Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-24 / 30. szám

N Y I R Y I D E K ki. Miről czirnet oly felhívással értesítem, hogy a bejáráson magát képviseltesse és az érdekelt Nyíregyháza város, Sóstó, Pazony, Kemecse, Demecser, Pátroba, Ajak, Kísvárda, Fényeslitke, Komoró, Thuzsér községek meghívásáról, valamint az illetékes helyi hatósag kirendeléséről is intézkedjék. Tájékozásai megjegyzem, hogy a bejáráson Nyíregyháza és Demecser al omások bővítése, továbbá a vonal : 09/115., 388/395., 532/538. is 647/654. szelvényei között tervbevett uj kitérők fognak tárgyaltatni. Budapest, 1904. julius 18-án. A miniszter megbízásából : Márky, sk. miniszteri tanácsos. — Az uj gőzfürdő. Nyíregyháza város tanácsa, mint 1-ső fokú iparhatósag a tervezett gőz- és kádfürdő teli p engedélyezési ügyében a kővetkező határozatot hozta: Sándor Jakab nyíregyházi lakos azon kérelmének, hogy a neje tul jdonát képező s a gróf Károlyi Ferencztér 10-ik szám alatt lévő üres telken egy kád- és gőzfürdő építésére adassék meg részére a telep engedély elutasittatik. Indokok: Euta-itandó volt folyamodó a kérelmivel azért, mivel a gróf Károlyi Ferencz-tér 10-ik síám alatt lévő telek, a melyen a tervezett kád és gőzfürdő felépíttetni szándékollatik, telekkönyvileg és adózási szempontból is ma még Nyíregyháza város tulajdonát képezi, ezt a telket, valamint a szomszédos úgynevezett gróf Károlyi és gróf Dessewffy-téri telkeket Nyíregyháza város 10 évi törlesztésre azzal a határozott és kikötött feltétellel adta át, hogy azokon kizárólag lakó házak építhetők, ezt a feltételt Nyíregyháza varos képviselőtestülete törvényhatósági és kormányhatósági jóváhagyással ellátott határozatban közölte ki. Ezen feltétel mellett tartattak meg az árverések az egyes telkekre a közöttük a most szóban forgóra is, ezen leltételt a telek jelenlegi birtoki sának, illetve vevőjének jogelőde az árverési jegyzőkönyv aláírásával magára kötelezőnek szintén elfogadta. Ugyanezen feltételt magára kötelezőnek fogadta el a telek jelenlegi birtokosa is, mikor a kerdéses telket az első vevőtől átvette és i.z ideiglenes adásvételi szerződést tartalmazó árverési jegyzőkönyvet, illetve az erre vezeteti átvállalásí nyilatkozatot aláirta, kijelentésével annak, hogy az árverési jegyzőkönyv feltételeit magára nézve kötelezőknek ismeri e'. Ezen indokokon kivül elutasítandó volt folyamodó még azért is, mert a gőzés kádfürdő berendezésére vonatkozó s a törvény által megkívánt körülményes leírást és szabatos magyarázatot daczára, hogy erre az iratok közt lévő 5621/1904. számú határozattal felhivatott, nem csatolt. Elutasítandó volt végül azért is, mert a mai korban egy nem direkt szellőztetés és világítás nélkül, mint a hogy tervezték egy kád és gőzfürdő felépítése a hatóság által nem engedélyezhető. Nagyon természetes, hogy e határozat ellen felebbezést adnak be s így a kö; érdekű kérdés eldöntése az alispán, mint másodfokú iparhatóság elé kerül. — Fegyelmi választmány. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya e hó 29-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermébrn ülést tart. — Nagy tűzvész pusztított e hó '20-án Kopócsapáthiban, melynek 17 lakóház, 16 melléképület és nagymenyiségü behordott élet és takarmány esett áldozatiul. A kár közel 40000 korona, melynek csak egy ki^ része volt biztosítva. — A város felmérése és szabályozása. Nyíregyháza város belterületének felmérésére, térképezésére, lejtési viszonyainak megállapítására és ezekkel kapcsolatban szabályozási tervének elkészítésére megtartott pályázat eredménye folytán a képviselőtestület e'.t a na'gy^abásu munkálatot Sz

rsztay László fővárosi mérnök műegyetemi magántanárra bizta, mint a ki a vállalatot 350ÖŐ koronáért hajlandó ieljesileni. Kétszeresen örvendetes az árlejtés ezen eredmenye, mert Szesztay LÉíszló mint Nyíregyháza szülötte bizonyára fokozott amÜirióval felel meg feladatának és a szabályozási tervké&itésénel is számba veszi az előtte jól ismert helyi viszonyokat. — A nyíregyházi ipartestületnél megüresedett jegyzői állásra az ipartestület választmánya ideiglenesen, t. i. a legközelebb megtartandó választásig Kozák Mihály volt kólaji jegyzőt alkalmazta. — Nyilvános köszönet. Azon n. é. közönségnek, kik az Antal-testvérek elnöksége álatt és a kocsigyártó munkás ifjak által f. hó 17-én az ipartestület helyiségeiben rendezett nyári tánczvigalomba résztvettek, felülfizettek és a nemes jótékony czél érdekében közreműködtek, ez uton is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. A rendezőség. A felülfizetők a következők : Antal János, Antal Lijos 7—7 korona, Nagy Pál, Bálint András Schatz István, Varga János, özv. Móricz And>ásn\ Lengyel Miklós 2—2 k., Kovács József. S ilagyi Mártonné, Kurbely Károly, Drenyószky Mihály, Szabd József, Hajdú János, Bobik Mihály, Egri János l — I k., Ilölcz István 1 k. 80 f. Kőszegi J. 80 f, H iuzer 3 k. 80 f, Balog Péter. Iijaly Alajos, S ücs Mihály, Kis Andor, Nagy György, Timódy János, Márfóldi Andrásné, özv. Jelenovics Dánielné, Lunczer János, Margilay J. Brezina János, Dudás Mihály, Brezina Janosné 80-80 f, Szikszay Pál 50 f, Kokó József, Fülöp Józsefné, özv. Harcsámé, Gál István 40- 40 f, Megyesi Károly, Penzes Mihály 30—30 f, Hrstk Endre 20 fillér. E ismerest érdemelnek még azok a hölgyek a kik a vigalom alkalmával bu?gón közreműködtek: Priznicz Annuska k.'a., Szabó Jolanka k. a., Czakó Mariska k. a., Tóth Erzsike k. a. — Tűz volt városunkban szerdán d. e. II'/, órakor. A tüzoltoság a legnagyobb gyorsasággal vonult ki a helyszínére, Závodszki Mihály Kisteleki utczai házához. Ekkor már az egész ház |egy lángtengerben állott. Ajtók, ablakok be voltak zárva, nem volt otthon senki. Varga Sándor és Győri Lajos behatollak a roskadozó házba és a benrekedt már-már elveszetnek hitt gyermeket halál megvetéssel hozlák ki a lángtengerből. A képviselő testület a két derek tűzoltónak elism rését fejezte ki és azonfelül 20—20 korona jutalmat utalt ki részükre a házi pénztárból. — Tanulniáuyut. Dr. Springer Géza nyíregyházi orvos hat heti tanulmányútjáról hazaérkezett. — A fodrászüzletek rendszabályozása. A debreczeni főkapitány rendeletet adott ki, hogy minden fodPosta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. rászüzletben üveg vagy porczellán tartályban állandóan dezinficziáló folyadékot kell tartani s minden borotválás után ebben áztatni meg a borotvát. Sem kefét, sem fé- I A bánatpén? lefizetéséről szóló letétjegy az ajánsüt addig haszálni nem szabad, amíg mindegyiket sub- | lathoz nem csatolandó. limátban m -g nem áztatták. Megtiltotta, hogy a fodrász- j Ugy a> ajánlatban, mint a költség-jegyzékben előüzletekben ezentúl a hen*erfésüket használják M'gtil- i forduló végösszegek számmal és betűvel írandók ki. tolta azt is, hogy a puderező ecsetet használjak, mert , Az ajánlat és mellékleteinek aláírása kél lanu előtezt dez.nficziá'ni nem lehet s minden vendég arczát ' temezése mellett történjék. egy és ugyanazon puderezővel kenik be. A puderező- I Szóban forgó munkára csakis magyar allampolecset helyett ezentúl karbolos \attát kell használni a | gárok pályázhatnak. fodrászüzlelekben, még pedig m nden vendég részére j Az ajánlatok között a szabad választási jogot a más-más kis darabot. Egy-egy vatta-tépést kétszer hasz- i magyar királyi államvasutak miskolczi üzlatvezetősege nálni tilos. A főkapitány rendeletének végrehajtására a . magának tartja fenn. kerületi kapitányságot és orvosokat hívta fel. Egyide- ' jüleg arra is utasította, hogy időközönkint vizsgálják I meg az összes fodrászüzleteket és ha tisztasági tekinMiskolcz, 1904. julius hó 14-én. Az űzletvezetőség. tetben kifogások merülnek fel, tegyenek neki azonnal jelentést. — Baka)' László tárogatós 7 tagu zenekarával csütörtökön és va-árnapokon zeneestélyt tart a Jurás Lajos-fele vendéglő nyári kerthelyiségében. Azonkívül ajánlja szolgálatát lakodalmi, névnapi és keresztelési alkalmakra jutányos árakon. — A Windt és Fisch czég nj tagja. Van szerencsénk értesíteni, hogy czégtársunk, Halasi Mor űr fia Halasi Károly oki mérnök űr czégünkbe, mint nyilvános tag belepett. Szíveskedjek alábbi bejegyzett czégaláirásáról tudomást venni. Kiváló tisztelettel Windt és Fisch. — Bakkancs szállítás. A m. kir. honvédség 1905. évi bakkancs szükségletének beszerzése, illetőleg szállítása iránt hirdetett pályázat f. hó 15-én lejárt s a debreczeni kereskedelmi és iparkamaránál a következő iparosok és alkalmi szövetkezetek nyújtották be pályáza'aikat: 1. Takács Gábor és társai Debreczen (4. iparos ) 2. Kakuk József és társai Kunszenlmárton ( $ iparos) 300 pár bőr bakkancs es 200 pár könnyű bakkancs. 3. Huber József és társai Rónaszék (4 iparos.) 4. Fejes Mihily és társai Jákóhalmán (31 iparos.) 5. Manzel Márton és társai Jászladány (11 iparos.) 6. Váczi András és társai Jászberény (12 iparos.) 7. Ács Gábor és társai Jászberény (82 iparos.) 8. Tóth Mihály és társai Jásztelek (17 iparos,) 9. Turner Mihály rónaszéki lakos (1 iparos) 150 pár. Nyíregyházáról senki. — A törvénykatósági munkás közvetítő közhírré teszi, hogy Nyiracsádon 50 munkás mezőgazdasági munkát keres. IRODALOM. Csehov Antal, „Tarka Históriák." Ez a címe annak a kötetnek, mely Csehov Antalnak, a most elhunyt világhírű orosz írónak elbeszéléseit foglalja magában és a melyek magyar nyelven éppen halála napján láttak napvilágot. A világirodalomban az orosz írók kerültek homloktérbe és ezek között első helyen áll Csehov Antal, a kinek ragyogó tolla, megfigyelő képessége, humorja, emberismerete mind együttesen közrehatnak az igazság megismerésére, bevallására és keresésére — A „Tarka Históriák" az orosz társadalmi élet alakjairól ad rajzokat teljes hűséggel és mégis, ki ne találna benne rokon vonásokat a mi társadalmi életünk százféle ferdeségeiről. — Élvezettel olvashatja és forgathatja könyvének minden lapját ifjú és öreg egyaránt; a lányok és ifjak éppen oly mohón fogják követni lapról-lapra a világhírű író tollát, vagy helyesebben ecsetjét, élénk rajzaiban, mint a lélektani motívumokat kereső higgadtabb olvasók, mert ragyogó szinei mellett mélységes bölcselkedésbe merülhetünk el bennük, — Csehov e műve minden művelt ember és irodalom kedvelő asztalán méltó helyet foglalhat. A kötet 16 elbeszélést tartalmaz Zsatkovics Kálmán kitűnő fordításában, a ki az orosz irodalmi nyelvnek kitűnő ismerője s így a fordítás által a mű eredetiségéből mit sem veszített, a mit különösen kiemelni kívánunk azért, mivel jól tudjuk, hogy a legtöbb orosz munka franczia és német fordításokból, tehát már másodkézből, elmosódva kerül a magyar olvasó közönség elé. — Ugyancsak Csehovtól „Az orosz életből" cimü elbeszélő kötet 10—12 nap múlva hasonló kiállításban és árban fog megjelenni. Mutatónak „A műdarab" cimü elbeszélést lapunk Tárca rovatában közreadjuk. A díszesen kiállított, merített papírra nyomatott kötet ára 2 korona és Lévay Mór könyvkiadóhivatalában jelent meg Ungváron. Kapható az ország minden könyvkereskedésében. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 18785—904. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak miskolczi üzletvezetőségének a hatvan-miskolczi vonalán levő Karácsond rakodó megállóhelynek rendes állomássá való berendezése czéljábol előállítandó magas építményi munkákra ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdet. A tervek, az ajánlati költségvetés, valamint az ajánlati minta a pályázati feltételek, nemkülönben az építési szerződés tervezete Miskolczou a magyar királyi államvasutak üzletvezetőség építési és pályafentartási osztályban (Szemere-utcza 29. sz. I. emelet) valamint a Füzes-Abonyban székelő f.-abonyi osztály mérnökség irodájábán a hivatalos orak alatt megtekinthetők. A jogérvényesen kiáll lőtt ajanlatok legkésőbben 1904. évi julius hó 29-én déli 12 óráig alulírott üzletvezetőség titkárságánál (Szemere-utcza 29. sz. I emelet) nyújtandó be lepecsételt boríték alatt. Az ajánlatokat egy koronás, az ajanlat mellékleteit ivenkint 30 filteres bélyeggel ellatva, összefűzve lepecsételve es következő telirattal kell benyújtani: .Ajánlat Karácsond állomáson előállítandó — magas épiim-myi munkák előállítására.* Csakis a költségvetésben foglalt összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajanlat benyújtását megelőző napon vagyis 1904. évi julius hó 28-an déli 12 óráig 10 0 korona, azaz Egyezer korona bánatpénzt kell a magyar királyi államvasutak miskolczi üzletvezetősegének gyüjtőpénzláránál akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni. Az értékpapírok a budape*ti illetve bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnal nem régibb árfolyam szerint, de a névértéket meg nem ha ladó értékben fogadtatnak el Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül mm tehetők le. A közönség köréből,*) Egy díszes ipartestület Bárki is mit mondjon, de a civilizátió egy olyan fényes kis bogárnak bizonyul mind jobban és jobban, amely kis bogár az ő fényével a legsötétebb zugba is befurakodik és eljut még — a nekünk európaiaknak oly sötétnek tetsző — Azsiaba is. Igen, a civilizátió fénylő kis bogara még Ázsiaba is eljutott már, amire elég bizonyíték az, hogy mar ott is van Ipartestület. Igaz ugyan, hogy ezen testületen rajta van az áz=iai bélyeg, na de ami vezetőseget illeti — az mar európai színvonalon áll, mert még Europaban sem tudják ugy gyártani az okmányokat, mint ezen Ipartestületben. Nincs jegyzőkönyv, nincs tanszerződes? de van ám papiros e» tudvalevőleg — ez Ázsiában is nagyon türelmes. Az ii nagyon eredeti, hogy mikepen készítik ott a mérleget. Ugyanis 15 éven keresztül nincs elkönyvelve a tagok tartozasa, sem a tett befizetéseik, ugy hogy egyáltalában mi bizonyosat sem lehet a főkönyvből megtudni, de azért ez a díszes testület mérleget készít és kimutatja, hogy neki a tagoknál 7500 korona követeiéle áll fent be nem fizetett tagsági dijakban. Na de annal pontosabb vezetésben részesül az ipartestületi tagok törzskönyve, csak azt nem lehet belőle megtudni — melyik él, melyik halt meg, melyik ment Amerikába, melyik szüntette be az iparát és melyik folytatja. A legkomikusabb azonban az elnöki utalvány főkönyv vezetése, vagyis nem vezetése. Azzal tartják, ott ugyanis, hogy az ellenőrzés egy céltalan rossz találmány és miután ők nim tartoznak számolni senkinek — nincs is szűkség ellenőrzésre; kinek mi köze az ő jövedelmeikhez. Azonban a hatóság egyszer még is megsokalta az égig nyúló sok panaszt és elrendelte a vizsgálatot és a felsőbb Iparhatóság és uz első fokú Iparhatóság által megejtett vizsgtlat ramutatott a tarthatatlin állapotra s utasította a testület vezetőségét, hogy hozza rendbe az ügyeit. A testület díszes vezelősege azonban erre azt mondla: nye krics, nye bodaj! mi Ipartestület vagyunk és sem ni közölök hozzánk és ha megvoltunk eddig így — ezután is imgleszünk: két bor, egy víz! vivát soroksári Egy intézménye van ennek a testületnek, amelynek emberül megfelel. E/. a nyilvántartása a segédekről és a tanonczokról. — Azonban a felsőbb hatoságot itt sem ösmeri el. Nem régen fel lett híva a testület: adjon kimutatást a segédek és a lanonezok létszámáról. Ezt a te=tü el törvényt t.ipo-ó vez-tösége megfellebbezte a legfelsőbb fórum g és mikor a legmagasabb fórum azt mondta: va^y engedelmeskedel, vagy rad húzom az ipartörveny 148 ik §-al és leloszlatlak — erre is azt a feleletet adta a testület vezelősege — persze csak hallgatólagosan, guba alatt: nekünk nem parancsol sem Kont, sem Hederváry, sem a hármas nagyhalár. Ig^z, mentsége van az ipartestületnek. — Ugyanis ilyen kimutatást elkészíteni az ő könyveiből — nem is lehetséges! A sigedek nyilvántartása bekötellenül, összeszakadozott papírlapokon van vezetve és ez ugy néz ki, hogy ilyen papírdarabokat valamire való szolgáló st m tűr meg a konyha póczán! A tanonezok nyilvántartasa sem külöaib. — Ebben az az eredeti, hogy vannak iljak, kik ma tényleg tanoneznk, d-i a tanonczlajstromban nem szerepelnek; ellenben egész kis hadsereg azok száma, akik már talán unokát is beezóznek a térdeiken — de azért még mindég, mint tanonezok szerepelnek a testület lajstromában. Hátasak lehetnének érte, hogy igy megőriztetnek a neveik. — És még sem hálásak, mert a testület helyisége alá mindenik — dinamilot kiván. És ebben van egy kis igazságuk. De hát mindezekre azt mondhatná valaki: mi közünk nekünk Európaiaknak egy Ázsiában székelő Ipartestülethez? A biz igaz a! — Csak abban van a bökkenő, hogy ez a díszes Ipar estület — itt van szép magyar hazánkban és székhelye Szabolcsvárroegyének központja — Nyíregyháza. Igen ennek a testületnek, melyről szó esik — a körirata: Nyíregyházi Ipartestület. Felhívjuk ezen Ipartestületre a felsőbb hatóságok, valamint a nagyméltóságú kereskedelmi Miniszter úr O excelleni iája figyelmét és hisszük nem eredménytelenül, mert ha jogosan veszi el a büntetésit a vagyonbukott kereskedő, ha könyveit hanyagul vezette és börtönnel bűnhődik ha hamis mérleget készít — ugy bizonyára ilyen .hibákat egy erkölcsi, testületnél sem lehet elnézni, nem is említve, hogy legfőbb hivatásának teljességgel meg nem felel. Miután pedig ezen Ipartestület ellen 1903. julius 3-a.: már vizsgálat tartatott és a felderített nagy hibákat nemcsak nem orvosolta, de konokságában es elbizakodottságában már odáig jutott, hogy a befolyó jövedelmek sem állanak semmi ellenőrzés alatt, mert az utalvány főkönyv 1903. április hava óta nincs ís lezárva, tehát nincs a pén?táros könyvével összeegyeztetve, de sőt ez év május 26-ika óta ezen utalvány könyv egyáltalában nincs is vezetve — ezen Ipartestülettel szemben a felsőbb hatóság sikeresen csak ugy járhat el, ha feloszlatja és hatósági kezelesbe veszi, vagy pedig megfosztva önkormányzati jogától — hatósagilag kezelteti. Nyíregyháza, 1904. évi julius hó 23-án. Kovács Dánlel. *j E rovat alatt közlöttekért a felelősség a b&kttldőt ill*U .