Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

2 NYIRVTDEK Beregvármegye közönsége II. Bákóczy Ferencz hamvainak a munkácsi várban való elhelyezésére vonatkozó feliratát támogatás végett átteszi. Tolnavármegye közönsége a vasúti sztrájkra vonatkozó határozatát megküldi. Nyitravármegye átirata a nemzetiségi izgatások meggállására teendő intézkedések tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata támogatása iránt. Pestvármegye atirata a lótenyésztés vezetésével megbízott miniszteri tanácsos mellé 9 tagu igazgató tanács szervezése tárgyában a főldmivelési miniszterhez intézett felirata támogatása iránt. Zalavármegye átirata a pisztoly, forgó pisztoly és az azokhoz való töltéssel való kereskedésnek törvényileg leendő szabályozása tárgyában a kereskedelmi miniszterhez intézett felirata támogatása iránt. Esztergomvármegye átirata a csavargás megfékezése targyában a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. Eszlergomvármegye átirata a „Magyar védő egyesület" alapító tagjai közzé való belepes tárgyaban. Esztergomvármegye átirata az olasz borok beözönlése targyában a kormányhoz intézett felirata pártolása iránt. Csanádvármegye átirata a munkaszünet kiterjesztése tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata támogatása iránt. Zalavármegye átirata sztrájk törvény alkotása tárgyában a belügyminiszterhez intézett felirata támogatása iránt. Vasvármegye közönségének átirata a községi és körorvosok anyagi helyzetének javítása tárgyában a belügyminiszterhez intézett felirata támogatasa iránt. Sopron sz. kir. város átirata az olasz borvám tárgyában a főldmivelési és kereskedelmi miniszterekhez intezett felirata támogatása iránt. Zombor sz. kir. város átirata az élelmiszerek mesterséges megdrágításának \megakadályozása tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata támogatása iránt.Számonkérőszéki jelenlés a tisztvis lői kar tevékenységéről. A tisztviselői nyugdijegyieli választmány javaslata az egyleti alapszabályok módosítása tárgyában. Az országos magyar gazdasági egyesület megkeresése a galicziai bevándorlás korlátozása tárgyában a belügyminiszterhez intézett felirata támogatása iránt. A győri kereskedelmi és iparkamara megkeresése a közszállitások terén észlelt panaszok lárgyában. Az Erzsébet közkórházi bizottság határozata az inlézet alkalmazottai fizetésének rendezése s uj állások rendszeresítése iránt. A kisvárdai közkórházi bizottság határozata az intézet alkalmazottai fizetésének rendezése tárgyában. Szabolcsvármegye községi és körjegyzői egyletének kérvénye jegyzői fizetési alap letesitése tárgyában. Szabolcsvármegye községi és körjegyzői egyletének kérvénye a jegyzői nyugdíj szabályrendelet módosítása tárgyában. Alispáni előterjesztés a vármegyei tisztviselők fizetésének pótlására szolgált hozzájárulási összegeknek a folyó évben és jövőre való hovaforditása iránt. Alispáni javaslat az esetleg beallható ínséggel szemben teendő intézkedésekre vonatkozólag. A vármegye alispanjának a választott bizottsági lagok sorában elhalálozás, részint pedig az év végével bekövetkező kilépés folytán megüiesedelt helyek betöltése iránti intézkedések megtételére vonatkozó jelentése. A vármegye alispánjának a kisvárdai közkórháznál foganatosítandó pótépitkezések költségeinek fedezése szempontjából az orsz. betegápolási alapot terhelő lörlesztéses kölcsön felvételére vonatkozó jelentése. Alispáni jelentés a vármegyei kőz- és árva pénzek elhelyezése tárgyában. Alispáni jelentés a nyíregyháza—sóstó—dombrádi és nyíregyháza—vásáros-naményi h. é. vasút segélyezésére megszavazott 360 ezer korona segélynek kölcsön útján való fedezése tárgyában. Marié gyöngéd, közönyös, de szellemdús nő, furcsa szenvedélyekkel bir, miután megveti a nappalt s szereli az éjszakát. > — Mi sem rútabb és unalmasabb a világon — szokta mondani, — mint a nappali világosság. A boiult ég szomorút, a söt t ég gyászosat, a tiszta kék ég pedig valami ostobát mutat. A nap sugarait annyira gyűlölöm, a mennyire szeretem az éjt. Mily kellemes egy nagy szalonban lenni, mely egyenlően sugárzó fenyben úszik, ott társalogni, kis dolgokkal bíbelődni, zene és néhány barát mellett. Ez aztán a boldogság. Mert a ki én miattam reggeli 3 órakor tesz látogatást, bizonyára gyöngédséggel viseltetik irántam. De nem mindenki olyan szerencsés, hogy a grófnőnél látogatást tehet. Egy este az Operában legelőször láttam Malgape grófnőt. Az orchestre mögött ültem egy Párisban lakó cousinomnial. — Ugyan ki ez a nő, hófehér vállakkal, közel az oszlophoz ? — kérdem cousinomtól. — Ez Malgape grófnő, — mondja ő — férje ilyenkor bizlosan alszik, mig a grófnő reggel 5 óra felé fekszik le, ő igen különös es szerfölött kedves asszony. Én ismerős vagyok vele, s ma is oda megyek hozzá színház utan, s reggel elbeszélek az ő életmódjáról önnek egyetmást. Másnap aztán elmondta cousinom, hogy mint mulatott Malgape Marié grófnőnél, ki ejjel fogadja vendégeit. — Épp tiz látogató volt nála tegnap együtt, — szólt cousinom, — kik mind kényelmesen elhelyezkedtek a gyönyörűen bútorozott tágas szalonban, mely üvegház módra körül volt rakva virágokkal. Két ifjú báró piqueterezett együtt egy sarokban, e^y másik főnemes egy támlányban elnyúlva, hírlapot olvasott, hárman egy kis asztalnál fogolysültet ettek s pezsgőztek ; egy orosz herczeg a zongorán Strauss egy keringőjét játszotta, egy éltesebb úr egy divánon aludt, Malgape grólnő pedig a „les grandes rues" partience-szal volt elfoglalva, mig egy kis őrgróf, Marié mellett komoly Tisztiügyészi vélemény Nyíregyháza város képviselőtestületének a város területének liáromszögellés, lejtmérezése és térképezése ügyében hozott határozatára. Nyíregyháza városának a közvágóhídon létesíteni tervezett jéggyártó és léghűtő berendezés ügyében hozott képviseleti határozata. Uj fehértó község képviselőtestülelének, a jegyzői lakás czéljaira megvett beisőség egyrészenek eladása, a községházának a jelenlegi telken való felépítése, 30.000 koronás kölcsön felvétele tárgyában hozott felebbezéssel megtámadott határozata. A nyíregyházai általános hitelintézet igazgatósagának kérelme kézi zálogkölcsön üzlet engedélyezése tárgyában. Kállay András biz. tag előterjesztése a katonai legénységnek tűzoltókul való kikepeztetese tárgyában. A vármegyei utibizlosok kérelme fizetésök rendezése iránt. A fővárosi ereklye muzeum ajánlata II. Rákóczy Ferencz arczképének megf^stetese tárgyában. Lakatos József és társai vármegyei központi napidijasok segélyezés iránti kérvénye. Nagykálló község kérelme járási székház beszerzése tárgyában A nyíregyházai általános hitelintézet részvénytársaság kérvénye a vármegyei köz- és árvapénzekből beiéiben való részesítése iránt. Kis emberek védelme. Minél szélesebb, kiterjedtebb alapokra van fektetve valamely intézmény, annál valószínűbb az a feltevés, hogy fenállása, életképességé biztosítva van. Egyesületek, társadalmak is igy rendezkednek be. Sőt az államhivatal czéltudatos terve, kötelessége is minél több réteget vonni be egyes intézkedései körébe; minél több társadalmi osztályt részesíteni jogokban, előnyökben. Sz ciális kötelesség ez, melyet nemcsak az idők változása, a változott conjuncturák szabnak elő; de előírja ezt az az életfolyamát, mely szerves lenyek életműködését s ezek körében az állam létezhetését is irányítja. így keletkeztek hazánkban az utolsó decenim alatt azok a szociális törvényalkotások, (egynemével azon nyill bevallásnak, mely az életszükséglet követeimenyet is kielégítette), mellyel mindannyi a kis emberek érdekét szolgálták. Az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről, a munkás és gazda közötti viszonyról, a mezőgazdasági munkás és cseléd pénztárakról stb. első sorban szociális érdekeket szolgálnak s egy nagy tömegét az államlakóinak vonják a gondoskodás, az ellátás körébe, foglalkoznak helyzetükkel, viszonyaikkal. Kétségtelen, hogy ezen a téren mi még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Azok az ismert közjogi gravamdnek, melyek megvitatásához képesnek érzi magát hazánkban mindenki: magának a törvényhozó testületnek is elvárt tevékenységét — csak legközelebb is — hosszú hónapokra lekötötte elannyira, hogy más, eminens fontosságú kérdésekkel sem foglalkozhatott a képviselőház, nemhogy a kis emberek védelme érdekében tett volna valamit. Ugy látszik ez az irányzat még egyelőre háttérbe is szorul, bár az egyes törvényjavaslatok és reformintézkedések körében félreismrrhetlen jelenségei mutatkoznak ennek s ismeretes, hogy a végrehajtási eljárásnak tervbe vett revisiójábán cardinális teteit ^épez a kis ember védelme, mely azáltal céloztatik elérni, hogy a munkaszerek, szobabútorok, 100 korona aluli ingóságok egyaltalán ne képezhessék foglalás ta gyát és ne szolgálhassanak kielégítési alapul. Azok az államok azonban, melyek culturális tekintetben előbb vannak s e mellett a nemzetközi szocziális eszmék melegágyait is képezi , tendencziózusan sajátítják ki e jzocziális eszmék gyakorlatra megérett elveit s Belgiumban, Németországban állandóan a tőrképpel mondá: én a coeur hetest, a trefle vo'ét fölé tenném, és a carreau 'izest a pique királyhoz. — Ah ön képtelenségeket mond — szólt Marié, Épp feléjök közeledtem, s a grófnő nyájasan DK >dla : Ha éhes ön egyék, ha szomjas igyék, ha álmos aludjék, ha unja magát menjen haza. S ha inindez tetszik önnek, akkor látogasson meg ezentúl is Ön megengedi, hogy folytassam a partiemet ? Nemde ? És folytatta tovább a játékot. Én persze hogy olt miradlam, mint máskor i-, az ember úgy érzi magát e szalonban, mint otthon. Ugyanaz a fesztelenség és szabad ág. A férj soha sem látható sőt nem is emiitik sohi. Azonban a kegyencz szerepét nem játszhatja senki. Időnkint n hányan elmaradnak, és ka kérdezzük a grófnőt: Hova lett X úr, hogy nem mutatja magát ? a grófnő mosolyogva mondja : Ő nem volt illendő, és ezért 3 havi szabadság időt adtam neki. Szolgáljon ez önödnek is tanulságul, kedves barátaim, s legyenek mindig illendők. Vagyis illendőnek lenni itt azt jelenti, soha se vegyük eszre a grófnő huszonkét évét, és szemeit melyek úgy mint egész ltnye tán a legszebbek a rue St. Dominique St. Gairmain negyedébeni az arisztokráczia ez utczájában. Én mindig is illendő vagyok — folytatta cousinom — Nem szeretnék szabadságidőt kapni, mert e ház engemet úgy mulattat, mint egy regeny, és úgy tűnik föl nekem, mint egy n hezen megfejthető képtalány. Az a láthatatlan térj valóban nagyon kíváncsivá telt. Egy nap megmutatták a boulognei erdőben, hol sétalovaglasait teszi. Szép ember, kivált lóháton. Gyalog nem is látja őt senki. A gróf aznap egész angolosan nézett ki, magas fekete lován, mely némelykor nekiszilajodott, de lovasában mesterére talalt. A gróf életmódja pedánsul van beosztva. Reggel ötkor kel, lovagló ruháit magára ölti, s az istállóba megy, hol rendesen 16 — 20 ló van beállítva. Olt először is a lovászt m-gkérdezi: Hogy aludtik a lovak! nem köhögött-e Topya ? A.után az istálló közepén levő tágas kör kis asztalán reggeliz, rendesen 3—4 csésze theát, I hideg sülltel és vatamely saison-gyümőlcscsel. Reggeli vényelőkészités formájában avagy mír is a törvényhozás előtt vannak a kis emberek védelmét megvalósító alkotások. Abból az alkalombol emlékezünk meg mindenről, hogy a német birodalmi gyűléshez a heidenheítni (Würtenberg) keieskedtlmi és iparkamara irt töl s feliratában egy oly törvényjavaslat kidolgozását kérte, mely szerint a váltó törvényben a váltó lényeges kellékenként állapittassék meg az, hogy a válló 100 márkán aluli összegről n;m szólhat. Mit jelent ez? Jelenti e a szabad kereskedelmi és forgalom korlátolását ? A hitelnyújtás és kölcsönszerzés megnehezítését ? Talán arra szolgát, hogy egész közgazdasági intézményeket tegyen tönkre? Nem; korántsem. A kis emberek védelmét célozza. Mert mit látunk ? Mit tapasztalunk ? Sajnosan ismert tapasztalat, hogy kis összegről szóló váltók tulnagy számban keiűnek forgalomba. A kereskedők, iparosok, kis hivatalnokok, főldmivelési napszámos emberek nem rendelkezvén elegendő anyagi eszközökkel, kénytelenek igen gyakran kis összí-giől szóló váltókat is elfogadni. Viselik szívesen m g a beszedési, esetleges perköltségeket is, csakhogy vevőiket megtarthassák, követeléseiket k egyenlítsék, sokszor a mindennapi kényért megszerezhessek. Már pedig a váltó, keressed'Imi üzletforgalom tárgya. Régen elmúlt már az a kor, mikor váltó fizetési eszköz volt csupán. Ámerikké lelt ez is a kereskedelemben. Ebben rejlik azután az a közgazdasági veszedef m, mely nálunk is túlontúl ismeretes. Nem az a naiv óvatosság, mely már a váltó nevének kiejtésekor rémképeket lát; hanem az a helyes leiismerés és belátás szabja meg, hogy a kis összegről szóló vállók a kereskedelemből kijárassanak. Ha feltolul is, egész természetszerűleg az a kérdés, hogy mi módon szerezzen akkor hitelt, kölcsönt a kisiparos, a kis kereskedő, kis hivatalnok: egy szóval kis ember: a felelet nem késhetik soká s nem szenved csorbát a tulajdonképeni, az igazi kereskedelmi forgalom és érdek. A szövetkezés felé irányítja mindezeket a helyzet okszerű kihasználása. A szövetkezeli ut az, a melyet törvény, nemzetgazdasági érdek jelöl meg arra a czélra, hogy tere, piacza Í gyen kisemberek hitelszerzésének. Balga hit, mintha az a javaslat, melyet a német birodalmi gyűlés kétségtelen, hogy magáévá tesz. egy értelmű lenne a kisember megfojtásával. Azt fogják ugy is a mi törvénygyái tóinkra — joggal avagy jogtalanul, az más kérdés — hogy idegen törvény fordításával elégesznek meg, mikor törvényt alkotnak. Érdemül, hazafias érdemül tudnók be, ha a heidenheimi kamara javaslatát javasolnák ellogadasia enquete, bizottság' s annak idején a törvényhozás előtt. Mérsékelt áru marhasó. A mérsékelt áru marhasó eláru itásriról szóló törvényt végrehajtó rendelet főbb intézkedéseit a követezőkben ismertetjük: 1 §. A marhasó, mint eddig, megőrölt állapotban, V2°/o vörös vasoxid és 74% ürömporral denaturálva és ólompecsetlel lezárt zsákokban, később pedig sajtolt darabokban mint nyalósó hozalik forgalomba. 2. és 3. §. Ulasitás a sóhivatalokhoz a marhasó elvámolása és kezelésére. 4. §. A kir. sóhivatalok a unirhasót csak ólompecséttel elzárt 5. 2á és 50 kilvgrammos zsakokban, a nyalósót pedig 5, 10 és 25 kg.-os sajtolt darabokban árusítják. A vevő a zsák árát is megfizeti és a kincstár az üres zsákot vissza nem váltja. Az arra berendezett sóhivatalok azonban a marhasot vaggonrakományokban is arusithalják. 5. §. A marhasó ára a termelési helyen 6 korona. Ehez járul a szállítási költség, az őrölt marhasónál a zsák ara, a nyalósónál a sajtolási költség. után megrendeli a lovaknak a napi eledelt. Trovliánnak répát, Dianenak szatlyát, Radomántnak zabbal vegyes árpát, stb. Ekkor leveti bársony ujjas-mellényét, s egyik kezébe kefét, a másikba vakarót vesz s nekiáll valamelyik paripájának, mindig pisszegve, mi annyira jellemzi a perfekt lovászt, midőn akarja, hogy lova nyugodtan maradjon. E farad-ágos munka eltart két óra hosszal, mir • a gróf szobába megy hideg zuhanyt venni, másod-zor felöltözni. S ekkor következik csak a komoly munka. Délelőtt egyik lovat a másik után lovagolni, délután pedig a kocsi lovakat begyakorolni. A hippologiál 6 könyv nélkül tudja, s lóvételben oly gyakorolt, hogy valamennyi lócsiszár elbújhat mellette, főszenvedélye jo alkatú, szilaj természetű lovakat venni, a lehető 1 ^olcsóbb áron, s acokat beiskolazva, roppanl drágái adni el. Nem nyereségvágyból, m rt hiszen neje hozományán kívül négy-öt milliója van, hanem mulatságból. Hat órakor a gróf harmadszor öltözik, rendesen feketébe, hogy a nejével ebédelhessen. Mindennap hét órakor találkoznak először az ebédlő teremben. S midőn a gróf jóétvágygyal neki űl az ebedhez, az asszony reggeliz. A grófnő, ki csak az imént kelt fel, még nemigen vidám, a lérj pedig kinek lefekvési órája már közeleg, már kissé álmos, s igy a társalgás nem valami élé.ik. Nyolcz órakor a gróf gyöngéden megcsókolja a grófnőt és az istállóba megy, hol egy szivart elfüstöl, s azután feküdni megy. A ferj napjanak vége, az asszonyé kezdődik. Felöltöztetve színházba vagy társaságba megy, s éjfélkor hazatér, fogadni barátait, zongorázni, patience-ot játszani, s öt órakor lefekszik. De cousine, — szólt tovább hozzám unokafivérem — valamit elfeledtem neked felemlíteni, hogy hogy nem, két gyermekük is van Malgnpeéknak. A nevelőné délben őket a ^rófhoz vezeti, öt órakor pedig a grófnőhöz, ki épp ekkor kelt föl. E látogatás három perczig tart. Ugye cousine, furcsa egy házasélet ez ?