Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

N T I R V I D E K 3 térségen és általában a német városok ó részében a házak tűzfalas homlokzatukkal az utczára vagy térség felé néznek. A 3—4 emeletes házaknak vázzá igen vastag gerendázalból áll és csak igy volt lehetséges olyan házakat épiteni, melyeknek minden emelete jóval kijjebb áll a közvetlen alatta levőnél. A gerendázatnak köz' i téglával lettek kirakva. Kár hogy itten Frankfurtban kezdik ezen ó-várost modernizálni, ulczákat szélesíteni, bérkaszárnyákat épiteni. Lehet, hogy egészségügyi szempontból jobb így, de sérti a kegyeletet és a régiekhez való szeretetet, ragaszko lást. BuslakoJva néztem egy ilyen n 'gy emoleles favázas patrícius háznak lerornbolá-át, melynek 300 éves gerendazita még egészen épnek látszott. A sok oldalú muzeum ősrégészeti osztályának őre We.'cker Rudolf igazgatósági seged igen szívesen fogadott és készségesen megengedte, hogy a múzeumban egyedül és telszéseni szerinti időben jegyzeteket tehessek és rajzolhassak. Harmadfél napi tartózkodási időmet főleg itt töltöttem. Igen hosszadalmas és sokakra nézve unalrnis lenne, ha a gyűjtemény leírásához reflexiókat is fűznék. E/ért tehát csjk a tárgyaknik felsorolására szorítkozom. A kőkorszakí tárgyak kevés kivétellel a svájczi Hobenhausen, Moorsecdoif, Mörigen és a bieli tobol származnak. Van 58 kővéső, melyik közül tizennégynek elvege hiányzik ; 24 nyéllyukas balta, kettő nyéllyukánal kelté törve. Ebből a korszakból összesen öt agyag-edenyt láttam, a bronzkors/.akból pedig négy, míg a mi muzeumunk pár százat őriz. A bronztárgyakat nem leletek szerint sorolom fel, mert ugyan egy leletben láttáin szárnyas baltát, a mely vagy a Kr. előtti Il-ik III ik évezredből származik olyan nagy tűvel együtt, mely a Kr. e. évezred Il ik felében is még divatban volt, a mi azt bizonyítja, ho^y némely bronztárgynak származási korát annak alakjából nem mindég lehet meghatározni, legtöbbször csak a leletkörülményekből. Kgy kard a mi hires Dr. Horváth József állal ajándékozott kardunkhoz hasonlít, melynek származási helyét azonban nem tudom, GO cm hosszú. Kettőnek markolata nem korongban, hanem felfelé hajlított kerülék alakú lemezben végződik, 55 cm. melyek Olaszországból lettek élóször ősmeretesek és az ottani leihely után Ronzano név alatt szerepelnek. Egy perem nélküli csont vagy fával borítva volt markolatú, vastag perigevcl 67 cm. Egy ép és egy töredék tör, legrégibb typus. Lándzsa öl. Egyiknek hegye hiányzik. Nyíl 3 darab köpüs 3 szárnyas, melyeket némelyek szittya, mások avar származásúaknak tartanak ; egy szakallas köpüs és egy szakállas nyélbe szúrható. Mind a három fajtát egy helyen, az „Altkőnig lejtőjén találták, tehát valószínűleg egy időből valók. Kard alakú tőr. Borított markolatú 8 aklalyukkal. Buzogány hat tövissel, egyik letörve. J^jj^Kés 4 nyélbe szúrható, egy tömörnyelű: körüliutó lécczel. Két borított markolatú. Egyiknek markolat végen felakaszlasra szolgáló lyuk. Egynek nyele áttör; művezetü. Karvéd 3. Egy 10, a másik 9 tekerülelü felnőtteknek és egy öt tekerületü gyermek részére, mind sima bronzszalagból. Szárnyas balta hét. Egyik fülecskevel ellátva. Peremes véső öt Vállas véső négy. — folytatta hevesen — ha ide nem adja azt a szegfűt, úgy mi meghaltunk egymásra nézve. Nos határozzon. Margitra mint a liieleg zuhany telen, úgy hatotlak ezek a szavak. Tehát a Gyula szerelme olyan szilárd alapon áll, hogy egy szegfű képes azt megdönteni ? Történjék bármi, nem adja oda, most már azért sem. Gyula sürgetni kezdte : — Még mindig nem határozott ? — Megtartja ? — Eldobja? Margit daczosan felelt : — Ugy-e jobban szeretné, ha megtartanám ? Legyen kivánsaga szerint. Megtartom. — Megtartja ? Jó tartsa meg. — hirtelen kivelt egy jegyzőkönyvet zsebéből s egy leragasztott borítékot nyújtva át Margitnak igy szólt: — Visszaadom, mit nékem ajándékozott mint szerelmének bizonyítékát, — majd hirtelen vissza kapta s fölszakitva az asztalra rázta a tartalmát: egy fénykép, egy hajszál, egy szegfű. — Tessek ! Most legyen szíves vissza adni a tőlem kapott dolgokat. — Megkeresem . . . nem tudom inost, hol vannak . . . — Szóval nincs meg! talán Imrének ajándékozta ? Egy ül t kaczagtak ugy-e hogy létezik itt a szomszédban egy bolond fiu, ki mindkettőjük barátja! Szép dolgok ! Fölszaivázolt még mint vőlegény jelöltjét. Azért lett hát olyan zavart, mikor kértem, ne engedje, hogy Imre kisérjen haza az iskolából. Hát jó mulalsagokat kívánok! Gyula azlán elrohant s nem találkoztak soha többet mostanáig. Ezt a jelenetet idezlék föl gondolataikban, arra a virágra gondoltak mindketten. Arra a szegfűre mely oly sok fájdalmat okozott mindkeltójüknek. Szívük dobogott hathatóan az isteni csöndben. Gyula megszorította a Margit kezét. — Megvan még ? kérdezte. — Meg — felelte Margit — a virág a visszadobott emlékek is, nem adtam Imrének. — Óh bocsásson meg édes, hogy oly sok könnyet csalt ki szemeiből az én őrült hevessegem. Ezért a fél óráért megérdemelt, a két év alatt elviselt összes fájdalmakat, de hogy maga is szenvedett — ezt nem tehetem jóvá soha, őrült tettem menthető óriási szerelmemmel s magácska mindent elfeled s viszonozni fogja ezt. — Elfeledek mindent, s szeretni foglak őszinlén ő-ökk1 . . . mindig. Füleeskével ellátott köpüsbalta. Kettő európai lypus; kettő szárnyak nyomával; kettőnek éle hirtelen kiszeleredik ; egy pedig négyszögű hasáb alakú, némileg hasonlít az erdélyi typushoz, a milyen nálunk csak egy van. Sarló tizenhar ira, minden diszi'és nélkül, míg a mieink sokféleképen díszített nyelüek. Líabíszhorog egy. Karperecz 14. Nyitott kivas'agodó végü hét, — belől vályú-, kivül hornyolt kettő, — egy nyitott vegü hornyol', — egy csőszerüen üres, — két nyitott kiveknyodott végü. Ezeken kivül 7 töredek. Karika 41 zárt, II cm. és kisebb átméretüek. 11 nyitott végü, I egymásra hajló végü, 1 sűrűen göbös fe'űlelü, 2 pedig gvürünél na/yobb, karperecznél kisebb átmérőjű. Nyakperecs 12, ezek közül 5 kiegyenesítve es 10 db töredek. Gyürü-karika 'íz Pápaszvm alakú tekercs egy. Nagy tű huszonkiltncz, gömb alalt bunkósan kivaslagodó egy, egyszerű gömbös fejű 10, korongos 1, egészes fejű alatta három göbbel 1, fején egy szabadon mozgó karikával 1, hat küllővel össz. kölött ketkeiekes fejű 4, Lulberczből 8, melyeknek fejét feljegyezni el11 ulasztottam. Kardtoknak szárnyas vége (Ortband) egy. Fibula. (kapocstü) : öt hallstadti ízlésű ,egy La Téne, egy pedig a mi baro Vécsey Józtef altal ajándékozott fibulánkhoz hasonlít. La Téne islésii láncz négy darab : 5., 9., 10., 12. tagú Némileg a mi szennyes pusztai lánczunkhoz hasonlít, melyet Törők nagybérlő ur ajándtkozott, és a melv sokkal szebb. Csiingödisz. Egy egyszerű, kettő pedig két karikából álló nyéllel. Egy lemezből készült, melyn k körvonala némileg lop

rlökhöz hasonlít; nyele áttöit díszítésű. Bronzlemez töredek hét. Lámpa boritó har anghoz hasonló, ösmeretlen n ndeltetésü bronztárgyacska. Egyebeknek élvezetére nem telt az időből. Nyíregyháza, 1904. deczember '2-án. Dr. Jó; a András. A tanitok a Zsinathoz. A magyar ev. ref. tanilók országos egyesülete a Zsinat elé a következő memoránduinot terjesztette : Folytatás. Fűtiszteletü és Méltóságos Zsinat ! Az anyagi megszervezés mellett még igen sok leendő vár reánk. Ha valóban református iskolát akarunk, nem csak névleg, de belső életének s külső rendtartásának minden megnyilatkozásával igazán az egyház éd

js gyermekének mutatja magát; akkor jellemben, vallá-si nevelesbi n s ezen nevelés irányanak s rendszerének határozott megal lapilásaban nagy és korszerű átalakítási munkát kell végeznünk. Az iskola jng és iskola létezés kérdése — különösen ma, — ránk néfcve életfeltétel; de csak azérl tartani fent iskolákat, hogy legyenek, hogy — egy rajtunk kivül eső erő es hatalom irányítása melleit — gépszerüleg működjenek : nem czel s törekvéseinknek mozgató ere'je nem lehet. Ezért áldozatokat hozni nem érdemes. Azok a riformátus iskolák élő s éltető szervei tartoznak lenni egyházi életünknek, intézményes egyházi lársada munk gesz szervezetének s igy belső eletünkben akként fejlesztendők, hogy a hagyományos relormátus jelleg ott legyen azok gondolkozás moeijában s nevelő hatásában. A mi iskoláink nemcsak a tudomány csarnokai, hanem az erkölcsi ember megteremtésének is elsőrendű tényezői. És ujabb időben nem részesítettük ezt az oldalt az őt megillető figyelemben. Külsőleg törvényt, szabályt, rendeletekel, tantervet pontosan végrehajtottunk s az iskolának eszthetikailag hova-tovább tetszetősebb áramlatot teremtettünk és sablon szerint szép eredményeket muía'unk fel; de az iskola belső élete, nevelési iranya, erkölcsi oldala sokszor lanyha kezelézben részesült. A tantervbe foglalt és sok rosz tankönyvben megírt tantárgy tanításánál is inkább az eszthetikai oldalt vettük figyelembe s domboritotluk ki unos-untalan mindazt, s mi szemnek fülnek tetszetős, a mi külső behatásaiban kellemesen érint bennünket ; de az ethíkai oldalt, t. i. a mi igazság, ereny, erkölcs, léhát benső érték, — szóval az emberi karakternek kiművelése, — ezt bizony r.eui tartottuk oly fontosnak a mi reformátusok is a gondolatuk, hogy a külső ren thez való alkalmazkodásunk önként meghozza ezeket. Nagy tévedés volt. Az iskolák voltak volna első aiapon a református közszellemnek melegagyai, ide kellet elszórni a buzgoságnak, hithűségnek, e^yháziasságnak draga magvait hagyományos gonddal, feltekeny szeretettel. De mit teltünk? Engedtünk a feitörekvő lázas áramlatnak és csak nagyon szorvanyosan hintegettük azokat a magiakat melyekből a jövő élete volt kialakulabdo. Most már észrevettük ezl, s a reformok ideje elérkezett. Az ősi református szellem ismét felettünk lebeg s követeli jogaiba való visszahelyezését. Ez a szellem pedig abban keresi s találja meg a maga érvényesülését, ha minden tény zót szeretetlel s együttartó, egységre törökvő közérz-ssel kapcsol egybe és nemcsak az egyház és iskola benső eletet sugározza be jótékony és tenyésztő melegével, hanem az egyházi s/ervezet és kormányzat gyakorlati, külső meggyrlatkozására is rányomja a maga ismertető jelleget. A r. fönn. iskolák nem élhetnék meg egy hagyó mányos jelszóból, nem lehet azokat ..karmi y-n szép n csengő frázisokkal valóban az egyház teslehc-z csatolni, nem lehet élő- és ellető mivoltukban meg törvénnyel is igazán az egyházhoz kötni, mert az egyházzal való belső összefüggésének igaz karakterot a református szellemtől áthatott s igy az egyház alkotmány természetével megegyező szervezet és berend. zés adja meg. Ennek a szervezetnek, berendezkedesnek azonban nem lehet a regi, túlhaladott keretekben megmaradni, mert a népoktatási munka mar ma olyan nagy, a terület, melyen mozog oly terjedelm s, hogy azt kezelesében csak ugy mellekes függelék gyanánt csatolni bármely mas kormányzati ághoz lehetetlen, hiszen egész munka, egesz embert igenyel, önoallo munkakör, önálló berendezkedés szükséget hordozza magával. Mig tehát az iskolát szerves összefüggésben tartjuk az egyházzal s altalános és külső kormányzati tekintetben a regi függési es gyermeki viszony teljesen valtozatlan mirad: addig belső berendezésében, szervezeteben önahová tesszük, vagy igazan szólva: visssaadjuk önmagának. A gyakoriali szakemberek Síaladabb érvényesülését lehetővé tesszük s ez állal hívek maradunk a református közszellemhez. Meg kell ragadni az alkalmat, hogy iskolaszervezelünket, — önmagunk belső egyrniségébAi kiindulva — mind magunkra nézve megnyug'ató formába öltöztessük, mind a szabad verseny és k->z~zolgalat tekintetében masoknak is például mutathas uk. De nemcsak az iskolaszervezetre, hanem az egész egyetemes egyházkormányzat érvényesülésére nézve is bátorkodunk nezetünket elmondani. — Az alkotmányos elei egységes működése, biztos fejlődése csakis úgy várható, ha abban minden tényező talál tért a maga jogairak gyakorlasára, egyénisége időnként való megnyilatkozására. A magyar reformárus egyház szervezete már megmutatta a múltban hogy fejlődni képes, hogy a keret, melyben kormanyzali működésé mozog, u változott viszonyok szerint tagilhato. A rohamosan fejlődő akár pgyházlársadalrni, akár nemzeti kialakulások ma feltéllenül előtérbe állítják a kardest: ha vájjon az egyház mostani koimanyzati gyakorlatával elégge beitleszkedelt-é a változott életviszonyok a létérdekeit érintő követeimenyek köze ? Ila az alapot mozdulatlan hagyj t is, meg van-e benne a hajlandó-ág arra nézve, hogy minden tenyezőt érdekkörébe vonjon? Bir-é annyi életképess ggel, a rendiség színét magán viselő autonomia, hogy a kifejlődött h .r nadik rendet, — mint ill ktualis erejénél fogva is lutalmas lényező, — be tudja illeszteni tanácskozó, kormányzó es igazgató testül lei keretébe s elv gye hasznákit, megbecsülje érteküket ú,'y, a mint azt az • gyetemes eg) h u életbevágó érdekei parancsoljak ? Okos jogkiterjesztéssel ú'jatblrja-é állani a jogilvonás elmeleteinek, annak a közli ho.á-n ik, mely az egyén és tömeg jogait egye; testületek jogköreben vonván össz", rmg.yengitetle künn az érdeklődési a. egyetemes egyház ügyel iránt ? (Fulyt. köv.) /„Ssabolcsvármegyei Tanítóegyesület" köréből, MEGHÍVÓ. A szabolcsvármegyei tuniiőegyt sülét választmánya folyó hó 8-án délelőtt 11 órakor Nyíregyházán rendes gyűlést tart, melyre a választmány tagjai ezennel meghivatnak. Targyak : 1. Elnök időszaki jelentése. 2. Választmányi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 3. Szabolcsvármegye kir. lan elügyelősegének felhívása a tanítói szakkönyvtárak let - lése tárgyában 4. Bíráló bizottság jelentése a beérkezett pályamunkákról. 5. A tanítók országos bizottságának felhívása a képviselőházhoz iutézetl emlékirat tárgyában. G. Az egyesületi pénztár állásáról időszaki jelenlés. 7. Pályakérdés és vi atételek kitűzése. 8. A .pápai tanítóegyesület elnökségének megkeresése. 9. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyíregyházán, 1 '>04. der/.cttiber I, Orsowky Gyula, Lengyel József, elnök. főjegyző. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Meghívó. A szabolcsvártnegyei gazdasági egyesület folyó év deczember hó 14-cn d. e. fél 11 órakor Nyíregyházán, a vármegyeház kis termében rendes közgyűlését tartja, melyre tiszteletbeli, alapiló, rendes és fvdijas tagjait tiszteletlel meghívom. Kelt Nyíregyházán, 1904. deczember hó I-én. Gr. Vay Tibor, e. elnök. Tárgysorozat : 1. Elnöki j-lentés az egyesület 1004. évi működéséi öl. 2. 1903. évi pénztári számadások átvizsgálása s az erre vonatkozó felmentvény n,egadása. 3. Az 1905. évi költségvetés tárgyalása és megállapítása. 4. A Gazdasági Egyesülelek Országos Szövetségének nagy gyűlésére 5 kiküldött megválasztása. 5. Az egyesület a!apitó és rendes tagjai által a közgyűlés előtt legalább 4 nappal (alapszabály 21. §. g. pontja) — az elnökséghez eselleg beadott indítványok tárgyalása. Czukorrépa termelők nagy gyűlése. Több debreezt ni rs Dehrecz* n vidéki czukorrépa termelő gazda a czukorrépa termelők jogos kiván againak kielégítése czéljából mo-ga'mit indított arra nézve,