttél gyöngéd szóval, erős karokkal ... a szemedbe n ztem — és az erőm elhagyóit. Ne ítélj el erte . . . szerellek . . . És ő tudta, ő érezte azi, — mámoros csokok izzó ölelést k között is. Egyszer kértem, hogy tanítson uieg spanyolul és az imlitetlre tanilott. Elmondottam neki százstor egymásután, benne volt a lékem minden szenvedélye. Könnyes telt a szeme, mikor hallotta . . . — Ismeri a Lohengrln meséjét! . . a hitlyu aszszony egy napon eltűnt és én közel voltam a un gőrülésluz. Semmi j let sem hagyott maga után, hogy nem volt álomkép, az a gyónge, edes illat bizonyitotla, ami a szobában megmaradt utanna. Ket évig nunt az őrült, úgy kerestem. Detekúv csapatokkal jártam be először Spanyolországot, azután egész Európát. A detektiveknck csak azt tudlam monda n i: — Keresek egy asszonyt: fehér az arcza, a haja, a szeme fekete. — Milyen silány leírás. Az embereim őrültnek tarlottak, ta'án az is voltam. Két esztendeig kerestem, ket hosszú esztendeig és ujult reménynyel siettem egy-egy vélt nyom utan . . . Elhallgatott, majd megindult hangon szólt ; — Hiába volt minden, Bele is fáradtam nagyon. Tizenöt éve már A villamos ívlámpák kigyúltak és nappali fenyuen ragyogott az eszplanád. A kaszinóhoz vezető úton ugy nő jött felénk. A haja fekete volt és messziről is láltam, hogy vastag fehér festek vau az arczán. Dalancon uron hihetetlen izgatottság vett erőt. Felállott, kiegyenesedett és szemében kigyúlt a régi tüz. Ereztem a szive heves dobogását is. Mikor jól megnézte a hölgyet százával vannak ilyenek Monté Carlóban egyszerre összecsuklolt és sóhajtva hanyatlott vissza ülőhelyére. Az arcza maga volt a csalódás, a vigasztalanság . . . . . . Aki nevetni akar a Dalancon ur történeten, csak tessék. Én nem neveltem, hanem elszomorodtam es meleg részvéitel szoritotiam meg a kezét. Arra gondoltam, milyen bölcs rendelése a sorsnak, hogy Dalancon ur nem találkozik egykori szerelmesével. Hi látná, hogy csodás hattyu-asszonya csúnya letl, mint a spanyol öregasszonyok és ha megtudná, hogy legendás is meretlene valami közönséges nyárspolgárnak a felesége, beleőrülne. B—J — % A szerelem. A hősszerelmes jámbusokat rebegett a színpadon a nagy, az igaz és az örök szerelemről. Egy troubadour szerepét játszotta és miután konst itálta, hogy a királykisasszony, aki egy kopott aranyozású trónszékről hdlgatta az ő líráját, a világ legszebb virágja : térdrehullva suttogta : — Szeretem! Régi évfolyamú hölgyek zsebkendővel törülgették könnyeiket, hogy milyen szép t-.z a darab. Koszorúba font-haju csitri leányok elméláztak, hogy mennyivel jobb igy végignézni a színműveket, mint tankönyvből magolni a szerkezeteiket. És ahány szeretni vágyó korban levő asszony üit a nézőtéren, mind affelől ábrándozott, hogy ez aztán a; igazi férfi, aki igy vall szerelmet, a kinek minden sza>a rózsás illat és vágyva tüzelő ölelés, boldog lehet az az asszony, aki vele találkozik az eleiben, mert ez az ember maga a gyöngédség, maga a szerelem. A hősszerelmes az előadás után elvonult egy kis korcsmába és leszidta a pinczért, miért hozott neki oly kicsiny adag párizsit ecsetben, — olajban. Azulan, — hogy végigcsavargott egy feltuczat éjjeli kávéházat — hazavetődött ugy hajnal felé. A felesége, egy midárképü, megtört nézésű, törékeny asszonyka félve sóhajtotta : — Mindennap ilyenkor jössz haza . . . Mikor én úgy szeretlek . . . — Rámáztasd be a szerelmet és készíts gyorsan teát . . . DJ forro legyen . . ! Fáy Nándor. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 109193-1904. sz. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi áll ;mvasutak alolirott igazgatósága az 1904. év folyamán az összes szertárakban összegyűlő 30°/o aczéllal kevert ócska öntött vas tektuskoit értékesíteni óhajtvan, ezek eladási czélj iból nyilvános pilyázatot hirdet. A pályázni kívánók keretnek, ha 1 koronás magyar bélyeggel ellatolt lepecsételt ajanlataikat a magyar királyi államvasutak igazgatóságának anyag- és leltárbeszerzesi szakosztályához (VI. Andrássy út 73. sz II em, 43 ajtó) kővetkező czimzessel: .ajánlat ócska fékluskók megvetelére 109193-1904. számhoz* 1904. évi julius hó 22-ik napjanak déli lá oraig benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlatok kizarólag ezen czélra rendelt és az említeti anyag és leitar beszerzesi szakosztályban egy példányban ingyen kapható ajánlati nyomtatványok es annak rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki. Az átengedett anyagok átvétele és eltávolítása tekintete ben az alább idezett feltetelek irányadók- az 1904. évi deczember hóban összegyűlő anyagok legkesőbb a következő 1905. évi jinuar hó végéig fognak az illető vevőknek rendelkezésere bocsáttatni. A magyar királyi államvasutak részéről határozottan kikőttetik, hogy az anyagokért felajánlandó egységarak az anyagoknak az illető gyüjtőszertárban való átvételére tétessenek. Az anyagoknak vasüti kocsikba való felrakásáról és elszállításáról, a vevő fel saját költségen tartozik gondoskodni. Oly kikötés tehát, hogy az anyag a fél altal meghatározandó távolságra vagy valamelyik állomásig bermentesen szállitlassék, hatarozottan mellőzendő, mert az ilyen ajánlat figyelembe nem vétetik. A magyar királyi államvasutak igazgatósága fenntartja magának azon jogot, hogy az eladásra hirdetett összes fektuskót az elert legelő.íyösebb árak és feltételek mellett értékesíthesse, vagyis : hogy az egyes szertárakban összegyűlő anyagokat ertekesités végett azon szertárakba küldhesse, a melyek anyagjaiért a legmagasabb ár ajánltatott. A vevő tehát nem elhet kifogassal az anyag származása ellen, hanem a neki odaítélt mennyiséget bármely szertári vissznyélményből tartozik átvenni azon szertárban, a melynek anyagjira ajánlatot lelt és mely neki átengedtetett. A fentebb felsoroltakon kivül az ajánlattevő magára nezve kötelezőnek elismeri az ócska anyagok eladására venalkozó és 122291-96. sz. a. fennálló általános feliételeinket, melyeket saját és két .tanú aláirasával és ivenkint 30 filléres magyar bélyeggel ellátva okvetlenül ajánlatához csatolni tartozik. Ezen leltelelek nyomtatványtárunkná példányonkint 30 fillérért megszerezhetők. Vidékieknek >zen feltételek a magyar királyi államvasutak nyon.tatványtárához intézendő Írásbeli megkeresésre a meg'elelő ár és a szükséges postabélyeg előzetes beküldése esetén megkűldetnek. Banatpeuzképen a megvenni szándékolt mennyiség és az árért felajánlott egységár szerint kiszámított értekössze,' 5°/o-a az ajánlat benyújtására kiiüzöll határnap előli egy nappal deli 12 óráig készpénzben vagy allami letétekre alkalmas értékpapírokban főpénztárunknál leteendő. A bánatpénzt az ajánlattal <gy boríték alatt nem szabad beküldeni. Banatpenz, vagy a fentidézett aláirt feltételek nélkül, úgyszintén elégtelt n bánatpénzzel, vagy elktsve beérkezett ajánlalok, vagy olyanok, melyek a feltételektől eltérnek, figyelembe vételre n"m számithatnak, úgyszintén olyanok sem, melyekben javítások vagy vakarások fordulnak elő. Pólajánlatok egyáltalában nem vétetnek tárgyalás alá. Az ajanlati ar korona értekben, számokkal és belükkel olvashatóan kiteendő. Az ajánlattevő ajánlatával a pályázat eredményének eldőnteséig kötelezettségben marad, ezt tehát időközben vissza nem vonhatja. Az ajanlatok tetszés szerinti részmennyiségre is szólhatnak, de a magyar királyi államvasutak igazgatósága is fentartja magán.k azon jogot, hogy telszesszerinti részmennyiseget engedhessen át, melyet ajánló — ha csak ellenkezőt ki nem kötötte — elfogadni köteles. A magyar királyi államvasutak igazgatósága fenntartja továbbá a jogot, hogy az ajánlatok közt — tekintet nélkül az ajánlott árakra — szabadon választhasson s hogy végre a czel elérésére másféle intézkedéseket is tehessen. Budapest, 1904, junius hóban. — Az igazgatóság. 45532/904. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága a jövő 1905. évben, esetleg 1905—1907. évben szükséges fémnemű anyagok szállításának biztosítását óhajtván, ez iránt nyilvános pályázatot hirdet. Az ajanlatok legkésőbb folyó évi julius hó S'í-ik déli 12 óráig beterjesztendők, a bánatpénz pedig folyó évi julius hó 27-én déli 12 óráig beküldendő. A pályázatra vonatkozó részletezett feltételek valamint a szükséges mennyisegeket feltüntető kimutatásokat úgyszintén a különleges szállítási feltételek a mapyar királyi államvasutak anyag- és leitarbeszerzési szakosztályánál (Budapest Andrassj ut 73.) megtekinthetők. Budapest, 1904. június hóban. — Az igazgatóság. 98421/1904. Hirdetmény. Vághéve-Váralja állomísnak gyors- és teheráru forgalomra való megnyitása. A galántha-zs olnai vonalon Vag-B'sztercze és Nagybittse-Predmer állomások között az előbbitől 5, az utóbbitól 11 kilométernyi távolságra fekvő Vaghéve-Váralja nevü állomás, mely eddig csak a szemely és podgyász forgalomra volt megnyitva 1904. évi julius hó 1-én élőállatok kivételével az összes gyors- és teheráruk fel- és leadására meg fog nyittatni. A szóban levő állomásra szállilandó vagy oda rendelt küldemények után a szállítási dij a magyar királyi államvasutak vonalait illetőleg az ezen vonalakon érvényes helyi árudijszabásban (II. rész) a díjszámítás tekintetében megallapitott általános határozmányok mervadása szerint ezen állomás közvetlen kilométer távolságainak alapul vetelével számíttatik. Addig is mig ezen állomás a magyar királyi államvasutak kilométermutatójába és helyiárudijszabásába a legközelebbi pótlékkal fölvetetik, a díjszámítás alapjaul veendő kilométer távolságok akként állapíttatnak