Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

nyibvidek — Samassa-serleg. Dr. Sammassa József egri érsek, a róm. kalh. uj templom felszentelése alkalmából 40O koronát adományozott a nyíregyházi önk. tűzoltó egyesületnek. Az egyesület díszes vert ezüstből készült serleget csináltatott ez adomány pénzen, s a serleget — mely most Kubassy Gusztáv ékszeiész kirakalaban lat­ható — a legközelebbi tűzoltó lakomán fogják felszen­telni. — A kisvárdai polg. isk. államosítása. Szabolcs­vármegye uj tanfelügyelője dr. Wildt György eddigi kiváló működésének egyik nagy eredményeként közülük alább a közoktatásügyi miniszternek következő — a kir. tanfelügyelőhöz intézett leiralát: „Folyo évi szeptember 1-en 1924. sz. a. kelt jelenlésére, a csatolmányok vissza­zárása mellett további eljárás végeit értesítem a lan­felügyelőséget, miszerint a törvényhozás hozzájárulása eseten hajlandó vagyok a kisvardai áll segélyeze t köz­ségi polgári fiu iskolai az 1905/6. tanévtől kezdve foko­zatosan állami kezelésbe átvenni a következő feltételek mellett: 1. tfisvárda község átadja az áll. polgári iskola részére a jelenlegi iskola epületet tuosLni összes bútor és tanszerlelszerelésevel együtt tulajdonjoggal, vagy pedig biztosítja annak örökhasználati jogát u kincstár részére. 2. A község elvállalja ezen iskola épületnek allandó jó­karban tartását, fűtését es világítását és az iskolai lelek bekerítését. 3. Ha az iskola fejlődese idővel az epület kibővítését tenné szüksegessé, az ezen fejlesztéssel jaró épület kibővítési és fentartási költségek a község terhét képezendik. 4. A község fizeti a tanerők uU n a szabaly­szeiü fejenkénti évi 24 koronás tanítói nyugdíjjárulékot. 5. A befolyó tandijjövedilem a kincstart illeti. 6. Ezzel szemben a kincstár viseli az iskola összes szemelyi ki­adásait úgy most, mint a netalán szűkseges fejlesztes esetén ls; megjegyeztetik azonban, hogy az első tanév­ben csak két tanerő fog átvétetni, a tőubi fokozatosan tanévenkmt; magától értetődvén, hogy c=ak azon tan­erők fognak álveielnl, a kik a szabalyszerü polgári isko­lai tanképesi'ő oklevellel biinak. Ftlliivoni a tanfelügye­lőségei, hogy a községgel ezen feltételekre vonalkozólag bocsátkozzék sürgősen targyalásba és amennyiben a község azokat elfogadja, gondoskodjék, hugy az erről szóló községi képviselőtestületi határozatot Szabolcsvár­megye törvényhatósági bizot'ságának jovahagyás vegett mutassa be. Ugy a közs. képviselőtestületi, mint a vár­megyei törvényhatósági hatarozat ide felterjesztendő. Budapest, 1904. évi november ho 28-án. Ur. Berzevúzy Albert, s. k." — Vasút Vásárosiiaiuény—líeregszász között. Hétfőn délután népes ertekezlet volt ez ügyben Beieg­szászban. A vasul tervet s költségét dr. N y u 1 á s z i János kassai ügyvéd vázolta, ki három 11 nybaii tett számításokat. Az egyik irány V.-Nameny, T.-Szálka, V.-Atya, Gelenes, Uarócz, Beregszász; — a másik: V.-Namény, T.-Szalka, Csaroda, Surany, Beregszász; — a harmadik: V.-Nameny, T.-Szalka. Gsaroda, M.-Tarpa, Surány, Uarocz, B.regszász lenne. Az ertekez­let a vasútépítés tervet elvben elfogadta s valósitas eseten a harmadik irány mellett foglalt állast. Ez út­irány körülbelül 34 kilóméiért tesz ki, s kilometerenkint 55 ezer koronát emésztene fel. — Köszönetnyilvánítás. A helybeli jotekony nőegylet által fentartolt Erzsébet árvaház kaiacsonyfájira a következő adományokat küldtek: özv. Burger Mí­hályné úrnő 50 koronái, dr. Flegniann Jenőné úrnő 5 koronát, továbbá Korányi lmréné úrnő egy párnát es almát, Uobránszky Peterne úrnő egy fazék zsírt, Prok Pálne úrnő hurka-kolbászt, N. N. úrnő kolbászt. Fogadjak a nagylelkű adakozok ez uton is halas köszö­netemet. Nyíregyházán, 1901. decz. 10. özv. B a s t h y Barnáné, nőegylcti elnöknő. — Esk'iivö. Somlyódy j anos a tj s2 ai járás h. főszolgabirája deczember ho g. á n vertté oltárhoz Marion Viola kisasszonyt, M arlo n (; dZ a „ y. honvéd huszár őrnagy leányai. — A nőipariskola mulatsága. A Nyirvidék mult vasárnapi száma már hírt adott arról, hogy a nőipar­iskola folyó hó :47-én rendezi első mulatságát a Korona nagytermében, mely bizonyára nevezetes dátum lesz az idei szezon törtenelében. Biztatóbb előjelek között még aligha készült mulatság, mint a deczember 27-iki. A noipai iskola vezetősége minden ambiczióját és egész nemes lelke* edését harezba viszi, hogy ez az este méltó legyen azokhoz a lenyes éssikeiűll mulatságokhoz, me­lyek evek ota a nőipariskola nevéhez fűződnek. Ked­vünk volna kiallani a piaezra s a reklám nagy dobját verve hirdetni a 27-iki este programmját es dicséretét. Ettől azonban elült bennünket a jó ízlés és az a tudat, hogy az ipariskolai mulatsagoknak nincs szükségük a hangos reklamra, sem az előlegezett dicsérelekre. Arait a 27-iki est műsorából, visszaelve a rendezőség bizal­rnaval izletitőül idejegyzünk, az csak halvány kepe lehet kulőmben is annak, amit mulatság és gyönyörű­ség dolgaban ez a nevezetes este nyújtani fog Elő­ször is Nyíregyháza város apró tündéreiből toborzott össze egy kis műkedvelő sereget a rendezőség. Ez a s„ e rf« Tu 0!^ 1 f0gja beve n' ni a kózönsrg szivét. Helybeli Hoteherke, Csipkerózsa, Jancsi és Juliska fogják megeleven.teni a mesevilág álomalakjait gyönyörű elő­kepekbe csoportosulva. Az apro tündéreken kb ül a négy évszak allegoriajat szemelyesiték majd meg Uhosszu szoknyás tündérek és - honny sóit qui maly pense. ­es ege S Z hosszú nad.agos urak, a virágos tavasz, a angolo nyár a levelhultató ősz, s a hófehérben csil­ogo te előképeivel ragadva el a lelkekel. Éjfélkor pa­olgo theat szolgai fel, sok minden egyéb jóval együtt 8^ szebbnél-szebb unleány különféle jelmezekben. Thea u^n pedig sok-sok par lógja a „agy terem lenyes rar­nSn, Z 0'v' els Ö " L'«>' es t' a másodikat és a har­" ' •• A, rendkivü l Emilnek Ígérkező mulatság részletes műsorát es meghívóját legközelebb közölni fogjuk. — Jóváhagyott alapszabályok. A kereskedelem­ügyi miniszter Nyíregyháza varosának a be, kocsi ipar­ról alkotott szabályrendeletét jóváhagyta. — Mulatságok. A helybeli nőipariskola bátyus tanccmulatsaga folyó hó 27 én, az izr. nőegylet eJlye január 14-en a jotekony nőegylet bálja február hó 4-én lesz megtartva a Korona szálló dísztermében. — Az árvaház karácsony ünnepe. Mindazok, a kik valamivel hozzájárulni 0I1 •jia'uak az árvák karácsony­fájához, fordulj inak adományaikkal a jótékony nőegylet elnöknőjehez, özv. B á s t h y Barnáné úrnőhöz. Az ün­nepély — a melyen vendegeket szívesen látnak, mint már jeleztük, f. hó 22 én d u. 4 órakor lesz megtartva. — Eljegyzés. Bo dn ár József, helybeli kereskedő segéd e hó 8 dikán eljegyezte Kecskés Margitot, Kecskés János vármegyei központi hajdú kedves leányát. — A karácsony és a posta. A nagyváradi m. kir. posta és távírda igazgatósát! a közeledő karácsonyi ünnepek alkalmából a következőkre figyelmezteti a kö­zönséget : A karácsonyi és újévi rendkívüli poslaforüalom idejében a postai küldeményeknek késed lem r.élkúl való kezelését csak úgy lehet biztosítani, ha a közönség a csomagolásra és czimzesre vonatkozo postai szabályokat betartja. Ebből a czélból a közönségnek a köveikerőket ajánlom figyelmébe: Pénzt és ékszert más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. Az az eljárás, hogy bizonyos tárgyak, mint: nyu­lak. szárnyasvadak stb. csomagolás nélkül adatnak pos­tára, lehetőleg kerülendő s igy kivátalos, hogy a kö­zönség minden csomagot jól es tar ósan becsomagolva adjon postára. Mégis vadat csak akkor lehel csomago­lás nélkül feladni, ha az egy darabból áll. Csomagolási a faládát, vesszőből font kosarat, via­szos vagy tiszta közönséges vásznat, kisebb értekü és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló pa­pirost kell használni. Vászon vagy papirbuikolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan át k"ll kölni, a zsineg kereszlezési ponlja'n pedig pecsetviasz­szal kell lezárni. A pecsételéshez vésett pcCsétnyoinót kell kasználni. A czímbtn a czímzett vezeték- és keresztnevét vagy más megkülönböztető jelzést (p'. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a czímzett polgári állásat vagy foglalkozását és lakhelyét, a nagyobb varosokba, pl. Budapestre és Bécsbe szóló küldemények czímirataiban ezenkívül a kerületei, ulczál, házszámot, emelet és ajtó­számot stb. is pontosan és olvashatóan ki kell írni. A rendeltetési hely lüze'es jelzése (vármegye) s ha olt posta nincs, az utolsó posta feljegyzése különösen szüli séges. A czímet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czím fatáblácskár.a, bőrdarabra vagy erős leme/papirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni, vagy a csomagra iá kell varrni. A papírlapokra irt czímeket mindig egész terjedel­mébt n kell a burkolatra felragasztani. Netán csomagolás nélkül feladott tárgyakon a teljes czímet fa vagy vastag lemeztáblára kell irni s ezt a küldeményre akként kell rákötözni, hogy a zsineg végei a czímtáblára legyenek pecsételve. Felette kívánatos, hogy a feladó magaban a csomag­ban egy az ő nevét és lakásai, továbbá a czímirat összes adatait feltüntető papírlapot helyezzen el azért, hogy ha a burkolaton levő czímirat leesnek, elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a kű'demény bizottsági felbontása u'ján a jelzett papirlap alapján a czímet megállapítani és a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, liogy a leiadó saját nevét és lakását a csomagon levő czímirat felső részén is ki­tüntesse. A hibás vagy elégtelen czímzésből, valamint a czélszerüllen vagy elégtelen csomagolásból eredő károkért a posta kárpótlást nem ad. A csomagok tartalmat úgy a czím'raton, mint a szállítólevélen szabatosan és reszletesen kell jelezni. Budapeslre és Bécsbe szóló, élelmi szereket, .illetne fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb) tartalmazó csomagok czímirataira, nem­különben az ilyen csomagokra vonatkozó szállítólevele­ken a tartalmat minőség és mennyiség szerint, (pl. szalonna 2 k Kr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) kell kiirni A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetese szempontjából szükséges és a gyorskézbe­sítést lényegesen előmozdítja. '. — Gyászrovat. Mélyen megrendülve a nagy csa­pástól a kitérjedt rokonság nevében is szomorodott szívvel tudatjuk Péczely Sándor né szül. eori Haynal Erzsebelnek folyó hó 5-én délután fel 7 órakor eletének 34-ik, boldog házasságán ik 5-ik évében hosszas szenvedés utan töitént gyászos elhunytát. A megboldo­gult hűlt tetemei folyó hó 7-én délután 2 órakor fog­nak a keéki sírkertben az ev. ref. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztelni. Keék, 1904. évi deczember hó 5-én. Béke lengjen a sokat szenvedett hamvai fe­lett ! Peczeli Sándor mint feij édes annjávai és Sindor fiával. Özv. Szalánczy Janosné nagyanyja, Haynal Ida férjével Kriston Giborral, Haynal Emma ferjevel Kálnay Sandorral, és Zollán, Bandi, Sándor, Lenke, Pista gyer­mekeivel. A nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság és a mellé rendelt számvevőség tiszti kara szomorodott szív­vel tudatja Szegedi Miklós m. kir pénzügyi számvizsgálónak, folyó évi deczember hó 5-en váratla­nul történt gyászos elhunytat. A megboldogult kartars kihűlt tetemei folyó hó 6-án d. u. 3 órakor fognak a sarkantyu-ulczai 20. számú gyaszházból, a vasul melletti sírkertben a gör. kath. szertartás mellett, örök nyuga­lomra helyeztelni. Nyíregyháza, 1904. deczember ho 0. Béke hamvaira! Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel tu­datják, hogy a felejthetetlen jó feleség, anya, nagyanya és anyós Diószeghy Pálné szül. Szakacsy Ka• rolina, élete 67 ik, boldog házassága 49-ik évében folyó évi deczember hó 7-én, hosszas szenvedes után elhunyt. A boldogultnak hűlt telemei folyó hó 8-án delelőtt 10 és fél órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása sze­rint az ófehértoi sírkertbe örök nyugalomra lételni. Ufehértón, 1904. deczember hó 7. Legyen nyugvása oly csendes, aminő igaz és mily fájdalom kíséri sirjaba. Uiószeghy Pál, mint férj. Diószeghy Pál, Diószeghy Ilona, Diószighy Mathild, Dió zeghy Zollán, mint gyer­mekei. Diószeghy Pálné szül. Somogyi Anna, Diószeghy Zollánné szül. Török Jolán, mint menyei. Evva Pál mint veje. Diószeghy György, Diószeghy József, Diószeghy Satolla, Diószeghy Zollán, Diószeghy László, mint nnokái. Alulírott mély fajdalomtól megtölt szívvel jelenti, az összes rokonság neveben i-, hogy a legjobb gyermek, szerető férj, gondos apa, testvér ós sógor, Pántlik Károly folyó hó 3-án este 9 érakor éleiének 39 ik, boldog házasságának 5-ik évében hosszas szenvedés ulán jobblétre szenderült. A megboldogult hűlt teteme folyó hó 5-én délután fognak a róm. kath. vallás szertar ása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Buj, 1904 decz. hó 4. Áldás és béke lengjen drága porai felett. Özv. Pántlik Károlyné szül. Hilter Juliska, mini feleség. — Az önkormányzat adóterhe Magyarországon A Magyar Közgazdasági Társaságnak nagy és díszes hallgatóság jelenlétében legutóbb tartott felolvasó ű ésén dr. Exner Kornél egyetemi u. lanir értekezett „A?, önkormányzat adóterhei Magyarországon* czimen. A». előadó szerint m lliárdos állami költségvetésünk ne 11 lűnteti fel az összes közterheket. Az ál am alá tarto'.o közjogi testület'k és önkormányzati körök háztartásának költségeit is figyelembe kell vennünk, ha a magyar nép adóterheit és adózó képes-égét helyes világításban akar­juk bemutatni. Annál kevésbbé hagyhatjuk ugyanis az önkoraimyzati szervek költségeit számításon kivül, mert ezek napjainkban igen jelen ékenyek és az általános emberi haladással lépési tartva következelesen növe­kednek. Az első hatalmas lépés az önkormányzat adó­terheinek tanulmányozására most történt meg. Kézzel­foghiló jele azaz 1834. oldalra terjidő nagy könyv, mely a pénzügyminisztérium kiadásában a napokban került ki az államnyomdából. Czime : „Magyaror-z igon az allami e^yenesadók alapján kivetett vármegyei és községi adók statisztikáia." A munkálat szer.nt az állami egyenesadok utan l»99-ben 22s millió forint községi adót veleltek ki, ebben az összegben Budapest községi adója nem szerepel. A kép teljessége kedvéért tehát felemlíti, hogy Budapesten az egyenes adók ulán kive­tett községi ado 6'3 millió korona, a há^aérkrajezár cziméu szedett önálló öözségi adó pedig 3'6, együtt 10 4 nnilio korona. Az egyenes adók alapjáu kivetett községi adók főösszege tehát, — Budapest beszámításával — 52'4 millió korona. Állag tehát az állami adónak egy­harmadát kell Magyarországon községi pótadó cziinén fizetni. — Két új magyar nóta. Ifj. YV. Éber János kisvárdai segédje,;) ző a fiatal poéla és zeneszerző „Kel új debriCi ni nóta" czím alatt két új dallamos és han­gulatos magyar nólát adott ki. Mint debreczeni fin a nótákat szülővárosának ajánlotta fel, miket megjelené­sekor a debreczeni lapok melegen is fogadtak. Egyik dala bús, kurueznóta szerű, amelyben szive mély bánatát a debreczeni „öreg Rákóczy" harang messze halló mély hangjával hoz összhangzásba. A másik dahban — pattogos csárdás ütemben — a deb­reczeni lányok széps géről zeng hozsannát. Örömmel fogadjuk megyénkben a fiatal poétát, óhajtjuk, hogy tehetségét Kisvárdán a társa talmi életre befolyasololag érvényesilse. A zenekedvelő közönsének melegen ajánljuk e ket dalt, mit 1 koronírt szerződél kapható. — Az iskolás gyermekek czigarettázása. Egy angol lap nagyobb tanulmányban mutat rá azokra a veszedelmekre, melyeket a serdűlő ifjúság körében mind­jobban elharapódzó czigaretlázás rejt magában. A do­hányzás különböző nemei közölt ugyanis a czigaretlázás a legkedveltebb, de ez egyúttal a legveszedelmesebb is az ifjúságra. Különösen az idegrendszerre hat kártéko­nyán. A kéznek könnyű reszketese, a rossz látás, a sza­bálytalan szívműködés, az emészles zavarai, a nyá kás nyelv, az ingerlékeny tége: mind megannyi jelei a túl­zásba vitt donányzásnak. Régente az utcza gyermeke, ha néhány garashoz jutott, ezukrot, vagy gyümölcsöt veit magának és igy némi táplálékhoz jutóit. Ma fejlet­lensége és ránezos vonásai — degeneraltságát bizonyít­ják. Egy vidéki város gyermekkórház inak orvosa, a vá­rosi gyermek öreges és fáradt arczát a czigaretlázásnak tulajdonítja. Az orvosok mindig elité.őleg nyilatkoztak a gyermekek dohányzásáról és a belőle származó bajo­kat a czigarettázás tetemesen növeli. AÍ a vizsgálat, melyet a Yale-cgyetem egyik osztáljában végeztek, na­gyon érdekes eredmmyt mulatott. Nyolcz éven át össze­hasonlították a dohányzókat a nem dohányzókkal. A dohányzókkal szemben a száz nem dohányzó közzül 24-nek a súlya emelkedett, 37 magasabbra nőtt, 42-nek dereka volt sz lesebb és ugyanennyinek tüdeje volt fej­lettebb. Ilyen feltűnő volt a dohanynak a szervezetre való romboló hatasa Északamerika 33 államának tör­vényhozása megtiltja a dohánynak 15, vagy 18 éven aluli ifjak szamára való eladasát és a norvég starthing drasztikus rendszabályokkal akadályozza meg a dohány­nak gyermekek kezébe való juttatását és a rendőrséget azzal a joggal ruházta fel, hogy a fiuktól bárhol elve­hesse a dohányt, vagy pipát. — Tanítók ügyeimébe. A vallás- és közoktatás­ügyi m. kir. Miniszter úr f. évi november hó 12-én kelt 80271/904. sz. rendeleiének dr. Ében Mihály mérlék­gyüjteményét, úgy a kisebbet, mint a nagyobb gyűjte­ményt, mint magyar munkát — m Utónak (ártván arra, hogy az elemi iskolákban általánosan használtassák, — mindazon iskolák vezetőinek, melyek azt eddig használatba nem vették. — megszerzésre ajánlj 1. A kisebb gyűjte­mény ára 10., a teljes gyűjteminy ára 17 koroua. Megrendelhető dr. Éhen Mihály plébánosnál Zsámbokon (Pest m.). Nyíregyháza, 1904. deczember hó 6. M. kir, tanfelügyelőség. — Saját érdekében hozassa meg minden érdek­lődő a Löfkovits Arthur debreczeni czég által az idén nagy szakértelemmel és Ízléssel 2 kötetben kibocsájtott árjegyzékét. Díjtalanul küldik bárkinek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom