Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

XXV. évfolyam. 4!>. 8záin. rSyiregfyhága, 1004. dcczember 4. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. £,iotizetésl feltételek: pestén vagy halyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fél évre i Negyed évre 2 , Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l aP "elletni régiét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- * "J™ í*" Minden nég 7„er hat.4b.ot. petit .or e g T„e, i támlások Jót»l Elek kiadó-tulajdonos W*dta tnakeí ke.ektól ktaltfee 11 fillér; Wbba.öri kailéVesetébeíSíll. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám 4 bx . „ ^ . A nym-téri ka«ieniínvek dija soronkint 6J ÍUér. (Jánószky ház) intézendők. utJ Aliiig kiranatra 8 " AP r ó ^rdetóaek 1 0 ! «'•• illető költségére küldetnek viasn. 4 fii. Vastag betűvel medett Kétiieraien milmit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító es Grünman­del Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A bsrharcz, Viharos politikai helyzetünkben a legfon­tosabb társadalmi és gazdasági kérdések hát­térbd szorulnak éa a nagy közönség alig figyel azokra a nagyjelentőségű tényekre, melyek anyagi jólétünk es lejlodésüuk gyökereit érintik. Ilyen fontos és nagyjelentőségű kérdés az, melynek törvényhozási rendezésével foglalkozik most a Budapesti K -reskedelmi és Iparkamara. Nagyterjedeluiü muukálatot dolgozott ki, me­lyet kedden uagy»záinu gy ülekez ;tben*tárgyalt, hogy azután a kormány elé terjess«e kívánsá­gait és kérje a törvényhozási intézkedést. EÍ a fontos ipari ügy: a bérharcz. közgazdaságunk fejlődésében a bérbarezok, főképp a leguiubbt ídókbeu, nagy és egészük­ben hátrányos h tásuak voltak. Hátrányuk nemcsak abban nyilvánul, hogy a bérharezok kivivá ában beálló munkaszünetelések a vál­lalkozók és önálló iparosok szerzeményét csök­kentik, illetőleg a bérbarezok ideje alatt a bérharcz alatt álló vállalatok keresete szüne­tel; de hátráuyuk kivált két irányban kezd súlyos következményü lenui, a bérharezon tul t^nedö ÍI|ŐI<I-U í. Csökkenje"! focia a macrvar •i Oá O J iparosság inegbizhatóságát, melyet a megren­delőkkel szemben átvállalnia kell. Mihelyt az iparos munkásaival szemben a bérharezok eshe­tőségétől tart, lehet Jtleu, hogy a munkaszálli­tásra biztos határidót vállaljon el, vagy ezt c&ak ugy vállalja el, hogy bérharcz esetében a szállítás alól föluientessék. A szállítás poutos­sagára nézve tddig sem fölötte nagyon noeg­bizhitó magyar iparosság igy mintegy termé­szetes okot nyer arra, hogy megbízhatatla­nabbá legyen! Es ez az oka ezután annak, ha 11 it Szoborének. Édes hazánk gazdagsága Meseszerű, végtelen ; Ami ritka, ami drága Benne bőven megterem. Dús keblének titkos mélyén Ezer kincset takargat, Nem csoda, hogy rajta élvén — Szobor kell a magyarnak ! Ha már szépen itt van készen Mindenféle eszközünk : Nagy eszmében, nagy művészben Szegények csak nem leszünk ! Dehogy hagynánk a világon Bárkinek is nyugalmat Mikor szobor, mindenáron Szobor kell a magyarnak ! Meglehet, hogy a dicsőség Sokat érő drágakincs. Hírnek szárnyán hordja hősét — De mit ér, ha szobra nincs ? Az marad meg, ami látszik. Bármit mond a fukar had ; Becsülettel sohse játszik — Szobor kell a magyarnak ! ,,Hol van a hős ércalakja ?" Kérdi majd a nagy világ, „Már a magyar megtagadja, Elfelejti nagy fiát? !" az osztrák s főképp a bécsi iparosok erósebb tért foglalnak náluuk, m rt a megbízhatóságra és a szállítás pontossígára nagyobb biztonsá­got nyújtanak. De még további hátránynyal is járnak a folytonos bérharezok és ez a hátrá­nyuk épp most, a mikor az iparfejlesztésre oly nagy fUlyt fektet k rraány és közvélemény, igen súlyos következinéuyü A bérharezok a munkások rendes és o'C'ó muukájára nézve a teljes bizonytalansággal járnak. Hogyan vállal­kozzék a tőke ujabb gyárak megteremtésére, ba a gyáripar egyik legfontosabb tényezője, a mudkáselem folytonos forrongásban van? Ily viszonyok kózt iparfejlesztésről nem, de igen a fennálló vállalatok gyengítéséről, sőt megszün­tetéséről lehet szó. A bérharezok s-otnoru következményeit iparunk nagyon jól érzi. Cs k alig multak el a napok, hogy ös zes építkezéseink munkások hiányában szüneteltek; asztalos- és lakatos­iparunk alig tud a lefolyt bérharezok súlyos következményeiből kilábolni; nyomda-iparunk csak nagynehezen tudott bo-S'.u küzdelmek utáu n hány évre békességes helyzetbe jutni. A bérharezok mellőzését és békés viszonyok Icífaiuéóéfc mindenki, vállalkozó és rnuukás, s talán t lsó sorban közgazdaságunk határozottan követeli. Nagy kérdés azonbau az^ hogyan lehet a bérharezokat megszüntetni? Es itt találkozunk egy nagy és mély gyökeret vert nézettel, mely teljesen hamis és ez az, min'ha a bérharcz törvényhozási ulou volna szabályozható. A tör­vényhozás lépjen közbe az ipar terén jelent­kező erőszakos bérraozgalmakuál. Ez most a haugos követelés. Tekintsük közelebbről ezt a kívánságot. .Hisz minden szem ránk irányul, S aki sérti, jaj annak ! Hűségének zálogául Szobor kell a magyarnak ! Ország dolga nem mi gondunk, Majd elvégzik odafenn ; Valahogy még mindig voltunk, Sehogy nem lesz sohasem ! Bolond, akit jókedvében Ilyesmi is zavarhat, — Bánatában, örömében Szobor kell a magyarnak ! Tudományra nincsen pénzünk, S ha volna is, nem adunk ; Kevéssel is megelégszünk. Lassan tovább haladunk 1 Akárhogy is dédelgessék, Biztosít-e hatalmat ? S hatalomhoz nem műveltség, Szobor kell a magyarnak ! Közjólét — az sehol sincsen, Ki hogy lehet, űgy éljen ! Majd könyörül a jó Isten, Ha akar, a szegényen . . . És ha nem, hát űtrakelhet, Kit a teher sanyargat; Itthon minden ínség mellett Szobor kell a magyarnak ! Magyarságunk — de már ebből Egy betűt se engedünk! Éljen a hon! — s mindjárt megdől Mindenféle ellenünk. Diadalmas lobogóval Robogunk a viharnak . . . Nincs megverve elég jóval: Szobor kell a magyarnak ! Az iránt már nálunk is tisztában van a közv letnény, hogy a sztrájk épp oly kevéssé tiltható el, mint a muuKából való kizárás Egyik sem tilos Cselekméuy. A most fennálló ipartörvény is ezen az állásponton áll Más országok tanulsága is mutatja, hogy tilalom e részben nem használ; erőszak ebben az irauy­bau czélra nem vezet. Erőszakkal szocziális kérdéseket megoldani uem lehet. De ezzei horáutsein mondom, hogy a tör­vényhozás és a kozhatalom tétlenül nézze a fcérbaic/.ok ügyét. A bérharcz társadalmi kér­dés; a társadalombau pedig az állam, a tor­vényhozás és a közhatóság fontos tényező. Ki­vált nagy hivatás jut a közhatalomnak a bér­harezok idejében abból a szempontból, hogy az egjéui elhatar^zás szabadságát biztosítsa, a bérbarezok alatt felmerülő tiltott cselekede­teket meggátolja, esetleg megtorolja és a tár­sadalmi és állami re det inegzavartatui ne eugedje E részben eddigi törvényeink is bő anyaggal rendelkeznek és hatóságaink határo­zottan mulasztást követtek el, midón a fenn­álló törvényeket a bérharciok alatt vagy álta­lában nem, vagy uem elég erélylyel és főképp nem kellő időben, nem elég jókor alk linazták. A bérbarezok ellensúlyozása, illetőleg ká­ros hatásuk megelőzése lényegileg az állam hatalmán kivül, az iparos-társadalom kezében fekszik. Az iparosok maguk hivatvák e rész­ben békés állapotot teremteni, és a kiként ez u a nyugati országok története mutatja: ez a béke c?ak akkor biztos, ba a béke megte­remtését a két érdekelt fél, a munkás és a munkaadó, közős egyetértése hozza létre. Az iránt legyünk tisztában, hogy iparunk jelenlegi állásábau a munkás legaláob is oly Szobor kell ma mindnyájunknak. Fejünk hordjuk magasan, Nem sajnáljuk aranyunkat, Fizetünk rá urasan. Szobor nélkül mi az élet ? Mi ad érte jutalmat ? Ha már minden semmivé lett : Szobor kell a magyarnak ! Szobor kell még akkor is, ha Gyarlóságunk hirdeti, Optimista, pesszimista Bámulója lesz neki! Szép is az, hogy nagyot tudnak, Akik nagyot — akarnak . . . Létráján az égi útnak Szobor kell a magyarnak ! Rajta, rajta, int a pálya, Munkáljatok éjt-napot. Hadd hirdesse, kiabálja : Nemzetünk mit alkotott! Eszme, hűség — lárifári. Hímet arról nem varnak ; Minek várni ? Jöjjön bármi : Szobor kell a magyarnak ! Rajta, rajta, be a sorba, Mind tegyen ki magáért: Kis szoborra, nagy szoborra Áldozzon a — hazáért! Mit, hogy a szép, cifra vért is Koldűsrongyot takargat ? Törik-szakad, csak azért is Szobor kell a magyarnak ! V. J. Mérnöki iroda. NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13 sza.n a Nytrv.zsza­bályozó társulat .„ellett dr, Prok SyuU ügyvéd úr házában. Elvállal u. ,„. földméréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítést munkalatokat es epulet tervezeseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom